1. Személyi jövedelemadó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2014. január 7.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2014/01. számában (2014. január 7.)

1.1. Előző évinek minősülő munkaviszonyból származó jövedelem

Január 15-éről január 10-ére módosul az az időpont, ameddig kifizetésre kerülő munkaviszonyból származó, az előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást az előző évi (december 31-én megszerzettnek minősülő) jövedelemként kell figyelembe venni.

Az új rendelkezés 2014. március 15-én lép hatályba, ezért azt első ízben a 2014-re vonatkozó, 2015-ben kifizetett jövedelemre kell alkalmazni.

[Szja tv. 26. § (1) bekezdés]

1.2. Családi kedvezménnyel, családi járulékkedvezménnyel kapcsolatos változások

1.2.1. Kedvezmény az egyéni járulék terhére

2014-t ő l, amennyiben az adózó személyi jö vedelemadója nem nyújt fedezetet a családi kedvezményre, azt az egyéni járulékai terhére is igénybe veheti a magánszemély. A kedvezmény igénybevételénél el ő ször az egyéni egészségbiztosítási járulék, majd az egyéni nyugdíj-biztosítási j árulékkal szemben kell érvényesíteni a családi járulékkedvezményt. (A családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó fejezet mutatja be.)

Az év közben igénybe vett családi járulékkedvezménnyel az éves személyi jövedelemadó bevallásban vagy munkáltatói elszámolásban kell elszámolni.

Ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a magánszemély és házastársa által érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része.

[Szja tv. 29/B § (6) bekezdés]

1.2.2. Elvált szülők

A családi kedvezmény érvényesítésével összefüggésben rendelkezik a törvény arról, hogy az elvált szülők által felváltva gondozott gyermek mindkét családban kedvezményezett eltartottnak minősül, és a családi kedvezmény 50-50 százalékának érvényesítésére jogosult.

[Szja tv. 29/B. § (1e) bekezdés].

1.2.3. Nyilatkozat

Az adóbevallásban, vagy a munkáltatói adómegállapítás során nyilatkoznia kell a magánszemélynek arról, hogy az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a közös érvényesítés vagy a megosztás tényét, valamint az érintett másik magánszemély adóazonosító jelét.

Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét az általános szabályoktól eltérően havonta kell megállapítania és bevallania.

[Szja tv. 49. § (6) bekezdés]

1.3. Rendelkezés az adóról

Hasonlóan az önkéntes pénztárakba történ ő befizetésekhez, 2014. január 1-jét ő l a magánszemélyeknek a nyugdíj-biztosítási szerz ő dés alapján megfizetett díjjal kapcsolatban is lehet ő ségük lesz rendelkezniük az adó meghatározott részér ő l. A kedvezmény a magánszem ély által befizetett összeg 20%-a, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forint, amely összeget az állami adóhatóság a magánszemély adójából a magánszemély nyugdíj-biztosítási nyilatkozata alapján a – belföldi vagy külföldi – biztosítóhoz utal. A magánszemély a nyugdíj-biztosítási nyilatkozatot a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg. A nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíj-biztosítási nyilatkozat nem tehető. Az adóhatóság által átutalt összeget a magánszemélynek 20 százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíj-biztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy a nyugdíj-biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül nyugdíjbizto sításnak.

Adó feletti rendelkezési jogosultságra a 2013. december 31-ét követően nyugdíjbiztosításként újonnan kötött, az Szja-tv. szerinti nyugdíjbiztosítás fogalmának megfelelő életbiztosítás minősül (feltéve, hogy magánszemély a szerződő).

Átmenti rendelkezés alapján 2013. december 31-ét követ ő en lehet ő ség nyílik a 2014. január 1-je után nem nyugdíjbiztosításként kötött életbiztosítások (például vegyes életbiztosítások, teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkez ő életbiztosítások) nyugdíj b iztosítássá történő átalakítására.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári nyilatkozatban adható rendelkezések felső korlátja is módosul. A magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel bármely típusú pénztárba befizetett, valamint az egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek min ő sül ő összeg 20%-ának megfelel ő adóról rendelkezhet. Továbbra is lehet rendelkezni az egészség/önsegélyez ő pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-áról, illetve a prevenciós szolgáltatás ell enértékeként kifizetett összeg 10%-áról. A kétféle jogcímen adható rendelkezés együttes összege nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.

Összességében a magánszemély által önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíj-biztosítási nyilatkozat alapján igénybe vehető kedvezmény nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

(Szja tv. 44/A §, 44C. §)

1.4. Biztosítások adózása

1.4.1. Kockázati biztosítás

Csak az minősül kockázati biztosításnak, ha a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonása nem lehetséges.

(Szja tv. 3. § 91. pont)

1.4.2. Vagyoni érték

Nem minősül vagyoni érték kivonásnak, ha biztosítói teljesítésre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásnak minősül, ha a személybiztosítás díját más személy fizette és a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosult.

Változik a kockázati biztosítás címén fizetett összeg adómentessége a kockázati biztosítás fogalmának változásával összefüggésben. Az ilyen feltételnek megfelelő biztosítás más személy által fizetett díja havonta a minimálbér 30 %-áig adómentes és díjvisszatérítésre nincs mód.

Az Szja tv. 1. számú melléklete 6.3. alpontjának új rendelkezése egyértelművé teszi, hogy – függetlenül a díjfizetési gyakoriságtól, ami lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves – a fizetett biztosítási díj egy hónapra jutó összegét kell viszonyítani a minimálbér 30 százalékához, és ennek alapján határozandó meg a kockázati biztosítás adómentes és adóköteles díja.

Az 1. számú melléklet 6.3. alpontjának 2013-ban hatályos rendelkezése értelmében csoportos biztosítás esetében az egy f ő re jutó biztosítási díjat a teljes biztosítási díj és a biztosítotti létszám hányadosaként kell meghatározni, függetlenül attól, hogy a csoportba tartozó személyek az adott csoportos bizt o sítás alapján milyen (esetlegesen különböző) színvonalú biztosítási szolgáltatásra jogosultak. 2014. január 1-jétől csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom – mint csoportképző ismérv – alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat.

(Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont)

1.4.3. Díjvisszatérítés

2014-től, ha a magánszemély a díjfizetéssel összefüggésben díjvisszatérítésre jogosult (ez 2013-ban az esedékes díj legfeljebb 30%-a lehetett), akkor a biztosítás nem minősül kockázati biztosításnak, ebből következően az ilyen biztosítás kifizető által fizetett díja kifizetői adóteher mellett egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás sem, amikor a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg a befizetett díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét (ilyen például egy egészségbiztosítási forma).

Az Szja-tv. fogalmi szinten is rögzíti, hogy a baleset-biztosítás betegségbiztosításnak (egészségbiztosításnak) minősül (vagyis a baleset-biztosítás a betegségbiztosítás részhalmaza).

(Szja tv. 3. § 95. pont)

1.4.4. Tényleges pénzkivonás

Ha a biztosítás más személy által fizetett díja adómentes volt (például a 2013. év előtt kötött úgynevezett teljes életre szóló életbiztosítások díja), akkor kizárólag a tényleges pénzkivonáskor kell az egyéb jövedelem után az adót megfizetni, szemben a 2013. évi szabállyal, amikor adókötelezettséget kellett megállapítani a biztosítási szerz ő dés jelent ő s módosítása vagy a biztos ított cseréje esetén is. Ezzel kapcsolatban a magánszemélynek – a biztosító felhívására – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy 2013. január 1-je el ő tt más személy által fizetett biztosítási díj milyen összeg ű volt, ha nem tesz ilyet, a 2013. év előtti egy éni befizetése is adókötelessé válik.

[Szja tv. 28. § (2) bekezdés, 84/Y (2) bekezdés]

1.4.5. Díjnövekedési korlát

Az átmeneti szabály alapján 2013-tól kockázati biztosításnak nem min ő sül ő , határozatlan idej ű , kizárólag a halál esetére szóló életbiztosítás okra (1. számú melléklet 6.9. alpontja) vonatkozó díjnövekedési korlátot (30%) a 2012. december 31-ét követ ő els ő díjfiz etéstől (díjelőírástól) és a 2012. december 31-ét követően kezdődő biztosítási évtől kell vizsgálni.

A kamatjövedelemnek minősülő biztosítói szolgáltatással összefüggésben több ponton kiegészül a szabályozás (például eseti, rendszeres díjak elkülönítése, időmúlás számítása, , átmeneti rendelkezés).

(Szja tv. 65. §)

1.5. Célzott szolgáltatás adómentessége

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) alapján 2012. november 30-ától lehet ő ség van arra, hogy a pénztár a munkáltatói tagjával kötött támogatói szerz ő dés alapján az adott munkáltató pénztártag alkalmazottai számára a munkáltató ált al finanszírozott ún. célzott szolgáltatásokat nyújtson. A célzott szolgáltatásokat a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) kell meghatározni. A munkáltató ezen szolgáltatásokból választhatja ki azokat, amelyeket finanszírozni kíván. A cél zott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére is biztosítani kell.

(Öpt. 12/A §)

1.5.1. Béren kívüli juttatások

A célzott szolgáltatással összefüggésben év közben – május 19-i hatállyal – kiegészült az Szja tv. béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabálya. Az említett id ő ponttól kezdve béren kívüli juttatásnak min ő sül a munkáltatói tag által az el ő z ő ek szerinti célzott szolgáltatásra befizetett összegb ő l az a ré s z, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A célzott szolgáltatás címén nyújtott juttatás egy alkalmazottra jutó értékét nem kell figyelembe venni az 500 ezer forintos keret számításánál. A munkáltatói tag által befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Ezzel egyidej ű leg új jogcímmel egészült ki az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. pontja is. A rendelkezés alapján a magánszem ély szempontjából adómentesnek minősül az a juttatás, amelyet az Öpt. előírásai alapján célzott szolgáltatásként kap.

Tekintettel arra, hogy az Öpt. alapján elvileg már a 2012. november 30. – május 18. közötti id ő szakban is biztosíthatott a pénztár a munká ltató megrendelésére célzott szolgáltatás címén juttatást a dolgozóknak, az Szja tv. átmeneti rendelkezéssel is kiegészült. Az átmeneti szabály alapján a munkáltató dönthetett arról, hogy a célzott szolgáltatásra korábban befizetett összegre alkalmazza-e a z új szabályt. Ha igen, a közterheket a 2013. május hónapra vonatkozó kötelezettségként kellett megállapítania, bevallania és megfizetnie. Az önkéntes pénztár pedig akkor alkalmazhatja a 2013. május 19-ét megelőzően a pénztárhoz befizetett forrásból a pénztártagoknak célzott szolgáltatásként nyújtott szolgáltatásokra az előzőekben említett adómentességi rendelkezést, ha rendelkezik a munkáltató okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy béren kívüli juttatásként kezeli az ebben az időszakban célzott szolg áltatásra befizetett összeget.

[Szja tv. 71. § (3a) bekezdés, 84/X. §, 1. számú melléklet 6.10. alpont]

1.6. Munkáltatói értékpapír-juttatási programok

A munkavállalói értékpapír-juttatási programot 2014-t ő l nem kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál nyilvá ntartásba vetetni. A módosítás a törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, így már 2013. év végén is indulhat az új szabályok szerinti program.

Nem feltétel, hogy a dolgozók 10%-a részt vegyen a programban, így új szabályok alapján kedvezőbbé válik a munkavállalói értékpapír juttatási program indítása.

A programban való részvétel feltétele, hogy

– a programot a dolgozók teljes körében írásban meg kell hirdetni,

– a részvételre jogosultak körét nem határozhatja meg egyéni munkateljesítménytől függő ismérv,

– a juttatásra való jogosultság semmilyen módon nem kapcsolódhat az egyéni teljesítményhez,

– a résztvevő magánszemélyek legfeljebb 25%-a lehet vezető tisztségviselő,

– a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50%-át kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek.

A program indításával kapcsolatos új szabályok vonatkoznak a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére, kereskedelmi képviseletére, ha programszervezőként kíván eljárni.

Nem változik, hogy a munkáltatók a munkavállalóknak legfeljebb évi 1 millió forintos összegben és három éves várakozási idő mellett juttathatnak adómentesen értékpapírt.

A korábbi elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programhoz képest nincs változás abban sem, hogy milyen értékpapír juttatható a program keretében, továbbá a program szervez ő jének meghatározásában, valamint az egyéb feltételekben, például a kötelez ő tartási id ő szak a letétbe helyezett értékpapírokra, a kötelez ő tartási id ő szakban és a z azt követően bekövetkező események adókötelezettségében, a programszervezőt és a letétkezelőt terhelő adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettség tekintetében.

Változatlanul lehetőség van arra, hogy a programszervező (gazdasági társaság, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete) által indított értékpapír-juttatási programban a programszervező kapcsolt vállalkozása és annak munkavállalói, vezető tisztségviselői is részt vegyenek.

Az átmeneti szabály alapján a már nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokba beléphetnek olyan munkavállalók is, akiket a program bejegyzésekor nem jelentettek be az adóhatósághoz.

Az új szabályok hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében juttatott értékpapír adókötelezettségének megállapítása során a módosítás hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Szja tv. 77/C §]

1.7. Az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adókötelezettsége

2014. január 1-jét ő l az ingatlanra vonatkozó vagyoni érték ű jog átruház ásából származó bevételre is kiterjed az időmúlás alkalmazhatósága. A jog megszerzésének évét követő hatodik évtől kezdődően évente 10-10 százalékkal csökkenthető az átruházásból az általános szabályok szerint kiszámított jövedelem, a tizenötödik évben pedig már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Ezzel összefüggésben hatályon kívül kerül az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel adómentességére vonatkozó rendelkezés.

[Szja tv. 62. § (4)-(5) bekezdés]

1.8. A tartós befektetési szerződések transzferálása

A magánszemély a tartós befektetési számláját adókötelezettség keletkezése nélkül helyezheti át az egyik befektetési szolgáltatótól a másikhoz. A módosítás csak a 2014. január 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződésekre is alkalmazható.

[Szja tv. 67/B. § (11)-(13) bekezdés]

1.9. Kamatkedvezményből származó jövedelem

Nem kell közterheket fizetnie a hitelintézetnek kamatkedvezmény címén, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. (Nem alkalmazható e rendelkezés a nem független feleknek, például munkavállalóknak adott hitelek, kölcsönök esetében.)

[Szja tv. 72. § (4) bekezdés o) pont]

1.10. Egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó módosítások részben a társasági adóval való összhang megteremtését, részben pedig az adókötelezettség egyszerűsítését szolgálják.

1.10.1. Tevékenység szünetelése

Az egyéni vállalkozók nincsenek kizárva a munkáltatói adómegállapítás, az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat lehetőségéből, ha tevékenységüket az adóév egészében szüneteltették, azaz azt ténylegesen nem gyakorolták.

A szabályt a 2013. évről 2014-ben benyújtandó adóelszámolás (munkáltatói adómegállapítás, egyszerűsített bevallás és adónyilatkozat) során is alkalmazni lehet. Az adóév egészében a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók számára a bevallási határidő továbbra is 2014. február 25-e.

[Szja tv. 11/A. § (1) bekezdés f) pont, 12. § c) pont, 13. § (1) bekezdés a) pont]

1.10.2. Adóelőleg megállapítás családi járulékkedvezmény érvényesítésekor

Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján – a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be.

[Szja tv. 49. § (6) bekezdés]

1.10.3. A kisvállalkozói kedvezmény összege megállapításánál figyelembe vehető beruházási költségek körének bővülése

A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 30 millió forintot meg nem haladó összegű – a vállalkozói bevételt csökkent ő – kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet. A kisvállalkozói kedvezmény nem haladhatja meg vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségét (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, el ő á llítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségét. A szabály alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe.

2014-től a figyelembe vehető nem anyagi javak köre kiegészül a szoftvertermékkel.

[Szja tv. 49/B. § (12), (14) bekezdés].

1.10.4. A kisvállalkozói adókedvezmény

A 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamatának 60 százalékáig – a de minimis szabályokra is figyelemmel kisvállalkozói kedvezmény vehető igénybe.

(Szja tv. 13. számú melléklet 10. pont)

1.11. Adómentességek

1.11.1. A termőföld-értékesítés adómentessége

A szabályok tartalmát lényegében változatlanul hagyva 2014. január 1-jétől módosul a termőföld értékesítéséből származó jövedelem adómentességét szabályozó rendelkezés.

A módosítás eltörli az adómentesség alkalmazásához kapcsolódó jövedelemkorlátot.

A feltételek megvalósulásáról a vevőnek kell közjegyz ő által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban nyilatkoznia, amely a vev ő természetes azonosítóin és adóazonosító jelén kívül tartalmazza kötelezettségvállalását is arra vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel. Ezt a nyilatkozatot az eladónak meg kell őriznie, azzal azonban további teendője nincs. Amennyiben a nyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, illetve az adómentesség feltételei nem állnak fenn, az adóhatóság a vevővel szemben jár el, a keletkező adóhiányt és annak jogkövetkezményeit a vevő terhére állapítja meg.

(Szja tv. 1. számú melléklet 9.5. alpont)

1.11.1.1. Birtokösszevonás

Birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt term ő föld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik. Ha egy éven belül több ügylet történik, akkor elegend ő az év végére, december 31-ére egy tagban lennie a birtoknak, hiszen ezen adá s vételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni. Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.

(Szja tv. 1. számú melléklet 9.5.4. alpont)

1.11.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége

A munkavállaló pénzintézetnél fennálló hitelének törlesztéséhez is adhat a munkáltató támogatást, ehhez a hitel törlesztését igazoló okirat kell. (Eddig csak a munkáltató által adott kölcsön elengedett összege volt adómentes.) Az adómentesség feltétele továbbra is az, hogy a vissza nem térítend ő támogatást a munkáltató hitelintézet vagy a kincstár útján annak igazolása alapján nyújtsa, a támogatás összege ne haladja meg a vételár vagy az építési költség 30 százalékát, továbbá a lakás ne haladja meg a mélt á nyolható lakásigény mértékét [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet]. Az ezen a címen kifizetett összeg öt éven belül összesen nem lehet több 5 millió forintnál akkor sem, ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen támogatást.

(Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. alpont)

1.11.3. Az Európai Unió által finanszírozott pályázat keretében nyújtott egyes szolgáltatások adómentessége

Az Európai Unió számos olyan projekt finanszírozásában vesz részt költségvetési forrásokat is bevonva, amelynek keretében a pályázaton nyertes szervezet az általa szervezett, a pályázati kiírás céljainak megfelel ő en létrehozott programokon (pl. tábor, tanfolyami képzés, üdültetés) olyan szolgáltatást is nyújt (pl. étkeztetés, szórakoztató programok, stb.), amely az Szja tv. 2013. évi sz a bályai alapján adóköteles juttatásnak minősülhet.

Adómentesnek minősül az a szolgáltatás, amelyet kifizető független félnek (pl. hátrányos helyzetű gyermeknek, fiatal felnőttnek) nyújt az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és/vagy az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert forrásból. Az adómentesség feltétele, hogy a juttatás semmiképpen se legyen a magánszemély valamely tevékenységének ellenértéke. Az új rendelkezés már 2013-ban, a módosító törvény kihirdetését követő napon hatályba lép és átmeneti rendelkezés alapján a 2013. év egészére alkalmazható.

[Szja tv. 1. számú melléklet 4.27. alpont, 84/Y § (9) bekezdés]

1.11.4. A Nemzet Művésze-díj adómentessége

A Nemzet-Művésze-díjjal összefüggésben 2014. január 1-jétől adómentes bevételnek minősül a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék.

(Szja tv. 1. számú melléklet 4.28. alpont)

1.11.5. Egyes élőállat beszállítók által igénybe vehető támogatás adómentessége

A vidékfejlesztési miniszter két rendeletben szabályozta annak a vissza nem térítend ő támogatásnak a szabályait, amelyet azok a mez ő gazdasági termel ő k (magánszemélyek, egyéni vállalkozók, ő stermel ő k, mez ő gazdasági vállalkozások) kaphatnak, akik (amelyek) a Hajdú-Bét Rt., a NOVOFARM Rt. vagy a Páp a i Hús 1913. Kft. élőállat-beszállítójaként igazolt követeléssel rendelkeznek. Támogatásban részesülhetnek az előzőekben említett személyek örökösei, jogutódjai, illetve a felszámolással vagy végelszámolással megszűnt, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló mezőgazdasági termelőnek – 2003. június 1-jén fennálló tulajdonrész arányában – természetes személy tulajdonosa, vagy annak örököse is [44/2013. (V. 30.) VM rendelet, 89/2013. (X. 4.) VM rendelet].

Ehhez kapcsolódóan új adómentes jogcímmel egészül ki a szabály, amely a módosító törvény hatálybalépését követ ő naptól hatályos, és a 2013-ban már kifizetett támogatásokra is alkalmazható. A meg nem fizetett adó az egyéni vállalkozók, ő stermel ő k esetében agrá r csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

[Szja tv. 1. számú melléklet 7.25. alpont, 84/Y § (9) bekezdés]

1.11.6. Elengedett követelések adómentességének változása

Adómentes a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészít ő szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásból származó elengedett követelése, ha az nem haladja meg a 20 ezer forintot. (A mó dosítást megelőzően az értékhatár 10 ezer forint volt.)

A pénzügyi intézmény nemcsak a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelést, hanem bármilyen követelést elengedhet adómentesen az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával a független felek esetében.

[Szja tv. 1. számú melléklet 7.15., 7.21. alpont; 84/Y § (9) bekezdés]

1.11.7. Az üzletpolitikai célból adott juttatások adómentességének változása

Adómentes üzletpolitikai célú juttatást a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat.

[Szja tv. 1. számú melléklet 8.14. alpont, 84/Y § (10) bekezdés]

1.11.8. Sporteseményen nyújtott szolgáltatások

Adómentessé válik a sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen (versenyen, mérk ő zésen) nyújtott szolgáltatás, ideértve az e rendezvényen biztosított étkezést is. Az említett adómentes szolgáltatásokat a kifizet ő nem csupán az általa fenntartott, hanem az általa használt sportintézményben is adómentesen biztosíthatja, h a az sportrendezvényhez kapcsolódik. Ugyancsak adómentes az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat. Így például nem keletkezik adókötelezettség akkor, ha a vállalat az általa fenntartott labdarúgópálya használatát a munkavállalóknak ingyenesen vagy kedvezményesen lehetővé teszi. Az új adómentességet megállapító rendelkezés 2014. január 1-jén lép hatályba.

(Szja tv. 1. számú melléklet 8.7. alpont)

1.11.9. A sporteseményre szóló belépőjegyek, bérletek adómentességének változása

A kifizetők is összeghatártól függetlenül adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek sporteseményre való belépésre jogosító jegyeket, bérleteket (nem csak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek), de csak akkor, ha a belépőjegy, a bérlet a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít.

Az 50 ezer forintos korlát csak a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jegy bérlet juttatására vonatkozik.

(Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. alpont).

1.12. Utalvány

Az utalvány fogalmába 2014-től nem tartoznak bele a visszaváltható utalványok. Visszaváltható utalványt nem lehet sem adómentesen sem adókötelesen béren kívüli juttatásként, illet ő leg egyes meghatározott juttatásként adni. Ilyen esetben a juttatás adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni, így például, ha a visszaváltható utalvány formájában adott juttatást a m a gánszemély a munkáltatójától kapja, az bérjövedelemnek minősül.

Egyebekben az utalvány fogalma változatlan, azaz a kedvező adózási szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az utalvány mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.

[Szja tv. 69. § (3) bekezdése, Szja tv. 1. számú melléklet 9.1. pontja]

1.13. Csekély összegű (de minimis) agrár támogatás

A támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok 2013. december 31-én hatályukat vesztik, ugyanakkor új közösségi rendelkezések elfogadása várható. A jöv ő ben bármely a mez ő gazdasági termel ő ágazatban az EU által megalkotott szabály alapján de minimis, csekély összeg ű támogatásnak min ő sül ő támogatás a személyi jövedelemadó r e ndelkezései szerint is agrár csekély összegű támogatásnak minősüljön. A fogalom módosítása nem eredményez változást annak tartalmában.

(Szja tv. 3. § 41. pont)

1.14. Termőföld

A termőfölddel, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával kapcsolatos jogszabályi háttér módosításával összefüggésben módosul a term ő föld fogalma 2013. december 15-i hatállyal, amely szerint term ő földnek min ő sül a mez ő – és erd ő gazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mez ő –, erd ő gazdasági hasznosítású föld. A fog a lom változása kisebb módosítást jelent, ugyanis annak hatálybalépésétől nem minősül termőföldnek a halastó.

[Szja tv. 3. § 51. pont, 62. § (2) bekezdés, 62/A. § (3) bekezdés, 64. § (2) bekezdés]

1.15. Polgári jogi társaságok

Hatályon kívül kerülnek az Szja tv. azon szabályai, melyek a polgári jogi társaságra telepítettek adókötelezettséget.

[Szja tv. 14. § (1) bekezdése, 46. § (6) bekezdése, 72. § (4) bekezdése]

1.16. Nem minősül költségnek a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Ha az ingatlan bérbeadásból származó adóévi jövedelem az 1 millió Ft-ot meghaladja, a jövedelem után (az els ő forinttól) a magánszemélyt 14 százalékos mérték ű egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség terheli. A 14 százalékos eho azonban akkor terheli v alób an a magánszemély jövedelemét, ha annak összege költségként nem érvényesíthető.

A módosítás ennek megfelelően a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások között nevesíti a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.

(Szja tv. 3. számú melléklet V. "A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások" alfejezet 13. pont)

1.17. A tevékenységgel összefüggésben kapott kártalanítás

2014-t ő l mez ő gazdasági ő stermel ő i, illetve egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni a káreseménnyel összefüggésben kapott ká rtalanítást is (pl. azt, amelyet az őstermelő az időjárás miatt elveszett termésre tekintettel kap).

(Szja tv. 2. és 10. számú melléklet I. "Jellemzően előforduló bevételek " alfejezet 9. pont)

1.18. Külföldi előadóművészek magyarországi adózása

2014-t ő l egyszer ű sített adózási módszert vál aszthatnak a külföldi illetőségű előadóművészek. Ennek választása esetén a teljes bevételük (ideértve a részükre biztosított szállás ellenértékét is) 70%-a után kötelesek a 16%-os szja megfizetésére.

Az egyszerűsített eljárás szerinti adózási mód választásának feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodjon Magyarországon, és a Tbj. szabályai szerint sem min ő süljön belföldinek. Ennek az utóbbi feltételnek megfelel ő magánszemélyeknek nem keletkezik Magyarországon járulék- vagy egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége, így jövedelmüket kizárólag személyi jövedele m adó terheli. Ez teszi lehetővé azt, hogy az új eljárási rend szerint tehessenek eleget az adókötelezettségüknek.

Ha a magánszemély ezt az adózási módot választja, akkor az előadó művészeti tevékenységéből származó bevétel 70 százaléka minősül adóköteles jövedelemnek.

Az új eljárás szerint megállapított jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba, azaz azzal szemben családi kedvezmény, adókedvezmény nem vehető igénybe.

200 ezer forintos bevételig (maximum 22 400 forint adóteherig) a bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, azaz az gyakorlatilag adómentes. Ha azonban a magánszemély Magyarországon adóztatható bevétele bármely 12 hónapos időszakban meghaladná ezt az értékhatárt, akkor az adókötelezettség a teljes bevételre kiterjed.

Az adóbevallást és az adó megfizetését az ország elhagyásáig kell teljesíteni. Az adóbevallás egy rendkívül egyszer ű , angol és magyar nyelv ű bevallás, amelyet így a külföldi el ő adóm ű vészek is könnyen ki tudnak tölteni. Adóazonosító jel igénylése nem szükséges az eljáráshoz, a bevallás benyújtásához, mivel a bevalláson elegendő a magánszemély természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa (például útlevél) típusának és számának feltüntetése. Az adóbevalláson fel kell tüntetni a magánszemély jövedelmének összegét, a magánszemélyt terhelő adót, és a jövedelmet juttató személy vagy személyek nevét és címét (illetve székhelyét) is.

(Szja tv. 1/B §)

1.19. Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok

Az országgyűlési képviselői tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül a jövőben, a tevékenységből származó jövedelem adókötelezettségére értelemszerűen ezeket a szabályokat kell majd alkalmazni.

A rendelkezések – az Országgy ű lésr ő l szóló törvénnyel összhangban – az orsz ággyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lépnek hatályba.

[Szja tv. 24. § (1) bekezdés h) pont]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2014. január 7.) vegye figyelembe!