8.1. Belföldi áfaösszesítő jelentés
2013-tól az adózók számára az egyik leglényegesebb változás az új adatszolgáltatási kötelezettség, a belföldi áfaösszesítő jelentés bevezetése. Az összesítő jelentéstételi kötelezettség mind a termékértékesítő/szolgáltatást nyújtó, mind a terméket beszerző/szolgáltatást igénybe vevő adóalany esetében csak azon számlákra terjed ki, amelyekben az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az értékhatár kifejezetten az adott számlában áthárított áfára vonatkozik, nem a számla kiállításának alapjául szolgáló ügylet teljes ügyleti értékére. Ha ugyanazon ügylet alapján több számla kerül kiállításra (pl. előlegfizetés esetén), úgy számlánként külön-külön kell vizsgálni a kötelezettség fennállását.
A számla alapján adófizetési kötelezettséggel érintett adóalanynak csak azokat a számlákat kell feltüntetnie, amelyben másik, belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyra hárít át adót (ha a vevő nem áfaalany, vagy belföldön nincs nyilvántartásba véve, a számláról nem kell nyilatkozatot tenni).
A belföldi áfaösszesítő jelentést az áfabevallással egyidejűleg, annak részeként kell teljesíteni. A levonási jogot gyakorló adóalany a számlaszintű adatokat arról az adómegállapítási időszakról (hónap/negyedév/év) teljesítendő áfabevallásban közli az adóhatósággal, amely adómegállapítási időszakban az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol. Az áthárított áfát tartalmazó számlát kiállító, s emiatt áfafizetési kötelezettséggel érintett adóalany a jelentéstételi kötelezettségét abban a bevallásában teljesíti, amely bevallásban az általa kiállított, az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania.
Az áfalevonási jogot gyakorló adóalany az áfabevallással együtt teljesítendő belföldi áfaösszesítő jelenté sében az alábbi adatokról köteles adatot szolgáltatni:
– a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó áfaalany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is – adószámának, csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
– a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
– a számlában feltüntetett teljesítési időpontról, ilyen időpont hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
Az áfafizetési kötelezettséggel érintett adózó adóalany jelentéstételi kötelezettsége az alábbi adatokra terjed ki:
– a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általánosforgalmiadó-alany adószámának, csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
– a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
– a számlában feltüntetett teljesítési időpontról, ilyen időpont hiányában a számla kibocsátásának keltéről.
Ezzel összefüggésben módosul az Áfa-törvény számla kötelező adattartalmára vonatkozó szabálya, s a 2 millió forintot elérő áthárított áfát tartalmazó számlák tartalma kiegészül a vevő adószámának (csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyével.
Ha az adóalany ugyanazon adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 millió forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában nyilatkozik
– a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általánosforgalmiadó-alany adószámának, csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
– ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összesített összegéről.
Az összevont jelentés csak a levonási jogot gyakorló adózóra vonatkozó kötelezettség, ha tehát ugyanannak a vevőnek, ugyanabban az adómegállapítási időszakban több, akár a 2 millió forintos értékhatárt meghaladó áthárított áfát tartalmazó számlát bocsát ki az értékesítő/szolgáltatást nyújtó, ettől függetlenül ezen összevont jelentéstételi kötelezettsége nem keletkezik.
Számlamódosítás eredményezheti azt, hogy az eredetileg 2 millió forint alatti áthárított áfát tartalmazó számla áfatartalma a módosítást követően meghaladja az értékhatárt. Emiatt számla módosítása esetén mind a számlát módosító okiratot kiállító, mind az azt befogadó (és a számla alapján adólevonási jogát gyakorló) áfaalany köteles a módosított számlát érintően a számlaszintű összesítő jelentést teljesíteni, ha a számlában áthárított áfa akár a módosítást megelőzően, akár azt követően eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. A kötelezettség fennáll akkor is, ha a számlában áthárított áfa mind a módosítást megelőzően, mind azt követően meghaladta ezt az értékhatárt. A számlamódosítás miatt teljesített összesítő jelentésben nyilatkozni kell annak a számlának az adatairól is, amelyet a módosítás érint, továbbá a módosítás számszaki hatásáról az általánosforgalmiadó-alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó áfaalany, amennyiben az érvénytelenített számlában áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, a számla adatairól teljesíti jelentéstételi kötelezettségét.
A számla módosításáról vagy érvénytelenítéséről az összesítő jelentést abban a bevallásban kell teljesíteni, amelyben az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi.
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla esetében a nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általánosforgalmiadó-bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, vagy a számlát kiállító adómegállapításra először kötelezett. Ez esetben is a számlában feltüntetett, áthárított áfa teljes összege veendő figyelembe a 2 millió forintos összeghatár vizsgálata során, akkor is, ha az adott adómegállapítási időszakban a számla alapján az adómegállapítási kötelezettség vagy az adólevonási jog nem öleli fel a számlában áthárított áfa teljes összegét.
A pénzforgalmi elszámolást választó áfaalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén minden esetben az Áfa-törvény szerinti különös szabályok szerint érvényesítheti adólevonási jogát, ehhez igazodóan a belföldi áfaösszesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítésére is különös szabályokat tartalmaz a törvény. Ugyanazon – befogadott – számláról belföldi áfaösszesítő jelentést a pénzforgalmi elszámolást választó áfaalanynak csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általánosforgalmiadó-bevallásban kell tennie, amelyben ezen számla alapján első alkalommal érvényesít adólevonási jogot. A kötelezettség fennállása tekintetében a számlában áthárított áfa összege mérvadó, s nem az érvényesített levonási jog összege.
Az összesítő jelentés kizárólag elektronikus úton teljesíthető. Az összesítő jelentésre vonatkozóan a bevallás javítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A mulasztási bírságra vonatkozó szabályok alkalmazása során a belföldi áfaösszesítő jelentés bevallásnak minősül, így a kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adatokkal való teljesítése esetén magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Új lekérdezési lehetőséggel is bővül az ügyfélkapun keresztül elérhető adatok köre, mivel az általános forgalmi adó alanya az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által teljesített áfaösszesítő jelentés adataihoz a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül 2013. július 1-jétől hozzáférhet.
[Art. 31/B. §, 175. § (9) bekezdés, 175. § (15) bekezdés d) pont]
8.2. Készpénzfizetés korlátozása
2013. január 1-jétől korlátozás alá esik a pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózók közötti készpénzforgalom. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók 2013. január 1-jétől ugyanazon szerződés alapján ugyanazon partnerüknek (amennyiben partnerük is pénzforgalmiszámla-nyitásra köteles) egy naptári hónapban termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás – áfát is magában foglaló – ellenértékeként összesen maximum 1,5 millió forint összeghatárig teljesíthetnek készpénzben kifizetést. A törvény új adókötelezettségként határozza meg a kifizetésekre vonatkozó korlátozás figyelembevételét. A korlátozás kizárólag termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékére vonatkozik, nem gátolja tehát pl. a különböző banki műveleteket (pl. készpénzfelvétel). A korlátozás ugyanazon ügyletek vonatkozásában is csak az ugyanazon naptári hónapon belüli kifizetésekre vonatkozik, nincs tehát akadálya annak, hogy ugyanazon szerződés alapján (pl. folyamatos teljesítésű ügyletek) havonta 1,5 millió forint készpénzkifizetés történjen.
Ugyanazon felek között is a korlátozás csak az ugyanazon ügylet alapján teljesítendő kifizetésekre vonatkozik, ezért ha ugyanazon felek egymással többféle szerződéses viszonyban állnak, nem gátolja a törvény, hogy minden ügylet tekintetében kimerítsék a havi készpénzfizetési korlátot. A szabályozás kijátszását gátolja az a szabály, amely szerint egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek azért kötöttek több szerződést, hogy a korlátozás megsértését leplezzék.
A korlátozás betartását az állami adóhatóság el lenőrzi. A korlátozásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén szigorú bírságra lehet számítani: a korlátozás figyelmen kívül hagyásával, jogellenesen készpénzben teljesített, illetve elfogadott készpénzszolgáltatás 20 százalékának megfelelő mértékű mulasztási bírságot szab ki az állami adóhatóság. A bírság mértéke nem esik mérlegelés alá, minden esetben, ha az adóhatóság a szabály megsértését feltárja, mind a kifizetést szabálytalanul készpénzben teljesítő, mind a teljesítést szabálytalanul elfogadó adózót az előzőekben ismertetett mértékű mulasztási bírsággal kell sújtani.
[Art. 38. § (3a)–(3b) bekezdés, 172. § (20f) bekezdés]
8.3. Adónyilatkozat
Az adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) alkalmazására tekintettel az adónyilatkozat csak a 16 százalékos – szuperbruttó nélküli – adóalap összegét tartalmazza, és csak az összevonás alá eső jövedelmek vonatkozásában. E rendelkezést már a 2012. adóévről készített adónyilatkozat benyújtása során is alkalmazni kell.
[Art. 27/A. § (2) bekezdés]
8.4. Egyszerűsített bevallás
Az egyszerűsített bevallást csak akkor kell visszaküldeni az adóhatóság részére május 20-ig, ha az adózó a bevalláson javítást hajtott végre. Ha az adózó egyetért a bevallással, akkor azt aláírásával ellátva nem kell az adóhatóság részére visszaküldenie. E rendelkezést már a 2012. adóévről készített bevallás benyújtása során is alkalmazni kell.
[Art. 28/A. § (3), (5) és (7) bekezdés]
8.5. Bevallást helyettesítő nyilatkozat
2013. január 1-jétől a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a társaságiadó-bevallás helyett az adóévet követő év február 25-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tehet, feltéve hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, ezzel teljesítve bevallási kötelezettségét. A Tao-törvény ezen szervezetekre is kiterjeszti 2013. január 1-jétől az alapítványokra, közalapítványokra, egyesületekre stb. vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási módot. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény olyan, külön törvény (2007. évi CXVII. törvény) alapján létrehozott zártkörűen működő részvénytársaság, továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten működik, és amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása.
[Art. 31. § (5) bekezdés]
8.6. Kötelező szakmai képviselet
Kötelező szakmai képviselet kerül bevezetésre a következő ügytípusokban:
– az adó feltételes megállapítására irányuló,
– a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló,
– a szokásos piaci ár megállapítására irányuló, valamint
– az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló
eljárások tekintetében.
Az új képviseleti szabályt csak a 2013. január 1-jén vagy ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ezen ügytípusokban az adózó kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el, kivéve ha a magánszemély adózó saját maga, vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül. A jogi szakvizsgával való rendelkezés tényét, vagy az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői minőséget a hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.
[Art. 7. § (6)–(7) bekezdés; 195. § (1) bekezdés a) pont]
8.7. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem
A felügyeleti intézkedés iránti kérelmek elbírálására vonatkozó szabályok a kötelező képviselet bevezetésével összefüggésben változtak. A kérelmek kötelező ellenjegyzésére vonatkozó szabály megszűnt, ugyanakkor ezen kérelmek esetében a miniszter csak akkor jár el, ha az ügyben a NAV elnöke felettes szervként már döntést hozott. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának okai közül kikerül az az eset, ha a NAV elnöke nem hozott döntést, ilyenkor ugyanis a miniszter – tekintettel a hatáskörelvonás tilalmára – nem járhat el. Az ilyen kérelmeket a Ket. szabályai alapján át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után viszont, ha a kérelmező az eljárási illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem fizeti meg.
[Art. 141. § (1), (5) bekezdés]
8.8. Feltételes adómegállapítás
2013. január 1-jétől feltételes adómegállapítás kérhető a kérelem benyújtását megelőzően már megvalósított jogügyletek (múltbeli ügylet) vonatkozásában is. Ennek feltétele, hogy:
– a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtására a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb az adott bevallásra irányadó határidő/határnap időpontjáig kerüljön sor, vagyis az adózó bevallási kötelezettségének a kérelem benyújtásakor még ne tegyen eleget, illetve
– a feltételes adómegállapítás csak társasági adóval, személyi jövedelemadóval, kisvállalati adóval és helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető,
– tartós feltételes adómegállapítással, illetőleg jövőbeli ügyletre vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nem kérhető.
Meghatározásra kerül a szerződéscsomag, szerződéstípus fogalma.
Szerződéscsomagnak minősül az egy konkrét gazdasági cél elérése érdekében e cél elérését közvetlenül szolgáló, egymásra tekintettel megkötött ügyletek összessége, vagyis például egy többlépcsős cégcsoporton belüli átalakulás, melynek célja a cégcsoport IT-üzletágának egy vállalathoz történő kiszervezése.
Szerződéstípusnak minősülnek a jövőben azok a szerződések, melyekben a szerződő felek egyike előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személyek között jön létre, így például ha egy társaság kedvezményes feltételek mellett terméket értékesít az adózók egy meghatározott köre számára.
Díja a jövőbeli ügyletre fizetendő díj kétszerese, de maximum 15 millió forint, amelyet legkésőbb a feltételes adómegállapításról szóló döntés jogerőre emelkedését követő 15. nap elteltéig kell megfizetni. Az adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalására nyitva álló határidő szünetel a kérelem benyújtásától a döntés jogerőre emelkedését követő 15. nap elteltéig. Múltbeli ügyletekre vonatkozó kérelem benyújtása esetén az adópolitikáért felelős miniszter csak és kizárólag a kérelmező adókötelezettségét állapíthatja meg.
Feltételes adómegállapítási határozat főszabály szerint a kérelem benyújtásakor hatályos (érvényes) jogszabályok alapján kerül elbírálásra, kivéve ha a kérelem benyújtását követően, de a határozat kiadmányozását megelőzően a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás következik be. Ebben az esetben ugyanis mindkét időállapot szerint megállapításra kerül a feltételes adómegállapítás, a tartós feltételes adómegállapítás kivételével.
Megszűnik a kérelem kötelező adótanácsadói, ügyvédi ellenjegyzésének intézménye, helyette 2013. január 1-jétől kötelező lesz az ügyvédi, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői képviselet.
2013. január 1-jétől megszűnik a fellebbezés, illetve a kiegészítés, kijavítás iránti kérelmek utáni illetékfizetési kötelezettség, ehelyett tételes összegű díjmértékek kerülnek bevezetésre, vagyis a fellebbezés benyújtása esetén 100 ezer forintot, a kiegészítés, kijavítás iránti kérelem benyújtásáért pedig 15 ezer forintot kell majd fizetni.
Új elemekkel bővül a díjvisszafizetés esetköre, és nő a díjvisszafizetés mértéke is.
– A feltételes adómegállapítási eljárás megszüntetése (pl.: kérelem adózó általi visszavonása) esetén – a díj meg nem fizetésének kivételével – a megfizetett díj 75 százaléka helyett már 85 százalékának visszautalásáról kell intézkedni.
– Sürgősségi eljárás kezdeményezése esetén pedig az ügyintézési határidő – minisztériumnak felróható okból történő – túllépése esetén a sürgősségi felár visszafizetésére kerül sor.
A módosítás kiterjeszti a folyamatos teljesítésű jogügylet fogalmát az olyan típusú szerződésekre is, amelyekben a szerződés időtartama alatt az egyik fél folyamatos készenléttel, rendelkezésre állással tartozik.
Módosulnak a tartós feltételes adómegállapítás szabályai is. Egyértelműen rögzítésre kerül a tartós feltételes adómegállapítás kötőerejének kezdő és végső időpontja, melynek értelmében a kötőerő a kérelem benyújtásának adóévében és az azt követő két adóévben áll fenn, másrészt azt, hogy ha a kérelem benyújtásakor az adózó a tartós feltételes adómegállapítás benyújtásához szükséges feltételek meglétéről helytelenül nyilatkozott, akkor az adómegállapítás a jövőbeli jogszabályváltozásokra érzékennyé válik, vagyis elveszítheti kötőerejét a határozat kiadmányozására visszamenőleges hatállyal.
[Art. 132. §]
8.8.1. A feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága
Az adózó kérheti a határozatnak a kiadmányozását követően megvalósult vagy megvalósuló tényállásváltozásra vagy a határozat kiadmányozását követően hatályba lépett jogszabályváltozásra tekintettel történő további alkalmazhatóságának kimondását.
Az alkalmazhatóság megállapítására irányuló eljárásban a döntés kötőerejének megszűnésére a tényállásváltozásra vagy jogszabályváltozásra tekintettel nem automatikusan kerül sor, csak érdemi változások bekövetkezése esetén. Az alkalmazhatóság megállapítására irányuló eljárás során az adópolitikáért felelős miniszter a bekövetkezett tények, jogszabályok irrelevanciáját, s így a feltételes adómegállapítás során hozott döntés további alkalmazhatóságát állapítja majd meg.
Az eljárásra a feltételes adómegállapításra irányadó szabályok alkalmazandók. A díj számítási módszere szintén hasonlít az időbeli hatály kiterjesztésére irányuló eljárás során alkalmazott díjtételekhez, vagyis a kérelemmel érintett feltételes adómegállapítás díjának 50 százaléka. Egyértelműen rögzítésre kerül azonban az, hogy ha az alapeljárásban sürgősségi kérelem benyújtására is sor került, akkor a határozat alkalmazhatóságának megállapítása iránti eljárás díjának kiszámításánál a sürgősségi felárat figyelmen kívül kell hagyni.
[Art. 132/A. §]
8.9. Jogkövetkezmények
8.9.1. Önellenőrzési pótlék
Azokban az esetekben, amikor az adózó olyan hibát tár fel, mely miatt az adót az eredeti bevallási időszakban elmulasztotta bevallani és megfizetni, de a későbbi bevallási időszakban ezt pótolja, akkor az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.
[Art. 168. § (3) bekezdés]
8.9.2. Bírságminimum eljárásiilleték-kötelezettség elmulasztása esetén
2013-tól legalább 5000 forint mulasztási bírsággal sújtja az adóhatóság azt, aki az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárásiilleték-fizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette. A korábban hatályos szabály legfeljebb a meg nem fizetett illeték 100 százalékáig terjedhetett, ami az általános tételű eljárási illeték viszonylag alacsony összege (3000 forint) miatt nem biztosított kellően visszatartó szankcionálási lehetőséget az adóhatóság részére, valamint a szankció alkalmazása aránytalan költséggel is járt. A bírságminimum nemcsak az illetékfizetési kötelezettség teljes elmulasztása esetén alkalmazandó, hanem akkor is, ha a kötelezett az adóhatóság felhívása ellenére nem egészíti ki a fizetendő illeték 100 százalékára az általa megfizetett eljárási illetéket, legyen szó akármilyen kis különbségről. Az ezen jogsértés miatt kiszabható bírság maximuma változatlan, továbbra is 100 ezer forint.
[Art. 172. § (11) bekezdés]
8.10. Bejelentési szabályok
A bejelentés módosult szabályai szerint az állami adóhatósághoz
– a cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája,
– egyéni vállalkozók és magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ-kódok
szerint kell bejelenteni.
Módosulnak az Art.-ben szereplő hivatkozott nyilvántartásokra vonatkozó elnevezések.
[Art. 16. § (3) bekezdés d) pont, 16. § (6) bekezdés, 17. § (14) bekezdés, 54. § (5) bekezdés e) pont]
Megszűnnek a papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek, az előállítás módjától függetlenül, a számlával szembeni hármas követelmény a számla eredete hitelességének, adattartalma sértetlenségének és olvashatóságának biztosítása.
Elektronikus számla az a számla, amely tartalmazza az áfaszabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.
Az adózó az elektronikus számlát elektronikusan köteles megőrizni. Ha az Áfa-törvény szerint elektronikus számlának minősülő bizonylatot az adózó online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, és köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.
[Art. 16. § (3) bekezdés g) pont, 17. § (3) bekezdés a) pont, 47/A. §]
2013. január 1-jétől, ha a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott biztosított már rendelkezik adóazonosító számmal, akkor kizárólag az általa foglalkoztatott biztosított
– családi és utónevét,
– adóazonosító jelét,
– születési idejét,
– biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését,
– a biztosítás szünetelésének időtartamát,
– a heti munkaidejét,
– a FEOR-számát
kell bejelentenie, illetve önmagára nézve
– az adóazonosító számát,
– nevét,
– elnevezését,
– székhelyét,
– telephelyét,
– lakóhelyét, továbbá
– jogelődje nevét és adószámát
kell közölnie.
Ha a biztosított még nem rendelkezik adóazonosító számmal, akkor az adóazonosító szám megállapítása érdekében a fentiekben bemutatott adatokon túl a munkáltatónak és a kifizetőnek be kell jelentenie az általa foglalkoztatott biztosított születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is.
2013. január 1-jét követően a munkáltatói és a kifizetői bejelentést a jogviszony megszűnéséről, a szünetelés kezdetéről és befejezéséről, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.
[Art. 16. § (4) bekezdés]
A 2012. július 1-jén hatályba lépett Mt. 195. §-a vezette be a több munkáltató által létesített munkaviszony jogintézményét. Ezen új jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződés szerint egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodjanak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni a bérfizetési kötelezettség módját, azaz hogy melyik munkáltató köteles a munkavállalóval szemben a munkabér megfizetésére. Ez független attól, hogy a munkáltatók egymás között milyen módon állapodnak meg a költségek viselésében. Fontos, hogy a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek.
A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatóknak írásban, a munkaviszony létesítésével egyidejűleg ki kell jelölniük azt a munkáltatót, a kijelölt munkáltató az adott munkaviszonnyal kapcsolatos adókötelezettségeket saját nevében teljesíti, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni kell. Ha a munkáltatók nem jelölnek ki maguk közül egyet az adókötelezettségek teljesítésére, akkor e munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére az állami adóhatóság bármely, a munkaviszonyban érintett munkáltatót kötelezheti. A kijelölt munkáltató kötelezettsége, hogy a munkaviszonyban részt vevő többi munkáltatóra vonatkozóan meghatározott adatokat az állami adóhatósághoz bejelentse. A több munkáltató által létesített munkaviszonyra vonatkozó szabályokat az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyában nem lehet alkalmazni, mivel az Mt. kizárja ezt a lehetőséget.
Az adó beszedhetősége érdekében a több munkáltató által létesített munkaviszonyban részt vevő, az Art. szerint munkáltatónak nem minősülő további foglalkoztatóknak mögöttes felelősségük van. A 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében, első körben az adótartozás megállapításakor a munkaviszonyban jelen lévő további foglalkoztatók kötelezhetők (határozattal) a kijelölt munkáltató által meg nem fizetett adó megfizetésére, vagy ha az adó megfizetése, behajtása e körben sem eredményes, akkor az adó megfizetésére az adókötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban részt vevő munkáltatók kötelezhetők.
A 2012. július 1-jével hatályba lépett rendelkezések lehetőséget teremtenek a mulasztási bírság kiszabására a többes munkáltató által létesített munkaviszony tekintetében. A szankció alkalmazására abban az esetben is sor kerülhet, ha a többes munkáltató által létesített munkaviszonyt keletkeztető munkaszerződésben a munkáltatók maguk közül nem jelölnek ki egy munkáltatót az adókötelezettségek teljesítésére. A mulasztási bírság összege vonatkozásában kizárólag annak felső határa került meghatározásra, amely összegszerűen 500 000 forintig terjedhet, és a szankció valamennyi Mt. szerinti munkáltató részére megállapítható.
A munkáltató Art.-ben szereplő fogalmának pontosítása is szükségessé vált a több munkáltató által létesített munkaviszony jogintézményének bevezetésével. A többes munkáltató által létesített munkaviszonyban a munkáltatók által az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatót kell az adózási szempontból kizárólagosan munkáltatónak tekinteni. Ha az így kijelölt munkáltató személyében változás következik be, akkor e tény jogutódlásnak minősül.
A többes munkáltató által létesített munkaviszonyban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül lekérdezheti az általa tett bejelentéseket.
[Art. 16. § (4b), (5), (6) bekezdés, 16. § (11) bekezdés, 35. § (2) bekezdés j) és k) pont, 172. § (2a) bekezdés, 175. § (15) bekezdés b) pont, 178. § 23. pont]
2013. január 1-jétől lép hatályba a civilszervezetek egyablakos adóhatósági bejelentkezési rendszere, amely az alapítványok és egyesületek mellett valamennyi civilszervezetre, így többek között a pártokra, országos szakági szövetségekre is irányadó.
Ha egy civilszervezet adóköteles tevékenységet kíván folytatni, úgy az állami adóhatósághoz az e tevékenység megkezdését megelőzően, az adószám beszerzése érdekében teljesítendő bejelentkezési kötelezettségét, továbbá a későbbiekben bekövetkező változásokra vonatkozó változásbejelentési kötelezettségét is, az őt nyilvántartó törvényszéken keresztül (ún. "egyablakos" rendszer) teljesíti. Továbbra is az állami adóhatósághoz kell közvetlenül bejelenteni az iratőrzési helyet és a jogelőd adóazonosító számát a bejelentkezés napját követő 15 napon belül.
A civilszervezetek önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei ezen adókötelezettségeiknek önállóan, vagyis a civilszervezettől függetlenül kell, hogy eleget tegyenek.
[Art. 17. § (1)–(2) bekezdés, 17. § (3a) bekezdés, 17. § (15) bekezdés, 23. § (1)–(2) bekezdés, 23. § (5)–(6) bekezdés, 24. § (2) bekezdés, 24/A. § (8) bekezdés, 24/B. § (7) bekezdés, 53. § (5) bekezdés, 128/A. § (5) bekezdés, 178. § 37. pont]
A pénzforgalmi elszámolás 2013. január 1-jei bevezetésével összefüggésben az újonnan alakult adózóknak az adóköteles tevékenységük megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, míg a már működő, de e speciális adózási módra áttérő adózóknak a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteniük e szándékukat.
A pénzforgalmi elszámolás szerint teljesítő, már működő adózóknak e választásukat 2012. december 31-ig kell megtenniük.
A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító 125 000 000 forintnak megfelelő értékhatár adóév közben történő túllépése esetén e tényt az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatóságnak. E bejelentés következményeként az adózó a továbbiakban az Áfa-törvény általános rendelkezései szerint állapítja meg áfakötelezettségeit. 2013. január 1-jétől az állami adóhatóság köteles közzétenni a pénzforgalmi elszámolást választó adózók esetén e választás tényét, valamint a választás kezdő és befejező időpontját is.
[Art. 22. § (1) bekezdés j) pont, 22. § (2) bekezdés, 54. § (5) bekezdés a) pont]
8.11. Jogutód nélkül megszűnt munkáltató által túlvont adó (adóelőleg)
2013. január 1-jétől lehetővé válik a magánszemély számára, hogy a túlvont adó (adóelőleg) iránti igénnyel léphessen fel az állami adóhatóság előtt abban az esetben, ha a munkaadója (kifizetője) a túlvonást követően, de a helyzet rendezését megelőzően jogutód nélkül megszűnik. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adóhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.
[Art. 30/A. §]
8.12. Soron kívüli bevallási kötelezettség
Az adózónak a bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül bevallást kell benyújtania valamennyi adójáról, ha
– az üzletvezetés helyét belföld helyett külföldre helyezi át, és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao-törvény) vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik, továbbá
– ha az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján egyesül, amire tekintettel belföldi jogalanyisága megszűnik, a cégnyilvántartásból törlésre kerül.
Az adózónak mind a két esetben – függetlenül attól, hogy éves, negyedéves vagy havi elszámolású adóról van szó – valamennyi adójáról a bevallást az üzletvezetés áthelyezését vagy a jogalanyiság megszűnését követő harminc napon belül kell benyújtania.
[Art. 33. § (3) bekezdés f) és g) pont és (4) bekezdés]
8.13. Az általános forgalmi adó kiutalása
A 2012. február 1-jétől életbe lépett szabályok alapján amennyiben az adózó a 30, illetve 45 napos kiutalás feltételeit nem teljesítette, illetve arról nem nyilatkozott, vagy valótlanul nyilatkozott, az áfa kiutalását megelőző adóhatósági ellenőrzés határideje, és így a kamatmentes kiutalásra nyitva álló határidő egyaránt 75 napra nőtt.
Ezt a lehetőséget az általános forgalmi adó kiutalása előtti ellenőrzések határidejét érintő, 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések kizárják, a megváltozott szabályok értelmében az ellenőrzési határidőre nincs kihatással, ha a bevallás szerinti nyilatkozat hitelessége utólag megkérdőjeleződik, és a kiutalási határidő 75 napra módosul, ugyanis az adóhatóság az általános forgalmi adóra vonatkozó kiutalás előtti ellenőrzés határidejét a bevallásban szereplő nyilatkozat, illetve annak hiánya szerinti határidőtől eltérően nem határozhatja meg.
Az áfakiutalással összefüggő nyilatkozattételi kötelezettséget érintően 2013. január 1-jétől a 30, illetve 45 napos kiutalási határidő alkalmazásának feltétele az is, hogy az adózó a feltételek fennállásáról bevallásában nyilatkozzon, nyilatkozat hiányában – annak ellenére, hogy az adózó az egyéb feltételeknek megfelel – az általánostól rövidebb határidő nem alkalmazható.
A felszámolást, illetve végelszámolást lezáró bevallásban előterjesztett általánosforgalmiadó-kiutalási igényekre nem vonatkoznak a speciális, rövidebb kiutalási határidők. Ez a szabály a 2013. január 1-jét követően benyújtott bevallások esetében alkalmazható.
[Art. 37. § (4) bekezdés, 37. § (4a) bekezdés, 92. § (4) bekezdés d) pont, 172. § (20e) bekezdés, 195. §-a]
8.14. Egyszerűsített elektronikus fizetés
Megvalósul az egyetlen utalással több adófizetési kötelezettség teljesítését lehetővé tevő fizetési rendszer. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók alkalmazhatják a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített elektronikus fizetést. A részletszabályokat rendeleti szint tartalmazza majd. Az új fizetési mód bevezetésére a szükséges fejlesztéseket követően, várhatóan a 2013. év második-harmadik negyedévében kerülhet sor.
[Art. 38. § (1) bekezdés]
8.15. Behajtott összeg elszámolása
Az állami adóhatóságot jelentős ráfordítások terhelik a nem fizető adózók tartozásainak behajtására fenntartott végrehajtási apparátus működtetésével kapcsolatban. A befizetések elszámolásával kapcsolatos szabályok 2013. január 1-jei változása garantálja az adóhatóság számára, hogy a végrehajtási eljárásban felmerült – az adózó által önként meg nem fizetett adó behajtására fordított – költségei megtérüljenek. A megváltozott szabályok alapján az állami adóhatóság által végrehajtott összegből ugyanis mindenekelőtt a végrehajtási költségeket kell rendezni, és a korábbi rend szerinti elszámolást csak ezt követően lehet folytatni.
[Art. 43. § (3) bekezdés]
8.16. Túlfizetés
2013. január 1-jétől a túlfizetés összegét az állami adóhatóság akkor is átvezeti az adózó által megjelölt adószámlára, ha az túlfizetést mutat, vagy egyenlege 0 forint. Az adózó tehát szabadon dönthet arról, hogy a túlfizetést mely adószámlán kívánja tartani.
[Art. 43. § (5) bekezdés]
8.17. Gyakorított áfa
Enyhülnek az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolásának engedélyezési szabályai. Különös méltányosságból az eljáró adóhatóság vezetője a kizáró ok fennállása ellenére is engedélyezheti az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolását, ha az engedély megadását kizáró ok súlya nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével. Nem kizáró oka az általános forgalmi adó gyakoribb elszámolásának engedélyezése például, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább három alkalommal székhelyet változtatott, azonban – mivel az engedély megadása az állami adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik – az adóhatóság nincs elzárva attól, hogy a kérelmet elutasítsa, ha azt állapítja meg, hogy a gyakori székhelyváltás az adózó rosszhiszemű magatartására vezethető vissza.
[Art. 2. számú melléklet I., Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések, Határidők 2., Az általános forgalmi adó pontjának b) alpontja]
8.18. Túligénylés
Az adóhatóság az adózó kérelmére határozattal a költségvetési támogatás gyakoribb, öt-tíz-tizenöt naponkénti igénybevételét engedélyezheti. A módosítás alapján az adóhatóság a gyakoribb igénybevételt engedélyező határozatát visszavonja, ha a határozat alapján igényelt előleg összege rendszeresen – egymást követő hat hónapon belül legalább három hónapban – legalább 10 százalékkal meghaladja a ténylegesen járó támogatás összegét.
[Art. 2. számú melléklet III., Költségvetési támogatások pont 4. alpontjának b) alpontja]
8.19. Bizonylatkiállítási, könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettség
A külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, belföldi illetőségűnek minősülő adózó csak abban az esetben köteles a bizonylatkiállítási, könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettségét a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíteni, ha a külföldi vállalkozó a Tao-törvény alapján folytat fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet, vagy ha külföldi székhelyű adózó a Tao-törvény alapján minősül belföldi illetékességűnek.
[Art. 44. § (3) bekezdés]
8.20. Társadalombiztosítási kifizetések
2013. január 1-jét követően megszűnik a társadalombiztosítási ellátás (pl. gyed, táppénz), illetve az abból levont adóelőleg összegéről szóló igazolás havi gyakorisággal történő kiállítása. A kifizető csak a teljes ellátási időszakról állít ki, melyet az utolsó kifizetéskor bocsát az adózó rendelkezésére. Ha az ellátás folyósítása a teljes naptári évet lefedi, az igazolást a naptári évet követő január 31-ig kell kiállítani.
[Art. 46. § (3) bekezdés]
8.21. Kényszertörlési eljárás
A kényszertörlési eljárás a jogellenesen működő cégek jogutód nélküli megszüntetését célzó cégeljárás, amely 2012. március 1-jétől része a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek. A kényszertörlési eljárás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, vagy a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és határidőn belüli törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő, vagy a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
Amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárás során azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, illetve megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a cégbíróság a céget felszámolási eljárás lefolytatása nélkül törli a cégjegyzékből. Ha a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.
A kényszertörlés bevezetéséhez kapcsolódóan az Art. több helyen is módosul. Az adóhatóság előtti törvényes képviseletet a kényszertörlés hatálya alatt álló adózó vezető tisztségviselője, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a végelszámoló képviseli, a kötelezettségek elmulasztása esetén mulasztási bírsággal sújthatók.
A kényszertörlés emellett – meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén – az adószám megállapítását kizáró objektív kizáró feltétel az adóregisztrációs eljárás tekintetében.
A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A kényszertörlés alatt álló adózó a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg köteles teljesíteni a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Abban az esetben, ha a kényszertörlés elrendelésére végelszámolást követően kerül sor, a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.
A minősített adózói adatbázisba történő felvétel feltételei kiegészültek azzal, hogy az adózó a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül nem állt vagy állhat kényszertörlési eljárás alatt.
[Art. 14. § (4) bekezdés, 24/C. § (2) bekezdés ab) alpont, 24/C. § (5) bekezdés ab) alpont, 33. § (12) és 172. § (7) bekezdés, 178. § 31. pont]
8.22. Adószám-felfüggesztés
2013. január 1-jétől az adóhatóság az adószámot határozott időre felfüggeszti abban az esetben, ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adó-előlegfizetési) kötelezettségének határidőtől, illetve esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.
Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függeszti fel. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, e határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.
[Art. 24/A. § (8), (12)–(13) bekezdés]
8.23. Közzétett adózók
2013. január 1-jétől az állami adóhatóság honlapján közzéteendő adózók köre az alábbi adózói csoportokkal bővül.
Akiknek az adószámát az állami adóhatóság törölte, mert az adózó által – a rá irányadó szabályoknak megfelelően – bejelentett székhely nem valós cím, vagy az adózó – a rá irányadó szabályoknak megfelelő – szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az állami adóhatóság az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.
Akiknek az adószámát az állami adóhatóság felfüggesztés nélkül hivatalból törölte, mert az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tett eleget.
[Art. 24/B. § (2) bekezdés, 54. § (5) bekezdés c) pont]
8.24. Adóregisztrációs eljárás
Az adóregisztrációs eljárás lényege, hogy objektív kizáró ok fennállása esetén az adószám megállapítása megtagadásra, a vezető tisztségviselő vagy tag változása esetén pedig az adószám törlésre kerül. A jelenleg hatályos szabályok szerint is van kimentési lehetőség, azaz bizonyos feltételek fennállása esetén az adószámot megállapítja, az adószám törlésétől pedig eltekint az objektív feltételek fennállása ellenére. Két esetkörrel bővül a kimentési okok köre:
Amennyiben az adóregisztrációs eljárás jogkövetkezményeinek alkalmazására a 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozásra tekintettel kerül sor, és az adótartozást felhalmozó adózó jogutód nélkül még nem szűnt meg, az a vezető tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az objektív kizáró ok felmerült, az adószám megállapítását megtagadó – nem jogerős – határozat kézbesítésétől, vagy működő adózó esetén az akadály elhárítására történő felhívástól számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő, arra hivatkozással, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn. Amennyiben az adótartozás megszűnt, az adóregisztrációs eljárás lezárásra kerül.
Amennyiben az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, illetve tagja, amelyben a magyar állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.
Objektív kizáró ok lesz a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény által 2012. március 1-jétől bevezetett kényszertörlés jogintézménye.
Az állami adóhatóság abban az esetben, ha az adószám megállapítását követően a vezető tisztségviselő vagy tag személyében bekövetkezett változásra tekintettel lefolytatott adóregisztrációs eljárás során állapítja meg, hogy az új vezető tisztségviselő vagy tag adózási szempontból különösen kockázatosnak minősül, határidő tűzésével felszólítja az adózót, hogy a jogellenes helyzetet hárítsa el. A korábban hatályos szabályozás szerint a törvény erre 15 napot biztosított, a módosítás a határidőt 30 napra emeli fel.
[Art. 24/C. § (2b) és (13) bekezdés; 24/D. § (2) bekezdés]
8.25. Fokozott adóhatósági felügyelet
A fokozott adóhatósági felügyeletet megelőző kockázatelemzési eljárás része a kockázatelemzést szolgáló kérdőív kitöltésére való felhívás. A módosítással lehetővé válik, hogy az adózó a kérdőívet az adóhatóság honlapjáról töltse le, és azt papíralapon vagy elektronikus úton küldhesse meg az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárást 1 éven belül, az éves áfa-adóbevallásra kötelezettek esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le.
A kérdőív kitöltésének elmaradása esetén az állami adóhatóság csak az általános szabályok szerinti mértékű mulasztási bírságot szab ki a teljesítésre történő felszólítás mellett. Amennyiben az adózó a mulasztási bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatban megadott határidőn belül sem pótolja mulasztását, az állami adóhatóság az adózó adószámát már törli, amely következtében a törléssel érintett adózó vezető tisztségviselője és tagja az adóregisztrációs eljárás szempontjából kockázatos adózónak minősül. Átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a korábban hatályos szabályok szerint törölt adószám ne jelentsen objektív akadályt az adóregisztrációs eljárás során.
[Art. 24/F. § (1)–(1a) bekezdés, 24/F. § (6) bekezdés a) és d) pont, 172. § (1) bekezdés f) pont és (7) bekezdés]
8.26. Adatszolgáltatási kötelezettség fordított adózásnál
Az Áfa-törvény fordított adózást vezet be a vetőmag, sertés, továbbá a takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. Az Art. adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Áfa-törvény mellékleteiben felsorolt, fordított adózás alá eső termékek vonatkozásában.
A termék értékesítője az adómegállapítási időszakról benyújtott általánosforgalmiadó-bevallásában az adómegállapítási időszakban teljesített termékértékesítése tekintetében, a termék beszerzője pedig azon termékbeszerzései tekintetében nyilatkozik, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, mégpedig az általánosforgalmiadó-alanynak minősülő partner adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban az értékesített termék törvényben előírt mértékegységben meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.
[Art. 31/C. §]
8.27. Önkormányzati adóhatóság adóslistája
A helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyek esetén 5 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik a közzétételt megalapozó értékhatár. Emellett közzétételre csak a már 90 napja fennálló tartozás tekintetében kerülhetne sor, határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerőre emelkedett, és bíróság nem helyezte azt hatályon kívül.
[Art. 55/B. §]
8.28. Adóhatósági igazolás
A lakosság adminisztrációs terheinek csökkentése céljából egyszerűsödnek az adóhatósági igazolások kiállításának szabályai, az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökken. Átláthatóbb, logikusabb szerkezetben jelennek meg az adóhatósági igazolás (adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás) szabályai is.
Egyszerűsödnek az adóhatósági igazolások kiállításának szabályai. A módosítás értelmében az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökken.
Módosul továbbá a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel benyújtására jogosult adózók köre. 2013. január 1-jétől ugyanis már csak adóazonosító jellel rendelkező magánszemélyek is kérhetik felvételüket e nyilvántartásba.
[Art. 5/A. § (5) bekezdés, 36/B. § (5) bekezdés, 85/A. §, 175 § (13) bekezdés, 175. § (19) bekezdés, 178. § 32. pont]
8.29. Felhívás önellenőrzésre
A módosítás bevezeti a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózók tekintetében az önellenőrzésre történő felhívás jogintézményét, amelynek során az állami adóhatóság önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel az adózót, ha a bevallás adatai és az adóhatóság számára rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. A felhívás teljesítése nem kötelező, elmaradása nem jár negatív jogkövetkezménnyel. Egyetlen joghatása, hogy ellenőrzési moratórium bevezetésére kerül sor, vagyis a felhívás közlésétől az önellenőrzés elvégzéséig, de legfeljebb a felhívás közlésétől számított 30. napig az adóhatóság ellenőrzést személyi jövedelemadó adónemen nem indíthat, ugyanakkor a visszaigényelt szja kiutalására nyitva álló határidő is szünetel ez alatt az időszak alatt.
[Art.91/B. §[
8.30. Határidők az ellenőrzési eljárásban
Az ellenőrzési határidő-számítás kezdőnapja – összhangban az ellenőrzés megkezdésének új szabályaival – a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja, új eljárás esetén – összhangban azzal az új szabállyal, amely szerint az adóhatóság az új eljárásról nem bocsát ki megbízólevelet – az új eljárás megkezdéséről történő értesítés postára adásának a napja.
A 2012. június 20-án hatályba lépett rendelkezés szerint az ellenőrzési határidő tekintetében nemcsak a postára adásnak, hanem a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja is figyelembe veendő.
[Art. 92. § (4) és (11)–(12) bekezdés]
8.31. Ellenőrzés a fordítás, iratrendezés alatt
Az adóhatóság az ellenőrzés lefolytatásához szükséges bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítására, a bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum, illetve a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás (dokumentáció) szakfordítására történő felhívás és az adózó iratainak, nyilvántartásainak a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására, illetőleg javítására történő felhívás esetén is folytathatja az ellenőrzést, függetlenül attól, hogy ezt az időtartamot az ellenőrzés határidejének számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
[Art. 95. § (2) és (4) bekezdés]
8.32. Eljárás a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyekor
Az állami adóhatóság az ellenőrzés teljes időtartama alatt jogosult és köteles iratbevonási és a helyszínen található körülmények jegyzőkönyvbe vételi kötelezettségét teljesíteni, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják.
[Art. 96. § (1) bekezdés]
8.33. Fizetési könnyítés, sürgősségi eljárás
A minősített adózói adatbázisban szereplő vállalkozási tevékenységet folytató személy számára jelent kedvező változást a sürgősségi eljárás bevezetése a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) és adómérséklés iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásokra vonatkozóan. Az érintett adózói körben a minősített adózói adatbázis ugyanis olyan hasznos adatokkal szolgál az adóhatóság számára, melyek lehetővé teszik, hogy ezeket az eljárásokat az adóhatóság az általánosnál rövidebb, azaz 30 nap helyett 15 nap alatt lefolytassa. A sürgősségi elbírálásra irányuló kérelmet a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló kérelemmel egyidejűleg – elektronikus úton – kell előterjeszteni az adóhatósághoz. A sürgősségi elbírálás iránti kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő, késedelem esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
2013. január 1-jétől kiegészül a minősített adózónak minősülő személyekkel szemben támasztott követelmények köre. Az eddigiek mellett a törvény a minősített adózói minősítés feltételeként határozza meg, hogy az adózó a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül nem állt vagy áll kényszer-végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt. Az adóhatóság továbbra is törli a nyilvántartásból azt az adózót, aki a nyilvántartásba vételt követően a feltételek bármelyikének nem felel meg.
[Art. 5/A. § (6) bekezdés, 175. § (9) bekezdés, 178. § 31. pont]
8.34. Illetékelőleg
A 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint az illetékelőleg jogintézménye megszűnik. 2013. január 1-jétől nem kell illetékelőleget fizetni az ingatlanok ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá eső szerzése esetén.
Átmeneti szabály, hogy az illetékelőlegre vonatkozó, 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseket a 2013. január 1-jén folyamatban lévő illetékügyben még alkalmazni kell.
[Art. 42. § (5) bekezdés]
8.35. Költségmentesség
A költségmentességi kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölésével a törvény egyértelművé teszi, hogy a hatósági eljárás során előterjesztett költségmentességi kérelemről az elsőfokú adóhatóság dönt. A költségmentességi kérelem elbírálása nem befolyásolja a hozzá kapcsolódó eljárás lefolytatását. Ezzel egyidejűleg az önálló fellebbezéssel támadható döntések között nevesítésre kerül a költségmentességi kérelem elutasításáról hozott végzés.
[Art. 120. § (9) bekezdés, 136. § (3) bekezdés j) pont]
8.36. Adóhatósági irat kézbesítése
Az új szabály értelmében a kézbesítési vélelem minden olyan esetben bekövetkezik, amikor a küldemény a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza az adóhatósághoz. A "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett küldemények esetében az irat továbbra is a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon minősül kézbesítettnek, minden más esetben a kézbesítési vélelem a kézbesítés megkísérlésének napján áll be.
A törvény rendezi azt az esetet is, amikor az adózó vagy az irat átvételére jogosultsággal rendelkező személy az irat átvételét a személyes átadás megkísérlése során tagadja meg, ebben az esetben az irat a személyes átadás megkísérlésének napján minősül kézbesítettnek. A hatályos szabályok szerint az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról nem értesíti az adózót, feltéve hogy erre a szintén 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint elektronikus úton egyébként nem kötelezett.
Az állami adóhatóság számára a törvény előírja, hogy – a "nem kereste" jelzéssel adóhatósághoz visszaérkezett küldemények kivételével – a kézbesítési vélelem beálltával kapcsolatos adatokat közzétegye internetes honlapján. Az állami adóhatóság internetes honlapján történő közzététellel érintett iratok esetében az adózó a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmét az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül terjesztheti elő. Ezt a határidőt nem befolyásolja, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló – általános szabályok szerinti – határidő már eltelt, vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.
A kézbesítési szabályokat érintő további változás 2013. január 1-jétől, hogy abban az esetben, ha az adózó meghatalmazott képviselővel rendelkezik – a korábbiakkal ellentétben –, az adóhatósági irat elektronikus úton is – a küldemény ügyfélkapu tárhelyen történő elhelyezésével – kézbesíthető mind a meghatalmazott képviselő, mind az adózó részére. Ebben az esetben, ha az irat az adózó és meghatalmazottja részére is kézbesítettnek minősül, a kézbesítés joghatásai az első visszaigazolás időpontjával állnak be.
[Art. 124. § (1), (2), (7), (8), (9) bekezdései]
8.37. Illetékkötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedése
A 2012. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében, ha az illetékkötelezettséget megállapító határozat kibocsátását követően, de még annak jogerőre emelkedését megelőzően kedvezmény vagy illetékmentesség iránti kérelmet nyújt be az adózó, akkor az adóhatóság köteles e kérelmet még az elsőfokú eljárásában megvizsgálni, vagyis a döntés csak az illetékkedvezményről, mentességről szóló kiegészítő döntéssel válik jogerőssé. A módosítás a jogerőre emelkedés időpontjának eltolását csak az adózó első alkalommal benyújtott, illetékkedvezményre vagy illetékmentességre irányuló kérelméhez köti, vagyis a döntés jogerőre emelkedését megelőzően benyújtott további méltányossági kérelmek a jogerő beálltát nem befolyásolják majd.
[Art. 127/A. §]
8.38. Adókötelezettséget érintő jogviszony minősítése
A módosítás hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során. A módosítás nem azt jelenti, hogy az adóhatóság ugyanazt a tényállást adózónként eltérően ítélhetne meg, hanem azt, hogy a feltárt bizonyítékok alapján jogszerű döntést kell hoznia a jogviszony minden alanyával szemben, amely követelmény az Art. és a Ket. alapelveiből fakadó kötelezettsége az adóhatóságnak.
[Art. 130. §]
8.39. Soron kívül adómegállapítás
A korábban hatályos szabályok szerint az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában kötelezte az adózót terhelő tartozás megfizetésére. A Kúria több eseti döntésében is kimondta, hogy e szabály alkalmazása során nem lehet eltekinteni a Polgári Törvénykönyv szabályainak alkalmazásától sem, mivel az Art. az örökös mint mögöttes felelős felelősségének meghatározására vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. A Polgári Törvénykönyv szabályaiból pedig az következik, hogy – bár az Art. ilyen kikötést nem tartalmaz – az örökös nem magánvagyonával, hanem elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel, és saját vagyonával az örökrésze erejéig csak akkor, ha a hagyaték tárgyai, illetve annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában.
A Polgári Törvénykönyv az államot a törvényes örökösök közé sorolja. Ebből következően az állam mint örökös éppen úgy felel a hagyatéki tartozásokért, mint más örökös. Tekintettel arra, hogy a magyar állam öröklése esetén ugyanaz a jogalany, az állam lesz egyszerre a jogosult és a kötelezett, ezért az általános jogelvek alapján ilyenkor a kötelezettség megszűnik.
Az örökhagyó halála esetén történő soron kívüli adómegállapítás szabályai úgy módosulnak, hogy a tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki, azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható, és ha a hagyaték az államra száll, az adóhatóság határozattal törli az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.
[Art. 131. § (3) bekezdés]
8.40. Személyijövedelemadó-fizetési könnyítés
A módosítás bővíti a személyi jövedelemadó vonatkozásában az automatikus fizetési könnyítés korlátait, vagyis a tartozás maximális mértéke, melyre fizetési könnyítés kérhető, 100 ezer forintról 150 ezer forintra nő, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem négy, hanem hat egyenlő részletben kell majd megfizetni.
[Art. 133/A. §]
8.41. Elkésett fellebbezés
Az Art. korábban hatályos szabályai szerint abban az esetben, ha az adózó a fellebbezésre nyitva álló határidőt elmulasztotta, és mulasztását nem mentette ki, az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet a Ket. rendelkezéseitől eltérően nem érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hanem felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálta el. A módosítás alapján az adózó fellebbezésének elkésettsége, a nem a jogosulttól származó fellebbezés benyújtása, és az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés elleni fellebbezés benyújtása esetén az adóhatóság a fellebbezést formális döntéssel, végzéssel utasítja el, amely ellen lehetőség van fellebbezéssel élni, így a fellebbezés elkésettsége egyértelműen megállapításra kerül. (Ehhez kapcsolódik, hogy az Itv. rendelkezik arról, hogy érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén a fellebbezésiilleték-fizetési kötelezettség megszűnik.)
[Art. 136. § (6) bekezdés]
8.42. Adómérséklési kérelmek elektronikus intézése
2012. január 1-jétől az Art. tárgyhavi adó- és járulékbevallásra, valamint az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezettek, vagyis elsősorban a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező adózók, munkáltatók, fizetési könnyítés és adómérséklés iránti kérelmeiket már elektronikus úton is előterjeszthetik az állami adó- és vámhatósághoz. Ezzel párhuzamosan indokolt megteremteni a magánszemélyek és más, a tárgyhavi adó- és járulékbevallás, valamint az összesítő nyilatkozat benyújtására nem kötelezett adózók számára is a méltányossági kérelmek (fizetési könnyítés, adómérséklés) elektronikus úton történő kezdeményezhetőségének lehetőségét 2013. január 1-jétől.
A módosítás részletes szabályait az adóügyek elektronikus úton történő intézése rendjéről szóló NGM-rendelet 2013. január 1-jétől hatályos módosítása tartalmazza majd.
[Art. 175. § (13) bekezdés c) pont]
8.43. Végrehajtás felfüggesztése, végrehajtási tilalom
Általános szabállyá válik, hogy a végrehajtási eljárás egy alkalommal az adózó megalapozott kérelmére is felfüggesztésre kerülhet, eddig a végrehajtás adózó kérelmére történő felfüggesztésére csak illetékügyekben volt lehetőség, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése volt várható. A kérelmet el kell utasítani, ha az adóhatóság az adózót a végrehajtási eljárásban a végrehajtási eljárás akadályozásáért korábban már mulasztási bírsággal sújtotta. Abban az esetben, ha az adóhatóság az adózó kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés jogerőre emelkedéséig a kérelemmel érintett adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében végrehajtási cselekményt nem foganatosít.
[Art. 160. § (3a) bekezdés, 160/A. §]
8.44. Átvezetés végrehajtás esetén
A végrehajtási cselekményként alkalmazott túlfizetés-átvezetés hatályos szabálya az állami adó- és vámhatóság végrehajtási költségeinek megtérülését helyezi előtérbe. Amennyiben az adóhatóság a túlfizetés átvezetésekor megállapítja, hogy annak összege nem nyújt fedezetet valamennyi, az adózót terhelő tartozásra, az elszámolást a törvényben meghatározott sorrend alapján csak a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően folytatja. A végrehajtási költségek kiegyenlítésének elsőbbségét indokolja, hogy annak felmerüléséhez az adózók jogszabályellenes magatartása vezet.
[Art. 150/A. § (2) bekezdés]
8.45. Diákhitel-tartozás végrehajtása
Az Art. úgy rendelkezik, hogy a magánszemély által nem teljesített hallgatóihitel-törlesztésből eredő tartozást a Diákhitel Központ Zrt. megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Mivel a Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleivel szemben fennálló követeléseket törvény minősíti adók módjára behajtandónak, azok behajtására a Diákhitel Központ Zrt.-nek polgári jogi úton nincs lehetősége. Az állami adóhatóság által foganatosított végrehajtás azonban nem mindig zárul eredménnyel, és ilyenkor a diákhitel-szervezetek nem rendelkeznek további eszközökkel az őket megillető összegek megszerzésére. A módosítás a diákhitel-szervezetek számára biztosítja, hogy az adóhatóság útján nem érvényesített, vagy már nem érvényesíthető követeléseket a diákhitel-szervezetek polgári eljárásban érvényesíthessék.
[Art. 155/A. §]
8.46. Hatósági átutalási megbízás visszavonása
A korábbi szabályozás alapján nem befolyásolta a hatósági átutalási megbízás (inkasszó) teljesítését, ha azt az adóhatóság már kibocsátotta, de még a teljesítése előtt megkezdődött a végrehajtási eljárás szünetelése, vagy sor került az eljárás felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalára. Ez jelentős károkat okozhatott az adózók számára. Ha például a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelme alapozza meg, melynek tárgyában jogerős döntést az adóhatóság még nem hozott, az eljárás szünetelése a kérelem adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól kezdődik, azaz a kérelem megérkezésének napján az adóhatóság még kibocsáthat átutalási megbízást, azonban annak teljesítésére nagy valószínűséggel már az eljárás szünetelése alatt kerül sor. A fizetési könnyítés, illetve adómérséklés iránti kérelemre indult eljárás kimenetele azonban ekkor még bizonytalan, az inkasszó realizálása így indokolatlan terhelést jelenthet az adózó számára (főképp akkor, ha kérelme kedvező elbírálásban részesül), mely következmény kiküszöbölése érdekében a törvény 2013. január 1-jétől akként módosult, hogy ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság átutalási megbízását a végrehajtás felfüggesztéséről szóló határozat meghozataláig, vagy a végrehajtás szünetelésének kezdőnapjáig nem teljesítette, az adóhatóságnak haladéktalanul intézkednie kell a megbízás visszavonásáról.
Abban az esetben, ha a pénzforgalmi szolgáltató a felfüggesztés vagy szünetelés hatálya alatt teljesítette a hatósági átutalási megbízást, és a beszedett összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóságnak az összeget 8 napon belül vissza kell térítenie.
[Art. 160. § (7) bekezdés]
8.47. Hatásköri változás
2013. január 1-jét követően a NAV vámhatósági részlegének hatásköre nem terjed ki a környezetvédelmi termékdíjjal és a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos feladatokra, és ettől az időponttól az állami adóhatóság hatáskörébe és illetékességébe kerülnek. Az energiaadó tekintetében pedig 2013. január 1-jétől kizárólag a kivetéses adózással érintett energiaadóval kapcsolatos adózási feladatok ellátása marad a vámhatósági részleg hatáskörében, míg az energiaadót érintő egyéb eljárások lefolytatása 2013. január 1-jétől az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.
[Art. 79. § (1) e) pont, 79. § (1) bekezdés i) és j) pont, 88. § (5) bekezdés]
A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó feladat a vámhatóságtól az állami adóhatósághoz kerül, ezért az eszközöket is az adóhatósághoz kell telepíteni, amely a 2013. január 1-jétől hatályos szabályok az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés körének bővítése útján valósul meg. 2013. január 1-jétől az adóhatóság hatásköre kiterjed arra is, hogy a termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket is vizsgálja.
[Art. 119. § (2) bekezdés g) pont]
2013. január 1-jét követően az adóellenőr az ellenőrzés során mintavételre is jogosulttá válik, illetve a törvényi rendelkezés szerint a mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége – ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg – az adózót terheli.
[Art. 98. § (1) bekezdés j) pont, 98. § (4) bekezdés]
8.48. Járulékplafon megszüntetése
A 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a nyugdíjjárulék-fizetés felső határára vonatkozó szabály és az ahhoz kapcsolódó eljárási szabályok hatályon kívül helyezésre kerülnek. A 2013. január 1-jétől hatályos módosításhoz kapcsolódóan átmeneti rendelkezésekben szükséges rendelkezni a folyamatban lévő eljárásokról. Ennek alapján a 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 1-jét megelőző időszakban járulékalapot képező jövedelemhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulék megállapítására, bevallására, visszaigénylésére, és az ehhez kapcsolódóan tett nyilatkozatra. Továbbá a 2013. január 1-jét megelőzően a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről tett valótlan tartalmú nyilatkozat esetén a 2012. december 31-én hatályos rendelkezés szerint kell eljárni, miszerint a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tett.
[Art. 28/A. § (1) és (4) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 172. § (1) bekezdés k) pont]
8.49. Felhívás az elmulasztott kötelezettség teljesítésére
A 2013. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokat is érinti az a változás, mely a bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztása esetén megszünteti az adóhatóság hiánypótlásra való felhívási kötelezettségét. Az új szabályok értelmében az említett mulasztási tétel esetén – az ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével – az adóhatóság dönthet úgy is, hogy adózót nem szólítja fel a kötelezettség teljesítésére.
Nem változott a teljesítésre felhívás kötelezettségére vonatkozó szabály azokban az esetekben, amikor az adóhatóság a bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmiszámla-nyitási kötelezettség elmulasztása miatt állapít meg mulasztási bírságot az adózó terhére.
A mulasztási bírsággal sújtható esetek köre a fokozott adóhatósági felügyelet megváltozott szabályaira tekintettel bővült, ezzel összhangban a törvény rendelkezik arról, hogy az Art. 24/F. § (1) bekezdés szerinti kérdőív (KOCKERD) visszaküldésének elmulasztása esetén az adóhatóság az adózót a mulasztási bírság megállapításáról szóló határozatában – határidő tűzésével – teljesítésre szólítja fel.
[Art. 172. § (1) bekezdés f) pont, 172. § (7) bekezdés]
8.50. Pénztárgépek
A törvény tartalmazza a pénztárgépek forgalmazásának, szervizelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait. Az új típusú, online kommunikációra képes elektronikus memóriás pénztárgépekre való áttérés anyagi megterhelésének enyhítése lehetősége érdekében a törvény felhatalmazás ad az adópolitikáért felelős miniszter részére, hogy rendeletben szabályozza az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező elektronikus naplós pénztárgép 2013. évben történő beszerzéséhez nyújtott állami támogatás igénybevételének feltételeit, és a támogatás mértékét, valamint a támogatás igénylésének és kiutalásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. Az új típusú pénztárgépekre való átálláshoz a kormány támogatást nyújt.
[Art. 175. § (7) bekezdés]
Új mulasztásibírság-típus kerül bevezetésre a pénztárgépekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása érdekében. A pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén az adóhatóság 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. A pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság.
[Art. 172. § (20g) bekezdés]
