A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a 2012. évben május 15-ével két ponton is módosult:
– az építményadóban új mentesség a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség mentessége,
– a telekadó hatályát érintő változás: a repülőtér teljes területe adókötelessé vált, illetőleg a telekadó hatálya alól kikerült a temető fogalma alá tartozó földterület.
[Htv. 13. § b) pont, 52. § 16. pont]
6.1. Helyi iparűzési adó
6.1.1. Nettó árbevételt csökkentő tételek
2013. január 1-jétől az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való levonhatósága sávos módon, korlátosan válik lehetővé. Más adóalapot csökkentő tételre, például az anyagköltség levonhatóságára a korlátozás nem vonatkozik.
A jövő évi szabályozás szerint a nettó árbevétel
– 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg egésze,
– 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka,
– 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka,
– 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka
vonható le.
Ha a nettó árbevétel nem éri el az 500 millió forintot, akkor nem kell a sávos korlátozást alkalmazni. Az adott sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg az összes nettó árbevétel-csökkentő összeg és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.
A főszabálytól eltérően az exportértékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható. Az előzőek szerinti számításkor az elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege csökkenthető az exportértékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével. (A sávok meghatározásához a nettó árbevételt nem lehet csökkenteni az exportra jutó nettó árbevétellel.)
A pénzügyi lízinget végző társaságok a pénzügyi lízingbe adott eszközök tekintetében mentesülnek a fenti korlátozások alól.
A gyógyszerellátás biztonsága érdekében a levonási korlátozás nem vonatkozik arra, ha az eladott áruk beszerzési értéke közfinanszírozásban részesülő gyógyszer értékesítése kapcsán merül fel.
Ugyancsak nem vonatkozik a korlátozás a földgáz- és villamosenergia-piacon az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre. Az elszámolóházi ügyletek kapcsán elszámolt eladott áruk beszerzési értékének teljes összegével csökkenthetik a nettó árbevételt a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során.
[Htv. 39. § (7) bekezdés]
6.1.2. Kapcsolt vállalkozások
A Tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok elsőként a levonásba helyezhető eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegét a helyi iparűzési adóalanynak minősülő kapcsolt vállalkozások vonatkozásban állapítják meg az előzőekben ismertetett módszer szerint csoportszinten. Csak azon adóalanyoknak kell ezt az adóalap-megállapítást alkalmazniuk, amelyek esetében az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50 százalékát meghaladja, és kizárólag ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozások vonatkozásában.
Ha például három kapcsolt vállalkozás közül kettőnél a nettó árbevétel 50 százalékánál több az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege, akkor e két vállalkozás esetében kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabály szerint is megállapítani, hogy a csoportszintű nettó árbevételt mennyivel lehet csökkenteni a csoportszintű eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegéből. Ezt követően az egyes adó alanyok adóalapja e különbözet és az adóalany nettó árbevétele kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata, és ez alapján határozható meg az egyes adóalany adóalapja.
[Htv. 39. §]
6.1.3. Egyszerűsített adómegállapítás
Az iparűzési adó egyszerűsített módon történő megállapításánál a 8 millió forintot – vagy a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén a 8 millió forint arányos részét – meg nem haladó nettó árbevételnek, mint törvényi feltételnek, a megállapítással érintett adóévben, és nem az azt megelőző adóévben kell teljesülnie.
[Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pont és (4) bekezdés]
A kisadózók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló Katv. hatálya alá tartozó, a kisadózók tételes adójának alanya, illetve a kisvállalati adó alanya választhatja az iparűzési adó egyszerűsített módon történő megállapítását.
[Htv. 39/B. §]
6.1.4. Az adó alapját csökkentő tétel
Az iparűzési adó alanya a foglalkoztatásnövelésre tekintettel az iparűzési adó alapját csökkentheti, minden egy fő létszámnövekmény után 1 millió forinttal.
A létszám alatt a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, amelynek kiszámítása 2013. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal "Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz" című kiadványa 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint történik.
[Htv. 39/D. § (3) bekezdés]
6.1.5. Az adó megállapítása forinttól eltérő devizában való könyvvezetés esetén
A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó az iparűzésiadó-bevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével köteles forintra átszámítani. (E szabály beiktatása amiatt vált szükségessé, hogy néhány adóalany vállalkozás könyveit nem forint devizanemben vezeti. Jelenleg nincs külön rendelkezés azon esetre, hogy a könyveiket devizában vezető adóalanyok milyen árfolyamon kötelesek átszámítani a könyveikben szereplő adatokat forintra az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához.)
Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
[Htv. 42. § (8) bekezdés]
6.1.6. Adókötelezettség kezdő- és befejező napja
Az ideiglenes jellegű építőipari tevékenység utáni iparűzésiadó-kötelezettség időtartamának számítását érintően a felek közti (jellemzően vállalkozási) szerződésben foglaltakat alapul véve egyértelművé válik az adókötelezettség időtartamának kezdő- és végnapja, azaz az adóköteles tevékenység keletkezésének és befejezésének időpontja.
Az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja adóköteles, függetlenül attól, hogy egyes naptári napokon (időjárási viszonyok, munkaszervezési okok miatt) effektív munkavégzés nem történik.
[Htv. 38. § (2) bekezdés]
6.2. Idegenforgalmi adó
6.2.1. Egyházi személy mentessége
Adómentes az egyházi személy akkor, ha az egyházi személy az egyház ingatlanában (épületben, telken) kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében (például lelkigyakorlaton) való részvétele céljából száll meg. Egyházi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti személy.
[Htv. 31. § e) pont]
6.2.2. Adófizetés devizában
Az adót az Art. rendelkezése szerint forintban kell megfizetni. E szabálytól eltérően lehetőség nyílik arra, hogy az idegenforgalmi adó alanya (szállóvendég) az idegenforgalmi adót a szállásadónak (ahogyan és amilyen pénznemben a szállásdíjat, azzal együtt) külföldi pénznemben is megfizethesse. Ennek feltétele, hogy az adott pénznemet az MNB jegyezze. Ezzel összhangban, valamint hogy a beszedésre kötelezett eleget tehessen a beszedett adó önkormányzati adóhatósághoz forintban teljesítendő befizetési kötelezettségének, az alkalmazandó árfolyamról új szabály rendelkezik. E szerint a beszedésre kötelezett az adó összegének külföldi pénznemben való megállapításakor és az adónak az önkormányzati adóhatóság számára forintban való befizetésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóévet megelőző év utolsó napján érvényes – devizaárfolyamát veszi alapul.
[Htv. 42. § (9) bekezdés]
6.3. Országos helyiadó-adatbázis
Több esetben nyilvánvalóvá vált, hogy az adóalany nem tud valamely helyi adóban fennálló adókötelezettségéről (pl. az ingatlantulajdonos nem él az adott településen).
Ennek kiküszöbölése érdekében – a Magyar Egyszerűsítési Programban foglaltakkal összhangban – a Magyar Államkincstár (Kincstár) által karbantartott, nyilvánosan elérhető országos adatbázis jön létre, amely valamennyi települési önkormányzat valamennyi hatályos helyiadó-rendelete adómértékét, adómentességeit, illetve az adókedvezményekre vonatkozó szabályokat (tényeket) tartalmazza. Az adatbázis internetes honlap elérésével egyszerűen kezelhető lesz (pl. megtekintheti, terheli-e valamely helyi adó az ingatlanjuk fekvési helye vagy vállalkozási tevékenységük végzésének helye szerinti településen vagy sem).
Ezen túl az adóalanyok megismerhetik az önkormányzat honlapjának címét, valamint egy olyan telefonszámot, e-mail címet, levelezési címet, amelynek megkeresése esetén az adózó információt kaphat a helyi adókat érintő adóügyi kérdéseire.
A Kincstár a beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza, és a honlapján – települések szerinti, fővárosban kerületi bontásban – 2013. január 1-jéig közzéteszi, amelyre első alkalommal a 2013. január 1-jén hatályos rendeleti adattartalommal kerül sor. A Kincstár az általa karbantartott, nyilvánosan elérhető adatbázist havonta frissíti, és az adóhatósági adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig közzéteszi. Az adatbázis létrehozását célzó törvényi szabály hatálybalépésének időpontja 2012. december 1.
Valamennyi adóhatóság számára új kötelezettség, hogy az önkormányzat honlapján a hatályos adórendelete egységes szerkezetbe foglalt szövegét – a Kincstárnak történő adatszolgáltatással egyidejűleg – tegye közzé. Ezen túlmenően az önkormányzati adóhatóság köteles közzétenni az önkormányzat honlapján az általa rendszeresített adóbevallási/bejelentési nyomtatványokat, továbbá az elérhetőségére vonatkozó információkat is.
[Htv. 42/B. §, 51/A. §]
6.4. Mögöttes tulajdonosi felelősség
Adóhatósági tapasztalatok szerint az ingatlan tulajdonosa sok esetben vagyoni értékű jogot (például használati, haszonélvezeti jogot) alapít annak érdekében, hogy a vagyoni jog jogosítottját adóalanyként terhelő vagyoni típusú helyi adó (építményadó, telekadó, magánszemély kommunális adója) fizetését elkerülje. Ha ugyanis a vagyoni értékű jog jogosítottja jövedelemmel/egyéb járandósággal (például nyugdíj) vagy ingó, ingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik, akkor az adóhatóság az adótartozást nem tudja behajtani. Az önkormányzati adóhatóság jelenleg csak az adós tulajdonában álló ingatlanra indíthat végrehajtást.
E gyakorlat elkerülése érdekében, ha az adóalany vagyoni értékű jog jogosítottja adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az adótartozás megfizetésére az adóhatóság az ingatlan tulajdonosát – mögöttes felelős személyként – kötelezi határozattal.
A tulajdonos mögöttes felelősségét előíró anyagi jogi szabály alkalmazásának csak a 2012. december 31-e utáni időszakra fennálló adótartozás vonatkozásában lehet helye.
[Htv. 43. § (4) bekezdés]
6.5. Mentesítés a bevallás alól
A hatályos szabályozás alapján az önkormányzat adórendeletében
– az Art.-ben nem szabályozott eljárási kérdéseket is szabályozhat,
– az adófizetési kötelezettség esedékessége esetében az Art. szabályához képest – adózóra kedvezőbb esedékességi időpontot is meghatározhat.
A települési önkormányzat számára lehetővé válik, hogy adórendeletben a bevallásbenyújtási kötelezettség alól a vállalkozónak nem minősülő adóalanyt az építmény-, a telek- és a kommunális adóban felmentse. Ennek feltétele, hogy az adott adónemben az adóalanyt nem terheli fizetési kötelezettség.
[Htv. 43. § (2) bekezdés]
6.6. Telekadó
A telek fogalmából kikerül a halászatról és horgászatról szóló törvény fogalma alá tartozó víztározó területe, így e területre a telekadó hatálya nem terjed ki.
A telekadó-kötelezettség keletkezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó szabályozás a termőföldről szóló törvény fogalmi rendszerével, valamint az ingatlan-nyilvántartási szabályokkal való összhang érdekében – tartalmi változás nélkül – pontosabbá válik.
[Htv. 20. § (1) bekezdés a), b) pont, (2) bekezdés a) pont és 52. § 16-17. pont]
6.7. Gépjárműadó
A külföldi rendszámú gépjárművek esetében a cégautóadó mértékének könnyebb megállapítása érdekében részletes szabály lesz a környezetvédelmiosztály-jelzés megállapítására, ha az osztályjelzés megállapítása nem lehetséges, akkor a személygépkocsit úgy kell tekinteni, mint amelyik a "6" környezetvédelmiosztály-jelzésbe tartozik.
[Gjt. 18. § 29. pont]
