5.1. Pénzforgalmi elszámolás
2013. január 1-jétől lehetővé válik a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása meghatározott adóalanyi kör számára. A pénzforgalmi elszámolást az az adóalany választhatja, aki (amely) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkv.) alapján a tárgyi naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. Azok a vállalkozások minősülnek kisvállalkozásnak, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint 50 fő, és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A pénzforgalmi elszámolás szabályait csak azok az adóalanyok választhatják, akik Magyarországon gazdasági céllal telepedtek le, vagy ennek hiányában lakóhelyük, szokásos tartózkodási helyük van belföldön. A pénzforgalmi elszámolás választhatóságának előzőekben leírtakon túlmenően van egy árbevételhez kapcsolódó korlátja is. Ha az adóalany az egyéb feltételeknek megfelel, abban az esetben jogosult a pénzforgalmi elszámolást választani, ha az összes bevétele a naptári évben várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő összeget.
Az adóalany a belföldön teljesített ügyletekre választhatja a pénzforgalmi elszámolást, de valamennyi, így például külföldi teljesítési helyű vagy fordított adózás alá eső ügyleteinek ellenértékét is be kell számítania az értékhatárba. Kivételek a 125 millió forint értékhatár számításakor a tárgyi eszközök értékesítése, vagyoni értékű jog végleges átengedése, a Közösségen belüli adómentes értékesítés, közérdekű jellegre tekintettel adómentes ügylet, valamint adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő jellegű szolgáltatások. Az újonnan létrejövő társaságok is választhatják a pénzforgalmi elszámolást, ilyen esetben a pénzügyi feltételeket időarányosan kell teljesíteni.
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a naptári év első napjától a teljes naptári évre vonatkozóan választhatja ezt az elszámolási módot. A pénzforgalmi elszámolás 2013. január 1-jétől alkalmazható, amelyet 2012. december 31-ig kellett bejelenteni az adóhatóságnak.
Pénzforgalmi elszámolás csak azon ügyletekre alkalmazható, amelyekről kibocsátott számlán utalás szerepel a különös szabályok alkalmazására. A pénzforgalmi elszámolás választása esetén az adóalany a fizetendő adót az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg, és a beszerzéseihez kapcsolódó adólevonási joga akkor keletkezik, amikor az ellenértéket megfizeti. A pénzforgalmi elszámolás a fizetendő adó tekintetében az adóalany által a belföldön teljesített egyenes adózás alá tartozó ügyletekre terjed ki.
A fizetendő adó és a levonási jog megállapítása szempontjából a belföldi lízingügyletekre az általános szabályok vonatkoznak. Nem tartoznak a pénzforgalmi szabályozás alá a Közösségen belüli termékértékesítések, a fordított adózás esetében is az arra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A pénzforgalmi elszámolás szabályainak megfelelően, ez az adózási mód nemcsak az azt választó adóalany adózását érinti, hanem a tőle terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevőt is. Ez azt jelenti, hogy esetükben az adólevonási jog az ellenérték megtérítésének időpontjához igazodik.
A pénzforgalmi elszámolás megszűnik az adóalany saját döntése alapján a naptári évet követő évtől vagy a tevékenység szüneteltetése alatt. Automatikusan megszűnik ezen adózási mód alkalmazhatósága, ha az adózó árbevétele meghaladja a törvényben előírt maximumot (már arra az ügyletre sem alkalmazható ez a szabály, amellyel együtt túllépi a 125 millió forint árbevételi maximumot, és a tárgy naptári év végétől számított két naptári évig nem választhatja ezt az adózási módot), vagy ha fizetésképtelenségi vagy jogutód nélküli megszűnéshez vezető eljárás hatálya alá kerül. Az adózási mód megszűnését változásbejelentőn 15 napon belül kell megtenni az adóhatóság felé. A pénzforgalmi elszámolás megszűnését követő számla után kapott ellenérték után az áfát még a pénzforgalmi elszámolás szerint kell megfizetni.
[Áfa-tv. 119. §, 169. § h), XIII/A. fejezet, 280. §]
5.2. Üzletágátadás
Az üzletágátadás meghatározott esetei kikerülnek az adófizetési kötelezettség alól. Az ilyen átadás kapcsán áthárított áfa összegét az adóköteles felhasználás miatt az átvevő adóalany egyébként is levonhatná. 2013. január 1-jétől az üzletágátadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget az átadó adóalany számára, az Áfa-törvény 18. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelően. Üzletágnak a vállalkozás olyan működő egysége minősül, mely szervezetileg független, és a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.
Az adó alóli mentességhez a feltételek egy része változatlan marad (az átvevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerzett vagyon tekintetében jogutódként jár el). Új feltétel, hogy az átadott üzletág keretében átvett gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító legyen, és amennyiben az üzletág ingatlant is tartalmaz, úgy arra vonatkozóan az átvevő adóalanynak az Áfa-törvény 88. §-a szerinti adókötelezettséget kell választania (kivéve ha azt a jogelőd sem tette), amelyről legkésőbb az átvétel napjával bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
[Áfa-törvény 17. § (4) bekezdés; 18. § (1)–(3) bekezdés, 25/A. pont, 259. §]
5.3. Számlázási szabályok
5.3.1. Határon átnyúló ügyletek
A határon átnyúló ügyletek esetében főszabály szerint annak az országnak a számlázásra vonatkozó előírásai az irányadók, ahol az adott ügylet teljesítési helye van. Ettől eltérően, az ügyletet teljesítő adóalany letelepedettségéhez igazodó számlázási szabályokat kell figyelembe venni:
– amennyiben a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a teljesítési hely tagállamában nem telepedett le, és az ügylet fordított adózás alá esik;
– az ügylet teljesítési helye harmadik országban van.
Az előbbi esetben mégis a teljesítési helyhez kapcsolódó főszabály érvényesül, ha a számlát az adófizetésre kötelezett igénybevevő állítja ki. A számla megőrzésére vonatkozó szabályokra ezen előírások nem érvényesek, tekintettel arra, hogy a tagállamok számára továbbra is biztosítani kell az ellenőrizhetőséget.
[Áfa-törvény 158/A. §]
5.3.2. Számla kiállítása
Adómentes Közösségen belüli értékesítés és adóalanynak nyújtott főszabály szerinti teljesítési helyű, fordított adózás alá eső Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások esetében a számlakiállításra rendelkezésre álló idő a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja, egyéb ügyletek esetében az előírás változatlan marad.
[Áfa-törvény 163. § (2) bekezdés]
5.3.3. Gyűjtőszámla
Gyűjtőszámla kibocsátására akkor van lehetőség, amikor a teljesítés napján vagy egy naptári hónapon belül az adóalany több ügyletet teljesít ugyanazon igénybevevő részére. Egy adómegállapítási időszakon belüli gyűjtőszámla kibocsátására a továbbiakban csak korlátozottan lesz lehetőség, amelynek feltétele, hogy abban Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és adóalanynak nyújtott főszabály szerinti teljesítési helyű, fordított adózás alá eső Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások nem szerepelhetnek.
[Áfa-törvény 164. §, 281. § (5) bekezdés]
5.3.4. A számlára vonatkozó általános előírások
Minden (papíralapú és elektronikus) számlára vonatkozóan érvényesül, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig az adóalany köteles biztosítani
– a számla eredetének hitelességét (ügyletet teljesítő és számlakibocsátó azonosságát),
– adattartama sértetlenségét (vagyis azt, hogy nem változtatták meg) és
– olvashatóságát.
E követelménynek az adóalanyok bármely formában eleget tehetnek, amely ellenőrizhető kapcsolatot hoz létre a számla és az ügylet között.
[Áfa-törvény 168/A. §]
5.3.5. Adattartalom sértetlensége és az eredet hitelessége
A számlára vonatkozó általános előírások változásával összefüggésben meghatározásra kerül az adattartalom sértetlensége és az eredet hitelessége. Adattartalom sértetlensége: a számlának a törvényben előírt adattartalmát nem változtatták meg. Eredet hitelessége: a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása.
[Áfa-törvény 259. § 1/A. és 6/A. pont]
5.3.6. A számla kötelező adattartalma
A számlán kötelezően fel kell tüntetni a vevő adószámának vagy csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amennyiben a számlázott ügyletet az összesítő jelentésben szerepeltetni kell, vagyis ha az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot, és az ügyletet teljesítő adóalany belföldön telepedett le. Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt teljesíti az olyan, 2012. évben, de 2013. évi teljesítési időponttal kiállított számla is, amely nem tartalmazza ezt az adatot. Szintén új előírás a "pénzforgalmi elszámolás", valamint az "önszámlázás" kifejezések számlán szerepeltetése, amennyiben az adóalanyok adófizetési vagy számlakibocsátási kötelezettségüket e különös szabályok szerint teljesítik.
Meghatározott esetekben egyértelműen előírásra kerül, hogy mely kifejezést kell a számlán kötelezően föltüntetni. A korábbi egyértelmű utalás helyett például kizárólag a "fordított adózás" kifejezés számlán történő föltüntetése felel meg a jogszabályi előírásoknak. Abból a szabályból következően, hogy számla idegen nyelven is kibocsátható, ennek az előírásnak megfelel az is, ha a feltüntetendő kifejezés is idegen nyelven szerepel a számlán.
[Áfa-törvény 169. §, 283. § (1) bekezdés]
5.3.7. Elektronikus számlázási szabályok
5.3.7.1. Elektronikus számla
A törvény fogalmi meghatározása szerint elektronikus számla a törvényben leírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.
[Áfa-törvény 259. § 5. pont]
Elektronikus számla alatt tehát minden olyan számlát érteni kell, amelynek kibocsátása és befogadása elektronikus formában történt. Az elektronikusan kibocsátott, de papíralapon továbbított számla tehát áfaszempontból nem minősül elektronikus számlának.
A számlák adattartalma sértetlenségének és eredete hitelességének biztosítására már nem kizárólag a jelenleg hatályos Áfa-törvényben meghatározott két módszer alkalmazható, hanem bármely más üzleti ellenőrzési eljárás is, amely az említett követelményeknek eleget tud tenni.
A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus számlát és az EDI-rendszerben létrehozott és továbbított számlát a továbbiakban példaként nevesíti az Áfa-törvény mint két, a fenti követelményeknek a törvény erejénél fogva megfelelő eljárást. Fontos változás, hogy időbélyegző elhelyezését már nem írja elő kötelezettségként az Áfa-törvény, viszont továbbra is feltétele az elektronikus számlázásnak a számlabefogadó beleegyezése. Az elektronikus aláírással ellátott e-számla esetében a hozzájárulásnak nem szükséges előzetesnek vagy formálisnak lennie.
Az EDI-rendszerben kibocsátott számlákról a továbbiakban nem szükséges papíralapon havonta összesítő jelentést készíteniük. Ugyanannak a személynek küldött elektronikus számlaköteg esetében a különböző számlák azonos adatait nem kell többször feltüntetni, ha egyébként valamennyi számla összes adata hozzáférhető. Külön jogszabály az említett követelményekkel kapcsolatban további rendelkezéseket fogalmazhat meg.
[Áfa-törvény 174. § (1) bekezdés, 175. §, 259. § 5. pont]
5.3.7.2. Egyszerűsített adattartalmú számlázás
Az olyan esetekben, amikor a számla bruttó összege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, úgy az adóalanynak az Áfa-törvényben (169. §) foglaltaktól eltérően az általa kibocsátott számlán nem kell adóalapot, illetve adómértéket és áthárított adót feltüntetnie, hanem elegendő azon ezek helyett az adóval növelt, azaz bruttó ellenértéket és a felülről számított százalékértéket szerepeltetnie.
[Áfa-törvény 176. § (1)–(2) bekezdés]
5.3.7.3. Számla megőrzése
Az adóalanyok az adó megállapításához való jog elévüléséig kötelesek megőrizni az általuk papíralapon vagy elektronikusan kibocsátott, befogadott számlákat, illetve hiteles másolatukat. A módosítással egyértelművé válik, hogy a papíralapú számlákat nem szükséges papíralapon őrizni, hanem megfelelően járnak el az adóalanyok, ha azokat elektronikusan archiválják. Elektronikus számlák esetében az egyedüli megfelelő megőrzési mód az elektronikus forma, ez azonban nem zárja ki, hogy az elektronikus számla formátumát a megőrzésre kötelezett adóalany megváltoztassa.
Elektronikus számlák esetén az adóalany megőrzési kötelezettsége nemcsak a számlára, hanem azoknak az adatoknak az elektronikus úton történő megőrzésére is vonatkozik, melyek a számla eredetének hitelességét, valamint az adattartalom megváltoztathatatlanságát is biztosítják.
[Áfa-törvény 179. § (1) és (2) bekezdés]
5.4. Gépi nyugták, pénztárgépek
2013. április 1-jétől kezdődően gépinyugta-kibocsátás esetén az adóalanyoknak a kiállított nyugtákról és a pénztárgép adatairól adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük az adóhatóság felé. Az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg. Jogszabály előírhatja, hogy kötelező gépinyugta-kibocsátás esetén a pénztárgép adóhatóság általi felügyelete hírközlő rendszer által, közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósulhat.
[Áfa-törvény 178. § (1a) bekezdés, 260. § (1) bekezdés c) pontja]
5.5. A szakértői értékelés céljából történő kivitel
Adóköteles termékértékesítésként áfafizetési kötelezettség keletkezik, ha az adóalany vállalkozása tulajdonában tartott termékét gazdasági tevékenysége céljából a Közösség más tagállamába továbbítja. Kivétel az az eset, amely nem minősül "termékmozgatás" jogcímén termékértékesítésnek. A kivétel kibővül a szakértői értékelés esetével is.
2013. január 1-jétől kezdődően tehát nemcsak a terméken történő munkavégzés céljából történő kivitel okán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség saját termék másik tagállamba történő továbbításakor, hanem abban az esetben sem, ha a termék ideiglenes kiszállításának a célja szakértői értékelés.
[Áfa-törvény 12. § (2) bekezdés f) pont]
5.6. Közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadásának teljesítési helye
Módosul a közlekedési eszközök hosszú távú (vízi közlekedési eszköznél 90 napot, egyéb közlekedési eszköz esetén 30 napot meghaladó), nem adóalany részére történő bérbeadásának teljesítési helye. Ezen ügyletek teljesítési helye változik, a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedettségéhez (lakóhelyéhez, szokásos tartózkodási helyéhez) igazodik. (Jelenleg az ilyen bérbeadásokra a teljesítési hely általános szabályai érvényesek, azok a szolgáltatást nyújtó adóalany letelepedettségéhez igazodtak.)
Kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő hosszú távú – vagyis 90 napot meghaladó – bérbeadása esetén a teljesítési hely a bérbeadás helyéhez igazodik, amennyiben ez azonos a bérbeadó székhelyével, állandó telephelyével.
[Áfa-törvény 44. § (2)–(4) bekezdés, 281. § (4) bekezdés]
5.7. Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása
5.7.1. Vélelem az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés (rész)teljesítési időpontjára
Időszakos elszámolás alá tartozó, adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetére törvényi vélelem kerül bevezetésre a teljesítési időpont tekintetében. E szerint az egy hónapot meghaladó Közösségen belüli adómentes termékértékesítések esetén minden hónap utolsó napját (rész)teljesítési időpontnak kell tekinteni. E részteljesítéseket értelemszerűen az összesítő nyilatkozatban is föl kell tüntetni.
Az új vélelmet az Áfa-törvény 62. §-a alapján termék Közösségen belüli beszerzése esetében is alkalmazni kell.
[Áfa-törvény 58. § (2) bekezdés]
5.7.2. Előlegfizetés Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódóan
Az előleg fizetése az Áfa-törvény szerint fizetendő adómegállapítási kötelezettséget von maga után. Az e jogcímen átadott összeget úgy kell tekinteni, mint amely az áfa összegét is tartalmazza.
Új szabály alapján adómentes Közösségen belüli értékesítés esetén az előlegként átadott összeg áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztet, az értékesítő nem köteles az átvett összegről számlát kibocsátani, és az összesítő nyilatkozatban sem kell azt feltüntetnie.
[Áfa-törvény 59. § (4) bekezdés, 159. § (4) bekezdés]
5.7.3. EKB által közzétett árfolyam alkalmazhatósága
Külföldi pénznemben meghatározott adóalap esetében a forintra történő átszámításhoz az adóalany döntése szerint választhat, hogy
– a pénzváltási engedéllyel rendelkező belföldi hitelintézet által az Áfa-törvény szerinti időpontban közzétett eladási árat vagy
– az MNB által közzétett árfolyamot veszi figyelembe.
Az adóalanyok választási lehetősége kibővül azzal, hogy alkalmazható az Európai Központi Bank által az Áfa-törvény 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időpontban közzétett árfolyam is. Az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az adóalany az EKB árfolyamának alkalmazását is köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, és e választásától a naptári év végétől számított két évig nem térhet el. Ha eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást kell az adóalanynak elvégeznie, úgy azt az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamához viszonyítva kell megtennie.
Ha az adott külföldi pénznemet a hitelintézet nem jegyzi, úgy az adóalap forintban történő meghatározásához az adott pénznem euróban meghatározott értékét kell alapul venni, melyhez nemcsak az MNB, hanem az EKB által az Áfa-törvényben meghatározott időpontot megelőző negyedévre közzétett árfolyamot is figyelembe veheti az adóalany.
Az adóalany az EKB árfolyamának figyelembevételére ugyan kizárólag 2013. január 1. napjától kezdődően jogosult, azonban a választására vonatkozó nyilatkozatot már a módosítás hatálybalépésétől kezdődően jogosult megtenni az adóhatóság felé.
[Áfa-törvény 80. § (5) bekezdés, 80/A. §, 281. § (2) bekezdés]
5.8. Adó alóli mentesség
5.8.1. Gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó étkeztetés
Egyértelművé válik, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató (például családi napközi) által teljesített étkeztetés is adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül (a bölcsődei, óvodai, általános iskolai étkeztetéshez hasonlóan), ha az étkeztetés fejében járó ellenérték külön térítendő.
[Áfa-törvény 85. § (1) bekezdés g) pont]
5.8.2. Az adómentes ingatlan-bérbeadás alóli kivétel
Kizárólag az olyan ingatlan-bérbeadások adókötelesek az általános szabályok szerint, amelyek közvetlenül kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülnek (pl. falusi turizmus keretében a vidéki nyaraló egy szobájának bérbeadása), és nem tartozik ide a bérbeadás, ha egyébként tartalmában nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás (pl. egy teljes hotel bérbeadása üzemeltetési célra).
[Áfa-törvény 86. § (2) bekezdés a) pont]
5.8.3. Adómentes termékimport
Az adómentes termékimport feltétele, hogy az importáló adóalany teljesítse az Áfa-törvényben (95. §) meghatározott feltételeket. Az adómentes termékimporthoz alapvetően szükséges, hogy az importált termék Közösségen belüli adómentes értékesítésre kerüljön, és kiszállítása a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül megtörténjen. Az adófizetés alóli végleges mentesítés feltétele, hogy az importáló vagy pénzügyi képviselője a kiszállításra nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül igazolja a vámhatóság felé, hogy a termék elfuvarozása vagy küldeménykénti feladása az előírt határidőn belül megtörtént. A feltételeket az adóalanynak továbbra is változatlanul teljesítenie kell, azonban ezek (összesítő nyilatkozattétel, bevallási kötelezettség vagy fizetendőadó-megállapítási kötelezettség) megvalósulását külön nem kell igazolnia a vámhatóság felé, tekintettel arra a körülményre, hogy ezen információk az adóhatóság és a vámhatóság szervezeti összevonása következtében közvetlenül rendelkezésére állnak.
[Áfa-törvény 95. § (9) bekezdés]
5.9. Adólevonási jog
Adólevonásra jogosító tevékenységnek kell minősíteni az olyan külföldi teljesítési helyű ügyleteket, melyeket, ha az adóalany belföldön teljesítene, ahhoz adólevonási joga kapcsolódna (pl. adólevonási joggal adómentes nemzetközi légi személyszállítás esetén).
[Áfa-törvény 121. § a) pont]
5.9.1. Személygépkocsik üzemeltetése
A korábbi teljes levonási tilalom helyett 50 százalékban korlátozott a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat (pl. javítás) terhelő áfa levonása. Az adóalany mentesülhet ezen levonási tilalom alól, ha
– az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének legalább 50 százaléka igazoltan beépül az Áfa-törvény (15. §) szerint közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába, vagy
– az igénybe vett szolgáltatás közvetlen anyagjellegű ráfordításként épül bele a személygépkocsi-bérbeadás adóalapjába.
[Áfa-törvény 124. § (2) bekezdés b) pont, 124. § (4) bekezdés, 125. § (1) bekezdés f) pont, 125. § (2) bekezdés c) pont]
5.9.2. Levonható adó korrekciójának időpontja
A hatályos előírások problémát jelentenek azokban az esetekben, amikor a levonható adó változása fordított adózás alá eső ügyleteket vagy saját vállalkozásban megvalósított beruházást érinti, tekintettel arra, hogy előfordulhatott, hogy a fizetendő és a levonható adó változását az adóalanyoknak eltérő időszakban kellett kezelniük. A módosítás alapján a levonható adó korrekcióját az adóalany abban az adómegállapítási időszakban jogosult elvégezni, amelyikben a fizetendő adó változását eredményező tételt elszámolja.
[Áfa-törvény 132. § (1) és (5) bekezdés]
5.10. Fordított adózás
5.10.1. Ingatlanértékesítés
Az adós és a hitelező közötti ingatlanértékesítés esetén a hitelező mint vevő adófizetésre kötelezésének oka, hogy az áfa összegének a költségvetés felé történő tényleges megfizetése a fordított adózás által az általános szabályokhoz képest jobban biztosítható. A fordított adózás alkalmazása változatlanul fennáll abban az esetben is, ha a hitelező maga helyett harmadik személyt jelöl ki az érintett ingatlan megvásárlására.
[Áfa-törvény 142. § (1) bekezdés f) pont]
5.10.2. Gabona- és olajosmag-ágazat
2012. július 1-jétől kezdődő 2 éves átmeneti időszakra kiterjesztésre került a fordított adózás az Áfa-törvény 6/A. számú mellékletében meghatározott termékek kereskedelmére, a Munkahelyvédelmi Akciótervben foglalt módosítások részeként.
Átmeneti intézkedések rögzítik, hogy mely teljesítési időponttól kezdődően kell az új szabályokat alkalmazni, vagy hogyan kell az előlegfizetést kezelni.
A módosítások az Art. rendelkezéseit is érintették. (Az Art. 31/A. §-a tartalmazza a gabona fordított adózással érintett adóalanyok által az áfabevallásban teljesítendő többlet-adatszolgáltatási kötelezettséget.)
Sorszám Megnevezés Vtsz.
1. Kukorica 1005
2. Búza és kétszeres 1001
3. Árpa 1003
4. Rozs 1002
Sorszám Megnevezés Vtsz.
5. Zab 1004
6. Tritikálé 1008 90 10
7. Napraforgómag, törve is 1206 00
8. Repce- vagy olajrepcemag, törve is 1205
9. Szójabab, törve is 1201
[Áfa-törvény 142. § (1) bekezdés i) pontja, 142. § (8) bekezdése, 276. §, 6/A. számú melléklet, Art. 31/A. §]
5.10.3. Sertéságazat, takarmányok
Az Áfa-törvény 2013. április 1-jétől fordított adózást vezet be az élő sertés, hasított félsertés kereskedelmére, valamint az állatok etetésére szolgáló egyes takarmányokra.
A fordított adózás nem alkalmazható az Áfa-törvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok e tevékenységi körébe tartozó ügyleteire. Az adóalanyoknak az adóbevallásukban az ezen értékesítéseikhez kapcsolódó, Art.-ben meghatározott egyes adatokról is nyilatkozniuk kell (vevő adószáma, ügylet teljesítési időpontja, értékesített termék törvényben meghatározott mennyisége, ezer forintban meghatározott adóalapja).
A gabona- és olajosmag-szektorban 2012. július 1-jén bevezetett fordított adózás szabályaihoz hasonlóan, átmeneti intézkedés rendezi, hogy a fordított adózást csak azokra az ügyletekre kell alkalmazni, melyek teljesítési időpontja 2013. április 1-jére esik, vagy azt követi. Ha a fordított adózás alá eső termékek értékesítésének teljesítési időpontja 2013. április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak az Áfa-törvény szerint a fizetendő adót már ezen időpontot megelőzően kellene megállapítania, mert a termékértékesítés teljes ellenértékét megfizette, vagy a termékértékesítésről kibocsátott számlát kézhez vette, akkor a fordított adózás nem alkalmazandó.
Az átadott előleg még az általános szabályok szerint adóköteles, vagyis a terméket értékesítő adóalany az adófizetésre kötelezett. A fizetendő adót az értékesítő az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor köteles megállapítani. Tekintettel azonban arra, hogy a teljesítés időpontja már 2013. április 1-jét követi, az ügylet – az egyéb törvényi feltételek megvalósulása esetén – fordított adózás alá tartozik. Ha a terméket beszerző adóalany az adófizetésre kötelezett, adófizetési kötelezettsége az ellenértéknek az előleg nettó összegével csökkentett része után keletkezik.
Sorszám Megnevezés Vtsz.
1. Élő sertés 0103
2. Egész és hasított félsertés frissen, hűtve vagy fagyasztva 0203-ból
3. Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy más megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is 2302
Sorszám Megnevezés Vtsz.
4. Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is 2304
5. Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is, a 2304 vagy 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével 2306
6. Állatok etetésére szolgáló készítmény a (kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt) kutya- vagy macskaeledel kivételével 2309.90
5.11. Termékimport
Termékimport esetén az adófizetési kötelezettség főszabály szerint a vámhatóság határozata alapján keletkezik.
Az adóalany ettől eltérően kérheti, hogy a fizetendő adót önadózással állapíthassa meg. A módosítás rendezi azt az esetet, amikor az adóalanynak a termékimporthoz kapcsolódóan jogszabálysértés miatt vámtartozása keletkezik, ilyenkor az előzőekben említett önadózásra jogosító engedélytől függetlenül, a főszabály szerinti, vagyis a vámhatóság által történő adómegállapítás érvényesül.
[Áfa-törvény 156. § (1) és (2) bekezdés c) pont]
5.12. Alanyi adómentesség
2013. január 1-jétől 5 millió forintról 6 millió forintra nő az alanyi adómentesség választására jogosító éves árbevételi értékhatár. A választáshoz kapcsolódó egyéb feltételek nem változnak. 2013. évre azok az adóalanyok is jogosultak alanyi mentességet választani, akik 2012-ben az 5 millió forintos határt ugyan túllépték, vagy 2013-ban várhatóan túllépik, de 2012-ben a 6 millió forintot nem haladta meg, vagy 2013-ban várhatóan vagy ténylegesen nem fogják elérni.
2013-ra az alanyi mentesség akkor is választható, ha a korábbi alanyi adómentesség az 5 millió forintos értékhatár túllépése miatt szűnt meg, és ettől az időponttól számítva két év még nem telt el.
[Áfa-törvény 188. § (2) bekezdés, 279. § (1)–(2) bekezdés]
5.13. Viszonteladók
5.13.1. Árrésadózástól eltérés
A viszonteladók főszabály szerint nem az általános, hanem a különös rendelkezések szerint teljesítik adófizetési kötelezettségüket, lehetőségük van azonban arra, hogy az árrésadózástól eltérjenek.
Az általános szabályok szerint eljárni kívánó adóalanyok ezen adózási módja – újabb bejelentés hiányában – nemcsak a választás évétől számított két évig tarthat, hanem automatikusan újabb két évvel meghosszabbodik.
[Áfa-törvény 225. § (2) bekezdés]
5.13.2. Belföldön nem letelepedett adóalany
Az Áfa-irányelv szabályainak való megfelelés érdekében változnak az adó-visszatéríttetési kérelmekkel kapcsolatos szabályok. A belföldön nem letelepedett adóalanyok egy naptári évre vonatkozóan maximum 5 darab kérelmet nyújthatnak be. Az ugyanabban az évben keletkezett visszaigényelhető adó esetén a belföldön nem letelepedett adóalanyok olyan adó visszatérítését is kérelmezhetik, mely a korábbi időszakban keletkezett, de még nem érvényesítették.
A belföldön nem letelepedettek egy időszakra is benyújthatnak több kérelmet, de a későbbi kérelmek csak olyan áfa visszatéríttetésére vonatkozhatnak, melyet a korábbi kérelmekben nem érvényesítettek. Az új szabályok először a 2013-ra vonatkozóan benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmekre vonatkoznak.
[Áfa-törvény 251/A. §, 281. § (7) bekezdés]
5.14. Kedvezményes áfakulcsok
5.14.1. Szabadtéri zenei fesztiválok
2012. július 20-tól kezdődően az Áfa-törvény 3/A. számú melléklete kibővült a szabadtéri zenei fesztiválokra kizárólag belépést biztosító szolgáltatásokkal.
A módosítás azokat a fesztiválokat érinti, melyek a zenés-táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 2012. január 1-jei állapota szerint annak hatálya alá tartoznak. A módosítás célja a nemzetközi jelentőségű hazai szabadtéri fesztiválok más, külföldi fesztiválokhoz képest versenyképesebbé tétele. A módosítás következtében, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz hasonlóan, az érintett fesztiválok belépői is 18 százalékos áfamértékkel adóznak.
[Áfa-törvény 3/A. számú melléklet II. rész 2. pont, 278. §]
5.14.2. Gyógyászati segédeszközök
Az egészségügyi forrásteremtésről szóló 2012. évi CLIV. törvény értelmében 2013. január 1-jétől kezdődően 5 százalékos adómérték alá kerülnek a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 2012. január 1. napján hatályos 10. számú mellékletében meghatározott gyógyászati segédeszközök közül az Áfa-törvény 3. számú mellékletének újonnan beiktatott I/A. részében meghatározott termékek. A módosítás a 90 és 98 százalékos tb-támogatott gyógyászati segédeszközöket érinti.
Sorszám Megnevezés ISO-kód
1. Lábortézisek dongalábra 06 12 03 03
2. Lábortézisek a láb izomzatának bénulására 06 12 03 15
3. Peroneus-emelők 06 12 06 06 03
4. Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített boka-láb ortézisek 06 12 06 09
5. Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített csípőortézisek 06 12 15 09
6. Négykörsínes térd-boka-láb ortézisek 06 12 18 03
7. Tartozékok alsóvégtag-ortézisekhez 06 12 30
8. Felső végtagok protézisrendszerei 06 18
9. Alsó végtagok protézisrendszerei 06 24
10. Epithesisek 06 30 21 03
11. C-3 Ortopéd cipő csonkolt vagy rövidült végtagra 06 33 06 06 09
12. C-4 Ortopéd cipő erősen deformált és rövidült végtagra 06 33 06 06 12
13. Csonkharisnyák 09 06 18 03
14. Tracheostomiás segédeszközök 09 15
15. Sztómaterápiás segédeszközök a 09 18 14 06 ISO-kód alá tartozó
sztómavédők kivételével 09 18
16. Elektromos motorral meghajtott kerekes székek, rásegített kormányzással 12 21 27
17. Tápszondák 15 09 30
18. Távcsőszemüvegek 21 03 21
19. Hanggenerátorok 21 42 12
[Áfa-törvény 3. számú melléklet I/A. Része]
