A kisvállalati adó alanya a számvitelről szóló törvény (Szt.) hatálya alá tartozik. A törvény kisvállalati adóra vonatkozó egyes rendelkezéseit az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
[Katv. 15. §]
4.1. Az adó alanya
A feltétek teljesülése esetén a következő jogalanyok választhatják a kisvállalati adót:
– az egyéni cég,
– a közkereseti társaság,
– a betéti társaság,
– a korlátolt felelősségű társaság,
– a zártkörűen működő részvénytársaság,
– a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
– az erdőbirtokossági társulat,
– a végrehajtó iroda,
– az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
– a szabadalmi ügyvivői iroda,
– a külföldi vállalkozó,
– a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
[Katv. 16. § (1) bekezdés]
4.2. Adóalanyiság választásának feltételei
Az adózó akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha:
– az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan nem haladja meg a 25 főt,
– az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét,
– az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel,
– üzleti évének mérlegfordulónapja december 31.,
– az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
Az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások állományi létszámát és bevételét együttesen – az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján – kell figyelembe venni.
[Katv. 16. § (2)–(3) bekezdések]
4.3. Az adóalanyiság keletkezése
Az adóalanyiság az adózó erre irányuló választásának állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napján jön létre. Az újonnan létrejövő vállalkozások kisvállalatiadó-alanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjával, az első jognyilatkozat megtételének napjával kezdődik. Az adóalanyiság létrejöttének a feltétele, hogy az újonnan alakuló vállalkozás létrejöttétől számított 30 napon belül bejelentse választását az állami adóhatóságnak. A korábban az egyszerűsített vállalkozói hatálya alá tartozó kisvállalkozói adó alanya a választást megelőző időszakra vonatkozóan az osztalék utáni adót kiváltó adót a megszűnésével összefüggésben benyújtott, egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallásában vallja be.
4.3.1. Adóhatósági bejelentés
Az adóalanyiság választására irányuló bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A választás a bejelentést követő naptári év január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható. E határidő szintén jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az adóévben újonnan alakuló adózó adóalanyisága a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésnek napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejött, feltéve hogy 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak e szándékát. A kisvállalati adó választására irányuló bejelentést az adóhatóság nem tekinti jogszerűnek, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
[Katv. 19. § (1)–(4), (9) bekezdések]
4.4. Adóalanyiság megszűnése
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon december 20-áig, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti.
A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnik:
– az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését megelőző hónap utolsó napjával,
– ha az átlagos statisztikai állományi létszám meghaladja az 50 főt,
– végelszámolás és felszámolás esetén,
– ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával,
– egyes kiemelt mulasztási bírságok kiszabása esetén,
– ha a kisvállalati adózó adószáma felfüggesztésre kerül, továbbá
– ha az adóalany adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
[Katv. 19. § (5) és (8) bekezdései]
4.5. Az adó alapja
Az adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A kisvállalatiadó-alap tehát alapszabály szerint nem lehet kevesebb a Tbj-törvény szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összegénél. Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény nulla vagy negatív, a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések után meg kell fizetni a kisvállalati adót. Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a külön meghatározott módosító tételekkel.
A kisvállalatiadó-alanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó alanyának pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. szerinti nyitómérlegben kimutatott összegével, korrigálva a törvény szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-törvény szerint járulékalapot képez az adóévben. Személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérként a Tbj-törvény 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér értendő. Tagnak a Tbj-törvény szerinti társas vállalkozó számít azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni azt az időszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj-törvény szerinti járulékfizetési kötelezettsége.
A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni adóalanyiság első adóévében
a) kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,
b) a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott.
[Katv. 20. § (1)–(3), (13) bekezdései]
4.5.1. Módosító tételek
A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletek miatt a tárgyévben teljesített pénzeszközkifizetés:
a) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,
b) hitel vagy kölcsön nyújtása,
c) saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása,
e) tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása),
f) osztalék és osztalékelőleg fizetése,
g) elszámolásra kiadott előleg kifizetése.
Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen, és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszközkifizetés:
a) végleges pénzeszközátadás,
b) 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel,
c) a Tbj-törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése,
d) kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította,
e) az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés,
f) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg,
g) a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség.
Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen, és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:
a) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
b) a térítés nélküli eszközátadás,
c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás,
d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére,
e) tartozás térítés nélküli átvállalása.
Az adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az olyan kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely a kisvállalatiadó-alanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra.
A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalanyiság első adóévében
a) az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,
b) a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, elszámolt bevételt, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott.
A kisvállalati adó alanya a kedvezményezett foglalkoztatottak után a kisvállalati adókedvezményt vehet igénybe, amely kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
Kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül a huszonöt év alatti pályakezdő, tartósan álláskereső, a gyed, gyes, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállaló.
[Katv. 20. § (4)–(7), (13), (15) bekezdései]
4.5.1.1. Kapcsolt vállalkozások miatti adóalap-korrekció
Ha a kisvállalatiadó-alany és kapcsolt vállalkozása között létrejövő szerződésben az érintett felek a szokásos piaci ártól eltérő ár (transzferár) alkalmazásában állapodnak meg, akkor a kisvállalatiadó-alany a szokásos piaci ár és az ügyleti érték közötti különbözet összegével köteles módosítani a kisvállalati adó alapját, feltéve hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt.
Az adóalapot ilyen esetben úgy kell megállapítani, mintha a kisvállalatiadó-alany és kapcsolt vállalkozása közötti szerződés független vállalkozások között jött volna létre. A szokásos piaci ár megállapításnál (amelyhez az alkalmazott ellenértéket viszonyítani kell) a Tao-törvényben foglalt módszerek alkalmazandók.
A kisvállalati adó alanya a transzferárügyletekre tekintettel nem köteles transzferár-nyilvántartás készítésére.
[Katv. 20. § (8) bekezdés]
4.5.1.2. Elhatárolt veszteség
A kisvállalati adó alanya a tárgyévi negatív pénzforgalmi szemléletű eredményére tekintettel a következő adóévekben a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkentheti, feltéve hogy a negatív, módosító tételekkel korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény (elhatárolt veszteség) a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően keletkezett.
Az elhatárolt veszteséget a kisvállalati adó alanya 10 év alatt, egyenlő részletenként érvényesítheti csökkentő tételként a kisvállalati adó alapjának meghatározásakor. A felhasználás az időbeli keletkezés sorrendjében történhet.
A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az adóalanyiság időszaka előtt, a társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amelyet a társaságiadó-alap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.
[Katv. 20. § (9), (10) és (12) bekezdései]
4.5.1.3. Új beruházásokhoz kapcsolódó veszteség
Az új beruházással kapcsolatos veszteség korlátlanul figyelembe vehető a későbbi évek adóalapjának és adókötelezettségének megállapításakor. Az elhatárolt veszteség összegéből a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint teljes mértékben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.
Az új beruházásokra tekintettel keletkező veszteség a következő adóévekben a társadalombiztosításijárulék-alapot képező személyi jellegű kifizetések összegét is csökkenti, azaz új beruházáshoz kapcsolódóan keletkező veszteség felhasználására tekintettel lehetséges, hogy az adózó a következő adóévekben a járulékalap után sem fizeti meg a kisvállalati adót.
[Katv. 20. § (11) bekezdés]
4.5.1.4. Kettős adóztatás elkerülése
A külföldön adóztatható adóalapot nem kell figyelembe venni a kisvállalati adó megállapításakor.
[Katv. 24. §]
4.6. Az adó mértéke
Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
A kisvállalati adó megfizetésével az adózó mentesül
– a társasági adó,
– a szociális hozzájárulási adó és
– a szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése alól.
[Katv. 21. §]
4.7. Az adó bevallása
Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja, és az adóévet követő május 31-ig bevallja. A kisvállalati adó esetében az adóév a naptári év. Ha az adóalanyisága év közben szűnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ha az adózó a bevallás benyújtásának határidejéig nem kötelezett számviteli beszámoló készítésére, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg.
[Katv. 22. §]
4.8. Adóelőleg
A kisvállalatiadó-alany az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét havonta vagy negyedévente köteles teljesíteni. Amennyiben az adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig tesz eleget. Az adóalanyiság első adóévében az adózó havonta köteles adóelőleget megállapítani, bevallani és befizetni, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.
Amennyiben az adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.
Az adóalanyiság első adóévében az adózó negyedévente köteles adóelőleget megállapítani, bevallani és befizetni, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot.
[Katv. 23. § (1)–(3) bekezdései]
Az adóelőleg alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált pénzeszközváltozás, növelve a Tbj-törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemmel, a kifizetett osztalékkal, osztalékelőleggel, megfizetett kisvállalati adóval és kisvállalatiadó-előleggel. Az adózó – választása szerint – az adóelőleg alapját úgy is megállapíthatja, hogy figyelembe veszi azokat a korrekciós tételeket is, amelyeket az adóalap megállapítása során alkalmazna.
[Katv. 23. § (4)–(5) bekezdései]
Az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a Tbj-törvény szerinti járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben az adóelőleg alapja – a Tbj-törvény szerinti járulékalapot képező jövedelem összegét figyelmen kívül hagyva – negatív, az adózó a negatív adóelőleg-alapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban – de legfeljebb ugyanabban az adóévben – csökkentő tételként figyelembe veheti.
[Katv. 23. § (6)–(7) bekezdései]
Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető, egyszerűsített vállalkozói adó alanya a kisvállalatiadó-alanyiság első adóévében a kisvállalatiadóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének az Szt. szerinti nyitómérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget.
[Katv. 23. § (8)–(9) bekezdései]
4.9. Nyilvántartási kötelezettség
A kisvállalati adó alanya nyilvántartási kötelezettségének a számviteli törvény rendelkezései szerint tesz eleget. Az adóalanyiság létrejöttét követően a kisvállalatiadó-alany a mérlegfordulónapját (december 31.) nem változtathatja meg, a számviteli beszámoló összeállítása csak forintban történhet.
[Katv. 18. §]
4.10. Egyes adókra (társasági adó, számvitel) vonatkozó előírások
A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés esetén a társasági adó alanyára a Tao-törvény jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezései a kisvállalatiadó-törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
[Katv. 27. §]
Az adózónak a bejelentés adóévére vonatkozóan társaságiadó-előleget már nem kell bevallani, és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem kell fizetni, azzal, hogy ha az adózó nem tehette volna meg jogszerűen bejelentését, akkor a társaságiadó-alany nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
A kisvállalatiadó-alany a társaságiadó-alanyisága alatt keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhatja a kisvállalatiadó-alanyiság időszakában.
[Katv. 28. § (2) és (6) bekezdései]
Nem kell a kisvállalatiadó-alanynak elszámolnia az adókedvezménnyel és egyéb kedvezményekkel (pl. fejlesztési tartalék) a megszűnésre tekintettel, ha a kisvállalatiadó-alanyisága időszaka alatt a Tao-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége.
A kisvállalatiadó-alanyoknak az áttéréssel összefüggésben a gyorsított értékcsökkenési leírással nem kell elszámolniuk. A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnését követően a társasági adó hatálya alá kerülő adózó a kisvállalatiadó-alanyiság ideje alatt megszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz tekintetében nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást.
[Katv. 28. § (1), (3)–(5), (8)–(9) bekezdések]
