3.1. Fogalmak
3.1.1. Bejelentett immateriális jószág
Bejelentett immateriális jószágnak minősül 2013-tól az adózó által – pl. kutatás-fejlesztési tevékenység során – előállított jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is.
[Tao-törvény 4. § 5/a. pont]
3.1.2. Egyház
Egyház az adóév utolsó napján a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint egyháznak minősülő adózó. E törvény szerint az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, és az Országgyűlés által elismert autonóm szervezet (jogi személy), amely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából jön létre és működik.
[Tao-törvény 4. § 10/a. pont]
3.1.3. Ellenőrzött külföldi társaság
2013. január 1-jétől új feltétel, hogy nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének (amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több, társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10 százalékot.
[Tao-törvény 4. § 11. pont]
3.1.4. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
2013. január 1-jétől foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek minősül a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény. Eszerint a törvény alapján létrehozott zártkörűen működő részvénytársaság, továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten működik, és amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglalkoztatók és a munkavállalók vagy képviselőik között megkötött tagi, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján, feltéve hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat.
[Tao-törvény 4. § 16/b. pont]
3.1.5. Szabad vállalkozási zóna
Szabad vállalkozási zónának minősül, a térség fejlődése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.
A szabad vállalkozási zóna a területfejlesztés érdekében létrejött olyan területi egység, amely számára a jogszabályok külön pénzügyi és egyéb kedvezményeket biztosítanak.
[Tao-törvény 4. § 31. pont]
3.1.6. Látványcsapatsport érdekében létrejött közhasznú alapítvány
A látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványnak minősül a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott szabályok szerint működő, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítvány.
[Tao-törvény 4. § 43/a. pont]
3.1.7. Korábban munkanélkülinek minősülő személy
Korábban munkanélkülinek minősülő személy alatt (a Tao-törvényben szereplő eddigi explicit fogalommeghatározásnak megfelelő személyek helyett) a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskereső minősül a 2013. évtől.
[Tao-törvény 7. § (3) bekezdés]
3.2. Adóalap-módosító tételek
3.2.1. Jövedelem (nyereség)-minimum
2013. január 1-jétől a jövedelem (nyereség)-minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó ötven százaléka.
A taggal szemben fennálló kötelezettségek állományának meghatározása során nem kell figyelemmel lenni az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségekre, továbbá a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségek között a megállapított, de ki nem fizetett osztalék összegét sem kell figyelembe venni.
[Tao-törvény 6. § (9) bekezdés c) pont]
3.2.2. Bejelentett részesedés
2013. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással). Ugyanakkor továbbra is feltétel, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) a bejelentett részesedést legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartsa nyilván.
[Tao-törvény 7. § (1) bekezdés dz) pont]
Az adózás előtti eredményt növeli a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak (ideértve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is) az elszámolt bevételt meghaladó része.
[Tao-törvény 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpont]
Az üzleti vagy cégérték meghatározására a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) tartalmaz fogalmi meghatározást.
[Szt. 3. § (5) bekezdés]
3.2.3. Bejelentett immateriális jószág
Bejelentett immateriális jószágnak nemcsak az adózó által megszerzett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) minősül, hanem az adózó által előállított is (például saját K+F), feltéve hogy az adózó a szerzést, illetve az előállítást, az azt követő 60 napos – jogvesztő – határidőn belül bejelenti az adóhatóságnak.
[Tao-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont]
A rendelkezést az adózó a 2012. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.
[Tao-törvény 29/S. § (1) bekezdése]
3.2.4. Nem realizált árfolyam-különbözet
A hosszú lejáratú kötelezettségekből a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolt arányos kötelezettség résszel, annak kivezetésekor az árfolyam-különbözet tényleges realizálásakor kell módosítani az adóalapot. (A 2012. évi szabályozás szerint még, mivel a számvitelről szóló törvény rendelkezései értelmében a hosszú lejáratú kötelezettségeket a lejárat előtti évben át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé, így a Tao-törvény rendelkezései szerint a korábban adóalap-csökkentő tételként figyelembe vett összeggel már ekkor vissza kell növelni az adóalapot, annak ellenére, hogy az árfolyam-különbözet nem az átsoroláskor, hanem egy évvel később, a hitel visszafizetésekor realizálódik.)
[Tao-törvény 7-8. § (1) bekezdés dzs) pont]
3.2.5. Tartós adományozási szerződés
2013. január 1-jétől átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy tartós adományozás alatt nemcsak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti tartós adományozás értendő, hanem a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is. Ez azt jelenti, hogy a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja, 8. § (1) bekezdés s) pontja és 16. § c) pont ce) alpontja alkalmazása során a korábban hatályos jogszabály szerint megkötött tartós adományozási szerződésekre is tekintettel kell lenni.
[Tao-törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja, 8. § (1) bekezdés s) pontja és 16. § c) pont ce) alpontja, 29/S. § (2) bekezdése]
3.2.6. Kutatás-fejlesztési tevékenység (háromszoros) kedvezménye
2013. január 1-jétől a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, valamint az általuk vagy közösen alapított kutatóintézetekkel, kutatóhelyekkel kötött megállapodások mellett, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel kötött írásbeli megállapodás alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés is feljogosítja arra az adózót, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel elszámolható adókedvezmény háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot érvényesítse.
Az igénybe vett adókedvezmény egy része [a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke] az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E rendelkezést az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmaznia kell, nem csak a belföldi kutatóintézetekkel, kutatóhelyekkel kapcsolatosan alkalmazandó.
[Tao-törvény 7. § (17) bekezdés]
3.2.7. Alultőkésítettség
2013. január 1-jétől az alultőkésítési szabály alkalmazása során a kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározásánál nem kell figyelemmel lenni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegére. (Jelenleg csak akkor nem kell, ha a követelésre az adózó kamatot nem számol el.)
[Tao-törvény 8. § (5) bekezdés a) pont]
3.3. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások
3.3.1. Ingyenes juttatások a kisvállalatiadó-alany részére
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó. Az ilyen típusú juttatások összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt.
[Tao-törvény 8. § (1) bekezdés d) pont, Tao-törvény 3. számú melléklet A) fejezet 2. pont]
3.3.2. Áruminta
Az ingyenes juttatások közül az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa-törvény) szerinti áruminta akkor is elismert költségnek minősül, ha a juttatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye a juttatás nélkül negatív lenne. Az árumintára tekintettel az adózónak nem kell alkalmaznia az ingyenes juttatásokra vonatkozó 3. számú melléklet által előírt szabályt.
[Tao-törvény 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont]
3.4. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások
3.4.1. Önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére juttatott személyi jellegű egyéb kifizetés
Elismert költség továbbra is az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére teljesített, személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.
A rendelkezésből a jövő évtől kikerül a gazdasági-vállalkozási tevékenység körében történő foglalkoztatásra utalás, tekintettel arra, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szerint közérdekű, közcélú tevékenységet végző egyház, civilszervezet és közhasznú szervezet csak a közhasznú, közcélú működésével kapcsolatban foglalkoztathat önkénteseket, ezzel szemben a többi adóalany esetében önkéntes foglalkoztatásra csak a vállalkozási, bevételszerző tevékenység körében van lehetőség.
[Tao-törvény 3. számú melléklet B) fejezet 7. pont]
3.4.2. Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegű ráfordítás
2012. július 1-jétől a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján a kijelölt munkáltató által a több munkáltató által létesített munkaviszony keretében személyi jellegű ráfordításként – más munkáltatóra tekintettel – elszámolt összeg. Feltétel, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik. Elismert költségnek minősül a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg is.
[Tao-törvény 3. számú melléklet B) fejezet 20. pont]
3.5. Veszteségelhatárolás
3.5.1. Átalakulás és cégvásárlás
Kiválás esetén a fennmaradó társaság csak akkor használhatja fel a vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét a következő adóévek adóalapjának meghatározása során, ha benne (mint jogutódban) az átalakulás révén olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik) közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely (vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) a jogelődben is ilyen befolyással rendelkezett az átalakulást megelőzően, továbbá ha a jogutód az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Átalakulás esetén, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult, akkor a jogutód abban az esetben is felhasználhatja a jogelőd elhatárolt veszteségét, ha a jogelőd vagyonkezelési tevékenységét nem folytatja.
[Tao-törvény 17. § (8) bekezdés]
Cégvásárlás esetén nem feltétel a felvásárolt társaság legalább egy tevékenységének folytatása, ha a cégvásárlást követő két adóév folyamán az adózó jogutód nélkül megszűnik.
[Tao-törvény 17. § (9) bekezdés]
3.5.2. Csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezség
Azon adózók, amelyekkel szembeni csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, az általános szabálytól eltérően nem az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosultak csökkenteni a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével az adózás előtti eredményüket, hanem az egyezségre tekintettel a rendkívüli bevételként elszámolt, időbeli elhatárolással el nem határolt elengedett kötelezettség felét pótlólagosan figyelembe vehetik az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolandó összeg meghatározása során. Ezt a rendelkezést már a 2012. évi adóalap megállapításánál is alkalmazni lehet.
[Tao-törvény 17. § (13) bekezdés]
3.6. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató adóalapja
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység.
Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó bevételnek a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része sem, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
[Tao-törvény 6. számú melléklet F) pont]
3.7. Fejlesztési adókedvezmény
3.7.1. Új kedvezmények
2013. január 1-jétől az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult
– a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra, valamint
– a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon –, energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel.
A fejlesztési adókedvezmény a Tao-törvény és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. sz. Korm. rendelet szerint meghatározott, korábban is hatályos eljárási szabályoknak megfelelően vehető igénybe az új jogcímek alapján.
[Tao-törvény 22/B. § (1) bekezdés k), l) pontok]
3.7.2. Bejelentés a beruházás befejezéséről
2013. január 1-jétől a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére vonatkozó új feltétel a beruházás lezárására vonatkozó bejelentési kötelezettség.
Az adózónak bejelentési kötelezettsége keletkezik a beruházás üzembe helyezését követően, 90 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek a beruházás befejezésének napját.
[Tao-törvény 22/B. § (3) bekezdés]
3.7.3. Az adóhatóság évenkénti tájékoztatása
Az adópolitikáért felelős miniszter évente tájékoztatást nyújt az állami adóhatóság részére a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan benyújtott bejelentéseket, kérelmeket és a beruházások befejezésére vonatkozó tájékoztatásokat érintően.
[Tao-törvény 22/B. § (18) bekezdés]
3.7.4. Látványcsapatsportok támogatása
Az adózó a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére a versenyeztetéssel összegfüggő költségek támogatására is támogatást nyújthat, amelyre 2012. április 14-étől van lehetőség.
[Tao-törvény 22/C. § (1) bekezdés d) pont df) alpont]
Az adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig adókedvezményt vehet igénybe a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából. Feltétel, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása.
A feltételnek való megfelelést a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a jóváhagyást végző szervezet vizsgálja. [Tao-törvény 22/C. § (2) bekezdés]
A jövő évtől a támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látványcsapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább két éve, mert a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló 2004. évi I. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek, vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül. A támogatási igazolás kiállításánál a feltételek fennállását az országos sportági szakszövetség vizsgálja. Ha a kérelmező ezen feltételeknek nem felel meg, akkor a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmet az országos sportági szakszövetség elutasítja.
2012. március 1-jétől alkalmazandó az a szabály, amely szerint a látványcsapatsport-támogatás adókedvezményének igénybevételéhez a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor (nem pedig az igazolás kiadásakor) kell megfelelni annak a követelménynek, hogy az adózónak nincs lejárt köztartozása.
[Tao-törvény 22/C. § (2) bekezdés; (5a) bekezdés; 29/S (5) bekezdés]
A sportfejlesztési program jóváhagyása, valamint a támogatási igazolás kiállítása ügyében folyó eljárás tekintetében a látványcsapatsport-támogatás igénybevételére jogosult szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel.
Ez a szabály először a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó. [Tao-törvény 22/C. § (10) bekezdés, 29/S. § (4) bekezdés]
3.7.5. Előadó-művészeti szervezetek támogatása
A módosítás felhatalmazást ad a kultúráért felelős miniszternek egy olyan rendelet kiadására, amely
– a támogatás elszámolható költségeinek körét,
– a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá
– a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat
tartalmazza.
Új rendelkezés 2013-tól az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatban, hogy a támogatási igazolások összértékének maximuma a tárgyévet megelőző évi, EGT-tagállamban tartott előadó-művészeti előadásból származó jegybevétel 80 százaléka. Így a 2013. adóévről kiállított támogatási igazolások összértéke a 2012. évben az EGT-tagállamban tartott előadó-művészeti előadásból származó jegybevétel 80 százaléka lehet. (A 2012. adóévre maradt a tárgyévi teljes jegybevételre vonatkozó rendelkezés.)
[Tao-törvény 4. § 38. pont, 29/T §]
3.8. A kisvállalatiadó-alanyisággal összefüggő módosítások
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó. Az ilyen típusú juttatások összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt.
[Tao-törvény 8. § (1) bekezdés d) pont, Tao-törvény 3. számú melléklet A) fejezet 2. pont]
A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társaságiadó-előleget bevallani, és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.
A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege
a) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.
[Tao-törvény 26. § (13) bekezdés]
