A 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) tartalmazza. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.
2.1. Adóalanyok
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja
– az egyéni vállalkozó (ideértve pl. az egyéni ügyvédeket, a szolgáltató állatorvosokat stb.),
– az egyéni cég,
– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság.
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentkezést megelőző két éven belül törölte, vagy jogerősen felfüggesztette.
Nem választható a tételes adó akkor sem, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint
– 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri,
– 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő,
– 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
besorolású tevékenységek folytatásából bevételt szerzett. Önmagában azonban nem zárja ki a választás lehetőségéből a vállalkozást az a tény, ha bejelentett tevékenységi körében szerepelnek ezek a tevékenységek.
[Katv. 3. §, 4. § (3) és (4) bekezdés]
2.2. Bejelentett kisadózó
A kata jogszerű választásának további feltétele, hogy a vállalkozás az adóalanyiság választásával egyidejűleg legalább egy, a vállalkozásban bármilyen módon közreműködő, tevékenységében részt vevő, ún. bejelentett kisadózót nevének, címének, adóazonosító jelének közlésével bejelentsen az adóhatóságnál. A kisadózó az a magánszemély, aki tevékenységével tevékenyen részt vesz a kisadózó vállalkozás gazdasági tevékenységében. Kötelezően kisadózóvá válik az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tagja.
Betéti és közkereseti társaságok esetén kisadózó lehet a cég bármelyik tagja, vagy akár több tag is. Ugyanakkor, ha a társaság tevékenységében a tag a saját tevékenységével részt vesz, akkor őt kötelező kisadózóként bejelenteni, kivéve ha ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. Ilyen tevékenység lehet különösen a vezető tisztségviselői tevékenység, a vállalkozás alapító okiratában vállalt személyes közreműködés, illetve a megbízás alapján végzett tevékenység is. Ha tehát a tag valamilyen munkát kíván a vállalkozásban végezni, akkor azt csak két módon teheti meg: vagy kisadózóként, vagy munkaviszony keretében.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállásúnak tekinthető-e. Nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, aki kiegészítő tevékenységet folytat (nyugdíjas), illetve akinek a külföldi államban fennálló biztosítotti helyzetét a magyar állam – az EU rendelkezései vagy nemzetközi egyezmény alapján – is elismeri.
A bejelentett adatok változásáról a változás bekövetkezését kövező 15 napon belül bejelentést kell tenni az adóhatóságnak. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a kisadózó címének változására.
[Katv. 2. § 11. pont, 7. §]
2.3. Az adóalanyiság keletkezése
Az adónem az adóév során bármikor választható. Az adóalanyiság a választás adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kezdő vállalkozás az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatát az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg is megteheti, ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. A nyilvántartásba vételről az állami adóhatóság értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely tartalmazza
– a vállalkozás azonosító adatait,
– az adóalanyiság kezdőnapját,
– a bejelentett kisadózók adatait,
– a bejelentett kisadózók jogállását,
– a fizetendő adó összegét, esedékességét, továbbá
– az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos ismertetést.
A bejelentés, illetve az arról szóló adóhatósági értesítés végrehajtható okiratnak minősül. Az adóhatóság határozatot csak akkor ad ki, ha valamely okból elutasítja az adózó bejelentését.
A már működő vállalkozásnak, aki 2013. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, a 2012. december 1-31. közötti időszakban be kellett jelentkeznie a Katv. hatálya alá.
Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2012. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2013. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2012. december 1-je és december 20-a között ajánlatos volt kijelentkezniük az eva hatálya alól, de év közben sem kizárt az evaalany számára a kisadó vállalkozások tételes adójának választása, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó adózó evaalanyisága a bejelentkezéskor megszűnik.
[Katv. 4. § (1), (2) és (5) bekezdés, 11. § (4) bekezdés, 30. § (1) bekezdés, Eva-tv. 3. § (1) bekezdés j) pont]
2.4. Az adóalanyiság megszűnése
Megszűnik az adóalanyiság, ha a választásra jogosító feltételek valamelyikében olyan változás áll be, amely kizárja az adóalanyt a jogosulti körből. Megszűnik az adóalanyiság, ha
– az adóalanyiság megszüntetéséről dönt, és azt bejelenti az adóhatósághoz.
– az adóalany bejelenti az adóhatósághoz, hogy adóalanyiságát megszünteti,
– a vállalkozási forma megváltoztatása esetén, amelyben a cég úgy alakul át, hogy a vállalkozás a kata választására már nem jogosult,
– a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnésével,
– a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésekor,
– a cég kisadózó tagja halála esetén, ha 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre,
– a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépésekor, ha a kisadózó úgy lép ki, hogy más kisadózó nem kerül bejelentésre az adóhatósághoz,
– a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély is tagjává válik,
– az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg,
– a kisadózó vállalkozás adószámát az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti,
– a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot,
– a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás megindul,
– a vállalkozás ügynöki tevékenységből vagy ingatlan-bérbeadásból bevételt szerez.
Az adóalanyiság megszűnéséről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót, ha a megszűnés nem a vállalkozás bejelentési kötelezettségén alapul. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
[Katv. 5. és 6. §]
Az adóalanyiság megszűnése esetén a vállalkozás 30 napon belül köteles a bevételéről nyilatkozatot tenni, illetve ha a 40 százalékos különadóval is érintett, akkor ugyanezen határidőig nyilatkozat helyett bevallást kell benyújtania.
[Katv. 11. § (2) és (3) bekezdés]
2.5. Az adó mértéke
A kisadózó vállalkozás
– a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint,
– a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint
tételes adót fizet.
A tételes adót
– minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön kell megfizetni,
– a bejelentett kisadózók után minden megkezdett naptári hónapra teljes összegben meg kell fizetni.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adófizetési kötelezettség tehát addig teljesíthető az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos tételes adó megfizetésével, ameddig a vállalkozás naptári évben elért bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, illetve annak arányos részét, ha a kisadózó vállalkozási jogállás nem áll fenn az év minden hónapjában. (Az összeghatár ilyen esetben annyiszor 500 ezer forint, ahány hónapig a jogállás fennáll.) A 6 millió forint bevétel elérése önmagában nem zárja ki a vállalkozást a tételes adó fizetésére jogosultak köréből.
[Katv. 8. § (5) és (6) bekezdés]
2.6. Mentesített időszakok
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
– katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
– fogvatartott,
– egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Nem kell megfizetni az adót azokra a hónapokra vonatkozóan sem, amelyekben az első három pontban felsorolt állapot megszűnik, feltéve hogy ez az állapot legalább 30 napig fennállt.
Feltétele az adófizetési kötelezettség alóli mentesülésnek, hogy a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bejelentse az állami adóhatósághoz azt, hogy az adott tárgyhónapra vonatkozóan az említett okok miatt nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.
[Katv. 8. § (9)–(11) bekezdés]
2.7. Kiváltott közterhek
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában a tételes adó megfizetésével a következő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek (megállapítás, bevallás, megfizetés) alól:
– vállalkozói személyi jövedelemadó,
– vállalkozói osztalékalap utáni adó,
– átalányadó,
– társasági adó,
– személyi jövedelemadó,
– egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék,
– munkaerő-piaci járulék,
– egészségügyi hozzájárulás,
– szociális hozzájárulási adó,
– szakképzési hozzájárulás.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
[Katv. 9. §]
2.8. Ellátások
A főállású kisadózó e jogállásának időtartamában biztosítottnak minősül, így jogosult a társadalombiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjellátásokra (pl. táppénzre, nyugdíjra). Ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. A nem főállású kisadózó nem biztosított, így e jogviszonyára tekintettel társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
[Katv. 10. § (1) és (2) bekezdés]
Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.
[Katv. 10. § (3) bekezdés]
2.9. Munkaviszonytól való elhatárolás
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozások által kiállított számlákat más vállalkozások korlátozás nélkül számolhatják el kiadásként, ami egyes esetekben akár az adóalap mérséklését vagy teljes eltüntetését is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében garanciális szabályokat épültek be a jogszabályba, amelyek hivatottak a visszaélések lehetőségének kiküszöbölésére. Ilyen garanciális szabályok a következők:
A kisadózó vállalkozás, valamint üzleti partnere adatszolgáltatásra kötelezett, ha a kisadózó vállalkozás adóalany a naptári éven belül összesen több mint 1 millió forint, számlával igazolt bevételt szerez ugyanazon gazdálkodótól. Az adatszolgáltatási kötelezettségének a kisadózó vállalkozás a nyilatkozatában vagy a bevallásában tesz eleget, míg az üzleti partner a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó havi adó- és járulékbevallásában. A két hasonló adattartalmú adatszolgáltatási kötelezettség az adóhatóság ellenőrzése során kontrolladatként szolgál.
[Katv. 11. § (5) bekezdésében és 13. §]
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy a kisadózó és a kiadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles (az adott évben kifizetett összeg meghaladja az 1 millió forintot) adózó között munkaviszony jött létre. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a következő körülmények közül egynél több, azaz minimum kettő megvalósul:
– a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
– a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
– az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
– a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
– a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.
[Katv. 14. §]
2.10. Eljárási szabályok
A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
[Katv. 11. § (1) és (2) bekezdés]
Ha a kisadózó vállalkozásnak az adóévben megszerzett bevétel után 40 százalékos mértékű adót is kell fizetnie, akkor az adóévet követő év február 25-éig bevallást kell benyújtania, és az adót megfizetni. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül a százalékos mértékű adót bevallja és megfizeti.
[Katv. 11. § (3) bekezdés]
2.11. Nyilvántartási kötelezettség
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás minimálisan tartalmazza:
– a sorszámot,
– a bizonylat sorszámát,
– a bevétel összegét,
– a bevétel megszerzésének időpontját.
A kisadózó vállalkozások a számviteli törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, beszámoló készítésére nem kötelesek.
[Katv. 12. § (1) és (3) bekezdés, Szt. 2/A. §]
A kisadózó vállalkozásnak termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa-törvény) szabályai szerint kell teljesítenie a számla- és nyugtaadási kötelezettségét. A kisadózó vállalkozás köteles minden számlán feltüntetni a "Kisadózó" szöveget.
[Katv. 8. § (7) bekezdés és 12. § (2) bekezdés]
2.12. Áttérési szabályok
2.12.1. Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozó esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdőnapját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdőnapját. (Az Szja-törvény szerinti adóalanyiság időszakában teljesített számla szerinti érték abban az esetben sem katás, hanem szja szerinti bevétel, ha a bevételt az egyéni vállalkozó már kata-adóalanyként szerzi is meg.)
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdőnapját megelőző napon merültek volna fel. (Az Szja-törvény szerinti adóalanyiság időszakában felmerült kiadásokat a kisadózó akkor is elszámolhatja az szja szerinti költségként, ha azokat már kata-adóalanyként egyenlítette ki.)
[Katv. 25. § (1) bekezdés]
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja-törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, vagy az Szja-törvény szerinti átalányadózást alkalmaz.
[Katv. 25. § (2)–(3) bekezdések]
Ha az egyéni vállalkozó igénybe vette
– a kisvállalkozói kedvezményt,
– a kisvállalkozói adókedvezményt,
– a fejlesztési tartalék kedvező szabályát vagy
– a foglalkoztatási kedvezményt, illetve
– ha az utoljára 2010 első félévére irányadó alacsonyabb adókulcs lehetőségével élt,
akkor a kedvező szabályokhoz kapcsolódó feltételeknek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adóalanyiság időtartamában is eleget kell tennie.
Ha a kedvezményekkel érintett beruházás nem megfelelő, vagy az állományi létszám csökken, akkor az egyéni vállalkozónak a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időtartamában is keletkezhet szja-fizetési kötelezettsége, amelyet az szja-bevallásban kell bevallani, és a benyújtásra nyitva álló határidőig megfizetni.
[Katv. 25. § (4) bekezdés]
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adó-alanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.
[Katv. 25. § (9) bekezdés]
Az elhunyt egyéni vállalkozót és a tevékenységét folytató egyéni vállalkozót az áttérési szabályok szempontjából egy személynek kell tekinteni, azaz a tevékenységet folytató egyéni vállalkozót az elhunytra vonatkozó ismertetett kötelezettségek is terhelik.
[Katv. 25. § (11) bekezdés]
2.12.2. A társasági adó hatálya alá tartozó cégek
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, és ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a 2012. évi társaságiadó-kötelezettségéről.
[Katv. 27. §]
Az osztalék utáni adót kiváltó adót a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakban keletkezett eredmény után – azt a magánszemély tagok jövedelmének tekintve – kell megfizetni. Ennek oka, hogy a kata-adóalanyiság időszakában a vállalkozás az adózatlan profitját pótlólagos adókötelezettség nélkül fizetheti ki a tagoknak.
Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja:
– az eredménytartalék,
– a saját elhatározásból lekötött tartalék,
– a mérleg szerinti eredmény, és
– a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség,
csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével.
Ennek az adónak a mértéke 16 százalék, amit az utolsó társasági adóról szóló bevallásban kell bevallani, és három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni. Az első részlet az áttérést megelőző adózási időszakról szóló társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig esedékes, a további részletek pedig az áttérést követő évek február 25. napjáig.
[Katv. 26. § (1)–(3) bekezdés]
Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkenti a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha ezen eszközöket a vállalkozás ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére adja át, akkor az egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Ebből következik, hogy az ilyen juttatás után a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany vállalkozásnak a juttatás 119 százalékát adóalapnak tekintve 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie.
[Katv. 26. § (4) bekezdés]
A társaságnak, az egyéni cégnek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségéből minden adóévben 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
[Katv. 28. § (6) bekezdés]
A kisadózó vállalkozások tételes adója alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a társasági adó hatálya alá, azonban a katás időszakot megelőzően a társasági adó előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társaságiadó-fizetési kötelezettség, ha a kedvezményre való jogosultságot a katás időszakban elveszíti.
[Katv. 28. § (1) bekezdés]
