13.1. Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás
Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXXV. törvény (Ekho-tv.) alapvető szabályai változatlanok maradnak a 2013. évben, így az ekho választásának feltételei, a főszabály szerint fizetendő ekho mértéke. A változások a járulékfizetési felső határ megszűnésével összefüggésben történtek.
2013. január 1-jétől megszűnik a járulékfizetési felső határ (járulékplafon). Ezzel összefüggésben a jövő évtől a foglalkoztatottnak valamennyi – a Tbj-törvény szerint járulékalapul szolgáló – jövedelme után meg kell fizetnie a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot.
A 2013. január 1-jét követően megszerzett, ekho-alapot képező jövedelem egésze után 15 százalékos mértékű ekhót kell fizetni nem nyugdíjas magánszemély esetében. Az így megfizetett ekhóból 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak minősül.
A nyugdíjast terhelő ekho mértéke változatlanul 11,1 százalék. Kikerül a szabályozási körből az az eset, amikor az ekho mértéke csökkenthető a járulékfizetési felső határ elérése miatt.
[Ekho-tv. 4. § (2) bekezdés, 9. § (1) bekezdés]
A 2013. január 10-éig megszerzett, ekho-alapot képező jövedelmekre a 2012-ben hatályos mértékkel kell megfizetni az ekhót.
[Ekho-tv. 14/C. §]
13.2. Egyszerűsített vállalkozói adó
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózó adóalanyisága az adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal megszűnik, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adója alá. Ezzel év közben is lehetővé válik az egyszerűsített vállalkozói adóról a kisadózó vállalkozások tételes adójára történő áttérés, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó adózó evaalanyisága az áttéréskor megszűnik.
[Eva-tv. 3. § (1) bekezdés j) pont]
13.3. Energiaellátók különadója
Az energiaellátók jövedelemadója 11 százalék helyett 31 százalék lesz 2013. január 1-jétől.
[Távhő-törvény 7. §]
A fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó a számított adót – legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakban – csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részével. (A rendelkezés regionális beruházási támogatási programnak minősül.)
[Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés l) pont]
13.4. Pénzintézeti különadó
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény egyik módosítása biztosítja, hogy a hitelintézetek 2013-ban is megtérítsék az árfolyamgát rendszerében az állam által 2013-ra átvállalt összeg 50 százalékát.
[Különadó tv. 4. § (5)–(7) bekezdés]
A pénzügyi szervezetek számára változatlan feltételekkel fennmarad a különadó-fizetési kötelezettség.
Csökkenti a fizetendő bankadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba befizetett összeggel, amely összeg egyebekben csak intézményvédelmi célokra lenne felhasználható. Mentesül a bankadó-fizetési kötelezettség alól a szövetkezeti hitelintézeti rendszer levelező bankjának jegybanki tartalékolás tevékenysége.
[Különadó tv. 4/A. § (38)–(39) bekezdés]
13.5. Pénzügyi tranzakciós illeték
2013. január 1-jétől bevezetésre kerül a pénzügyi tranzakciós illeték. A pénzügyi tranzakciós illeték egyes fizetési műveletekhez kapcsolódó új közteher, egyfázisú, forgalmi típusú illeték, amely alapvetően a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így többek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásokra, bankkártyás vásárlásokra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására terjed ki.
13.5.1. Fogalmak
13.5.1.1. Jutalék- és díjbevétel
Jutalék- és díjbevétel a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerinti jutalék és díj összege,
– amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, vagy
– amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel az ügyfélnek számít fel.
Nem minősül ugyanakkor jutaléknak, illetve díjbevételnek
– a visszatérítésre kerülő jutalék- és díjbevétel, illetve
– amelyeket az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott művelettel, korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelettel, valamint például a befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelettel kapcsolatban számolnak el,
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti közvetített szolgáltatásként továbbhárításra kerülő jutalék- és díjbevétel.
13.5.1.2. Pénzforgalmi szolgáltató
Pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (Pft.) meghatározott jogalanyt kell tekinteni. Ez alatt az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, a Kincstár és a pénzforgalmi intézmény értendő, amelyek tevékenységi köre kiterjed pénzforgalmi szolgáltatás végzésére.
13.5.1.3. Pénzforgalmi szolgáltatás
Pénzforgalmi szolgáltatásnak a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (Hpt.) szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokat kell tekinteni. Pénzforgalmi szolgáltatás például a készpénzátutalás, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, a fizetési számlára történő készpénz be- és kifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység.
Nem tartozik a pénzforgalmi szolgáltatások közé például a jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, a csekkel, a váltóval, a papíralapú utalvánnyal, az utazási csekkel végzett fizetési művelet.
[2012. évi CXVI. törvény 2. § 5., 15-16. pont]
13.5.1.4. Pénzváltási tevékenység
Pénzváltási tevékenységnek minősül a meghatározott külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében.
[2012. évi CXVI. törvény 2. § 17. pont]
13.5.2. A pénzügyi tranzakciós illeték hatálya
A pénzügyi tranzakciós illeték hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. A pénzügyi tranzakciós illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra.
[2012. évi CXVI. törvény 1. §]
13.5.3. A pénzügyi tranzakciós illeték tárgya
A pénzügyi tranzakciósilleték-fizetési kötelezettséget egyes fizetési és nem fizetési műveleteknek minősülő ügyletekkel összefüggésben kell teljesíteni.
Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül
– az átutalás,
– a beszedés,
– a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés,
– a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés,
– készpénzkifizetés fizetési számláról,
– a készpénzátutalás,
– az okmányos meghitelezés (akkreditív),
– készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá
– a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás,
– a kölcsöntörlesztés, valamint
– a jutalék- és díjbevételek felszámítása.
Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.
Pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, a felsorolásban meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső, olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. A pénzügyi tranzakciósilleték-fizetési kötelezettség független attól, hogy a készpénzkifizetés fizetési számla egyenlege vagy hitelkeret terhére valósul meg.
[2012. évi CXVI. törvény 3. § (1)–(3) bekezdés]
Nem keletkeztet pénzügyi tranzakciósilleték-fizetési kötelezettséget:
– a közös vagy legalább részben közös tulajdonú számlák között lebonyolított fizetési művelet (pl. a házastársak közös tulajdonú számlái közötti átutalások),
– a pénzforgalmi szolgáltató a befektetési szolgáltatást nem maga, hanem a kapcsolt vállalkozása útján végzi,
– a csoportfinanszírozási tevékenység (cash pool), feltéve hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti,
– a Kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal, elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított kifizetések, az államadósság kezeléséhez kapcsolódó devizafinanszírozással és deviza-adatszolgáltatással kapcsolatos fizetési műveletek,
– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére megvalósított fizetési művelet, járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos fizetési művelet,
– a korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról – tartós befektetési számla, nyugdíj-előtakarékossági számla, letéti típusú számlák – történő kifizetések, valamint (egyes kincstári számlák – előirányzat-felhasználási keret és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák – korlátozott rendeltetésű fizetési számlának minősülnek),
– a jóvá nem hagyott, vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési műveletek,
– a takarékszövetkezetek abban az esetben, ha az önkéntes intézményvédelmi alap ügynökeként (közvetítőjeként) járnak el a befektetési szolgáltatások biztosítása során,
– a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet,
– a szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon, valamint a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolásához kapcsolódó fizetési műveletek.
13.5.4. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése
Az illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik.
Teljesítési nap alatt a törvény értelmében azt a napot kell érteni, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja. Pénzváltási tevékenység esetében a teljesítés napja a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék és díj megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja.
[2012. évi CXVI. törvény 4. §]
13.5.5. Az illetékfizetésre kötelezettek köre
A tranzakciósilleték-fizetésre a szolgáltatók – a pénzforgalmi szolgáltató, a Posta, a pénzváltási tevékenységet közvetítő, illetve bizonyos esetekben a Kincstár – kötelezettek.
Tranzakciósilleték-fizetésre kötelezett
– a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója: átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén,
– a Posta: postai befizetések esetén,
– a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató: készpénzátutalás esetén,
– a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója: kölcsöntörlesztés esetén,
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fedezetét biztosító hitelkeretet rendelkezésre tartó: bank- és hitelkártyás fizetések esetén,
– a pénzváltásra jogosult hitelintézet vagy a kiemelt közvetítő: pénzváltási tevékenység esetén,
– a pénzforgalmi szolgáltató, amely díjat, jutalékot számít fel.
[2012. évi CXVI. törvény 5. §]
13.5.6. Az illeték alapja
A pénzügyi tranzakciós illeték alapja
– készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg,
– postai befizetés esetén a kedvezményezettnek utalt összeg,
– kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli,
– bank- és hitelkártyás készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg,
– pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege,
– jutalék- és díjbevételek esetén az e címen felszámított összeg.
Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén az összeget az MNB által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
[2012. évi CXVI. törvény 6. §]
13.5.7. Az illeték mértéke
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de műveletenként maximum 6 ezer forint. A készpénzkifizetéseket minden esetben 0,3 százalékos illeték terheli, függetlenül attól, hogy a kifizetés fizetési számláról, bankkártya- vagy hitelkártyahasználat útján történik. Fontos, hogy ezen esetekben sem lehet több az illetékkötelezettség 6 ezer forintnál.
Abban az esetben, ha az illetékfizetésre a Posta vagy a kincstár kötelezett, az illeték mértéke az illeték alapjának 0,2 százaléka. Ilyen esetben nem érvényesül a 6 ezer forintos felső korlát. A rendelkezés egy kivételes esetet nevesít, amikor a Kincstár állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveleteket hajt végre, azaz alkalmazandó a 6 ezer forintos korlát, 0,2 százalékos illetékmérték mellett. Az illeték megfizetésére kötelezett pénzforgalmi szolgáltatónak a számlakivonaton legalább évente egyszer tájékoztatnia kell ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott – illetékköteles – műveletek után a szolgáltató által megfizetett illeték összegéről.
[2012. évi CXVI. törvény 7. §]
13.5.8. A pénzügyi tranzakciós illeték megállapítása
Az illetékfizetésre kötelezettnek a pénzügyi tranzakciósilleték-fizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell az állami adóhatóság részére bevallania és megfizetnie. Ha a bevallás benyújtását követően az illetékfizetésre kötelezett feltárja, hogy hibás – nem illetékköteles – művelet után illetékfizetésre került sor, akkor a feltárás napját magában foglaló hónapban esedékes bevallásban csökkentheti ezen összeggel az illetékfizetési kötelezettségét.
[2012. évi CXVI. törvény 8. §]
13.6. Biztosítási adó
Adóköteles tevékenység a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási szolgáltatás, idetartozik:
– a casco biztosítás és
– a vagyon- és baleset-biztosítás nyújtása (ideértve az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő baleset-biztosítást is).
Az adókötelezettség nem terjed ki:
– az életbiztosításra,
– a betegségbiztosításra, valamint
– kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (ez baleseti adóként adóköteles).
Az adókötelezettség akkor következik be, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország.
13.6.1. Az adó alanya
Az adó alanya a biztosítási törvény szerinti biztosító. Biztosítónak számít nemcsak a magyarországi székhelyű biztosító, hanem bármely EGT-államban vagy ezen államokon kívüli harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást is nyújtó adóalany, feltéve hogy ezen külföldi székhelyű biztosítók Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak. Az adóalapként szolgáló biztosítási díj fogalma kiegészül azzal, hogy e fogalom alatt érteni kell a számviteli szabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket is, valamint a más biztosítótól átvett viszontbiztosítás bruttó díjbevételét.
13.6.2. Az adó alapja
Az adó alapja a biztosító által a számviteli szabályok alapján elszámolt bruttó biztosítási díj, de nem tartozik bele a mezőgazdasági biztosítás kapcsán kapott díj, valamint a más biztosítótól kapott viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott díjbevétel.
Biztosítási díjnak minősül a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ideértve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket, de ide nem értve a mezőgazdasági biztosítás bruttó díját, valamint a más biztosítótársaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott – bruttó díjbevételként elszámolt – díjbevételt. Amennyiben a biztosító egy biztosítási jogviszony keretében több biztosítási szolgáltatást nyújt, vagy biztosítási szolgáltatást és más biztosítási szolgáltatást együttesen nyújt, akkor a biztosítási díj biztosítási szolgáltatásonként elkülönítetten megállapított díj.
13.6.3. Az adó mértéke
Az adó mértéke:
– casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15 százaléka,
– vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10 százaléka.
Az előzőektől eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző évben adóalapja a 8 milliárd forintot nem éri el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja adóalapjának
– 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25 százaléka,
– 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50 százaléka,
– 700 millió forintot meghaladó része után – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.
13.6.4. Az adó bevallása, megfizetése
A biztosító az adót a biztosítási díj elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság számlájára.
Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat, valamint a 2012. évben kezdődő üzleti évvel összefüggésben teljesítendő tűzvédelmi hozzájárulás 2013-ban esedékes elszámolásával kapcsolatos feladatokat az állami adóhatóság látja el.
13.6.5. Átmeneti rendelkezések
A biztosító csökkentheti a fizetendő adóját
a) a 2013. január 1-jét követő időszakra elszámolt – 2012. évben befolyt – biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegével, valamint
b) azzal az összeggel, amellyel a 2012. évben kezdődő üzleti évben ténylegesen megfizetett – az a) pont alapján adócsökkentő tételként figyelembe nem vett – tűzvédelmi hozzájárulás összege meghaladja a 2012. évi beszámoló alapján fizetendő tűzvédelmi hozzájárulás összegét.
A biztosító a 2012-ben kezdődő üzleti év utolsó negyedévére fennálló tűzvédelmihozzájárulás-fizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára 2013. január 30-ig teljesíti.
A biztosító – beszámolójának elfogadását követő hónap 30. napjáig – a 2012-ben kezdődő üzleti évről szóló tűzvédelmi hozzájárulás bevallási-benyújtási kötelezettségét az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon, a tűzvédelmi hozzájárulás elszámolásával összefüggő 2013. adóévben esedékes fizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára, az állami adóhatósághoz teljesíti.
[2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról]
