12.1. Öröklési és ajándékozási illeték
2013. január 1-jétől az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék. Lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése után pedig 9 százalékos öröklési- és ajándékozásiilleték-kulcs az irányadó.
[Itv. 12. § (1) és (2) bekezdései]
12.2. Visszterhes vagyonszerzés
Megszűnik a lakástulajdon, illetve lakás résztulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték. 2013-tól az illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékével egyezik meg. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan, illetve belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
[Itv. 19. § (1) bekezdés]
2013-tól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának visszteher mellett történő megszerzése esetén fizetendő illeték meghatározásakor is az illeték általános mértéke lesz az irányadó (a jelenlegi 10 százalékos illetékkulcs helyett).
12.3. Mentességek, kedvezmények
Az örökhagyó egyenes ági rokonához hasonlóan az örökhagyó túlélő házastársa által megszerzett örökrész is teljes egészében, vagyis értékhatártól függetlenül öröklésiilleték-mentességet fog élvezni. A megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig alkalmazható öröklésiilleték-mentesség a továbbiakban az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha- és nevelőszülője kapcsán alkalmazható továbbra is.
[Itv. 16. § (1) bekezdés i), c) pontok]
A takarékbetét ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó öröklési- és ajándékozásiilleték-mentesség 2013. január 1-jétől megszűnik.
2013. január 1-jétől az egyenes ági rokonokat az általuk megszerzett ajándék után nemcsak az illetékfizetési, hanem az állami adóhatóság felé bejelentési kötelezettség sem terheli.
A kedvező szabály értelmében, ha például egy szülő gyermekének 1 millió forintot ad ajándékba, a gyermeknek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie, és a vagyonszerzést nem kell bejelentenie az adóhatóságnál.
[Itv. 11. § (2) bekezdése]
A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. (Jelenleg a különbözet előáll akkor is, ha a vásárolt lakás forgalmi értékéből vonjuk ki az eladott lakás forgalmi értékét, és akkor is, ha fordítva, vagyis az eladott lakás forgalmi értékével csökkentjük a megvásárolt lakás forgalmi értékét. Jelenleg csak akkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha az eladott és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékének különbözete nulla.)
2013. január 1-jétől ezt a szabályt, az ún. cserét pótló vétel szabályát kell alkalmazni lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén is. Utóbbi esetben az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete.
2013. január 1-jétől a lakástulajdon magánszemély általi cseréje esetén, illetve ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a cserével megszerzett, illetve a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie a vagyonszerzőnek. Ezáltal az ún. negatív illetékalap után jelentkező illetékkötelezettség megszűnik.
[Itv. 26. § (1) bekezdés y) pont]
2013. január 1-jétől az egyenes ági rokonok között (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) realizálódó visszterhes jogügyletek esetén az egyenes ági rokon vagyonszerzése mentességet élvez a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. [Itv. 26. § (1) bekezdés z) pont]
2013-tól az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak ingyenes vagy visszterhes jellegétől és értékétől függetlenül – mentes a vagyonszerzési illeték alól. Az egyenes ági rokonok között visszterhes jogügyletek jellemzően tartási, öröklési szerződések formájában jelentkeznek.
Az ún. visszlízing-ügyletek átmenetileg – 2012. december 31-éig – mentesek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. 2013. január 1-jétől határidő nélkülivé válik a mentesség.
[Itv. 26. § (1) bekezdés x) pont]
2013. január 1-jétől a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegenítik el – ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtok-összevonási célú önkéntes földcserét –, azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítják. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál.
[Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont]
Az illetékmentesség alkalmazása vonatkozásában nem minősülnek elidegenítésnek, így nem keletkeztet pótilleték-kötelezettséget a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés, valamint a mezőgazdasági tevékenység további folytatása esetén a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere.
Ha a feltételek nem teljesülnek, a vagyonszerzőnek az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának esetét. Amennyiben pedig a vagyonszerző által vállalt kritériumok csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében valósulnak meg, a szankció arányosíthatóságát írja elő a rendelkezés, amely szerint az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni vonatkozásában kell megfizetni, melyre a feltételek nem teljesültek.
[Itv. 26. § (18) bekezdés]
Az adóbevallásokról készített másolatokért – az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével – a jövő évtől nem kell illetéket fizetni.
[Itv. Melléklete IV. címének 2. pontja]
12.3.1. Fiatalok lakásszerzésiilleték-kedvezménye
2013. január 1-jétől a 35 éven aluli fiatalok első lakásszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény átalakul:
– megemelkedik a forgalmiérték-határ 8 millió forinttól 15 millió forintra,
– megszűnik az illetékkedvezmény "40 ezer forintos" maximuma.
Az illetékkedvezmény alkalmazását tehát valamennyi – az illetékkötelezettség keletkezésekor, vagyis főszabály szerint a szerződés megkötésekor –, 35. életévét még be nem töltött fiatal kérelmezheti a NAV-tól, amennyiben a jogügylet tárgyát képező ingatlan az első lakástulajdona, és az egész lakástulajdon forgalmi értéke legfeljebb 15 millió forint. A kedvezmény mértéke az egyébként fizetendő illeték 50 százaléka.
[Itv. 26. § (6) bekezdés]
A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
Első lakástulajdont szerzőnek az a vagyonszerző minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.
[Itv. 26. § (9) bekezdés]
Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már igénybe vette.
A kedvező szabályt kizárólag az Itv. alkalmazásában lakástulajdonnak minősülő ingatlanok szerzésekor lehet igénybe venni.
Lakástulajdon a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan tekinthető, a hozzá tartozó földrészlettel.
Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri.
Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni.
Nem minősül azonban lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.
[Itv. 102. § (1) bekezdés f) pont]
A fiatalok lakásszerzési kedvezményének és a 35 éven aluliak első lakástulajdonának megszerzéséhez kapcsolódó részletfizetési lehetőség együttesen alkalmazható, így a fiatalok első lakástulajdonuk megszerzésekor nemcsak az illetékkedvezmény alkalmazását, hanem – maximum az esedékességtől számított 12 hónapra – egyenlő részletekben teljesítendő, pótlékmentes részletfizetést is kérhetnek az állami adóhatóságtól.
[Itv. 26. § (15) bekezdés]
12.4. Hatályon kívül helyezett rendelkezések
2013. január 1-jétől megszűnik az illetékelőleg fizetése az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében.
[Itv. 92. §]
2013. január 1-jétől hatályát veszti a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékére vonatkozó szabály. (Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes.)
[Itv. 23/C. §]
A lakáscseréhez kapcsolódó illetékrendelkezések hatályon kívül kerülnek. A lakások magánszemélyek között történő cseréjére 2013. január 1-jétől is kedvező szabályok érvényesek, az ún. cserét pótló vétel szabályainak megfelelő alkalmazásával. A lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén az illetékalap nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem az elcserélt lakástulajdonok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete.
[Itv. 21. § (2) bekezdése]
Előfordul, hogy a lakástulajdonokat vagyoni értékű (haszonélvezeti, használati) jogok terhelik, és a tulajdonosok a szerzett lakásuk vonatkozásában is vagyoni értékű jogot alapítanak. Amennyiben az elcserélt lakást akár haszonélvezeti, akár használati jog terhelte, és a tulajdonos a vagyonszerzéssel egyidejűleg ugyanazon jogosult javára a korábbival azonos jogot alapít, a vagyoni értékű jog jogosultja is igénybe veheti az illetékalap-kedvezményt.
[Itv. 21. § (3) bekezdése]
Ha a lakáscsereügyletben a magánszemély több lakást cserél (pl. egy nagyobb értékűt két kisebbre stb.), az értékkülönbözet megállapításakor minden egyes lakáscserével szemben egy – az adózó számára legkedvezőbb – lakáscsere vehető figyelembe. Azon cserével szerzett lakástulajdon tekintetében tehát, mellyel összefüggésben a vagyonszerző további lakáscserét nem tud igazolni, a visszterhes vagyonátruházási illetéket az általános szabályok szerint kell megfizetnie. A csere esetén igénybe vehető illetékalap-kedvezmény alkalmazását a vagyonszerzőnek az állami adóhatóságnál kérelmeznie kell, mégpedig a tulajdonjog földhivatali bejegyzésére alkalmas csereszerződés másolatának megküldésével. Az adózónak ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvező illetékszabály kritériumainak megfelel.
12.5. Eljárási illetékek
Főszabály szerint a közigazgatási hatósági eljárásért kell illetéket fizetni.
[Itv. 28. § (1) bekezdés]
Illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a kérelemnek részben vagy egészében ad helyt, vagy azt elutasítja, illetve ha az eljárást megszünteti.
2013. január 1-jétől az ügyfeleknek nem kell eljárási illetéket fizetni – érdemi közigazgatási hatósági eljárás hiányában – abban az esetben, ha a hatóság a kérelmet a Ket. 30. §-a alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A kérelmet érdemi vizsgálat nélküli kell elutasítani, amennyiben
– az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
– a hatóságnak nincs hatásköre, vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
– a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
– jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,
– a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki,
– a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
– a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.
Nem terheli eljárásiilleték-kötelezettség a kérelmezőt abban az esetben sem, ha a hatóság az eljárást pontosan az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása miatt, vagy annak okán szünteti meg, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye.
[Itv. 28. § (2) bekezdése]
Amennyiben az ügyfél az eljárási illetéket megfizette, de a hatóság érdemi közigazgatási hatósági eljárást nem folytatott le a fentiekben említett okok alapján (a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, illetve az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye), az Itv. 80. § (1) bekezdésének új, k) pontja alapján az eljárási illeték visszajár.
12.5.1. Fizetési könnyítés, adómérséklés
Az Art. alapján az adóhatóság fizetési könnyítést (fizetési halasztást, részletfizetést), valamint adómérséklést engedélyezhet az adózó kérelmére. Fizetési könnyítés akkor biztosítható, ha a fizetési nehézség
– a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
– átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
[Art. 133. § (1) bekezdés]
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Adómérséklésre főszabály szerint akkor kerülhet sor, ha a magánszemély az őt terhelő adótartozás, valamint a bírság- vagy pótléktartozás mérséklését vagy elengedését azért kérelmezi, mivel azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Emellett az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
[Art. 134. §]
A magánszemélyek (ideértve az egyéni vállalkozókat is) által előterjesztett fizetési könnyítési, adómérséklési kérelem 2013. január 1-jétől illetékmentes. A gazdálkodó szervezeteket ezen kérelem előterjesztésekor 10 000 forint eljárásiilleték-kötelezettség terheli. Speciális rendelkezés vonatkozik a gazdálkodó szervezetek által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetékére is, ez esetben ugyanis a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forintot kell fizetni azzal, hogy az illetékminimum 15 000, az illetékmaximum 500 000 forint. Amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 15 000 forint fellebbezési illetéket kell a gazdálkodó szervezetnek fizetnie.
[Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pont, 29. § (2), (8) bekezdése]
12.5.2. Felügyeleti intézkedés
Amennyiben az adózók az adópolitikáért felelős vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felé az Art. 141. §-a szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be, az eljárási illetéket illetékbélyeggel kell leróni.
[Itv. 29. § (3), 73. § (3a) bekezdés]
Az Art. módosítása értelmében a miniszter érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása esetén.
[Art. 141. § (5) bekezdés]
12.5.3. Csőd- és felszámolási eljárások
Módosul a felszámolási, illetőleg a csődeljárás illetéke. 2013. január 1-jétől
– a felszámolási eljárás illetéke a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek (pl. kft., rt.) esetén 80 000 forint, míg a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (pl. bt., kkt.) tekintetében 30 000 forint,
– a csődeljárásért a 2013. január 1-jét követően kezdeményezett eljárások során jogi személyiséggel rendelkező társaságok esetén 50 000 forintot, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek tekintetében pedig 30 000 forintot kell fizetni.
A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke 8000 forint. A felszámolói névjegyzékben vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetéke 5000 forint.
[Itv. 44. § (1) bekezdés, Itv. Melléklet XIV. cím]
12.5.4. Építésügyi hatósági eljárások
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása miatt, a fogalomhasználat harmonizációja érdekében 2013. január 1-jétől módosul az Itv. A változások az egyes eljárások elnevezéseit érintik. Ha az ügyfél az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be, és azok összevonhatók, vagy egy kérelemmel is benyújthatók, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.
[Itv. Melléklet XV. Címének V. pont]
Ha az építésügyi hatósági, szakhatósági eljárásokat elektronikus úton kezdeményezi az ügyfél, az eljárási illetéket – az eljárás megindítását megelőzően – átutalási megbízással, vagy ha erre lehetőség van, az eljárás megindításával bankkártyával kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetésének igazolására az idézett jogszabályhely szerint az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolata alkalmas.
[Itv. 73. § (4a) bekezdés]
12.6. Haszonélvezet, használati jog megszerzése
Az ajándékozási illeték és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatályára vonatkozó, hatályos illetékjogi rendelkezések között ellentmondás mutatkozik. A visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozik a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy ha az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, azonban a jogügyletet mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
Ezzel ellentétben az ajándékozási illetéknek nem tárgya a vagyoni értékű jog (így tehát a haszonélvezet és a használat joga sem), ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.
[Itv. 11. § (3) bekezdés]
Amíg tehát a haszonélvezet, illetve a használat jogának fennmaradása, illetve fentiek szerinti megszerzése nem esik az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá, addig visszterhes ügylet esetében mentességet élvez a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Ezen ellentmondás feloldása indokolt, ezért az illetékrendszer egységesítése, illetve a vonatkozó szabályok szinkronjának megteremtése érdekében a jövő évtől a fenti jogügylet nem képezi tárgyát sem az ajándékozási, sem pedig a visszterhes vagyonátruházási illetéknek.
12.7. Utólagos illetékfizetés
A bírósági eljárási illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni.
[Itv. 38. § (1) bekezdés]
Lehetővé válik a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek az erre irányuló kérelmük benyújtását megelőző 12 hónapban valamennyi általuk kezdeményezett bírósági (peres és nemperes) eljárás megjelölésével, és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkoznak arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményeztek. Az egyedi illetékfizetésre engedéllyel rendelkező szervezetek mentesülnek a bírósági eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.
[Itv. 74. § (5) bekezdés]
2012. január 1-jétől a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetéséhez kapcsolódó engedélyezési jogkör az adópolitikáért felelős minisztertől átkerült az állami adóhatóság elnökéhez. 2013. január 1-jétől az elnöki jogkör, vagyis az engedélyezési eljárás lefolytatásának (ideértve az engedély megadásával együtt járó előleg megfizetésére való kötelezést is), illetve az engedély meghosszabbításának joga a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kérelmet benyújtó gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságához kerül. Az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek megnevezésének, székhelyének, adószámának, valamint az engedély számának és időbeli hatályának az állami adóhatóság honlapján történő közzétételére vonatkozó kötelezettség alanya kapcsán a szabályozás nem változik, ezen feladatot továbbiakban is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke látja el.
Az engedélyezési jogkör változásán túl az utólagos illetékfizetéssel kapcsolatos részletszabályok (így például az engedély megadásának feltételei, az engedély időtartama alatt indított bírósági eljárások nyilvántartására vonatkozó kötelezettség) változatlanok.
12.8. Sportcélú illetékmentességek
A sportcélú illetékmentességi rendelkezések egyfelől a sporttelep, másfelől a sporttelep létrehozására alkalmas telektulajdon megszerzését preferálják visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességgel, amennyiben a vagyonszerző a vonatkozó törvényi feltételeknek megfelel, illetve a mentességi kritériumok teljesítését vállalja.
[Itv. 26. § (1) bekezdésének i) és r) pontjai]
A sportcélú illetékmentességi rendelkezések 2013. január 1-jétől történő módosítása az Itv. és a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény fogalomhasználatának egységesítésére irányul, a "sporttelep" megnevezés helyett a "sportcélú ingatlan" definíció alkalmazásával. A visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentesség nemcsak a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, hanem a vagyoni értékű jogának megszerzésekor is alkalmazható.
12.9. Az illeték törlése és visszatérítése
Míg a meg nem fizetett illeték törlése határidő megjelölése nélkül, bármeddig lehetséges, addig a megfizetett illeték visszatérítésére csak a megfizetést követő őt éven belül van lehetőség. 2013. január 1-jétől az illeték törlésére és visszatérítésére egységes eljárásrend alkalmazását írja elő.
[Itv. 79. § (2) bekezdés]
Az Art. elévülésszabályait kell alkalmazni mind a meg nem fizetett illeték törlésére, mind a már megfizetett illeték visszatérítésére vonatkozóan. Az elévülés főszabálya az Art. idézett rendelkezése szerint a bejelentési kötelezettség naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltéhez igazodik.
[Art. 164. § (1) bekezdés]
Ha a meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett visszatérítésének helye van, mind az erre irányuló kérelem benyújtására, mind a hivatalból indított eljárásra öt éven belül van lehetőség. Továbbra is megmarad az a szabály, amely szerint amennyiben a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg (vagy korlátozza) a vagyonszerzést, a törlés, illetve visszatérítés öt éven túl is lehetséges, legfeljebb azonban a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül.
12.10. Öröklésről rendelkező határozat
2013. január 1-jétől, ha a bíróság rendelkezik öröklés jogcímén a tulajdonszerzésről, az erről szóló határozatot nem a vagyonszerző, hanem a döntést hozó bíróság továbbítja az állami adóhatóság felé. Ha a hagyatékot a közjegyző adja át, változatlanul a közjegyző kötelezettsége erről értesíteni a NAV-ot, a teljes hatályú hagyatékátadó végzés megküldésével.
[Itv. 89. §]
Az okiratokat mind a bíróságnak, mind a közjegyzőnek a jogerőre emelkedésüktől számított 15 napon belül kell továbbítani az adóhatóság részére. A végzéshez és a határozathoz is csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, az osztályos egyezség, valamint a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.
