1.1. Kedvezmények érvényesítésének szabályai
A különböző kedvezmények érvényesíthetőségére új szabályok kerülnek bevezetésre 2013. január 1-jétől. A szabályozás kizárja, hogy akár a külföldi, akár a belföldi magánszemély egy időben két külön országban párhuzamosan vegyen igénybe ugyanolyan vagy hasonló kedvezményt.
Ha a belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-törvény) által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.
A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyt kedvezmény csak abban az esetben illeti meg, ha meghatározott jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. E jövedelmek
– a nem önálló tevékenységből származó jövedelem,
– az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint
– a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.
A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyt a 75 százalékos feltétel teljesülése esetén is csak olyan időszakra illeti meg a kedvezmény, amely időszakra más államban azonos vagy hasonló kedvezményre nem jogosult.
A kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat. A magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.
[Szja-törvény 1/A. §]
1.2. A jövedelemszerzés helye
A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szabályaival történő összhang érdekében pontosításra kerül a jövedelemszerzés helyének meghatározása. E szerint a jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam.
Külön szabály vonatkozik arra, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg, így különösen (de nem kizárólagosan) a több címmel vagy nagyobb földrajzi egység (pl. közép-európai területi képviselő) megnevezésével beazonosítható helyen végzett tevékenység esetén. Ilyenkor a jövedelem szerzése helyének meghatározására azt a rendelkezést kell alkalmazni, amely a 2013 előtt hatályos szabályozásban a változó munkavégzési helyen végzett tevékenységre vonatkozott:
– ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
– az előbbi alá nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;
– az előbbiektől eltérően az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.
[Szja-törvény 3. § 4. pont d) alpont]
1.3. Közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosítása
Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.
[Szja-törvény 4. § (6) bekezdés]
1.4. Adónyilatkozat
Az adónyilatkozatot érintő legfontosabb változás, hogy egyszerűsítésre kerültek a választási feltételei. Adóelőleget megállapító munkáltató nemcsak az a személy, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, hanem a társas vállalkozás, polgári jogi társaság személyesen közreműködő tag tekintetében.
Az a magánszemély tehet adónyilatkozatot, aki
a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet;
b) az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg;
c) a b) pontba nem tartozó kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta;
d) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el;
e) az adóévben belföldi illetőségű volt;
f) az adóévben nem volt egyéni vállalkozó;
g) mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására;
h) az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást;
i) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;
j) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie;
k) az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;
l) az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;
m) az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; és
n) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.
További feltétel, hogy az adóéven belül az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezmények megegyeznek az érvényesíthető kedvezményekkel, de megfordítva is: a tényleges (az adónyilatkozatban bevallott, végleges) kedvezmény akkor sem tér(het) el az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezménytől, ha egyébként erre más adómegállapítási mód esetén a törvény lehetőséget biztosítana (pl. a családi kedvezmény esetén a bevallásban érvényesített kedvezmény általában eltérhet az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezménytől). E további feltételek szerint a magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, amennyiben:
a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített; vagy
b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt; vagy
c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha
ca) a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval,
cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az Art. rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta,
cc) a későbbi munkáltató az adó, adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, adókedvezmény figyelembevételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette;
azzal, hogy az adónyilatkozatban érvényesített, érvényesíthető családi kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőlege megállapítása során a munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével.
A magánszemély annak eldöntéséhez, hogy jogosult-e adónyilatkozatot tenni, segítséget is kap a kifizetőktől, adóelőleget megállapító munkáltatótól. A kifizető, adóelőleget megállapító munkáltató az általa juttatott bevételek tekintetében megvizsgálja, hogy az általa megállapítható feltételeknek a bevétel megfelel-e. A kifizető az Art. előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, ha a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat. A munkáltató az igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről az összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt.
Az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó ezer forintot meg nem haladó különbözetét az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza, nem utalja ki.
[Szja-törvény 11/A. §, 46. § (5) bekezdés]
1.5. Az adóalap-kiegészítés kivezetése
2013. január 1-jétől megszűnik az adóalap-kiegészítés intézmény, egységesen 16 százalék a személyi jövedelemadó mértéke. (Ezzel összefüggésben néhány technikai jellegű módosítás valósul meg – pl. adóalap-kiegészítésre vonatkozó részek elhagyása, adóelőleg-szabályok változása stb.)
Nem változik, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
[Szja-törvény 29. §; 47. §]
1.6. Családi kedvezmény
1.6.1. A családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztása
Nem változik a családi kedvezményre jogosult és a családi kedvezmény megosztással történő igénybevételére jogosult magánszemélyek köre.
Változás, hogy 2013-tól elkülönül a közös érvényesítés esete (amikor ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre) a kedvezmény megosztása esetétől (amikor a jogosultat megillető kedvezményt részben vagy egészében jogosultnak nem minősülő más magánszemély veszi igénybe).
A közös igénybevételnek (akár a megosztásnak) feltétele az érintett magánszemélyek -adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.
2013-tól kedvező változás, hogy a megosztás csak azon jogosultsági hónap tekintetében nem alkalmazható, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe vette. (2012-ben, ha bármelyikük az adóév bármely hónapjára az említett magasabb összegű családi pótlékot igénybe vette, az kizárta a megosztás lehetőségét.)
A jogosult és jogosultnak nem minősülő magánszemély közötti kedvezmény megosztása továbbra is csak az adóbevallás, munkáltatói adómegállapítás során lehetséges, az adóelőleg megállapítása során nem.
[Szja-törvény 29/B. § (1a)–(1d) bekezdés, 48. § (3) bekezdés]
1.6.2. A családi kedvezmény szabályainak alkalmazhatósága
A családi kedvezmény szabályait alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében, ha Magyarországon jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére (részletesen lásd a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó részben) azzal, hogy:
– kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
– eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
[Szja-törvény 29/B. § (5) bekezdés]
1.7. Egyes meghatározott juttatásokat érintő változások
Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azon termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. 2013. január 1-jétől fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány egyes meghatározott juttatásként való biztosításának lehetősége kizárt, ha a juttatást minden munkavállaló azonos feltételekkel kapja, és akkor is, ha ez belső szabályzatban meghatározott feltételek mellett történik. (Csak Erzsébet utalvány formájában adható, ha béren kívüli juttatáson felül is adnak.) Az Erzsébet utalvány kedvező adózási szabályozása továbbra is megmarad.
[70. § (1a)–(1b) bekezdés]
2013. január 1-jétől egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként, kifizetői adóteher mellett köthető adóköteles díjú – egyéni és csoportos – személybiztosítás (pl. vegyes életbiztosítások, nyugdíj-biztosítások, járadékbiztosítások).
[Szja-törvény 70. § (1) bekezdés c) pont]
1.8. Béren kívüli juttatások
1.8.1. A béren kívüli juttatások közterhe
A közteheralap továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese, és ez után kell a 16 százalék adót megfizetni. A béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013. január 1-jétől (10 százalékról) 14 százalékra emelkedik.
1.8.2. Éves cafeteriakeret
Továbbra is a munkáltató által a munkavállalónak juttatott béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke az adóévben 500 ezer forint, illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos rész, a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az elhunyt munkavállalónak biztosított juttatások tekintetében már 2012-re is alkalmazhatóan a szabály úgy változik, hogy az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
[Szja-törvény 70. § (4) bekezdés]
1.8.3. Munkahelyi étkeztetés
2012-ben az a munkahelyi étkeztetés minősült béren kívüli juttatásnak, amely a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósult meg, és az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit látja el. Az utóbbi feltétel 2013-tól megszűnik, és már nem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását. [Szja-törvény 71. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont és (2) bekezdés b) pont ba) alpont]
1.8.4. Erzsébet utalvány
2013. január 1-jétől az Erzsébet utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedik. A havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén is változatlanul alkalmazható.
Erzsébet utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány.
Átmeneti rendelkezése révén az Erzsébet utalvány fogyasztásra kész étel vásárlása mellett 2012 végéig a melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható volt. A módosítással 2013. január 1-jétől továbbra is felhasználható a melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére (is). [Szja-törvény 3. § 87. pont, 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont és (2) bekezdés b) pont bb) alpont]
1.8.5. Iskolakezdési támogatás
2013. január 1-jétől az iskolakezdési támogatás kizárólag utalvány formában nyújtható, megszűnik a támogatás számlával történő elszámolhatósága.
Az utalvány lehet papíralapú vagy elektronikus utalvány. Az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel.
A jogosultságról a magánszemély nyilatkozatot tesz a munkáltatónak, bármely igazolás benyújtására továbbra sincs szükség, azonban az esetleges valótlan nyilatkozat jogkövetkezményeit a magánszemély viseli.
1.9. Üzleti biztosítások
2013. január 1-jétől jelentős változások történnek a biztosításokat érintő adózási szabályok területén. Ezzel összhangban új fogalmak épülnek az Szja-törvénybe (személybiztosítás, kockázati biztosítás, életbiztosítás, betegségbiztosítás, baleset-biztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosító teljesítése stb.).
1.9.1. Fogalmi meghatározások
1.9.1.1. Adóköteles biztosítási díj
A magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél.
[Szja-törvény 3. § 89. pont]
1.9.1.2. Személybiztosítás
Személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül.
[Szja-törvény 3. § 90. pont]
1.9.1.3. Kockázati biztosítás
Kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amely biztosításnak sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen (azaz az adott biztosítás biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget, és a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt). Kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.
[Szja-törvény 3. § 91. pont]
1.9.1.4. Életbiztosítás
Életbiztosítás az olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.
[Szja-törvény 3. § 92. pont]
1.9.1.5. Betegségbiztosítás
Betegségbiztosításnak (vagy egészségbiztosításnak) az olyan személybiztosítás minősül, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, a biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is. (A biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló szűrővizsgálatok beleértendők a betegségbiztosítás fogalmába, ugyanakkor az ún. menedzserszűrések díja 2013. január 1-jétől sem finanszírozható adómentes betegségbiztosítás díja formájában.)
[Szja-törvény 3. § 94. pont]
1.9.1.6. Baleset-biztosítás
A baleset-biztosítás olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
[Szja-törvény 3. § 95. pont]
1.9.1.7. Járadékbiztosítás
A járadékbiztosítás a járadékfizetési periódus kezdetétől a járadékfizetési periódus végéig (életjáradék esetében a biztosított személy haláláig) meghatározott rendszerességgel adott összegű szolgáltatást nyújt. A járadékbiztosítások a díjfizetés módjától és a szolgáltatás nyújtásának jellemzőitől függően eltérhetnek egymástól.
Az új fogalmi meghatározás szerint járadékbiztosítás az olyan életbiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve hogy a járadék nem csökkenő összegű, és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.
[Szja-törvény 3. § 96. pont]
1.9.1.8. Járadékbiztosítás esetében nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás
Járadékbiztosítás esetében nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás a biztosító olyan szolgáltatása, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés – pénzben vagy más egységben kifejezett – összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik.
[Szja-törvény 3. § 97. pont]
1.9.1.9. Nyugdíjbiztosítás
Nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé.
Feltétel, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.
[Szja-törvény 3. § 93. pont]
1.9.1.10. Biztosító teljesítése
A biztosító teljesítése alatt a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeget, juttatott vagyoni értéket kell érteni, figyelemmel az adómentességi rendelkezésekre is.
[Szja-törvény 3. § 98. pont]
1.9.2. Adómentes díjú biztosítások
2013. január 1-jétől a fogalmi meghatározásának megfelelő kockázati biztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) más személy által fizetett díja – ugyanazon díjat fizető személy (pl. kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel havonta a minimálbér 30 százalékáig – adómentes.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 6.3. alpont]
E szabály alapján adómentes a kockázati biztosítás (a tartamos, pl. 10 éves és a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel nem rendelkező életbiztosítások) díja (nincs megtakarítási elem, kizárólag a biztosított biztosítási tartam alatt bekövetkező halála esetén fizet a biztosító).
2013. január 1-jétől nem adómentes a kockázati biztosítás díja akkor, ha a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést vagy más vagyoni értéket) nyújt. Az előbb említett szabálytól eltérően a 30 százalékot meghaladó engedmény esetében sem adóköteles a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, ha az engedményre maga a díjat fizető más személy a jogosult.
Adóköteles ugyanakkor a kockázati biztosítás díja (30 százalékot meghaladó engedmény esetében), ha a díjengedmény kedvezményezettje – feltéve hogy a díjat kifizető fizette – eleve magánszemély, vagy abban az esetben, amikor eredetileg nem magánszemély volt jogosult az engedményre (ezért a biztosítás díja 30 százalékot meghaladó engedmény esetén is adómentes volt a díjfizetés időpontjában), de utóbb úgy módosítják a biztosítási jogviszonyt (pl. a biztosított magánszemély az eredeti szerződő kifizető helyébe lép), hogy magánszemély lesz jogosult az engedményre. Az utóbbi esetben a korábban más személy (kifizető) által fizetett kockázati biztosítás összes díja – a szerződés módosításának időpontjában – egy összegben válik adóköteles biztosítási díjjá.
Az adómentes biztosítási díj új meghatározásával összefüggésben átmeneti rendelkezéssel a 2013. január 1-je előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) figyelmen kívül kell hagyni.
[Szja-törvény 84/W. § (3) bekezdés a) pont]
1.9.3. Visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások
2013. január 1-jétől adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás (visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások) rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül), függetlenül attól, hogy ezen biztosítások a kockázati biztosításra vonatkozó meghatározás alapján nem tekinthetők kockázati biztosításnak.
Rendszeres díj az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 6.9. alpont]
Az adómentességhez adatszolgáltatási kötelezettség tartozik, amely szerint a kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 9.6. alpont]
A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás (visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások) nem rendszeres díja (pl. az eseti díjak) – a díjfizetés időpontjában – adóköteles, egyes meghatározott juttatásként.
1.9.4. Felelősségbiztosítás adómentessége
A kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (az ún. felelősségbiztosítás) esetében a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a károsult részére teljesít kifizetést, vagyis ezen biztosításoknál a biztosított magánszemély (a károkozó) a biztosító szolgáltatására soha nem válik jogosulttá. Az előbbi biztosítás kifizető által fizetett díja formájában a biztosított magánszemély (a károkozó) a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt.
[Szja-törvény 4. § (2a) bekezdés b) pont].
1.9.5. Jövedelemnek nem minősülő, kifizető által fizetett biztosítási díj
Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy jogosult.
[Szja-törvény 7. § (1a) bekezdés]
Nem keletkezik bevétele a biztosított magánszemélynek akkor, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás díját a díjat fizető személynek megtéríti.
[Szja-törvény 9. § (3a) bekezdés].
1.9.6. Kifizetői adóteher mellett köthető személybiztosítások
2013. január 1-jétől egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként, kifizetői adóteher mellett köthető adóköteles díjú – egyéni és csoportos – személybiztosítás (pl. vegyes életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, járadékbiztosítások). Ugyanakkor a vegyes – adómentes és adóköteles biztosítási kockázatokat is magában foglaló – biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze adómentes, kivéve ha az adóköteles.
[Szja-törvény 70. § (1) bekezdés c) pont]
A nem önálló tevékenységre tekintettel más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj a biztosított személy nem önálló tevékenységből származó bevétele, ha az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli. (Például ha az adóköteles díjú személybiztosítást külföldi, kifizetőnek nem minősülő gazdálkodó [külföldi munkáltató] köti a munkavállaló javára, vagy ha a kifizető [munkáltató] a nem önálló tevékenységgel összefüggésben személybiztosításnak nem minősülő biztosítást köt a magánszemély [munkavállaló] javára.)
1.9.7. A biztosítói kifizetések adókötelezettsége
A biztosító szolgáltatása 2013. január 1-jétől is jellemzően adómentes. Adómentes szolgáltatás a kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a baleset-biztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatás, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíj-biztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pont]
A személybiztosítás alapján nyújtott, az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adózik.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pont, 65. § (1) bekezdés d) pont, 28. § (2) bekezdés]
A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amilyen jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. alpont a) pont és 1. § (9) bekezdés a) pont]
A baleset- és betegségbiztosítás alapján – a biztosító által – nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás (pl. táppénzbiztosítás alapján nyújtott táppénzszolgáltatás) adókötelezettségére a következők érvényesek:
– magánszemély szerződő esetében a biztosító által nyújtott szolgáltatás teljes egészében adómentes (a magánszemély a veszélyközösség tagjaként a biztosítási díjjal valójában megfizeti a szolgáltatás ellenértékét);
– a kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében (ha a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában a kifizető által fizetett biztosítási díj formájában adómentes jövedelmet szerez) vizsgálni szükséges, hogy a kifizetés (baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás, ideértve a napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) meghaladja-e a jövedelemkiesés (vagy más jogcímen, ha a biztosító szolgáltatása napi térítésként vagy a napok száma alapján meghatározott) időszakára a napi 15 ezer forintot;
– ha a jövedelempótló szolgáltatás nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, a kifizetés egésze adómentes [Szja-törvény 1. számú melléklet 6.7. alpont c) pont];
– amennyiben a jövedelmet pótló szolgáltatásnak van adóköteles része, úgy ezen adóköteles rész utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint – ennek hiányában egyéb jövedelemként – kell megállapítani.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. alpont b) pont]
1.9.8. Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások
Ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) által fizetett díja részben vagy egészében a magánszemély adómentes bevétele volt, egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás
a) alapján a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része;
b) visszavásárlási értékéből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész a biztosítási szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be, illetve ha a szerződésmódosítás következtében a biztosítás már nem minősül kockázati biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű, kizárólag halálesetre szóló életbiztosításnak.
Az ily módon megállapított egyéb jövedelemmel összefüggésben a biztosító a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint jár el, továbbá az egyéb jövedelmet adóköteles biztosítási díjként lehet figyelembe venni a biztosító további teljesítése adókötelezettségének megállapításakor. [Szja-törvény 28. § (2) bekezdés]
1.9.9. Járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás alapján teljesített szolgáltatás
A biztosító járadékbiztosítási, nyugdíj-biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatása adómentes. Járadékbiztosítás esetében az adómentesség egyik feltétele, hogy a járadékszolgáltatást legalább 10 éven keresztül folyósítsák (kivétel a biztosított személy halála). Nyugdíjbiztosítás esetében abban az esetben adómentes a biztosító szolgáltatása (a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzésekor is, figyelemmel a törvényi kivételekre is), ha a megtakarítási idő eléri a 10 évet.
A szolgáltatási ágon (járadékbiztosítás), illetve a befizetési ágon (nyugdíjbiztosítás) előírt 10 év összhangban van az önkéntes nyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számlák alapján nyújtott szolgáltatás adómentességét érintő módosítással (10 éves kötelező megtakarítási idő előírása a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerzők esetében is).
[Szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. alpont]
1.9.10. A biztosításból származó kamatjövedelem
A biztosító által nyújtott szolgáltatás jellemzően adómentes.
Kivételt képez ez alól:
– a kamatjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek minősülő bevétel,
– a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege, valamint
– a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből az adóköteles rész.
Adómentes
– a biztosító kockázati biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatása, továbbá
– a vegyes (kockázati és nem kockázati) biztosításhoz kapcsolódóan nyújtott haláleseti, baleset-biztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatás,
– a biztosító – Szja-törvényben foglalt feltételeknek megfelelő – nyugdíj-biztosítási, járadékbiztosítási szolgáltatása.
A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege oly módon adóköteles, ahogyan a biztosító szolgáltatásával pótolt jövedelem eredetileg adóköteles lett volna.
A kockázati biztosításnak nem minősülő (vegyes) biztosításokból (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) – kivéve ha a biztosító teljesítése előzőek szerint adómentes – kamatjövedelem keletkezik, ha a biztosítói kifizetés a magánszemély és/vagy kifizető által befizetett biztosítási díjak összegét meghaladja.
A 2012. december 31-ét követően kötött teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás alapján teljesített biztosítói kifizetés (ide nem értve a haláleseti kifizetést, mert az adómentes) minden esetben egyéb jövedelemként adóköteles, feltéve hogy a biztosítás díját kifizető fizette.
Ha az új szabály alapján egy adott biztosítói teljesítésre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni, akkor a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg minősül kamatjövedelemnek.
[Szja-törvény 65. § (1) bekezdés d) pont]
Nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját, tekintettel arra, hogy a kockázati biztosítás díja nem befektetési célú kiadás.
Ha a biztosító az összes biztosítási díjon belül a kockázati biztosítás díját a számviteli jogszabályok alapján elkülönítve nem mutatja ki, akkor kizárólag a kamatjövedelem kiszámításakor a kockázati biztosítás díját a törvényben előírt módszerrel (a biztosítási díj adott százaléka) kell meghatározni, a következők szerint:
– rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a befizetett díj 10 százalékát (függetlenül attól, hogy az rendszeres díjnak vagy eseti díjnak minősül),
– egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát kell kockázati biztosítási díjnak tekinteni.
[Szja-törvény 65. § (6a) bekezdés]
Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, akkor a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez.
A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.
A kamatjövedelem fenti számítási szabályával összefüggésben (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) átmeneti rendelkezéssel a 2013. január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni.
[Szja-törvény 84/W. § (3) bekezdés b) pont]
2013. január 1-jétől – a tartós befektetésből származó jövedelem kedvezményes adózási szabályait alapul véve – új szabályok érvényesek a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményére.
Nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót:
– egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be;
– rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be (tekintettel arra, hogy egy rendszeres díjfizetésű, 10 éves tartamú biztosítás esetében a befizetett díjak átlagosan 5 évet töltenek befektetésben).
Nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját:
– egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;
– rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.
[Szja-törvény 65. § (3) bekezdés a) pont ac)-ad) alpont]
Nem alkalmazhatók az előzőekben említett kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (vagy díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Az eseti (rendkívüli, soron kívüli) díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket – az adókötelezettség megállapítása során – úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül).
[Szja-törvény 65. § (3a) bekezdés a) pont]
Ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében 3 év, 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetében 6 év, 10 év) már eltelt, úgy a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai alkalmazhatók.
[Szja-törvény 65. § (3b) bekezdés]
Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok akkor sem, ha a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
[Szja-törvény 65. § (3a) bekezdés b) pont]
Átmeneti rendelkezéssel a kedvezményes adózási szabályok alkalmazása során az elvárt díjon felül 2013. január 1-je előtt teljesített díjfizetést (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) figyelmen kívül kell hagyni.
[Szja-törvény 84/W. § (3) bekezdés c) pont].
1.9.11. Átmeneti rendelkezések
A biztosítások személyijövedelemadó-szabályaihoz kapcsolódó változtatásokhoz átmeneti rendelkezések is kapcsolódnak.
Átmeneti rendelkezés vonatkozik a 2013. január 1-jét megelőzően kötött, teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra. Ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan biztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, akkor a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre az Szja-törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
[Szja-törvény 84/W. § (2) bekezdés]
Az adómentes biztosítási díj új meghatározásával összefüggésben (adómentes biztosítási díj és kockázati biztosítás) a 2013. január 1-je előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) figyelmen kívül kell hagyni.
[Szja-törvény 84/W. § (3) bekezdés a) pont]
A kamatjövedelem új számítási szabályával összefüggésben a 2013. január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni.
[Szja-törvény 84/W. § (3) bekezdés b) pont]
A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményére vonatkozó szabályokkal összefüggésben az elvárt díjon felül 2013. január 1-je előtt teljesített díjfizetést figyelmen kívül kell hagyni.
[Szja-törvény 84/W. § (3) bekezdés c) pont]
1.10. Tőkejövedelmek
1.10.1. Ellenőrzött tőkepiaci ügylet
2013. január 1-jétől az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körébe nem tartozik bele a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet. E rendelkezéshez az ügyletek méltányos lezárását lehető tevő átmeneti rendelkezés is kapcsolódik. Amennyiben a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírt szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében, az így megszerzett értékpapír 2012. december 31-ét követő átruházása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, ha egyebekben az ügylet megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó előírásoknak.
[Szja-törvény 67/A. § (3) bekezdés, 84/W. § (5) bekezdés]
1.10.2. Befektetési szolgáltató
2013. január 1-jétől a befektetésialap-kezelő is befektetési szolgáltatónak minősül. Következménye, hogy az általa, közvetlenül (más befektetési szolgáltató közbeékelődése nélkül) kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, továbbá az, hogy az alapkezelő is jogosult tartós befektetési szerződést kötni ügyfeleivel.
[Szja-törvény 3. § 79. pont]
1.10.3. Tartós befektetési szerződés (TBSZ)
Tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásába akkor kerülhet értékpapír, ha azt ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében szerzi meg a szerződő magánszemély.
2013. január 1-jétől az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körébe nem tartozik bele a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet, 2013. január 1-jétől a TBSZ lekötési nyilvántartásába sem vehető fel ilyen értékpapír.
A már TBSZ-en nyilvántartott, zárt körben kibocsátott értékpapírok esetében 2013. január 1-jétől az átruházásuk már nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, az átruházás ellenében megszerzett bevétel sem TBSZ keretébe tartozó.
Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy ha
– 2013. január 1-jét megelőzően a magánszemély tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, az említett értékpapír – 2012. december 31-ét követő – ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében történő átruházása ellenében megszerzett bevételt a magánszemély tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában kell feltüntetni;
– 2013. január 1-jét megelőzően a magánszemély tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, az 2012. december 31-ét követően is az említett nyilvántartásban szerepeltethető, továbbá azt is, hogy az említett értékpapírra 2012. december 31-ét követően kifizetett (jóváírt) osztalékot, kamatot és más hasonló hozamot is itt kell nyilvántartani.
[Szja-törvény 84/W. § (5) bekezdés]
2013. január 1-jétől a TBSZ-re már az első befizetés is történhet külföldi fizetőeszközben, az első befizetés 25 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz is lehet.
[Szja-törvény 67/B. § (2) bekezdés]
A (három- és ötéves) lekötési időszakok végén megállapítandó lekötési hozamokat nem a lekötési időszak utolsó napján, hanem az utolsó munkanapjára kell megállapítani. (Az ötéves lekötési időszak végén a hozam megállapításának gyakorlati jelentősége nincs, hiszen az adómentes (0 százalékkal adózik).
[Szja-törvény 67/B. § (4) bekezdés]
Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha a magánszemély úgy nyilatkozik a befektetési szolgáltatónak, hogy az átalakított (kicserélt) értékpapírt vagy – ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt – az értékpapír helyett kapott pénzösszeget a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. Értékpapír zárt körben kibocsátott értékpapírrá történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt, és arra pénzben jogosult, feltéve hogy ezt a pénzösszeget nyilatkozatával a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni.
A magánszemély az említett nyilatkozatait addig az időpontig teheti meg, amíg az átalakítandó (kicserélendő) értékpapír a tartós befektetési szerződés keretében a befektetési szolgáltató által vezetett értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán szerepel. Nyilatkozat hiányában az említett számlákról az értékpapír átalakítása (kicserélése) miatti kivezetését – a kivezetés napjával – a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni. [Szja-törvény 67/B. § (4a) bekezdés]
2013. január 1-jétől lehetséges a TBSZ-en elhelyezett megtakarítás és hozamai más befektetési szolgáltatóhoz történő áthelyezése.
A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, illetőleg hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át (lekötési átutalás).
Ha a magánszemély a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál, illetőleg hitelintézetnél a lekötési átutalással érintett állomány elhelyezési éve tekintetében már rendelkezik tartós befektetési szerződéssel, úgy a lekötést átvevő befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet az általa az adott naptári év tekintetében vezetett lekötési nyilvántartásban rögzíti a lekötési átutalásban szereplő pénzösszegeket, pénzügyi eszközöket.
Ha a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, valamint a betét típusú (bankbetét, takarékbetét) pénzlekötés esetén, a lekötési átutalást megelőzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötését meg kell szüntetni, és mint pénzeszközt kell átutalni.
A szabályozás kiterjed a lekötési átutalással kapcsolatos adminisztratív jellegű teendőkre is. Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolás) ad a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek
– az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetési szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről),
– az átutalt pénzösszegekről, pénzügyi eszközökről, az eltranszferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és
– az átutalás napjáról.
[Szja-törvény 67/B. § (11)–(12) bekezdés]
1.10.4. Nyugdíjszolgáltatás adómentessége
2013. január 1-jétől az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a NYESZ-számla nyugdíjszolgáltatása akkor adómentes, ha
– a jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve
– nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy
– jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett.
A korábbiakban elegendő volt a nyugdíjszolgáltatás adómentességéhez a megelőző 3. adóévben történő taggá válás, illetve számlanyitás.
Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját 2013. január 1-jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére a 2012. december 31-én hatályos szabályokat lehet alkalmazni.
[Szja-törvény 84/W. § (8) bekezdés]
1.10.5. NYESZ-számla
A 2013. január 1-jétől nyitott NYESZ-számla nyugdíjszolgáltatása csak akkor adómentes, ha
– a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy
– jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett.
Ha a kifizetés adóköteles nyugdíjszolgáltatásként történik, akkor a NYESZ-számlán képződött hozamot meg kell állapítani, amely hozam egyéb jövedelemként adóköteles.
A 2013. január 1-jétől hatályos előírás szerint a nyugdíj-előtakarékossági számla nem adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke vehető figyelembe. Ha egyéb jövedelem nem keletkezik, az általános szabályok szerint megállapítható megszerzésre fordított érték vehető figyelembe a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként. E rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről.
[Szja-törvény 28. § (17) bekezdés, 67. § (9) bekezdés c) pont]
1.10.6. Külföldről származó osztalék után fizetendő adó
A külföldről származó osztalék után fizetendő adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A 2013 előtt hatályos szabályozás szerint az adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12-ig kellett megfizetni.
[Szja-törvény 66. § (3) bekezdés]
1.11. Adómentes bevételek
1.11.1. Menedékesnek juttatott ellátások
A menedékjogról szóló törvény végrehajtásról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendeletben felsorolt támogatások 2013. január 1-jétől adómentesek, azaz adómentes a rendelet alapján nyújtott
– étkezési hozzájárulás,
– higiénés hozzájárulás,
– szabad felhasználású költőpénz,
– oktatási, nevelési költségek megtérítése,
– beiskolázási támogatás,
– letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 1.10. alpont]
1.11.2. Lakáshoz kapcsolódó mentességek
Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján meghatározott feltételek teljesülése esetén a magánszemélyek a központi költségvetésből otthonteremtési kamattámogatást igényelhetnek.
A kamattámogatásos hitel nyújtásának feltétele, hogy a magánszemély késedelmes jelzáloghiteléből a hitellel terhelt ingatlan vételárából törleszteni nem tudott rész megfizetésétől a hitelintézet eltekint.
Az Szja-törvény 2012. június 20-ától nevesíti a kormányrendelet szerinti támogatás adómentességét, így a továbbiakban ezen alpont alapján adómentes a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 2.1.1. alpont]
2012. április 1-jétől adómentes az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni. [Szja-törvény 1. számú melléklet 2.8. alpont]
2012. április 1-jétől adómentes az az összeg, amelyet a közszférában dolgozó magánszemély a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a gyűjtőszámla hitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként, valamint egyszeri vissza nem térítendő támogatásként kap a magánszemély.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 2.9. alpont]
2013. január 1-jétől az érintett lakások megvásárlásával összefüggésben a magyar állam által elengedett tartozás, megszűnt kötelezettség, ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, továbbá a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megállapított kedvezményes bérleti díj, illetve a lakás visszavásárlására biztosított vételi opciós jog formájában keletkező bevétel adómentes a hiteladós, valamint a zálogkötelezett lakásával összefüggésben is.
Átmeneti rendelkezéssel ez a szabály a 2012. január 1-je után keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.
[Szja-törvény 1. számú melléklete 7.19. alpont]
2013. január 1-jétől adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés, feltéve hogy a követelés elengedése az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával (akkor is, ha az elengedésre egyezség keretében kerül sor) történik, vagy a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le, a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedi el.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 7.21. alpont]
2012. június 20-ától adómentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet elenged. Az adómentesség feltétele, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlanának a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételárát teljes egészében hátraléka törlesztésére fordítja.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 7.22. alpont]
1.11.3. Szakszervezeti juttatás
2013. január 1-jétől kikerül az adómentes körből a munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által nem pénzben adott azon juttatás, amely az Szja-törvény szabályai alapján béren kívüli juttatásnak minősül. Továbbra is adómentes azonban a munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 3.3. alpont]
1.11.4. Szociális szövetkezeti juttatás
2012. június 20-ától adómentes a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerint
– a termék termelésével vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel élelmiszer,
– a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel
vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel. Feltétel, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.
Az élelmiszer-juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 4.24. pont]
1.11.5. Nemzetközi forrás terhére biztosított juttatás
Adómentes a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve hogy a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek, a munkáltató a szolgáltatást bármely, vagy – ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza – bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi, és a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 4.25. alpont, 84/W. § (7) bekezdés]
2013. január 1-jétől adómentes az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás, amelyet az Európai Unió finanszíroz, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat). E szabálynál feltétel, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el.
Az adómentesség tevékenység ellenértékének adott juttatásra (ideértve különösen a szakértői díjat) nem alkalmazható. A szakértői díjra (mint tevékenység ellenértékére) továbbra is az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok irányadók.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 4.7. alpont e) pont]
1.11.6. Lakhatási támogatás
2013. január 1-jétől adómentes a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szerinti lakhatási támogatás, amelyet meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkavállaló igényelhet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól.
Lakhatási támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek
a) akit legalább három hónapja álláskeresőként tartanak nyilván,
b) aki olyan, legalább hat hónap időtartamra szóló, és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta – tömegközlekedési eszközzel történő – oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja,
c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a hat órát,
d) akinek az utolsó munkahelye nem a munkavégzés helye szerinti településen, továbbá nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít,
e) lakhatását a munkavégzés helyén, vagy a c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő településen bérleti jogviszony létesítésével kívánja megoldani, és
f) aki nem részesül a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban.
A támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülő
a) a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya rendszeres jövedelmet biztosít,
b) érvényes munkaszerződéssel vagy kinevezéssel igazolja a foglalkoztatás létrejöttét, amely tartalmazza a munkavégzés helyét is,
c) bérleti szerződéssel igazolja a munkavégzés helyén, vagy az (1) bekezdés c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő településen lévő lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya fennállását, és
d) az a) pontban meghatározott jogviszonyból származó havi bruttó jövedelme, nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 7.24. alpont]
1.11.7. Donorjuttatások
Adómentes a donornak juttatott vagyoni érték, költségtérítés (költségátalány), a szerv-, szövetadományozással kapcsolatos jövedelemkiesés megtérítése, az egészségügyi intézmény által nyújtott donorétkeztetés (ideértve az étkezési utalvány formájában biztosított donorétkeztetést is) és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére juttatott vagyoni érték, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták. E rendelkezés alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad vagy enged át.
[Szja-törvény 1. számú melléklet 7.7. alpont]
1.11.8. Természetbeni gyermekvédelmi támogatás
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2012. október 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek (meghatározott feltételek fennállása esetén) természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet utalvány formájában. 2013. január 1-jétől adómentes a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás. Átmeneti rendelkezéssel a bevétel visszamenőlegesen is adómentes 2012-től.
[Szja-törvény 84/W. § (7) bekezdés, 1. számú melléklet 8.27. alpont]
1.11.9. Kulturális szolgáltatás
2013. január 1-jétől adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. Az új adómentességi szabály kizárja az adómentes juttatások köréből a béren kívüli juttatásokat, így a Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt összeget is. [Szja-törvény 1. számú melléklet 8.28. alpont]
1.12. Egyéni vállalkozók
1.12.1. Adómentesség
Nem keletkezik bevétel a volt egyéni vállalkozónál, ha az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásokat az általa alapított egyéni cég megtéríti. Ennek feltétele, hogy ezek a kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését).
[Szja-törvény 49/A. § (4) bekezdés c) pont]
1.12.2. Közvetített szolgáltatás
Közvetített szolgáltatás: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt, és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják. A közvetített szolgáltatás forgalmának a jövedelem (nyereség)-minimum meghatározásánál van jelentősége, mivel a szabályok szerint a jövedelem (nyereség)-minimum a vállalkozói bevétel eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó 2 százaléka.
[Szja-törvény 49/B. § (23) bekezdés]
1.12.3. Biztosítás
2013. január 1-jétől az egyéni vállalkozó adóköteles biztosítási díj esetében számolhatja el az alkalmazott javára kötött biztosítás díját.
[Szja-törvény 11. számú melléklet I. Fejezet 5. pont]
Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díját az életbiztosításnál.
[Szja-törvény 11. számú melléklet I. Fejezet 9. pont]
1.12.4. Átalányadózás
Munkaviszony mellett is lehet az átalányadózást alkalmazni. Az átalányadózás során alkalmazható költséghányad megállapításánál csak azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyekből az átalányadózónak az adóévben bevétele származott.
[Szja-törvény 52. §, illetőleg 53. § (1) bekezdés]
1.13. Egyéb változások
1.13.1. Bevételnek nem számító tétel
A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani. 2013. január 1-jétől ezt az összeget az adóbevallásban, a munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve az előbbiekben említett, tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet. A tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet is csak akkor kell bevallani, ha a magánszemély más okból is köteles a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére.
[Szja-törvény 7. § (1) bekezdés m) pont, 11. § (3) bekezdés a) pont]
1.13.2. Magán-nyugdíjpénztári tagok kifizetései
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a 2010. november 3-át követő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.
A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalása esetén adó feletti rendelkezési jogosultsága biztosított.
A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépése esetén az adóbevallásában tett vagy a munkáltatónak átadott nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint az Szja-törvény 44/A-44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.
1.13.3. Őstermelői termékkör
2013. január 1-jétől az őstermelői tevékenységnek minősülő tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés is.
[Szja-törvény 6. számú melléklet I. pont]
1.13.4. Az őstermelői igazolvány kiállítása, ellenőrzése
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának, illetve a kapcsolódó nyilvántartással foglalkozó szervezet jogkörének és feladatkörének változásával összhangban módosul az Szja-törvény. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, visszavonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével és elektronikus ügyintézésével összefüggő előírásokat.
[Szja-törvény 80. § e) pont]
A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét és az abban foglalt adatok valódiságát. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogszerűtlen használatot jelzi az adóhatóságnak a jogszerűtlen használat megállapításáról szóló döntés jogerőre emelkedése negyedévét követő hónap utolsó napjáig. A jelzés tartalmazza az érintett magánszemély nevét, adóazonosító jelét és a jelzésre okot adó tényeket, körülményeket, a jogszerűtlen használat, a valóságtól eltérő adatok megállapításának időpontját, továbbá – ha az ismert – feltünteti azt, hogy a jogszerűtlen használat vagy az eltérés mely időponttól állt fenn.
[Szja-törvény 81/B. §]
