9.1. A gépjármű-adóztatás rendje
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) alapján a székhellyel és telephellyel (telephelyekkel) rendelkező vállalkozó esetén a Közúti Járműnyilvántartás (Járműnyilvántartás) címadatrovata – a vállalkozó döntése szerinti – egyetlen címet tartalmaz, ehhez képest a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII törvény (Gjt.) illetékességi szabályai a székhely és telephely együttes címadatrovatban való feltüntetését egyaránt szabályozzák. Az illetékességi szabályok módosításával ez az ellentmondás került feloldásra.
Az adótárgy meghatározásánál az "érvényes" rendszámtábla léte is feltétel, amely 2004. január 1-jétől – a hatósági adatszolgáltatáson alapuló gépjármű-adóztatás bevezetése okán – kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a járműnyilvántartásban akkor még szereplő több százezer régi rendszámú (két betű és négy számjegyű) járműre ne terjedjen ki a törvény hatálya. Időközben az említett régi rendszámú járművek közlekedési igazgatási sorsa rendeződött. Ezen túlmenően a tárgyiadó-kötelezettség fennállása a jármű forgalomba helyezettségéhez – s nem a rendszámtábla érvényességéhez – kötődik. Mindebből következően a rendszámtábla jelzőjeként szereplő "érvényes" normaszöveg fenntartása szükségtelen, zavaró tényező, ezért e szövegrész 2012-től hatályon kívül kerül.
9.2. A Kknyt. gépjárműadóval összefüggő változása
Tulajdonváltozás esetén a feleket (15, illetve 8 napon belüli) bejelentési kötelezettség terheli az okmányiroda felé, s e bejelentés az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapján az adóbevallást is magában foglalja. Amennyiben a tulajdonváltozást csak a régi tulajdonos jelenti be az okmányirodához, akkor ő a következő adóévtől már nem adóalany, a tőle tulajdonjogot szerzőt kell adó alanyának tekinteni az anyagi törvény alapján. Ehhez a tulajdonszerző adatait az adóhatóságnak meg kell ismernie, ami 2009 novemberéig az okmányirodai nyilvántartásban rendelkezésükre állt. 2009. decembertől az önkormányzati adóhatóságok azonban nem jutnak hozzá változásbejelentést elmulasztó tulajdonszerzői adatokhoz. Emiatt az ún. közbenső tulajdonosok (azaz az a személy, aki bejelentés teljesítése nélkül harmadik személynek értékesíti tovább a járművét) esetén adóbevétel-kiesés várható.
A Kknyt. módosítása azt fogalmazza meg, hogy az okmányiroda a régi tulajdonos változásbejelentése alapján a tulajdonszerző adatait rögzítse a Járműnyilvántartásban. Ennek megfelelően az Art. okmányirodáktól az önkormányzati adóhatóságok felé történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabálya is változik.
A Kknyt. egy másik rendelkezésének módosítása arra irányul, hogy tehergépjárművek, autóbuszok esetén a székhelyszolgáltatás helyéül szolgáló székhely helyett a csak a tényleges tárolási hely, mint cégjegyzék szerinti telephely legyen bejegyezhető a Járműnyilvántartásba. Ez utóbbi feltétel teljesülését az ügyfél az önkormányzat jegyzőjétől beszerzett okirattal köteles igazolni. [Htv. 9. § (1) bekezdés]
9.3. Fogalmak
A Gjt. külön fogalmi meghatározást tartalmaz a környezetvédelmiosztály-jelzés meghatározására, amely szerint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2011. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmiosztály-jelzést (kódot) kell irányadónak tekinteni. [Gjt. 18. § 29. pont]
