8. Helyi adók

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. december 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2011/06. számában (2011. december 10.)

Az önkormányzati adóztatási mozgástér 2012. január 1-jétől bővül. Ettől az időponttól kezdve az önkormányzatok az alapterület szerinti építmény- és telekadóztatás esetén bármely szempont szerint differenciálhatják az adó mértékét, még a vállalkozó adóalanyok üzleti célt szolgáló épületei, épületrészei, illetve telkei vonatkozásában is.

A hatályos szabályoknak megfelelően a törvény építmény- és telekadó esetében továbbra is rögzíti az adómaximumot. (Az építményadó és a telekadó adómértékének megállapítása során – a törvényjavaslat szerinti forgalmi érték 3 százalékához kötött maximális adóteher helyett – mindössze változatlanul csak arról lenne rendelkezés, hogy ha az önkormányzat az általa alkotott szabályoknak megfelelően bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.)

A feltételes helyiadó-mentesség valamennyi helyi adóra vonatkozó személyi mentességet jelent abban az esetben, ha az adott szervezetnek (például társadalmi szervezet, alapítvány, köztestület, ún. közszolgáltató szervezet) az adóévet megelőző évi jövedelme után nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége.

Ez a mentesség 2012. január 1-jétől leszűkül az építmény- és telekadóban azokra az ingatlanokra, amelyek csak és kizárólag az adott preferált (jellemzően nonprofit) szervezet alapító okirata, alapszabálya szerinti alaptevékenység kifejtésére szolgál. Nem járna tehát a jövő évtől mentesség például az alapítvány, közszolgáltató szervezet (így MÁV, Volán-társaság) bérbe adott épülete, ingatlana után.

A mentesség hatókörének további szűkítését jelenti, hogy az ún. közműszolgáltatók (a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást nyújtók - ideértve a víziközmű-társulatot is –, feltéve ha nettó árbevételük legalább 75 százalékban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik) már nem tartoznak a Htv. szerinti közszolgáltató szervezetek körébe, ezáltal feltételes helyiadó-mentes státuszukat is elveszítik. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy adókötelezettségük 2012. január 1-jétől valamennyi helyi adóban fennáll, függetlenül attól, hogy az adóévet megelőző évben keletkezett-e társaságiadó-fizetési kötelezettségük vagy sem.

2012. január 1-jétől a helyi adó hatálya alá nem tartozó jogalanyok köre kiegészül a magyar állammal, a helyi önkormányzattal, a helyi és kisebbségi önkormányzattal, az egyházzal és a költségvetési szervvel is. A Magyar Nemzeti Bankra viszont már csak az iparűzési adó vonatkozásában nem terjed ki az adó hatálya, azaz ingatlanai után építmény- és/vagy telekadót kell fizetnie. [Htv. 3. §]

8.1. Telekadó

A hatályos Htv. értelmében a telekadó hatálya a beépítetlen, belterületi földrészletre terjed ki, azaz a belterületen fekvő telek azon részére, amelyen sem épület, sem épületnek nem minősülő építmény (pl.: út, parkoló) nem áll. Nem kell telekadót fizetni továbbá a belterületi termőföld után sem, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll.

2012. január 1-jétől a telekadóztatás hatóköre (a tárgyi hatály) bővül a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlettel, továbbá az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészlettel.

Továbbra sem kellene azonban telekadót fizetni a külterületi termőföld, valamint a belterületi – mezőgazdasági művelés alatt álló – termőföld után. Külterületi tanya esetén a tanyához tartozó földrészlet után szintén nem kellene adót fizetni, ha a földterület mezőgazdasági művelés alatt áll. Emellett nem lesz adóköteles a közút és a vasúti pálya, valamint a vasúti pálya tartozéka által lefedett földterület sem. (Htv. 52. § 16. pontja)

A telekadó-köteles földrészletek bővítése miatt szükségszerűen kiegészült a telekadó-kötelezettség keletkezésére, megszűnésére vonatkozó rendelkezés is. Az adó természetesen továbbra is éves adó marad, ami azt jelenti, hogy az adókötelezettség – egy kivételtől eltekintve – az adóköteles tényállás bekövetkeztének évét követő évtől keletkezik, s az adókötelezettségre vonatkozó feltételek megszűnése évének utolsó napjáig tart. [Htv. 17. §]

Ezzel összefüggésben az értelmező rendelkezések között módosul a telek fogalma, illetve a termőföld fogalma új elemként épül a törvénybe:

– telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet;

– termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban aranykorona-értékkel és művelési ággal nyilvántartott, a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület.

[Htv. 52. § 16., 17. pont]

Egyes telekadó-mentességek hatályon kívül helyeződnek.

Megszűnik több telekadó-mentesség, így:

– az építési tilalom alatt álló telek 50 százalékának mentessége,

– a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telkének mentessége, mivel ezen szervezetek – közszolgáltató szervezetként - egyébként is feltételes helyiadó-mentességet élveznek,

– az építményadó-mentes épületet tartalmazó telek mentessége, mivel az építményadó-mentesség köre is szűkül,

– az épülethez, építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó védő (biztonsági) övezet, mert a védőövezet nem jelenti azt, hogy a telek, telekrész ne lenne hasznosítható.

Fennmarad ugyanakkor az erdő művelési ágban lévő belterületi telekrész és az épület, épületrész rendeltetés-szerű használatához szükséges telekrész mentessége. Ez utóbbi területrész – a hatályos szabályokkal egyezően – az épület, épületrész hasznos alapterületével egyezik meg. Emellett továbbra is él az építési tilalom alatt álló telek területe 50 százalékának mentessége. [Htv. 19. §]

8.2. Építményadó

Több mentesség megszűnik az építményadóban, ezek a következők:

– gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m² hasznos alapterület mentessége, tekintve, hogy az önkormányzatok mentesíthetik ezen ingatlanokat,

– szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek mentessége, mert ez a mentesség kizárólag az ilyen intézményeket profitorientáltan működtető szervezetek számára jelent előnyt, ami indokolatlan, hiszen az adó fedezetét az üzleti tevékenység jelenti (az állami-önkormányzati. egyházi fenntartású intézményeket magában foglaló épületek után jelenleg és a jövőben sem kell adót fizetni).

Továbbra is mentességet élvez ugyanakkor a szükséglakás, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. [Htv. 13. § b), d) és f) pont]

8.3. Idegenforgalmi adó

Az idegenforgalmi adót beszedőre vonatkozó rendelkezéseket a módosítás átfogalmazta, leegyszerűsítette. A 2012. január 1-jétől a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén az ellenértéket átvevő szállásadó az adó beszedője, ingyenes szállásadás esetén pedig a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult köteles beszedni az adót. [Htv. 34. §]

8.4. Magánszemélyek kommunális adója

A magánszemély kommunális adójának évi felső adómértéke a hatályos 12 000 forint helyett 17 000 forint lesz. [Htv. 26. §]

8.5. Helyi iparűzési adó

8.5.1. Közvetített szolgáltatás

A helyi iparűzésiadó-alapra vonatkozó hatályos rendelkezés azonos elnevezés alatt teszi a nettó árbevételből levonhatóvá a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások értékét és az ún. alvállalkozói teljesítések értékét. Ez a jogtechnikai megoldás azonban a gyakorlatban több esetben félreértést szült, ezért a két különböző ráfordításelem önállóan definícióba emelt, s ezáltal önállóan értelmezendő nettó árbevétel-csökkentő tényezővé vált.

A Htv. 2011. évben hatályos helyi iparűzésiadóalap-szabálya tartalmazta a külföldi telephelyen elért adóalap mentességére vonatkozó utalást is. Tartalmát tekintve azonban a külföldi adóalaprész nem mentes volt az adó alól, hanem – a helyi iparűzésiadó-szabályok logikájából és együttes értelmezéséből adódóan - úgy kellett kezelni, mint bármely más – csak adott esetben külföldi - telephelyre jutó adóalaprészt. Azaz a vállalkozó a külföldön létesített telephelyet illetően is élhet az adóalap-megosztással. Az adóelszámolás kapcsán felmerülő jogértelmezési, jogalkalmazási problémákra figyelemmel a módosítás egyértelműsíti, az iparűzésiadóalap-rendelkezésből kiemeli a mentességet. Ezen túlmenően rögzítésre került, hogy az adóalap-megosztás során a külföldön létesített telephelyet is figyelembe kell venni. Ez a változtatás az adóalanyok adójogi helyzetét nem teszi terhesebbé, azaz a jelenlegi helyzethez képest az adóösszegben változást nem eredményez, tekintve hogy a hatályos szabályok alapján a mentes adóalaprészt úgy kell kiszámítani, hogy a külföldi telephelyre is kell adóalapot osztani, s a külföldi telephelyre jutó adóalaprész után természetesen nem kell adót fizetni.

8.5.2. Nettó árbevétel

Módosult továbbá a Htv. nettó árbevétel fogalma is, ez azonban tartalmi értelemben nem eredményez adókötelezettséget érintő változást, szerepe az, hogy egyértelmű legyen: melyik adózóra melyik nettó árbevétel-fogalom vonatkozik. Nem jár bevételi hatással az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége fogalmának módosítása sem, tekintettel arra, hogy a módosítás oka mindössze az volt, hogy ezen Htv.-beli fogalom teljes mértékben szinkronba kerüljön az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége társasági adóban alkalmazandó fogalmával. [Htv. 52. § 32., 35., 40. pontok]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. december 10.) vegye figyelembe!