4.1. Az általános forgalmi adó mértéke
4.1.1. Általános áfakulcs
A módosítással az általános áfakulcs 25 százalékról 27 százalékra emelkedik, ezzel a normál áfakulcshoz tartozó "felülről számított" áfatartalom 20 százalékról 21,26 százalékra emelkedik 2012. január 1-jétől. [Áfa-tv. 82. § (1) bekezdése]
A folyamatos jellegű ügyletek vonatkozásában az Áfa-tv. 58. §-a alá eső ügyletekkel összefüggésben a törvény rendezi, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően kezdődő elszámolási időszakok esetén melyik adómérték alkalmazandó.
A normál áfakulcs emelése szükségessé teszi az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatását, amelyhez kapcsolódóan az átállíttatás végső határideje 2012. február 29., továbbá az említett pénztárgépeket és taxamétereket használó adóalanyok, a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylatkibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni. [Áfa-tv. 274. § (5) bekezdés]
4.1.2. Élőzene kedvezményes kulcsba sorolása
2011. április 12-től a 2006/112/EK tanácsi irányelv által biztosított lehetőségnél fogva a kedvezményes áfakulcs alá tartozó szolgáltatások köre egyes élőzenei szolgáltatásokkal bővült, amelynek eredményeképpen a normál adókulcs helyett 5 százalékos áfamértékkel adóznak például a vendéglátás keretében vagy üzletben nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatások. [Áfa-tv. 3. számú melléklet, II. rész. 2. pont]
4.2. Adólevonás
2008. január 1-jétől a személygépkocsi bérbevételét terhelő áfa nem vonható le. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság 2010/4162. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amelyben vitatja, hogy alkalmazható-e ez a szabály. A kötelezettségszegési eljárás megszüntetése érdekében a módosítás hatálybalépését követően levonhatóvá válik az adóalanyiságot eredményező tevékenység érdekében igénybe vett közlekedési eszköz bérlete utáni áfa.
Az általános szabályoknak megfelelően, amennyiben az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást terhelő áfa csak az üzleti használat arányában vonható le a levonásra vonatkozó egyéb szabályok figyelembevételével.
Továbbra is alkalmazni kell a 2011. december 31-én hatályos szabályokat azokra az elszámolási időszakokra, amelyek kezdőnapja 2012. január 1 napját megelőző napra esik.
A levonási tilalmat arra az előzetesen felszámított adóra nem kell először alkalmazni, amely esetében a felek közötti elszámolási időszak 2012. január 1-jén vagy azt követően kezdődik. [Áfa-tv. 275. §]
4.3. Közhatalmi tevékenység
2011. június 10-étől közhatalmi tevékenységnek minősül az Áfa-tv.-ben meghatározott közreműködő szervezetek európai uniós és egyéb nemzetközi források felhasználásának lebonyolításával kapcsolatos tevékenysége is. [Áfa-tv. 7. § (4)–(5) bekezdés]
A módosítás 2012-től pontosítja a közhatalmi tevékenység fogalmát annak érdekében, hogy egyértelmű legyen annak meghatározása, hogy mely állami/önkormányzati tevékenység minősül közhatalminak, ezért áfa hatályán kívüli, és mely nem, ezáltal áfaköteles. A közhatalmi tevékenységnek való minősülés feltételei közül elmarad egyrészt az a feltétel, hogy a közhatalmi tevékenységnek a létesítő okiratban is szerepelnie kell, másrészt az a feltétel, hogy a tevékenység során okozott kárra a Ptk. 349. §-ában megfogalmazott államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez utóbbi oka, hogy amennyiben egy szerv közhatalmi tevékenységet gyakorol, abból automatikusan következik, hogy a Ptk. hivatkozott szabálya szerint kell a tevékenységéért felelősséget viselnie. [Áfa-tv. 7. § (1)–(2) bekezdések]
4.4. Láncügylet során fuvarozásra vonatkozó vélelem megdöntése
A módosítás értelmében láncügyletek során a korábbi szabályozással szemben kizárólag az ügyletben közbenső értékesítőként részt vevő adóalany számára adott annak a lehetősége, hogy a törvényi vélelmet, mely szerint beszerzőként vett részt az ügyletben, megdöntse, és bizonyítsa, hogy értékesítőként járt el. [Áfa-tv. 27. § (2) bekezdése]
4.5. Az adó alapjának utólagos csökkentése
Az adóalap abban az esetben is csökken, ha a felek tévesen magasabb összeget számláztak ki, mint amiben megállapodtak, továbbá ha a teljesítést megelőzően adott előleget a teljesítés hiánya miatt részben fizetik csak vissza.
A hatályos szabályok értelmében nem kell önellenőrizni az adóalanynak abban az esetben, ha adóalap-csökkenés miatt válik szükségessé a korrekció. A módosítás szerint amennyiben a fizetendő adó csökken, de azt nem az adóalap csökkenése eredményezte, hanem például egy tévesen alkalmazott magasabb adómérték, akkor sem önellenőrzéssel kell azt az adóalanynak korrigálnia. [Áfa-tv. 78. § (4) bekezdése]
4.6. Adólevonási jog gyakorlásának módja
A hatályos törvény nem írja elő tételesen, hogy a levonható adót az adóalany az elévülési időn belül veheti figyelembe, illetve a negatív adót az elévülési időn belül görgetheti. A módosítás a hatályos értelmezésnek megfelelően rögzíti, hogy az adóalany az adott beszerzés tekintetében áthárított előzetesen felszámított adóra vonatkozó levonási jogát az elévülési időn belüli adómegállapítási időszakokban gyakorolhatja. Ennek eredményeként egyértelművé válik, hogy az adóalany az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő kezdetétől számított öt éven belül szerepeltetheti levonható adóként a rá ezen időszak alatt áthárított áfát, és ugyanez az időkorlát vonatkozik a levonható adóként beállított áfa "görgetésére" is. Ez lehetőséget ad az adóhatóságnak arra, hogy az adóalanyok öt éven túl "görgetett" számláit is ellenőrizhesse. [Áfa-tv. 131. § (1), (2) bekezdés]
4.7. Adófizetésre kötelezett a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében
A hatályos szabályozás értelmében az áfaraktárban értékesített termék adólevonási jog mellett adómentes, azonban ha a terméket a raktárból belföldre kiraktározzák, az adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A módosítás arra az adóalanyra telepítené az adófizetési kötelezettséget, akinek cselekménye következtében a termék megszűnik az adóraktározási eljárás hatálya alatt állni. [Áfa-tv. 146. § (1) bekezdés]
4.8. Számlázás
Jelenleg csak abban az esetben kötelező számlát adni az áfatörvény területi hatálya alá nem tartozó ügyletekről, ha az ügyletet teljesítő adóalany kizárólag belföldön letelepedett. Ezért szükségessé vált annak az előírása, hogy az adóalany abban az esetben is adjon belföldön számlát, ha belföldön kívül máshol is letelepedett, de az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhely vagy állandó telephely érintett. [Áfa-tv. 159. § (2) bekezdés c), d) pontja]
A jelenleg hatályos előírások értelmében az EDI rendszerben történő elektronikus számlázás alkalmazásáról kell a feleknek előzetesen, írásban megállapodniuk, az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla esetében viszont nem tartalmaz ilyen kikötést a törvény. Ez a gyakorlatban gondot okoz, elsősorban a nem adóalany megrendelők esetében, akik nem rendelkeznek elektronikus számla fogadására, tárolására alkalmas lehetőséggel. A módosítás ezért mindkét esetben előírja az elektronikus számlázás feltételeként a számlabefogadó beleegyezését. Ettől azonban el lehet térni, ha jogszabály kötelező jelleggel írja elő az elektronikus számlázást. [Áfa-tv. 175. § (3) bekezdés]
4.9. Az előzetesen felszámított adó megosztása a kapcsolt vállalkozások között
Olyan esetben, amikor gazdaságilag nem független felek az ügyletre aránytalanul magas vagy alacsony ellenértéket határoznak meg úgy, hogy közben nem rendelkeznek teljes levonási joggal, a levonási hányad torzul, amennyiben kiszámításakor ezt az ellenértéket veszik figyelembe. A módosítás ezért ilyen esetben a levonási hányados kiszámítására a korrigált adóalap (szokásos piaci ár) figyelembevételét írja elő az ellenérték helyett. Ezt első esetben a 2012. évre vonatkozó arányszám megállapításánál kell alkalmazni.
4.10. Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok
A tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak alatti korrekciót az adóalanyoknak a tárgyi eszközök tekintetében egységesen a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezni az arra a naptári évre vonatkozóan számított levonási hányados alapján.
A tárgyi eszköz figyelési időszakára vonatkozó rendelkezések megváltoztatása kapcsán a módosítás lehetőséget biztosít az adóalanyoknak, hogy válasszák, hogy a korrekcióra vonatkozó szabályokat az új szabályok szerint végezzék el a hatálybalépése előtt használatba vett tárgyi eszközök esetében is. A választást az adó-alanyoknak a nyilvántartásban megfelelő módon rögzíteni kell, és amennyiben a változtatás önellenőrzéssel járna, az pótlékmentesen elintézhető. [Áfa-tv. 135. § (2) bekezdés]
4.11. Egyes kötelezettségek alóli mentesülés
A hatályos szabályok értelmében az adóalanyoknak, amennyiben közösségi ügyletben (Közösségen belüli termékértékesítés, –beszerzés, másik tagállambeli adóalany részére történő főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatásnyújtás, illetve másik tagállambeli adóalanytól történő főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatás-igénybevétel) vesznek részt, arról összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk. Ez vonatkozik azokra az adóalanyokra is, akik (amelyek) alapvetően adómentes tevékenységük okán (kizárólag adólevonás nélküli adómentes tevékenységet végzők, alanyi adómentességet választott adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató különös jogállású adóalanyok) nem kötelesek rendszeresen áfabevallást benyújtani, csak abban az esetben, ha fizetendő adójuk van, vagy ha levonási jogot kívánnak gyakorolni. A módosítás az áfabevallás és az összesítő nyilatkozatok közötti ellenőrzési összhang megteremtése érdekében előírja, hogy ezen adóalanyi kör akkor is köteles áfabevallást benyújtani, ha egyébként összesítő nyilatkozat benyújtására is köteles. Az áfabevallás benyújtására vonatkozó egyéb szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.
[Áfa-tv. 257. § (1) bekezdés]
4.12. Fogalmak
4.12.1. Állandó telephely, lakóhely, szokásos tartózkodási hely, székhely
Az áfatörvény definiálja a székhely, állandó telephely, lakóhely és szokásos tartózkodási hely fogalmát. Mivel erre vonatkozóan az áfaszabályokat értelmező, 2011. július 1-jén hatályba lépett 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) is tartalmaz rendelkezéseket, a módosítás rögzíti, hogy elsősorban a Vhr. előírásait kell figyelembe venni, és kisegítő jelleggel lehet az áfatörvény definícióira támaszkodni a Vhr. által le nem fedett körben. [Áfa-tv. 259. § 2., 11., 19., 20. pontok]
4.12.2. Sorozat jelleg
Sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,
– amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
– amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte,
az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül –, az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be. [Áfa-tv. 259. § 18. pont]
4.13. Egyéb módosítások
4.13.1. Költségvetési szervek átalakulása
A módosítással a költségvetési szerveknek az államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítása is jog-utódlással történő megszűnésnek minősül az Áfa-tv. alkalmazásában, vagyis a költségvetési szerv korábban adólevonással érintett vagyonának átadása a jogutód részére nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. [Áfa-tv. 17. § (3) bekezdés h) pont]
4.13.2. Termék értékesítése és szolgáltatásnyújtás
Ha a vevő az adófizetésre kötelezett, a főszabály alá tartozó szolgáltatásnyújtásokkal összefüggésben nyújtott előleg adófizetési kötelezettséget keletkeztet. [Áfa-tv. 59. § (3) bekezdés]
4.13.3. Jogutódlással történő megszűnés esetköreinek bővítése
A jogutódlással történő megszűnés szabálya változott 2011. július 15-étől, az egyéni vállalkozók egyéni céggé alakulását és a gazdaságátadási támogatás fejében gazdaságukat közeli hozzátartozóiknak átadó mezőgazdasági termelőket érintően. Ezek a rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatók, amikor az egyéni vállalkozói tevékenység említett célból történő megszűnése és a gazdaságátadás 2010. január 1. napján vagy azt követő időpontban történt. Az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén mentesül a megszűnéséhez kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alól, azon termékek vonatkozásában, amelyeket a továbbiakban az egyéni cég használ. Az utóbbi esetben pedig a gazdaságot átvevő közeli hozzátartozó által a tovább folytatott mezőgazdasági tevékenység körében használt termékek után nem kell általános forgalmi adót fizetnie az átadónak a megszűnésre tekintettel. Mindkét esetben rögzíti az Áfa-tv. az átalakulásig, illetve az átadásig keletkezett kötelezettségekért való felelősségi szabályokat.[Áfa-tv. 17. § (3) bekezdés d) és g) pont]
4.13.4. Negatív áfa
Magyarországgal szemben – az áfa-visszaigénylési jog gyakorlásához előírt megfizetettségi feltétellel kapcsolatban – indított kötelezettségszegési eljárás tárgyában hozott ítélettel összefüggésben változott a szabályozás.
Az Európai Bíróság ugyanis megállapította, hogy a közösségi áfaelőírásokba ütközött az áfatörvénynek azon előírása, amely szerint az adóalanyok nem igényelhették vissza a negatív áfa (fizetendő és levonható adó negatív különbözetének) összegét, ha a bevallás benyújtására előírt határidőig nem fizették meg beszerzéseik adóval növelt ellenértékét. A visszaigénylés helyett kénytelenek voltak ezen negatív áfát a következő adómegállapítási időszakra tovább görgetni. 2011. szeptember 27-től a fentiek értelmében már nem feltétel a visszaigényléshez a megfizetettség.
Az adózók a korábban vissza nem igényelhető áfa összegét – választásuk szerint - 2011. október 20. napjáig benyújtott külön kérelemmel kérhették vissza az adóhatóságtól, illetve ha ezzel a lehetőséggel nem éltek, úgy határidőtől függetlenül bármelyik bevallásukban érvényesíthették/ik visszaigénylési jogukat. [Áfa-tv. 186. § (1)–(4) bekezdés]
