3.1. Fogalmak
A Társaságiadó-törvényben új fogalom kerül bevezetésre, és több alkalmazandó fogalom kerül pontosításra, módosításra.
3.1.1. Adomány
Az adminisztrációs teher csökkentése érdekében bevezetésre kerül az adomány fogalma. Adománynak a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek, egyháznak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adott ingyenes juttatások minősülnek, feltéve hogy az adományozással összefüggésben vagyoni előny nem állapítható meg. [Tao-tv. 4. § 1/a. pont]
3.1.2. Azonos munkakör
Azonos munkakör a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör, a módosítás az Szja-törvénnyel azonosan átvezeti az új FEOR-rendszert. [Tao-tv. 4. § 3. pont]
3.1.3. Bejelentett részesedés
Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett legalább 30 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett, és a szerzést követő 60 napon belül az adóhatóságnak bejelentett részesedés. 2012. január 1-jétől az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó is tehet bejelentést azokról a részesedésekről, amelyeket tényleges üzletvezetés helyének áthelyezését megelőzően szerzett meg. A részesedés megszerzésének időpontja a cégbírósági bejegyzés időpontja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja. [Tao-tv. 4. § 5. pont]
3.1.4. Bejelentett immateriális jószág
Új fogalmi meghatározás épül a Tao-ba, a bejelentett immateriális jószág fogalma. Bejelentett immateriális jószágnak az a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág minősül, amelyet az adózó a szerzéstől számított 60 napon belül az adóhatóságnak bejelent. Az immateriális jószág megszerzése időpontjának a cégbírósági bejegyzés a napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja. [Tao-tv. 4. § 5/a. pont]
3.1.5. Ellenőrzött külföldi társaság
A jövőben az adózónak kell bizonyítania, hogy a külföldi társaság nem ellenőrzött külföldi társaság.
A bizonyítási kötelezettség keretében – az ellenőrzött külföldi társaság részére jutott ellenérték következtében felmerülő költség, ráfordítás alátámasztása érdekében – az adózó az ügylet főbb elemeit leíró nyilvántartás (azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésére kötelezett. A dokumentáció tartalmazza:
– az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát),
– a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét,
– a szerződés tárgyát, megkötésének és módosításának időpontját,
– a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit,
– a nyilvántartás elkészítésének időpontját,
– a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat.
A dokumentációs kötelezettség teljesítésének elmulasztása kiemelt összegű mulasztási bírság kiszabásával szankcionálható. [Tao-tv. 4. § 11. pont, 3. számú melléklet A/9. pont]
3.1.6. Termőföldből átminősített ingatlan vagyont tulajdonában tartó társaság, termőföldből átminősített ingatlan
Új fogalmakkal bővül a társaságiadó-törvény, egységesen Tao-tv.: termőföldből átminősített ingatlan vagyont tulajdonában tartó társaság, termőföldből átminősített ingatlan.
Termőföldből átminősített ingatlan vagyont tulajdonában tartó társaságnak az az adózó minősül, amelynek a beszámolójában az eszközök mérleg-fordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.
A termőföldből átminősített ingatlan vagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál a részesedés értékesítése esetén növeli az adózás előtti eredményt azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (egyéb jogcímen kivezetett részesedés esetén a pozitív eredmény) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt. Szokásos eredménynek a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege minősül. [Tao-tv. 4. § 18/b, 8. § (1) bekezdés k) pont, (2) bekezdés a)-b) pontok]
A Tao-tv. az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózásának általános szabályaitól eltérő rendelkezéseket állapít meg azon esetekre, amikor a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem meghaladja az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt. Termőföldből átminősített ingatlannak a termőföldből átminősített földterület (ideértve annak alkotórészeit is) minősül az átminősítését követő öt éven keresztül, kivéve ha a termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg. Szokásos eredménynek a termőföldből átminősített ingatlan bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege minősül. A termőföldből átminősített ingatlan értékesítése (könyvekből történő kivezetése) következtében elszámolt jövedelem azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt, növeli az adózás előtt eredményt. [Tao-tv. 4. § 18/c. pont, 8. § (1) bekezdés l) pont, (2) bekezdés a)-b) pont]
3.1.7. Kedvezményezett átalakulás
Kedvezményezett átalakulásnak olyan átalakulás minősül (ideértve az egyesülést és a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság vesz részt, ha
– a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jog-utód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
– szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
– az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be.
A kedvezményezett átalakulás fogalmának szövegpontosítása biztosítja, hogy valamennyi gazdasági társaságra (korlátolt felelősségű társaságra és részvénytársaságra) egyenlő feltételekkel vonatkozzon a kedvezményezett átalakulás fogalma, függetlenül a kedvezményezett átalakulásban részt vevő társaságok gazdasági formájától. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy az a szétválás is megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, ha a jogelőd tagja a jogutódban nem kíván részt venni, ugyanakkor a fennmaradó tagok egymás között tulajdonosi aránya nem változik. [Tao-tv. 4. § 23/ac. pont]
3.1.8. Kedvezményezett részesedéscsere
Kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint – szükség esetén – a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez. Feltétel, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.
A kedvezményezett részesedéscsere fogalmának a módosítása a visszaélések elkerülése érdekében úgy módosul, hogy kedvezményezett részesedéscserére valós gazdasági, kereskedelmi okait az adózónak kell bizonyítania, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. A módosítás azon ügyletek visszaszorítását célozza, amikor cégeladások előtt kedvezményezett részesedéscsere útján egy olyan országba helyezik át a tulajdonos társaságot, ahol a részesedés értékesítését nem adóztatják. [Tao-tv. 4. § 23/c. pont]
3.1.9. Kutatás-fejlesztési megállapodás
Kutatás-fejlesztési megállapodás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás. [Tao-tv. 4. § 23/e pont]
3.1.10. Osztalék
Az osztalék fogalmának meghatározása az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát kívánja követni. Osztalék a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott összeg, feltéve hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2007-2009-ig tartó üzleti években a megállapított, de ki nem fizetett osztalékok kétszeresen ne adózzanak:
– az adózás előtti eredményt csökkenti a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege;
– az adózás előtti eredményt növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege, amennyiben a követelést külföldi társasággal szemben engedte el, függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;
– az osztalékot megállapító társaságnál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege (kivéve ha a követelést külföldi társasággal szemben engedte el) nem növeli az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.
[Tao-tv. 4. § 28/b. pont, 29/Q. § (3) bekezdés]
3.1.11. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység
Új fogalom a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység. A módosítás a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmát a korábbi jogértelmezéssel összhangban határozza meg. A módosítás a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalomkörében meghatározza a közös kutatás-fejlesztési tevékenység fogalmát is.
A Tao-tv. fogalmi meghatározása szerint saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége is. [Tao-tv. 4. § 32. pont]
3.2. Adókulcs
Megmarad az a szabály, amely szerint 500 millió forint adóalapig 10 százalék és a fölött 19 százalék a társasági adó kulcsa. [Tao-tv. 19. §]
3.3. Veszteségelhatárolás
A módosítás szerint a korábbi évek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
Rendelkezik a törvény arról, hogy a veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell megfelelően felhasználni.
A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával.
Külön szabály mondja ki, hogy ha a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó nem él azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adó-évet megelőző két adóévre visszamenőlegesen is elszámolja, akkor a fel nem használt részre az általános szabályok az irányadók.
Enyhültek a veszteségelhatárolás tiltására vonatkozó szabályok, átalakulásokat illetően a cégcsoportokon belüli ügyleteket nem sújtja a korlátozás.
A jogutód társaság csak akkor jogosult az elhatárolt veszteség felhasználására:
a) ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez, amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és
b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.
A cégfelvásárlásokhoz kapcsolódóan a módosítás hangsúlyozottabban kiemeli azokat az eseteket, amikor a cégfelvásárlás célja nem az elhatárolt vesztséggel való "kereskedelem".
Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (átalakulást ide nem értve), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.
Ezt a rendelkezést először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén, és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.
A veszteségelhatárolás tiltása nem terjed ki az adózóra:
a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy
b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és
ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől (a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel),
bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.
[Tao-tv. 17. § (1)–(4), (8)–(9) bekezdések]
3.4. Az adóalapot módosító tételek
3.4.1. Bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény
A már bejelentett részesedés esetében további részesedésszerzés bejelentése csak akkor szükséges, ha a részesedés százalékos értéke nő. (A korábbi értelmezés szerint, ha a részesedés százalékos aránya nem, csak az értéke nő, akkor szükséges bejelentést tenni.) A bejelentésre rendelkezésre álló határidő 30 napról 60 napra nő, és a szerzés időpontja cégbírósági bejegyzés hiányában a jogügylet hatályosulásának napja. Az üzletvezetés helyének Magyarországra helyezése esetén lehetővé válik azon részesedések bejelentése, amelyeket az adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett.
3.4.2. Bejelentett immateriális jószág
A bejelentett részesedésszerzés szabályához hasonlóan lehetővé válik jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzésének bejelentése az adóhatósághoz a szerzést követő 60 napon belül. A szerzés időpontja cégbírósági bejegyzés időpontja, ennek hiányában a jogügylet hatályosulásának napja. Az üzletvezetés helyének Magyarországra helyezése esetén is lehetővé válik a bejelentés azon immateriális jószág esetében is, amelyeket az adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett.
Bejelentett immateriális jószág egy éven túli értékesítése (kivezetése) esetén az értékesítés nyeresége adóalapot csökkentő tétel, a veszteség az adóalapot növeli.
Csökkenthető a társaság adóalapja a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek a lekötött tartalékba átvezetett összegével. Az adóalap-kedvezmény feltételes, a lekötött összeget a lekötése adóévét követő három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére kell fordítani, kivéve ha a feloldott rész után az adózó a lekötés adóévében hatályos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel az elmaradt adót, valamint késedelmi pótlékot megállapítja, és 30 napon belül megfizeti. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés c), pont, 7. § (16) bekezdés]
A nem bejelentett immateriális jószág értékesítéséből származó nyereség adóalap-csökkentő tétel (nem keletkezik adófizetési kötelezettség), ha e nyereséget az adózó újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzésére fordítja négy adóéven belül. Ehhez az adózónak az ilyen nyereséget lekötött tartalékba kell helyeznie, a lekötött tartalék feloldási szabályai megegyeznek a fejlesztésitartalék-képzésre vonatkozó jelenlegi szabályokkal. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés e) pont]
3.4.3. Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás
A 2011. évben bevezetésre került a Magyar Kármentő Alap támogatásának adóalap-kedvezménye. Ezen irányvonal folytatásaként 2012. január 1-jétől a Nemzeti Kulturális Alapnak adott támogatással is csökkenthető az adózás előtti eredmény.
Az adózás előtti eredményt csökkenti a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
– 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet, és a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,
– 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
A Nemzeti Kulturális Alap által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás összegét, célját. Az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény összegét. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés z) pont, (7) bekezdés]
3.4.4. Alultőkésítés
Lehetővé válik az alultőkésítésre vonatkozó szabály alkalmazásánál, hogy kötelezettség, a kapott kölcsön adóévi napi átlagos állománya csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével. [Tao-tv. 7. §]
Az alultőkésítési szabályok kiterjednek a kamatmentes kötelezettségekre is akkor, ha azokra piaci kamat összegében transzferár-módosítást alkalmaztak, azaz nemcsak a számvitelileg elszámolt kamatráfordításokat, hanem a transzferár-levonásokat is figyelembe kell venni az alultőkésítésre vonatkozó adóalap-növelés meghatározásakor.
A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi átlagos napi állományának összegét. [Tao-tv. 8. § (1) bek. j) pont, 8. § (5) bekezdés a) pont]
3.4.5. Termőföldből átminősített ingatlan
A módosítás az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózásának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapít meg azokra az esetekre, amikor a termőföldből átminősített ingatlanértékesítésből származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos eredményt. A rendelkezés alkalmazási köre kiterjed azokra az esetekre is, amikor a termőföldből átminősített ingatlant nem értékesítik, hanem egyéb jogcímen kivezetik a könyvekből (például nem pénzbeli hozzájárulás formájában tulajdonosváltás történik). E szabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha nem a termőföldből átminősített ingatlant, hanem az ingatlant tulajdonában tartó társaságban meglévő részesedést értékesítik (vagy más jogcímen kerül kivezetésre).
A termőföldből átminősített ingatlan értékesítése (vagy a könyvekből más jogcímen való kikerülése) esetén növeli a társaságiadó-alapot a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt meghaladó jövedelem kétszerese. Termőföldből átminősített ingatlan vagyont tulajdonában tartó társaság tagjának a részesedés tulajdonban tartása időszakára kiszámított szokásos eredményt meghaladó jövedelem kétszeresével kell növelnie a társaságiadó-alapját akkor is, ha a részesedését értékesíti, vagy azt más módon a könyvekből kivezeti. Termőföldből átminősített ingatlan vagyont tulajdonában tartó társaságnak az az adózó minősül, amelynek a beszámolójában az eszközök mérleg-fordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék. Szokásos eredménynek a termőföldből átminősített ingatlan, illetve részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege minősül.
A termőföldből átminősített ingatlanra vonatkozó módosítás pontosabban fogalmazza meg, hogy a földterület átminősítésének a művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatala minősül. [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés k), l) pontok, (2) bekezdés]
Átmeneti rendelkezés biztosítja továbbá, hogy a termőföldből átminősített ingatlanügyleteken elért kirívó mértékű jövedelem adóztatásának társasági adót érintő speciális szabályait már a rendelkezés hatálybalépését követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére is alkalmazni kell.
3.4.6. Adomány, jogszabály alapján adott támogatás
2012. január 1-jétől a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, egyháznak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adományozás céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.
Az adomány fogalmi körébe tartozó ingyenes juttatások esetén is csak akkor szűnik meg az adóalap-növelési kötelezettség, ha az adományozó rendelkezik az adományozott által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolásával, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a jogszabály rendelkezése alapján az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. [Tao-tv. 4. § 1/a. pont, 3. számú melléklet B/17., B/19. pont]
3.5. Az egyház adóalapja
2012. január 1-jétől az egyház a hitéleti és közcélú tevékenységének támogatására fordítandó nyereségével – lekötött tartalék képzése útján – attól függetlenül csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózási előtti eredményét, hogy azt nem az adóévben, vagy az azt követő adóévben kívánja hitélet vagy közcélú célra felhasználni. [Tao-tv. 9. § (5) bekezdés]
3.6. Szabályozott ingatlanbefektetési társaság
2011. július 27-étől társaságiadó-alannyá vált:
– a szabályozott ingatlanbefektetési társaság,
– a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás és
– a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság.
A Tao-tv. fogalmi meghatározása szerint:
– szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;
– szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott projekttársaság;
– szabályozott ingatlanbefektetési társaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság.
[Tao-tv. 4. § 30/a.-30/c. pontok]
A szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a legalább tízmilliárd forint összegű induló tőkével rendelkező, nyilvánosan működő részvénytársaság, amely megfelel a szabályozott ingatlanbefektetési szolgáltatásokról szóló 2011. évi CII. törvényben (Szit.) meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyet az állami adóhatóság – a társaság bejelentése alapján – ilyenként nyilvántartásba vett. Tevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvételére, bérbeadására, üzemeltetésére, ingatlankezelésére és vagyonkezelésére terjedhet ki.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat (ideértve az elővállalkozást is), valamint a projekttársaságokat társaságiadó-fizetési kötelezettség – főszabály szerint – nem terheli. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adóztatása a részvénytulajdonosok szintjén valósul meg osztalékadó formájában, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési társasági részvények nyereséges értékesítésekor árfolyamnyereségként.
A Tao-tv. tartalmaz rendelkezéseket az adóalap megállapítására vonatkozóan arra az esetre, ha a mentességi feltételek nem teljesülnek, és az elmaradt adót meg kell fizetni. Ilyenkor az adóalap az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény a Tao-tv.-ben külön nevesített tételekkel módosított pozitív összege. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság a Szit. törvény hatálya alá nefTaom tartozó kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyletei során köteles alkalmazni a transzferárszabályokat. [Tao-tv. 15. §]
3.7. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
2012. január 1-jétől a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetén az adózás előtti eredményt nem kell módosítani a szokásos piaci ár és a felek között alkalmazott ár (transzferár) közötti különbségre tekintettel, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társaságiadó-alapját úgy módosítja, hogy az nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet. [Tao-tv. 18. § (8) bekezdés]
3.8. Látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye
3.8.1. Látvány-csapatsport támogatása
Az Európai Bizottság határozata alapján hatályba lépett a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye.
Társaságiadó-kedvezményt kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek látvány-csapatsportot támogatnak.
Támogathatók az amatőr és a hivatásos sportszervezetek egyaránt, vagy az azokat támogató közhasznú alapítványok, valamint az egyes sportköztestületek (MOB) és a látvány-csapatsportágak sportszövetségei.
3.8.1.1. Fogalmak
A Tao-tv. fogalmi meghatározása szerint:
– látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;
– látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás, amelyik nem minősül a 43. pontban meghatározott hivatásos sportszervezetnek;
– látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:
a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás, vagy
b) alsóbb osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz;
– látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e törvényben meghatározott jogcímeken;
– a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a Tao-tv. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, a 22/C. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állít ki a látvány-csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére;
– sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.
[Tao-tv. 4. § 41-46. pontok]
3.8.2. Látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye
A látvány-csapatsportok támogatása az alábbi jogcímeken nyújtható:
– az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás;
– véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke;
– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
A Tao-tv. szerint a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást:
a) Látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére
– utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
– személyi jellegű ráfordításaira,
– tárgyieszköz-beruházásra, felújításra,
– a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
– képzéssel összefüggő feladatokra.
b) Látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet részére (a szakszövetség tagjaként működő sportiskola is)
– utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
– a szakszövetségen keresztül a versenyeztetéssel összefüggő költség támogatására,
– személyi jellegű ráfordításaira,
– tárgyieszköz-beruházásra, felújításra,
– a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
– képzéssel összefüggő feladatokra,
c) Látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére
– utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
− személyi jellegű ráfordításaira a 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatásként nyújtható,
– a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
– képzéssel összefüggő feladatokra a 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban általános vagy szakképzési támogatásként nyújtható.
d) Látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére
– utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
– személyi jellegű ráfordításaira,
– tárgyieszköz-beruházásra, felújításra,
– a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
– képzéssel összefüggő feladatokra.
e) A sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestületnek
– személyi jellegű ráfordításaira,
– képzéssel összefüggő feladatokra.
A támogatott szervezet az adott tárgyieszköz-beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyieszköz-beruházást üzembe helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével.
A társasági adó összegéből levonható adókedvezmény ugyanakkor legfeljebb a tárgyévi fizetendő adó 70 százalékáig vehető igénybe. A támogatás évében igénybe nem vett adókedvezmény összege a következő három évben még érvényesíthető.
3.8.3. Támogatási igazolás
Az adókedvezmény a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolást
– az a) és e) pontban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv,
– a b), c) és d) pontban meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége
állítja ki. Az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a sportszervezet közzétette a jóváhagyott sportfejlesztési programját, és a sportigazgatási szervtől vagy az országos sportági szakszövetségtől megkapta a támogatási igazolást. A vállalkozás a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás birtokában teljesíti a támogatás nyújtását, és 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot a támogatás nyújtásáról.
A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjában szereplő,
– utánpótlás-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadásainak 90 százalékát,
– versenyeztetéssel összefüggő költségeinek 90 százalékát,
– tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,
– tárgyévi képzési feladataival összefüggő kiadásainak
a) általános képzés esetén 60 százalékát,
b) szakképzés esetén 25 százalékát,
– tárgyévi beruházási, felújítási értéke – ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is - 70 százalékát, kivéve ha a beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a tárgyévben a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás.
Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha
– a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,
– a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt,
– a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt,
– a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség, vagy a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a bíróság nem függesztette fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás nincs folyamatban,
– a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását,
– működését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs folyamatban,
– nem áll a sportigazgatási szerv által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és
– a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet
a) az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt- vagy utánpótlásosztály egyikében - diák-sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken – részt vesz, vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy
b) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást – kivéve ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás –, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy a főiskolai-egyetemi sportszövetségek által kiírt főiskolai-egyetemi bajnokságban részt vesz.
[Tao-tv. 22/C. §]
Hivatásos sportszervezet részére tárgyi eszköz beruházása, felújítása az Európai Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás, juttatás.
[Tao-tv. 22/C. § (1) bekezdés c) pont, 2011. évi LXXXII. törvény 13. §]
3.9. Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezményt érintő engedélyezési szabályok változnak, az igénybevétel szabályai módosulnak.
A 100 millió eurót meghaladó beruházások esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a határozatot a jövőben nem a nemzetgazdasági miniszter, hanem a kormány hozza (abban nincs változás, hogy a feltételek teljesítése esetén az adózónak jár az adókedvezmény).
Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a kormány által kiadott engedélyben meghatározott összeget. A kérelmet az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani.
Ha a kérelem a kormányrendeletben előírt feltételeknek nem felel meg, akkor az adópolitikáért felelős miniszter a kérelemnek a kormány elé terjesztését határozatban utasítja el.
Az Európai Bizottság jóváhagyása alapján hatályba lépett az a törvényben korábban szereplő átmeneti rendelkezés, amely alapján az adózó választása szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a bérköltségnél a növekedését a beruházás megkezdését megelőző három adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a beruházás megkezdését megelőző három adóévben elszámolt bérköltségnél az átlagához viszonyítva is teljesítheti, ha a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg, és 2009-2010 között helyezi üzembe.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a létszámra és a bérköltségre vonatkozó feltétel teljesítésénél a külföldi telephelyen foglalkoztatottak létszámát, bérköltségét nem lehet figyelembe venni. [Tao-tv. 22/B. §]
3.10. Bérköltséghez kapcsolódó adókedvezmény
A K+F bérköltséghez, szoftverfejlesztők bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény megszűnik. Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés, továbbá a szoftverfejlesztők bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény 2012. évtől megszűnik, de az átmeneti rendelkezés 2014-ig még lehetővé teszi a 2011. december 31-éig elszámolt bérköltség után az adókedvezmény érvényesítését. [Tao-tv. 29/Q. § (2) bekezdés]
3.11. Elismert költségek
Az ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatos költségelszámolási szabályok szigorodnak.
Az ellenőrzött külföldi társaságnak fizetett költség, ráfordítás csak abban az esetben elismert, ha azt az adózó bizonyítja. Új szabályként a törvény előírja, hogy az adózónak ügyletenként, az ügylet részletes leírását tartalmazó dokumentációt kell készíteni, és a törvény részletes leírást tartalmaz a dokumentáció kötelező tartalmára.
3.12. Nem elismert költségek
2012. január 1-jétől az ingyenes juttatásban részesülő fél a nyilatkozatával igazolja a juttatónak (beszámoló megküldése helyett), hogy az adóévben az adózás előtti eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lett negatív.
A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek által visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke attól függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülhet, hogy a juttatásban részesülő fél adózási előtti eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva negatív. [Tao-tv. 3. számú melléklet A/13. pont]
2012-től nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, amennyiben az az adózó vállalkozási tevékenységéhez nem kapcsolódik. [Tao-tv. 3. számú melléklet A/15. pont]
3.13. Értékcsökkenési leírás
Hasonlóan a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágba sorolt adózónak nyújtott kedvezményhez, a munkáltató által a munkavállalók részére építtetett lakásokkal kapcsolatban is érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Az adózó az általa a munkavállalói részére történő bérbeadás céljából építtetett, és a tárgyi eszközök között kimutatott hosszú élettartamú szerkezetű épület után ötszázalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Ezen adókedvezmény célja a munkáltatók által a munkavállalóik számára épített bérlakásokkal kapcsolatosan felmerült terheinek csökkentése, mérséklése, valamint a munkáltatói bérlakások kínálatának ösztönzése. [Tao-tv. 1. számú melléklet 7/b. pont]
Nevesíti a törvény, hogy a vállalkozások választásuk szerint a társasági adó szempontjából az eddig előírtnál alacsonyabb értékcsökkenési leírást érvényesíthetnek a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel megegyezően eszközeik tekintetében. [Tao-tv. 1. számú melléklet 5/a. pont]
2012-től a számvitelben a társasági adónak megfelelő külföldi adókat nem az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, hanem a társasági adó elszámolásának megfelelően. Továbbá a visszavásárolt saját részvénnyel, üzletrésszel kapcsolatos elszámolások nem az adózás előtti eredményt, hanem a saját tőkét érintik. Ezzel két társaságiadóalap-korrekciós tétel feleslegessé válik, azok hatályon kívül helyeződnek.
Azzal, hogy visszaáll a reprezentációra és az üzleti ajándékra a korábbi években alkalmazott szja szerinti szabályozás, megszűnik, hogy a reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás nem vállalkozás érdekében elismert költség. A törvény külön nevesíti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.
A munkavállalók számára épített bérlakások után 5 százalék gyorsított értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
Az adózó választhat a törvény mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenési leírási kulcs nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenés.
