2.1. Alapelvek
Alapelvi szinten rögzítésre kerül, hogy
– a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és meghatározott más természetes személyeket a Tbj-tv.-ben meghatározott szabályok szerint magában foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség,
– a társadalombiztosításban való részvétel a meghatározott szabályok szerint kötelező,
– a kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított az egyéni felelősség elvének megfelelően, a járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra,
– a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével,
– a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően – a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében – törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészében vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.
[Tbj-tv. 2. § (1)–(3), (6a) bekezdések]
2.2. Fogalmak
2.2.1. Társas vállalkozó
Ingyenes ügyvezetői tisztségek járulék- (biztosítási) kötelezettség alá vonását tartalmazza a módosítás. Esetükben az ügyvezetés díjazása minősül a személyes közreműködés díjának. (Gyakori, hogy a tulajdonos ingyenes megbízás keretében vezeti a céget, így semmilyen tb-járulékot nem fizet, ezért minimális járulékalap előírásával meg kívánják szüntetni a 0 forintos járulékalappal járó legális járulékelkerülési lehetőségeket.)
A biztosítottak körének szélesítése céljából azok a nem munkaviszonyos ügyvezetők is társas vállalkozónak minősülnek a módosítás szerint, akik eddig (gyakran ingyenes) megbízás alapján látták el a cégükben az ügyvezetői feladatokat, ezáltal a minimális járulékalap utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed. Ha a tag az ügyvezetői feladatokon túl személyesen is közreműködik a cégben, akkor ügyvezetőként továbbra is a társasági jogi szabályok szerinti jogviszonya (kvázi megbízás vagy munkaviszony) határozza meg a biztosítási kötelezettségét. [Tbj-tv. 4. § d) pont alpont]
2.2.2. Megbízási jogviszony, munkaviszony
Szövegpontosítás a fogalomban arra az esetre, ha a munkavállaló egy másik tagállamban folytatott keresőtevékenysége alapján válik a magyar jog szerint biztosítottá. [Tbj-tv. 4. § h) pont]
2.2.3. Járulék
Járuléknak minősül az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék. [Tbj-tv. 4. § l) pont]
2.3. Járulékmérték
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszonyok után is kell a biztosított magánszemélynek 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. (Jelenleg a másodfoglalkozásból származó jövedelem mentes a most 2 százalékos járulék alól.)
A végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás stb. után is kell 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetnie a magánszemélynek.
A főállású egyéni és társas vállalkozónál, valamint a főállású evás egyéni vállalkozónál a járulékalap-minimum nyugdíj-hozzájárulás (nyugdíjjárulék) esetében havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér (garantált bér) másfélszerese. [Tbj-tv. 19. § (3) bekezdés]
2.3.1. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A központi költségvetés által a nem biztosított, de egészségügyi ellátásra jogosult személyek (pl. nyugdíjasok, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesülők, diákok) után fizetett járulék összege 2012-ben 6400 forint/fő/hóra változik. Ehhez igazodva az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségének mértéke a kormány által eredendően javasolt 5400 forint/fő/hó helyett havi 6390 forint (napi 213 forint) lesz. [Tbj-tv. 19. § (4) bekezdések]
2.3.2. Járulékkötelezettség kiterjesztése
A kezdő egyéni vállalkozó, segítő családtag mint önálló tb-kategória megszűnik.
2.4. Járulékfizetési kötelezettségek
2.4.1. Egyházi személy után fizetendő járulék
Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén meghatározott tagdíjat, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. [Tbj-tv. 26. § (3) bekezdés]
2.4.2. Felszolgálási díj után fizetendő járulék
A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet.
A vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalék nyugdíjjárulékot fizethet.
A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni.
A vendéglátóüzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15 százalék nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. [Tbj-tv. 26. § (7) bekezdés]
2.5. Magán-nyugdíjpénztári adminisztráció
Visszaáll az a szabály, amely szerint magánnyugdíjpénztárnak fizetendő tagdíjat nem az állami adóhatóságnak, hanem közvetlenül a pénztáraknak kell bevallani és befizetni. [Tbj-tv. 51. §]
2.6. Nemzetközi kiküldetés
A 2012 januárjában hatályba lépő (2010 végén kihirdetett) szabályok kimondják, hogy harmadik államból külföldi cég által Magyarországra kiküldött munkavállalók akkor mentesülnek a tb-járulék-fizetés alól, ha magyarországi kiküldetésük legfeljebb 2 évre szól. E szabály kapcsán szükséges átmeneti jelleggel kimondani, hogy a már folyamatban lévő (vagyis 2012 előtt már megkezdett) kiküldetéseknél a 2 éves időtartam 2012. január 1-jétől számítandó. (Az USA-val, Japánnal, Ausztráliával tárgyalt új szociális biztonsági egyezményeink 2014. január 1-jéig nagy valószínűséggel hatályba lépnek, amelyek a nemzetközi egyezményes gyakorlatnak megfelelően jóval hosszabb kiküldetési időt [4-5 évet] engednek majd meg.) [Tbj-tv. 65. §]
2.7. Társadalombiztosítási járulék módosulása a szociális hozzájárulási adó bevezetése miatt
A szociális hozzájárulási adó bevezetése miatt több rendelkezés módosul a Tbj-tv.-ben. A Tbj-tv. szerint a biztosított társas és egyéni vállalkozó a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem (egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányban megállapított jövedelme) alapulvételével fizeti meg havonta legalább a minimálbér alapulvételével a nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagság esetén meghatározott tagdíjat, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.
A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér 112,5 százaléka). A társas és egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdés, Tbj-tv. 29. § (3) bekezdés]
2.8. Egészségügyi hozzájárulás
A módosítás alapján 10 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt a béren kívüli juttatások után (eddig ezeken a juttatásokon nem volt ilyen közteher). A módosítás szerint az 500 ezer forint feletti részre megállapított 27 százalék ehót csökkenteni lehet az 500 ezer forint feletti rész után már megfizetett 10 százalék ehóval. Az ehót a személyi jövedelemadóval együtt havonta kell megállapítani, bevallani. [Eho-tv. 3. § (4), (6) bekezdések]
A kamatkedvezményből származó jövedelem esetében is az szja szerinti adóalap (a jövedelem 1,19 szerese) az eho alapja. [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés]
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. [Eho-tv. 4. § (1) bekezdés]
2.9. Szociális hozzájárulás
2.9.1. Szociális hozzájárulási adó
A munkáltatói társadalombiztosítási járulék helyébe a szociális hozzájárulási adó lép. A szociális hozzájárulási adó egyrészt a kifizetőket, másrészt az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket terheli, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli-ellátásra való jogosultságot nem teremt, valamint az ilyen ellátás alapját, összegét semmilyen módon nem befolyásolja.
A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából a szociális hozzájárulási adóból származó bevételt az arra jogosult pénzügyi alapok között a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani. A szociális hozzájárulási adóval összefüggő adóügyekben a hatósági eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.
Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja. [Mód-tv. 453. §]
2.9.2. Az adó alanyai
A szociális hozzájárulási adó alanyai:
– egyrészt a kifizetők,
– másrészt az egyéni vállalkozók és
– a mezőgazdasági őstermelők.
A kifizetők a természetes személlyel fennálló, a részletesen meghatározott egyes jogviszonyaik alapján kötelezettek az adó megfizetésére. Ilyen jogviszony például a munkaviszony és a személyes közreműködés.
– Kifizető a természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy.
– A kifizetőre irányadó kötelezettségek kiterjednek a természetes személyre is, feltéve hogy a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetője e fejezetben előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja.
– A kifizetőre előírt kötelezettségek kiterjednek a gazdasági társaság, a közös vállalat, az egyesülés és az európai gazdasági egyesülés előtársaságára is.
Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető is, feltéve hogy a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.
Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők e jogállásuk miatt kötelesek szociális hozzájárulási adót fizetni.
A társadalombiztosítási ellátásra jogosító megállapodást megkötő személy szintén köteles a szociális hozzájárulási adót fizetni.
Az adónak nem alanya:
– a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;
– az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
– a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben az szja-törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;
– a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
[Mód-tv. 454. §]
2.9.3. Az adó alapja
Kifizető esetében elsősorban az olyan bevétel, amely az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján illeti meg a vele ilyen jogviszonyban álló természetes személyt. E körbe tartozik például a munkabér, a megbízási díj, a tanulószerződés alapján a tanulót megillető pénzbeli juttatás és a felszolgálási díj 55 százaléka.
A szociális hozzájárulási adónak minden esetben csak a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti (teljes körű vagy korlátozott) adókötelezettség alá eső bevétel az alapja.
Ha a bevétel kifizetése nem történt meg, akkor az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyt megalapozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás az adó alapja.
Egyéni vállalkozó esetében, főszabály szerint, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított egyéni vállalkozói jövedelem a szociális hozzájárulási adó alapja.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, valamint a mezőgazdasági őstermelő, az egyenlő elbánás elve alapján, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében tett nyilatkozat szerinti összeg után állapítja meg a szociális hozzájárulási adót, ha az adóévre vonatkozóan ilyen nyilatkozatot tett.
A kifizetővel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban is álló, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozó adó alapjának 4 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.
A személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony, nem munkaviszony keretében ellátott vezetői tisztségviselői jogviszony, egyéni vállalkozók esetében az adó alapja a hónap első napján érvényes minimálbér összegének 112,5 százaléka (harmincadrész, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján).
Mezőgazdasági őstermelők és egyházi személyek esetében a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér összegével egyezik meg. [Mód-tv. 455. §, 456. §]
2.9.4. Az adó mértéke
A szociális hozzájárulási adó mértéke: az adóalap 27 százaléka.
A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:
a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény;
b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény;
c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távol lévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény;
d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.
[Mód-tv. 459. §]
Főszabály szerint a szociális hozzájárulási adót az adóalany havonta köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Kivételt jelent például az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó olyan egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót, mivel ő negyedévente, valamint az adóévet követően köteles ezt az adót is megállapítani, bevallani és megfizetni.
Az átmeneti szabályok biztosítják a társadalombiztosítási járulék megszűnése és a szociális hozzájárulási adó bevezetése közötti átmenetet.
2.9.5. A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását – valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.
A kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál, veheti igénybe, amelyre vonatkozóan legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül.
A 2011. november 1. és december 31. közötti időszakban természetes személyt munkaviszonyban egyetlen napig sem foglalkoztató kifizető az adókedvezményt az elvárt béremeléstől függetlenül igénybe veheti, feltéve hogy az említett időszakban egyetlen kapcsolt vállalkozása sem foglalkoztatott természetes személyt munkaviszonyban. Az adókedvezmény összegét a kifizetőnek havonta kell megállapítania.
A kedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, amely az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.
A kedvezmény mértéke 2012. évre havonta:
– a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,
– 16 125 forintnak a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot.
Havi 75 ezer forint jövedelemnél érvényesíthető a maximum 16 125 forint adókedvezmény, és a kedvezmény 190 ezer forintos jövedelemnél fogy el.
A kedvezmény mértéke 2013. évre havonta:
– a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,
– 12 000 forintnak a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot,
azzal, hogy a 2013. évben az adókedvezmény érvényesítésénél nem kell teljesíteni az elvárt béremelést.
Folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló a kifizetővel az adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló olyan természetes személy, aki
– 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt;
– 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával – akár csak egyetlen napig – munkaviszonyban állt.
[Mód-tv. 460. §]
2.9.6. Átmeneti rendelkezés
A 2011. december 31-ét követően kifizetett, juttatott vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizető, illetőleg e jogállására tekintettel az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, nem képezi az adó alapját.
[Mód-tv. 467. §]
2.10. Önkéntes egészségpénztári szolgáltatások
A rekreációs jellegű szolgáltatások 2012. január 1-jétől csak a SZÉP kártya szabadidőkártyájával vehetők igénybe. Ezek a szolgáltatások kikerülnek az egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások köréből. Ez azt jelenti, hogy az ilyen szolgáltatások megtérítése a személyi jövedelemadó szempontjából nem lesz adómentes.
2.11. Rehabilitációs hozzájárulás
2012-től 20-ról 25 főre emelkedik a létszámfeltétel, de a 964 500 forint/fő/év hozzájárulási összeg és az 5 százalék foglalkoztatási arány nem változik. [Flt. 41/A. § (1) bekezdés]
