Személyi jövedelemadó
– Teljes egészében megszűnik az adójóváírás,
– az adóalap-kiegészítés részlegesen kivezetésre kerül,
– új cafeteriaelem a munkahelyi étkeztetés lehetősége havi 12 500 forint összegben, havi 5000 forintig adható Erzsébet-utalvány,
– bővül a SZÉP kártya keretében adható juttatások köre,
– a reprezentáció és üzleti ajándék teljes összege adókötelessé válik a személyi jövedelemadóban,
– kamatmentes munkáltatói kölcsön adható a lakásvégtörlesztéshez,
– 7,5 millió forint adómentes munkáltató támogatás adható a lakásvégtörlesztéshez,
– adómentessé válik a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja.
Társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás
– Szélesedik a járulékalap,
– a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal emelkedik,
– a munkáltatói társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó kerül bevezetésre,
– a szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény érvényesíthető, ha a munkabérek nettó értékének megőrzése érdekében megvalósítják a kormány által elvárt béremelést,
– a szociális hozzájárulási adóból a szakképzetlen munkaerő után adókedvezmény érvényesíthető,
– 10 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a béren kívüli juttatások után.
Társasági adó
– Szigorodik a veszteségelhatárolás szabályozása (az elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig érvényesíthető; cégfelvásárlás és átalakulás esetén az elhatárolt veszteség meghatározott esetekben használható fel),
– új adóalap-kedvezmény érvényesíthető a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószággal összefüggésben,
– a bejelentett részesedés fogalma változik, ezzel bővül az adóalap-kedvezmény alkalmazhatósági köre,
– az alultőkésítettség fogalma kiterjed a társasági adóban a nem kamatozó kötelezettségekre, a kötelezettségekkel szemben a követelések beszámíthatók,
– a kedvezményezett átalakulás fogalma kiegészül, megszűnnek az egyes szabályozási ellentmondások,
– a K+F fogalmi meghatározások egységesítésre kerülnek a vonatkozó törvényekben, a saját tevékenységű K+F fogalmára külön meghatározás a társasági adóban,
– ingyenes juttatások szabályozása egyszerűsödik: a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társaságnak nem kell növelni az adóalapját, ha a juttatásban részesülő eredménye negatív, továbbá ismét lesz fogalmi meghatározás az adományra,
– megszűnik a K+F bérköltséghez, szoftverfejlesztők bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény,
– megváltozik a fejlesztési adókedvezmény eljárásrendje, a 100 millió euró összeghatárt meghaladó beruházások esetén a kormány hagyja jóvá az igényelt fejlesztési adókedvezmény összegét.
Általános forgalmi adó
– Az általános forgalmi adó általános kulcsának 2 százalékponttal való emelése,
– levonható a közlekedési eszköz bérlete, lízingdíja utáni áfa.
Regisztrációs adó
– Jelentősen csökken a regisztrációs adótétel (az eredeti összeg 30-50 százaléka lesz).
Gépjárműadó
– A cégautóadó mértéke emelkedik az adótábla differenciáltabbá tételével.
Helyi adó
– Bővül az építményadóban és a telekadóban az önkormányzatok adóztatási mozgástere,
– a helyi adóztatás részeként nem lesz települési adó, építmény- és telekadó esetében továbbra is rögzíti a törvény az adómaximumot, az alapterület szerinti adóztatásban ugyanakkor bármely szempont szerint lehet differenciálni.
Illetékek
– Emelkedik a gépjárműszerzési illeték az illetéktételek újraszabályozásával,
– emelkedik a közigazgatási eljárási illeték,
– egyes bírósági eljárási illetékmértékek növekednek.
Népegészségügyi termékadó
– A népegészségügyi termékadóban az adóztatható termékek köre bővül (pl. extrudált sós termék, lekvárok), emelkedik az adó mértéke.
Baleseti adó
– A gépjármű üzembentartóját új adónemként baleseti adó terheli.
Kulturális adó
– Ismét lesz kulturális adó (korábban hozzájárulásnak nevezték).
Adózás rendje
– Szigorodnak a jogkövetkezmények (az adóbírság jelentős emelése egyes esetekben, a minősített adózókra vonatkozó csökkentett mértékű bírság megszüntetése),
– adóregisztrációs eljárás jogintézményének meghonosítása a fiktív cégalapítások visszaszorítása érdekében,
– új ellenőrzési formák meghonosítása, meglévő ellenőrzési típusok megreformálása (egyes gazdasági események vizsgálata),
– a jogszabályi változástól függetlenül 3 évig hatályos feltételes adómegállapítás társasági adóban és az illetékben,
– új jogintézmény az adózás rendjében a bizonytalan adójogi helyzet bejelenthetősége.
