13.1. Eva
13.1.1. Az adó mértéke, bevételi határ
Jövőre az eva mértéke 37 százalék, és azt 25 millió forint helyett 30 millió forintos bevételi határig lehet választani. [Eva-tv. 2. § (4) bekezdés a), illetve b) pont, 3. § d) pont, 9. §]
13.1.2. Bevallás
A bevallás benyújtásának határideje a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja. [Eva-tv. 11. § (3) bekezdés b) pont]
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával mint mérlegfordulónappal köteles – a számvitelről szóló törvény szerinti – beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint – ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül. [Eva-tv. 20. § (3) bekezdés]
13.2. Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás
13.2.1. FEOR-számmal azonosított foglalkozás
A hatályos szabályozás a már hatályon kívül helyezett statisztikai nómenklatúrán, a FEOR-93 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerén alapul. Az ekho választására jogosító tevékenységeket a jelenleg hatályos FEOR-08 besorolási rendszer alapján határozza meg úgy, hogy az érintettek köre érdemben ne változzon. [Ekho-tv. 2. § e) pont]
13.2.2. Az ekhóval teljesített közterhek
Pontosításra kerülnek az ekhóval teljesített közterhek szabályai is, részben az újonnan bevezetésre kerülő szociális hozzájárulási adót érintően.
A jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után a közterhek az Ekho-tv.-ben szabályozott ekho megfizetésével teljesülnek
– a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterhek,
– a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tag esetében a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá
– a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek.
[Ekho-tv. 8. §]
13.2.3. Az ekho megfizetése, bevallása
Az Ekho-tv. főszabálya szerint a kifizetőt terhelő - megállapított és a magánszemélytől levont – ekhót a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.
E szabálytól eltérően a magánszemély magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető a tárgyhót követő hónap 12-éig a magánszemélyt terhelő, 15 százalékos mértékkel levont ekho összegének 26 százalékát – ha az meghaladja a száz forintot – a magánszemély magánnyugdíjpénztára részére utalja át. A kifizető a magánnyugdíjpénztárnak átutalt összeget a magánszemély magánnyugdíjpénztárához vallja be. A magánszemély magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető az állami adóhatóságnak benyújtandó bevallásában – ha az ekhót a magánszemélyt megillető kifizetésből 15 százalékos mértékkel volt köteles levonni – az ekho-alapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel fizetési kötelezettségként. Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztára részére átutalandó összeg nem haladja meg a száz forintot, azt levonni, bevallani és megfizetni nem kell. [Ekho-tv. 10. § (2) bekezdés]
13.2.4. Az ekhóval teljesített közterhek nyilvántartása, átutalása
A magánnyugdíjpénztár-tag magánszemélyek esetében módosítani szükséges az ekho adóhatósághoz beérkezett összegének megosztására vonatkozó szabályokat. Az adóhatósághoz bevallott és befizetett ekhóból az adóhatóság 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 14,4 százalékot pedig az Egészségbiztosítási Alapnak utal át. [Ekho-tv. 11. § (1) bekezdés b) pont]
13.3. Cégautóadó
A személygépkocsik utáni adóösszeg a környezetre gyakorolt (kedvező, kevésbé kedvező, káros) hatásuk (a környezetvédelmi osztályba sorolás szerint kategorizálva) és a piaci értéküket leginkább kifejezni képes négy kilowatt-kategória kombinációja eredményeként a 2012. évtől a következő:
|
Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) |
Környezetvédelmi osztály jelzése |
||
|
|
0-4 osztály |
6-10 osztály |
5; 14-15 osztály |
|
0-50 |
16 500 forint |
8 800 forint |
7 700 forint |
|
51-90 |
22 000 forint |
11 000 forint |
8 800 forint |
|
91-120 |
33 000 forint |
22 000 forint |
11 000 forint |
|
120 felett |
44 000 forint |
33 000 forint |
22 000 forint |
[Gjt. 17/E. §]
13.4. Ágazati különadó
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (ágazati különadó tv.) a módosító törvény kihirdetése napját követő naptól a bolti kiskereskedelmi tevékenység fogalmát illetően válik egyértelművé.
A bolti kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a törvény szövege továbbra is a TEÁOR-ra utal, tehát az adóköteles tevékenységeket ez alapján lehet azonosítani.
A törvény módosítása mindazonáltal egyértelműsíti, hogy a bolti kiskereskedelem minden olyan kereskedelmi tevékenység, ahol vevőként nem vállalkozó magánszemélyt is kiszolgálnak, más szavakkal nem más, mint fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése. A vállalkozó fogalma alatt a helyiadó-törvény vállalkozó fogalmát kell érteni. A módosítás a kihirdetéssel egyidejűleg lép hatályba, tekintve hogy az adózókra hátrányos változtatást nem tartalmaz, csupán a jogértelmezést egyértelműsítő korrekciót fogalmaz meg. [Ágazati különadó tv. 1. § 1. pont]
A hatályos szabályok szerint az adóévről szóló ágazati különadóról szóló bevallást az adóévet követő év 150. napjáig kell bevallani. 2012. január 1-jétől az ágazati különadó tv. a bevallás benyújtása időpontja – a számviteli törvénnyel és a társaságiadó-bevallás benyújtásával való összhang érdekében - az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja lesz.
13.5. Kulturális adó
Az új adónem bevezetésének oka az, hogy a Kulturális Alap számára új (a jelenlegihez képest) többletbevételi forrás álljon a jövőben rendelkezésre.
13.5.1. Fogalmak
Pornográf tartalomnak minősül az olyan tartalom, amelynek elsődleges célja a szexuálisinger-keltés, és amely a nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolja.
Erotikus tartalmú telefonszolgáltatás: olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuálisinger-keltés, különösen amely nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja.
Belföld: Magyarország területe.
Teljesítési hely: az áfatörvény szerinti teljesítési hely.
[Mód-tv. 468. §]
13.5.2. Adókötelezettség
Adókötelezettség terheli a törvény mellékletében meghatározott pornográf tartalmú termékek első (Áfa-tv. szerinti) belföldi teljesítési helyű értékesítését, a törvény melléklete szerinti pornográf tartalmú szolgáltatás, illetve az erotikus (szex-) telefonszolgáltatás nyújtását. Az adó tehát a pornográfiával kapcsolatos tevékenységekhez, termékekhez kötődik.
A fentieken túlmenően – az egyértelmű jogértelmezés, illetve a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az értelmező rendelkezések körében – a törvény meghatározza azt is, hogy az adókötelezettség vonatkozásában mit kell érteni az ún. erotikus tartalmú telefonszolgáltatás alatt. [Mód-tv. 469. §]
13.5.3. Az adó alanya
Az adó alanya a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítését végző személy, szervezet. [Mód-tv. 470. §]
13.5.4. Az adó mértéke
Az adó mértéke az adóalapra vetítve 25 százalék.
[Mód-tv. 472. §]
13.5.5. Az adó alapja
Az adó alapja az adóköteles termékek értékesítéséből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében a bevétel. Az szja-törvény hatálya alá tartozó adófizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében az adóköteles tevékenységnek a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.
Az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális adó alapja az adóköteles tevékenységnek az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. [Mód-tv. 471. §]
13.5.6. Eljárás
Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, s adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettségét – főszabály szerint – az általánosforgalmiadó-kötelezettségével egyidejűleg teljesíti az állami adóhatósághoz. Az áfabevallásra, -fizetésre nem kötelezett adózók évente egyszer, az adóévet követő második hónap 25. napjáig vallják be, és fizetik meg a kulturális adót. [Mód-tv. 475. §]
A kulturális adóból származó bevétel a Nemzeti Kulturális Alap bevétele. [Mód-tv. 476. §]
13.6. A pénzügyi szervezeteket terhelő különadó
A pénzügyi szervezeteket terhelő különadó-fizetési kötelezettség a 2011-es adóévihez hasonló, tehát továbbra is a 2009. évi beszámoló a különadó-fizetési kötelezettség alapja, kivéve a 2009. évet követően alakult pénzügyi szervezeteket, ahol az utolsó rendelkezésre álló beszámoló az irányadó.
Változik a különadó alapja az egyéb pénzügyi szervezetek esetében azáltal, hogy a különadó alapját a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény előjelhelyes (nettó) összege alapján kell megállapítani. (Az adóalap-számítás módja vitatott volt a 2010. évre vonatkozó bevallási nyomtatvány alapján.) [Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdés 3. a) pont]
A visszaélések elkerülése érdekében abban az esetben is különadó-fizetési kötelezettség keletkezik, ha egy társaság jogutódlással (beolvadással) megszűnik. A módosítás arról rendelkezik, hogy a jogutódnak a jogutódlást követő adóévben külön kell bevallania a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő adózó különadóalapját, első ízben 2012. március 10-ig kell bevallani, és negyedévenként kell négy egyenlő részletben fizetni a negyedévet követő 10-éig. [Különadó tv. 4/A. § (3), (8) bekezdés]
