12.1. Bejelentési szabályok
12.1.1. A tényleges üzletvezetés helyének és a tényleges üzletvezetés helyében bekövetkezett változás bejelentése
A több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság köteles bejelenteni
– a tényleges üzletvezetése helyét, továbbá
– ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg, akkor a magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, valamint
– az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint a tényleges üzletvezetés helye áthelyezése időpontját és az érintett másik államot, ha a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át.
[Art. 16. § (3) bekezdés p) pont, 23. § (4) bekezdés a) pont, 178. § 35. pont]
12.1.2. Zártkörűen működő részvénytársaság bejelentési kötelezettsége
Az adózó köteles bejelenteni
– a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó; vagy
– minősített többségű befolyással rendelkező részvényese
a) cégnevét (nevét),
b) székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét),
c) adóazonosító számát, továbbá
– a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság köteles bejelenteni azt a tényt is, ha
a) a tag, részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy
b) a tag, részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik;
– az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének helyét;
– az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó jegyzett tőkéjének összegét;
– a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe részéről
a) a külföldi vállalkozás megnevezését,
b) székhelyét,
c) cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát).
[Art. 16. § (3) bekezdés e), g), n), o) pontja, 17. § (3) d) pontja]
12.1.3. Az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzése helyének kötelező bejelentése
Közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelenteni az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének a helyét. [Art. 17. § (3) bekezdés a) pont]
12.1.4. A kölcsönvevő munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra vonatkozó bejelentési kötelezettsége
A kölcsönvevő köteles bejelenteni a foglalkoztatás megkezdését megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, továbbá a foglalkoztatás befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő törvényben meghatározott adatokat, a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes azonosító adatait és lakcímét, a kölcsönbeadó nevét, adószámát, valamint a foglalkoztatás kezdő és befejező napját. [Art. 17. § (7) bekezdése]
12.1.5. A készpénzfizetés bejelentése
Kétmillió forintra csökken a korábbi ötmillió forintról a független felek közötti készpénzfizetés bejelentési összeghatára. [Art. 17. § (9) bekezdés b) pont]
12.1.6. Külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók bejelentése
A külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalók bejelentése útján értesül az állami adóhatóság azokról a magánszemélyekről, akik a nyilvántartásában még nem szerepelnek, de adókötelezettségük keletkezik. Változik a bejelentési kötelezettség tárgyi hatálya:
A kirendelt külföldi személy után a bejelentési kötelezettséget minden olyan esetben teljesíteni kell, amikor a Magyarországra kirendelt külföldi illetőségű magánszemélynek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények alapján a személyijövedelemadó-törvény, vagy a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, vagy viszonosság alapján várhatóan magyar személyijövedelemadó-kötelezettsége keletkezik. A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettséget a nem önálló tevékenység megkezdését követő 30 napon belül kell teljesítenie.
Szintén be kell jelenteni az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemélyt, akinek tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében a személyijövedelemadó-törvény, vagy a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, vagy viszonosság alapján magyar személyijövedelemadó-kötelezettsége keletkezik. A bejelentést a változás esetén a változástól számított szintén 30 napon belül kell teljesíteni.
A tevékenység megszűnésének bejelentési szabálya változatlan, de az új szabályokkal összhangban kell értelmezni. [Art. 17. § (10) és (11) bekezdés]
12.1.7. Az adókötelezettséget érintő változások köre
A továbbiakban a változásbejelentés szabályai szerint kell bejelenteni:
– a VPID-szám megállapítása alapjául szolgáló adatokban bekövetkező bármely változást,
– a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés tényét,
– az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról,
– az egyszerűsített végelszámolás megszüntetéséről és
– a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatait is.
Az adókötelezettséget érintő változás különösen a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, az adóköteles tevékenység, vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is.
15 napon belül kell bejelenteni:
– a cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység megkezdését,
– a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését.
[Art. 23. § (2) bekezdése]
12.1.8. Kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése
Az adózónak be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését, a megszűnést követő 15 napon belül. Továbbra is él az az előírás, amely szerint az adózó a kapcsolt vállalkozás adatait az első szerződéskötést követő 15 napon belül köteles bejelenteni. Így a kapcsolt vállalkozási viszonyról az adózónak kétszer kell bejelentést tennie. [Art. 23. § (4) bekezdés b) pont]
12.1.9. Civilszervezetek egyablakos bejelentkezése
Az alapítványoknak és egyesületeknek az adószám megszerzése érdekében első bejelentkezési kötelezettségüket az őket nyilvántartó törvényszékeken keresztül kell teljesíteniük, szemben a korábbi szabályokkal, amikor ezen bejelentési kötelezettségüket az állami adóhatósághoz teljesítették. [Art. 17. § (2), (3a) bekezdése, 17. § (15) bekezdése, 23. § (1), (2), (5), (6) bekezdése, 53. § (5) bekezdése, 128/A. § (5) bekezdése]
12.1.10. Közösségi adószám megállapítása
Az adózó a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is előterjesztheti, az állami adóhatóság a közösségi adószámot legkorábban az adószám megállapításának napjával állapítja meg. [Art. 24. § (8) bekezdése]
12.1.11. Az adószám-felfüggesztés, adószámtörlés
Az adóhatóság számára új lehetőség, hogy a tényleges fiktív társaságokat az adóhatóság adószám-felfüggesztése nélkül törölhetik. Erre akkor kerülhet sor, ha
– ha az adózó székhelye nem valós cím,
– az adózó nem jelenti be szervezete képviselőjét, illetve
– ha nem valós a bejelentett személy.
[Art. 24/B. § (1) bekezdése]
Az adószám felfüggesztésének ideje a felére, 15 napra csökkent. Amennyiben ezen időn belül az adóhatóság nem szünteti meg a felfüggesztést, akkor az adóhatóság az adószám törléséről hoz határozatot. [Art. 24/A. § (4) bekezdése]
Ha az adószám felfüggesztéséről és törléséről szóló határozatot az adóhatóság hirdetmény útján közli az adózóval, akkor a hirdetményt 15 napra az adóhatóság holnapján kell közzétenni. Az ilyen határozatot a hirdetmény közzétételét követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. [Art. 24/B. § (4) bekezdése]
Változás, hogy a 60 napos üzletlezárás és a 60 napos tevékenységtől eltiltás ismételt elrendelése az Art. korábban hatályos rendelkezéseitől eltérően a továbbiakban nem alapozza meg az adószám felfüggesztését. [Art. 24/A. § (1) bekezdése]
12.2. Bizonytalan adójogi helyzet
2012-től új jogintézmény a bizonytalan adójogi helyzet bejelentése. A bejelentést akkor teheti meg az adózó, ha az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan, és emiatt a bevallásában feltüntetett adó vagy adó-visszaigénylés hibás lehet.
Az új jogintézmény lehetőséget teremt a jóhiszeműen eljáró adózók számára arra, hogy adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó egyes jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság) alól mentesüljenek. [Art. 170. § (5) bekezdés c) pont, 172. § (14) bekezdés]
Nem mentesül azonban az adózó egy esetleges későbbi ellenőrzés során feltárt adóhiány, illetve a késedelmi kamat megfizetésének kötelezettsége alól.
Az adózó bevallásában bejelentheti, hogy az általa az adóbevallásban szerepeltett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az annak megállapítására vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek az adózó által elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet.
A bejelentésnek nem lehet tárgya az általános forgalmi adó megállapítása, az innovációs járulék, továbbá a szokásos piaci ár megállapítása.
Az adózó a bejelentést az adóbevallással egyidejűleg teheti meg. A határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtása nem lehetséges. A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének további feltétele, hogy legkésőbb a bevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyv készüljön, amely tartalmazza:
– a tényállást,
– a tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezéseket, valamint
– az adózó által az adóbevallás során elfogadott jogszabály-értelmezést és annak indokait is, továbbá
– az ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő, valamint az adóbevallás azonosításához szükséges adatokat.
Az ellenjegyzett jegyzőkönyvet az ellenjegyzést követő 3 napon belül be kell nyújtani az adóhatóságnak. Ez a határidő is jogvesztő, vagyis nem érvényes a bejelentés, ha az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvet nem, vagy nem időben küldik meg az adóhatóság számára. A jegyzőkönyv adatait az adóhatóság az ellenőrzésre való kiválasztáshoz felhasználhatja.
A bejelentés díjköteles. A díj mértéke a bevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt összeg abszolút értékének 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A díjnak az összege nem a bejelentés alapjául szolgáló jogálláshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettséghez, hanem a bejelentést tartalmazó bevallásban szereplő adófizetési, illetve adó-visszaigénylés abszolút összegéhez kötődik.
A díjat a bejelentést tartalmazó bevallás benyújtásáig kell az adózónak megfizetni. A díjbefizetés határidejében elmulasztása is jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Ebben az esetben a bejelentés nem lesz jogszerű.
Az adóbírság és a mulasztási bírság alól az adózó csak jogszerű bejelentés esetén mentesül. A törvény felsorolja, hogy mely esetekben biztosan nem jogszerű a bejelentés:
– ha az adózó az adójogi helyzetre hivatkozó bejelentéshez kapcsolódó díjat határidőig hiánytalanul nem fizeti meg;
– ha bejelentés nem felel meg a törvényben foglalt bármely feltételnek;
– ha a bejelentést alátámasztó, az adójogi helyzetről szóló jegyzőkönyv nem felel meg a törvény bármely feltételének;
– ha az adózó a bejelentést megalapozó adójogi helyzetnél nyilvánvalóan téves jogértelmezést fogad el (nyilvánvalóan téves a jogértelmezés, ha az adózó az adómértéket nem megfelelően tünteti fel, vagy olyan kérdés szerepel a bejelentését megalapozó jegyzőkönyvben, amellyel azonos tényállást a bíróság már jogerősen elbírált);
– ha nem a rendeltetésszerű joggyakorlás eredménye a bejelentés alapjául szolgáló tényállás (elsősorban adóelkerülési célt szolgáló);
– ha a jegyzőkönyvet a bejelentést követő három napon belül nem nyújtja be az adózó az adóhatóságnak.
A bejelentést tartalmazó adóbevallás ellenőrzése során feltárt adókülönbözet esetében a díjat annak megfelelően ki kell egészíteni a megállapított adókülönbözet azon részének 0,5 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintra, amely rész az adózó által elfogadott és a jegyzőkönyvben rögzített, ámde téves jogszabály-értelmezés következménye. A díj kiegészítésére az adóhatóság az ellenőrzés megállapításáról szóló határozatban kötelezi az adózót. A díjat az adóhatóság honlapján közzétett, erre a célra létrehozott külön számlára kell teljesíteni.
Az utólag ellenőrzés alá vont és bejelentést tartalmazó bevallás esetén az adóhatóság megvizsgálja a bejelentés alapját képező tényállást tartalmazó jegyzőkönyvet.
A nem jogszerű bejelentés esetében az adóhatóság az adózó terhére mulasztási bírságot köteles megállapítani. A mulasztási bírság terheli az adózó mellett a bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvet ellenjegyző szakértőt is, ha
– a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg a törvényi előírásoknak,
– a bejelentés nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezésen alapult, vagy
– az értelmezés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével.
Az előző esetekben az ellenjegyző szakértőt terhelő mulasztási bírság nagysága a bizonytalan adóügyi helyzet bejelentése díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint. [Art. 172. § (20c) bekezdése]
A visszaélések további visszaszorítását szolgálja az a szabály, hogy amennyiben az ellenjegyző szakértő terhére jogerősen mulasztási bírság kiszabása a bejelentett adóügyi helyzet nem jogszerűen megtett bejelentése miatt történik, akkor a bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvet ellenjegyző
– ügyvéd adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő nevét,
– adóazonosító jelét,
– e jogállást eredményező hatósági nyilvántartási számát és
– a jogerős mulasztási bírságot tartalmazó határozat számát
az állami adóhatóság honlapján közzéteszi. [Art. 54. § (5) bekezdés g) pont]
A bizonytalan adójogi helyzetre való bejelentést tartalmazó bevallás által érintett adómegállapítási időszakra vonatkozó utólagos ellenőrzéssel lezárt időszak csak kivételes esetben vonható ismételt ellenőrzésre. Ilyen eset, ha az ismételt ellenőrzés ellátási jogosultságot eredményez, és az ellátás jogosultja az adózótól eltérő személy. Felülellenőrzésre
– csak az Állami Számvevőszék elnökének elrendelése alapján, illetve akkor kerülhet sor,
– ha az adóhatóság az adó megállapítását befolyásoló olyan új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely korábbi ellenőrzéskor még nem volt ismert.
[Art. 115. § (5) bekezdése]
A bizonytalan adójogi helyzetre vonatkozó bejelentést a 2011. december 31-e után benyújtott bevallásokra lehet alkalmazni. Átmeneti szabály szerint a 2012. január 1-jét megelőzően lejárt határidejű adóbevallások esetén a bizonytalan adójogi helyzetet az adózó a bevallás benyújtásának napján írásban is megteheti, ha a bevallást legkésőbb 2012. január 31-éig benyújtja. A határidő jogvesztő, ezt követően igazolási kérelemnek nincs helye. A 2011. január 1-jét megelőzően lejárt határidejű adómegállapítási időszakra vonatkozó, bizonytalan adóügyi helyzet bejelentését tartalmazó bevallás esetén az utólagos vizsgálatra irányuló ellenőrzés lefolytatása kötelező. Az ellenőrzést az adóhatóságnak a jegyzőkönyv benyújtását követő 60 napon belül kell megkezdenie. [Art. 33/A. §, Art. 189. § (13) bekezdése]
12.3. Adóregisztrációs eljárás
Adóregisztrációs eljárást vezetnek be az adószám megállapítása és változásbejelentés esetén. Az adóregisztrációs eljárás lényege, hogy az adóhatóság megbízhatósági vizsgálatot folytat le az újonnan alakuló adózó vezető tisztségviselővel, képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetén az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjával vagy részvényesével szemben az adószám megállapítása előtt. Az adóhatóság szintén megbízhatósági vizsgálatot folytat le a már működő adózó vezető tisztségviselőjével, a képviseleti joggal, vagy 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező taggal, részvényessel (a továbbiakban együtt: tag) szemben a vezető tisztségviselő, illetve a tag (részvényes) személyére vonatkozó változásbejelentést követően.
A megbízhatósági vizsgálat során az adóhatóság első körben a vezető tisztségviselő, illetve a tag "adózási előéletét" vizsgálja, amely vizsgálat eredménye alapján jogosulttá válik arra, hogy az adószám kiadását megtagadja. Az adószám megállapítását követően az adóhatóság még további egy évig törölheti az adózó adószámát, amennyiben az adószám megállapítására a törvényben felsorolt, objektív akadály ellenére került sor, és az adózó nem szünteti meg ezt az akadályt.
12.3.1. Adószámkiadás megtagadása
Az adóhatóság megtagadhatja az adószám megállapítását, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, illetve korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetén az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese olyan adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője vagy tagja, amely
– adózónak az újonnan megalakuló adózó adószám-megállapítása iráni kérelem benyújtásának napján 180 napon keresztül fennálló adótartozása meghaladja a 15 millió forintot (kiemelt adózók esetén a 30 millió forintot), feltéve hogy a más adózóban fennálló vezető tisztviselői, illetve tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon vagy azt követően, bármelyik napon fennáll,
– adózó az újonnan megalakuló adózó adószám-megállapítása iránti kérelem benyújtása napját megelőző 5 éven belül 15 millió forintot (kiemelt adózók estén a 30 millió forintot) meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, illetve tagi jogviszony a felszámolás kezdőnapját megelőző 180. napon, illetve az azt követő bármelyik nap fennállt, vagy
– adózó adószámát az újonnan megalakuló adózó adószám-megállapítása iránti kérelem benyújtása napját megelőző 5 éven belül jogellenes működésre tekintettel az adószám felfüggesztése nélkül jogerősen törölte, feltéve hogy a más adózóban fennálló vezető tisztviselői, illetve tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennáll,
– újonnan megalakuló adózó adószám-megállapítása iráni kérelem benyújtásának napján 180 napon keresztül fennálló adótartozása meghaladja a 15 millió forintot (kiemelt adózók esetén a 30 millió forintot).
Az adóhatóság az előzetes megbízhatósági vizsgálat esetén a kérelem beérkezésétől számított egy munkanapon belül állapítja meg, hogy a fenti kizáró okok fennállása nem valószínűsíthető. Az adószám megadásáról vagy elutasításáról nyolc munkanapon belül hoz döntést. Az adóhatóságnak arra is van lehetősége, hogy döntését megelőzően nyilatkozatot kérjen a vezető tisztségviselőktől, illetve a tagoktól.
12.3.2. Kimentési kérelem
Az elutasító döntés esetén a döntés közlését követő nyolc napon belül az adózó vezető tisztségviselője, illetve tagja, akire tekintettel az adószám kiadását az adóhatóság megtagadta, kimentési kérelmet terjeszthet elő, amelyben bizonyíthatja, hogy
– az adótartozását azért nem tudta kiegyenlíteni, mert termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása ellenértékét nem egyenlítették ki, és így kintlevőségeinek értéke elérte vagy meghaladta az adótartozása nagyságát, valamint a kintlevőségek behajtása érdekében az adott helyzetben tőle elvárhatóan járt el, azaz mindent megtett annak behajtása érdekében;
– nem rendelkezett tagi jogviszonnyal az adószámtörléssel érintett adózóban, illetve abban vezető tisztségviselőként annak jogszerű működésének helyreállítása érdekében az adott helyzetben tőle elvárhatóan járt el.
A kimentési kérelemben foglaltak bizonyítása minden esetben a kimentési kérelmet benyújtó kötelezettsége. Az adóhatóság a kérelmet önálló eljárásban vizsgálja, és arról határozatot hoz. A határozat ellen a benyújtónak fellebbezési lehetősége van, és bíróság előtt is megtámadható. A kimentési kérelem tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig, illetve addig, amíg a bírósági felülvizsgálatra nyitva álló határidő el nem telik, nem emelkedik jogerőre az adószám megtagadásáról szóló határozat.
12.3.3. Megbízhatósági vizsgálat második szintje
Az adóhatóság a megbízhatósági vizsgálat második körében a már létező adózót vizsgálja, ha változás következik be a vezető tisztségviselőjének, képviseletére jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő részvénytársaság esetén az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag személyében. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az új tisztségviselő, illetve tag személye jelent-e olyan akadályt, amelynek, ha az adózó még csak bejegyzés előtt állna, az lenne az eredménye, hogy az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását.
Amennyiben az adóhatóság olyan tényt tár fel, amely eredményként megtagadná az adószám kiadását, felhívja az adózót az akadály 15 napon belüli megszüntetésére. Amennyiben az adózó nem szünteti meg az akadályt, az adóhatóság törli az adózó adószámát, ekkor a cégbíróság elrendeli az adózó kényszer-végelszámolását. A felszólítás kézbesítésétől számított 8 napon belül a vezető tisztségviselőnek, illetve tagnak lehetősége van kimentés iránti kérelem benyújtására. A kimentést elutasító határozattal szemben fellebbezést 8 napon belül lehet benyújtani, a fellebbezés elbírálására 15 nap áll az adóhatóság rendelkezésére. A jogerős határozattal szemben felügyeleti intézkedés nem kérhető.
12.3.4. Igazolás
Az adóregisztrációt megelőzően az adózónak lehetősége van igazolást kérni az adóhatóságtól arra vonatkozóan, hogy miatta nem tagadná meg az adóhatóság az adószám kiadását. Az igazolást kérelemre az adóhatóság 30 napon belül megvizsgálja, az igazolás 15 napig érvényes.
Az adóhatóság emellett fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja az újonnan alakult azon adózókat, amelyek vezető tisztségviselőinek, tagjainak adózási múltja alapján alapos okkal lehet arra következtetni, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a fokozott hatósági figyelem indokolt. [Art. 17. § (2a) bekezdése, 24. § (9) bekezdése, 24/C.-24/E. §, 136/A. §]
12.4. Fokozott felügyeleti eljárás
Az állami adóhatóság fokozott felügyeleti eljárás alá vont adózóra az egyébként rá irányadó általánosforgalmiadó-bevallás és összesítő nyilatkozat gyakoriságánál gyakoribb áfabevallást írhat elő, illetve kötelezheti arra, hogy az adóbevallását, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatát adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel jegyeztesse ellen.
A fokozott adóhatósági felügyelet akár az adószám felfüggesztés nélküli törlését is eredményezheti. Ez abban az esetben történhet meg, ha
– a kockázatelemzés részét képező kérdőívre az adózó határidőn belül nem válaszol, illetve ezen késését nem menti ki;
– az adózó terhére a fokozott felügyelet időtartalma alatt számla-, egyszerűsített számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve a számla, egyszerűsített számla, nyugta nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátása miatt mulasztási bírságot állapítanak meg, továbbá ha
– be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírságot állapítanak meg;
– az adózó terhére az adóhatóság adóbírságot állapít meg, bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisítására, megsemmisítésére tekintettel megállapított adóhiánnyal összefüggésben;
– fokozott felügyeleti eljárás alatt felszólítás ellenére sem teljesíti az adózó bevallási kötelezettségét, és nem menti ki mulasztását.
Az adóhatóság a megbízhatósági vizsgálat második körét követően kockázatelemzési eljárást folytat le. A kockázatelemzés során az adóhatóság kérdőívet küldhet ki az adózónak a tevékenységének bemutatása céljából. A kockázatelemzés során az adóhatóság megállapíthatja, hogy az adózó vezető tisztségviselőjének, képviseletére jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság, illetve zártkörűen működő részvénytársaság esetén a 50 százalékot meghaladó szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagjának adózói múltjára tekintettel kockázatos, illetve hogy a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekből azt állapítják meg, hogy az adózó gazdasági tevékenysége nem megvalósítható. Ilyen eredmény következményeként az adóhatóság fokozott felügyelet alá vonhatja az adózót. Szintén fokozott adóhatósági felügyelet alá vonható az adószám-megállapítás folyamán kimentési kérelemmel élő adózó. [Art. 24/F. §]
12.5. Bevallási szabályok
12.5.1. Áfaösszesítő jelentés bevezetése
2013-tól az általánosforgalmiadó-bevallásban nyilatkozni kell a belföldi termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott és/vagy befogadott számla adatairól, amellyel kapcsolatosan az adott elszámolási időszakban az adózónak áfafizetési kötelezettsége keletkezett, vagy amely után az elszámolási időszakban az adózó adólevonási jogot gyakorolt. Az összesítő jelentés részletes szabályait NGM miniszteri rendelet fogja tartalmazni. [Art. 17. § (5), 31. § (16) és 175. § (27) bekezdését.]
12.5.2. Az áfa gyakoribb elszámolásának és bevallásának választása
Szigorodnak a gyakoribb áfaelszámolásra és -bevallásra való áttérés szabályai. Az adóhatóság nem engedélyezheti az áttérést, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben
– adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt, vagy adószámát a felfüggesztést követően törölték, vagy
– bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette,
– az adóhatóság – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt – jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,
– legalább három alkalommal székhelyet változtatott,
– szerepel(t) az Art. 55. §-ának (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán,
– 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.
Amennyiben a kérelmező gazdasági társaság a kérelem benyújtását megelőző két éven belül alakult, az előzőekben felsoroltakon kívül, a kérelmet az adóhatóság elutasítja abban az esetben is, ha a társaság tagja vagy vezető tisztségviselője az adó végrehajtásához való jog elévülési idején belül jelentős adóhátralékkal rendelkező és/vagy azzal megszűnő más adóalany vezető tisztségviselője, tagja, vagy az volt. [Art. 2. számú melléklet I./Határidők/2. pont b) alpontja]
12.5.3. Pótló bevallás
Az elmulasztott bevallást csak az ellenőrzés megkezdésének napját megelőzően lehet pótolni a jövőben. (Korábban erre az ellenőrzés megkezdéséig volt lehetőség.) [Art. 31. § (4) bekezdés]
12.5.4. Bevallást helyettesítő nyilatkozat
A nullás bevallás kiváltásaként benyújtható ún. "nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló bevallást helyettesítő nyilatkozat" csak a bevallás benyújtására előírt határidőig nyújtható be. Ezt követően az adózó csak az elmulasztott bevallás benyújtásával teljesítheti bevallási kötelezettségét. [Art. 31. § (6) bekezdése]
12.5.5. Az ún. "08-as", "58-as" bevallás
Jelentősen változik a bevallás adattartalma. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó adatok kikerülnek az ún. 08-as bevallás adatai közül, mivel a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszedése, nyilvántartása 2012-től már nem az állami adóhatóság feladata. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjról szóló bevallást közvetlenül a magánnyugdíjpénztár felé kell teljesíteni. Az ellenőrizhetőség érdekében szükséges a magán-nyugdíjpénztári tagság tényének feltüntetése a nyomtatványon.
2012. január 1-jétől megszűnik a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék, azt a szociális hozzájárulási adó váltja fel. Emiatt szintén változik a '08-as és '53-as bevallások adattartama.
Ha egyszer valamely adózó már kötelezetté vált ezen nyomtatványok benyújtására, akkor ezt követően akkor is be kell nyújtania a bevallást az adóév ezt követő minden hónapjára, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulékkötelezettsége - adó- (adóelőleg-) és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.
[Art. 31. § (2), (15) bekezdése, 43. § (1) bekezdése, 54. § (15) bekezdése, 142. § (2) bekezdés d) pontja, 151. § (2) bekezdése, 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/3. pontja]
12.5.6. Soron kívüli bevallási kötelezettség
A végelszámolás nélkül megszűnő cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek, amelyek végelszámolás nélkül szűnnek meg, a jogutód nélküli megszűnésről hozott döntéstől számított 30 napon belül kell valamennyi adóról az adóbevallással még le nem fedett időszakok tekintetében bevallást benyújtaniuk.
Soron kívüli bevallás benyújtására kötelezett az szja-törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző akkor is, ha a tevékenység folytatására való jogosultsága a tevékenységének szüneteltetése során szűnik meg.
[Art. 33. § (3) bekezdés c) és e) pontja]
12.5.7. Tevékenységet lezáró bevallás
Adóbevallási kötelezettségeit a végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt álló adózónak a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg kell teljesíteni.
Így a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg kell teljesíteni:
– a tevékenységet lezáró, illetve
– a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve
– a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.
Az ezen bevallásokban bevallott adót a bevallással egyidejűleg kell megfizetni.
[Art. 33. § (6) bekezdése, 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/1-2. pontja]
12.6. Külföldi munkavállalók önadózása
Az Art. jelenlegi szabályai szerint a külföldi illetőségű magánszemély önadózás keretében a jövedelemszerzéstől számított 30 napon belül bevallja és befizeti a személyi jövedelemadót az állami adóhatósághoz, ha a jövedelemre a kifizetőnek nem volt adólevonási kötelezettsége, vagy a jövedelem kifizetőnek nem minősülő személytől származik.
A 2012-től a külföldi illetőségű magánszemélynek nem kell évközi "soron kívüli" szja-bevallást beadnia, ehelyett a külföldi magánszemély is a belföldi adózókra irányadó normál ütemű, általános szabályok szerint teljesíti személyi jövedelemadóval kapcsolatos adó- és adóelőleg-fizetési, valamint -bevallási kötelezettségét (adóelőleg-fizetés a tárgyévben, adóbevallás és adófizetés a tárgyévet követő év május 20-ig). [Art. 4. számú melléklet 12. pontja]
12.7. Munkáltatói adómegállapítás
Minden munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyről adatot kell szolgáltatnia a munkáltatónak az állami adóhatóságnak. Ennek célja azon magánszemélyek kiválasztása, akik munkáltatói adómegállapítás választása ellenére más adómegállapítási mód igénybevételével is teljesítik adókötelezettségüket (és ezáltal esetenként kétszeresen érvényesítik adó-visszaigénylési jogukat). Amennyiben az adóhatóság tudomására jut, hogy egy magánszemély két különféle adómegállapítási móddal is élni akart, akkor az adóhatóság a munkáltatói adómegállapítástól eltérő más adómegállapítási mód igénybevételével teljesített bevallás adatait csak akkor dolgozza fel, ha a magánszemély igazolja a megadott határidőn belül, hogy a munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult. [Art. 27. § (5)–(6) bekezdése]
12.8. Személyi jövedelemadó késedelmes benyújtásának kimentése
Változik a bírságkiszabási "moratórium" időszaka, ami akkor illeti meg a magánszemély adózót, ha a személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának határidejéig nyilatkozik az adóhatóságnak, hogy a bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani. Ilyen esetben – igazodva az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló objektív 6 hónapos határidőhöz – az adóhatóság november 20-ig nem szabhat ki bírságot (korábban ez a határidő szeptember 20. volt), kivéve azt az esetet, ha a magánszemély a bevallását november 20. előtt benyújtja, de a késedelmét igazoltan nem menti ki. Természetesen bejelentés esetén is a bevallás benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelemmel ki kell menteni a késedelmet.
Nem utasítható el az igazolási kérelem, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, és a határidő-mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. [Art. 31. § (4) bekezdés, 172. § (20) bekezdés.]
12.9. Az adó megfizetése és kiutalása
12.9.1. A kiutalás időpontja
A felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallásokban előterjesztett kiutalási igény teljesítésére nyitva álló határidő az általános szabályokhoz képest meghosszabbodik, a kiutalásra nyitva álló határidő felszámolás vagy végelszámolás esetén 60 nap, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 nap. [Art. 37. § (4) bekezdése]
12.9.2. A jövedelemadó-, egészségügyihozzájárulás- és járulék-visszatérítési igény legkorábbi kiutalási időpontja
A magánszemély jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adó (költségvetési támogatás) iránti igény kiutalása teljesítésének legkorábbi időpontja – függetlenül attól, hogy a bevallás benyújtására papíralapon vagy elektronikus úton került sor – egységesen az adóévet követő év március 1-je, azaz megszűnik a február 1-jével történő kiutalás lehetősége. [Art. 37. § (4) bekezdése]
12.9.3. Késedelmi kamat fizetése
Az adóhatóság a késedelmes kiutalás után nem fizet kamatot, ha az igénylés az igényelt összeg 30 százalékát meghaladóan jogosulatlannak bizonyul (korábban 50 százalékos határ volt).
12.9.4. Bankkártyás fizetés korlátozása pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezettek esetén
Jelenleg a pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózók banki átutalással, a pénzforgalmiszámla-nyitásra nem kötelezett adózók készpénz-átutalási megbízással ("sárga csekken") vagy banki átutalással teljesítik fizetési kötelezettségeiket, emellett lehetőség van mindkét adózói körnek a NAV ügyfélszolgálatain történő bankkártyás fizetésre is.
A módosítás alapján a pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózók esetén – az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetésekre vonatkozóan – az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül történő átutalás és a NAV ügyfélszolgálatán bankkártyás fizetés alkalmazási köre szűkül e fizetési lehetőségek központi költségvetésből finanszírozott magas költségei (főként a kártyadíjak) miatt.
A módosítás a pénzforgalmiszámla-nyitásra nem kötelezett adózók állami adóhatósághoz teljesítendő befizetéseire vonatkozó bankkártyás fizetési lehetőségét nem érinti. Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések esetén a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer használatára átutalás, illetve bankkártyás fizetés keretében lesz mód. [Art. 38. § (1), (1a) bekezdése]
12.10. Költségvetési csalás
A büntető törvénykönyv új tényállása a költségvetési csalás, amely magában foglalja többek között:
– az adócsalás és
– a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás
bűncselekményét is.
Az adó megfizetésének módjára, az elévülésre és a hatósági eljárásra vonatkozó szabályok ennek megfelelően kerültek módosításra. [Art. 40. § (2), (2a) és (3) bekezdése, 135. § (2) bekezdés a) pontja, 142. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 164. § (1)–(1b) bekezdései]
12.11. A végrehajtott összeg elszámolása
Az állami adóhatóság a végrehajtott összeget nem általában az adótartozások esedékességének a sorrendjében, hanem elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el, és csak a fennmaradó összeget számolja el az egyéb adótartozásokra azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig a tartozások arányában. [A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003 évi XV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXXII. törvény 43. § (3) bekezdése]
12.12. Elektronikus úton előállított hiteles másolat megőrzése
Az adózó az iratmegőrzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően előállított hiteles elektronikus másolat megőrzésével is teljesítheti, ha azt jogszabály nem zárja ki. [Art 47. § (8) bekezdés]
12.13. Iratmegőrzési szabályok
Lehetővé válik, hogy az adózók az iratmegőrzési kötelezettségüknek a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően elektronikus úton előállított hiteles másolattal tegyenek eleget. Kivételt képeznek azok az iratok, amelyek eredetiben történő megőrzését jogszabály írja elő.
Az adópolitikáért felelős miniszter kapott felhatalmazást arra, hogy rendeletben szabályozza az adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, nyilvántartások:
a) adóhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásának,
b) másolásának,
c) elektronikus úton történő ellenőrzésének
módjára és formátumára vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat.
[Art. 47. § (8) bekezdése]
12.14. Önellenőrzés
Kikerül az Art. rendelkezései közül az önellenőrzés benyújtására előírt határidő. A hiba feltárásától a mielőbbi önellenőrzés az adózó érdeke, ezért megszűnik az a szabály, amely szerint az önellenőrzést a hiba feltárását követő 15 napon belül kell elvégezni. A határidő megszűnéséhez kapcsolódóan változik az önellenőrzési pótlék számításának szabálya is, az új rendelkezések szerint az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési lap benyújtásáig kell felszámítani. [Art. 50. § (1)–(2) bekezdése, 168. § (3) bekezdése]
12.15. Behajtási irányelv
A behajtási irányelv szabályait átveszi az adózás rendjéről szóló törvény.
A behajtási jogsegély tárgyi hatálya és az érintett személyi kör (adósok köre) jelentősen kibővül, mivel a behajtási jogsegélyt a vámköveteléseken túl alkalmazni lehet bármely olyan adóra, illetékre, amelyet valamely tagállam vagy helyi önkormányzata nevében vetnek ki.
A behajtás iránti megkeresések teljesítése egyszerűsödik a megkereső tagállam által kibocsátott, végrehajtást engedélyező egységes okirat bevezetésével, amely a megkeresett tagállam további hatósági aktusa nélkül lehetővé teszi a végrehajtást a megkeresett tagállamban. A hatóságközi együttműködés gyorsabbá és hatékonyabbá válik az eljárás során kötelezően alkalmazandó formanyomtatványok és nyelvi, fordítási előírások bevezetésével, valamint az elektronikus út alkalmazásával.
A korábbiakhoz képest teljesen új együttműködési formaként, fakultatív alapon lehetőség nyílik az előzetes megkeresés nélküli információcserére is, amely keretében a megkereső tagállam a másik tagállami adózó részére teljesítendő adó- és illeték-visszatérítés kiutalása előtt a visszatérítésről tájékoztathatja az érintett tagállamot (e rendelkezés az áfa-visszatérítésekre nem alkalmazható). [Art. 56. § (1) bekezdése, 60-70. §, 181/A. § (2) bekezdése]
12.16. Ellenőrzési szabályok
12.16.1. Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés
Új előírás 2012. január 1-jétől az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés célja
– a vizsgált adózóval, vagy az adózónak nem minősülő magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó(k) adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése, vagy
– a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szervének hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása.
Az ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, a beszerzések, az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek és a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára. A vizsgálat eredményéről készült jegyzőkönyvet a NAV átadja a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerv részére.
Az ellenőrzés megállapításai alapján az adózót iratainak, nyilvántartásainak, bevallásainak a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására és – ha az önellenőrzés egyébként nem kizárt – önellenőrzésére kötelezhető.
A kötelezés elmulasztása esetén a magánszemély adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10 százalékáig, más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50 százalékáig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremt, sőt akkor is lefolytatható, ha a vizsgált tárgyidőszak tekintetében utólagos ellenőrzés van folyamatban. [Art. 87. § (1) bekezdés d) pontja, 119/A. §, 172. § (20b) bekezdése]
12.16.2. Az ellenőrzés megkezdése
Az ellenőrzés megkezdéséről (kivéve az új eljárás keretében megismételt ellenőrzés) az adóhatóság nem küld előzetes értesítést, az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével kezdődik. Az adóhatóság a megbízólevél kézbesítését mellőzheti, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Ebben az esetben az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, az új eljárás az annak megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napján kezdődik. [Art. 93. § (1) bekezdése, 96. § (1) bekezdése]
12.16.3. Ellenőrzéssel lezárt időszak
Nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély saját magára vonatkozóan, a havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig benyújtandó, az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, a járulékról szóló bevallás utólagos ellenőrzése, ha arra a bevallás benyújtásának adóévében kerül sor. [Art. 87. § (3) bekezdése]
12.16.4. Kötelező ellenőrzés
Megszűnik a felszámolás alatt álló adózók kötelező és a legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózó rendszeresen (legalább háromévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában kötelező ellenőrzése. [Art. 89. § (1) bekezdése, 90. § (2) bekezdése]
A jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságoknak pedig nem legalább 20 százaléka, hanem csak legalább 10 százaléka kerül kockázatelemzés alapján kötelező ellenőrzésre kiválasztásra. [Art. 90. § (7) bekezdése]
12.16.5. Az ellenőrzés befejezése
Az adóhatóság a próbavásárláson túl, az adatok gyűjtését célzó valamennyi ellenőrzés megállapításait ismertetheti, és – amennyiben jogszabálysértést nem tár fel – az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet átadhatja az ellenőrzésnél jelen lévő alkalmazottnak, vagy az értékesítésben közreműködő személynek is. (Korábban erre kizárólag próbavásárlás esetén volt lehetőség.) [Art. 104. § (3) bekezdése]
12.16.6. Kiegészítő ellenőrzés
Kiegészítő ellenőrzés – azonos módon a korábbi szabályozással – mind az adózó észrevétele, mind az adóhatóság saját elhatározása alapján folytatható az ellenőrzés befejezését követően.
A módosítás – pótolva a korábbi szabályozás hiányosságát – az adóhatóság által kezdeményezett ellenőrzés folytatásának a határidejét is szabályozza.
A kiegészítő ellenőrzés határidejét ilyen esetekben az ellenőrzés alapjául szolgáló ok felmerülésétől kell számítani, és elrendelésére legfeljebb az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül kerülhet sor. A kiegészítő ellenőrzés 15 napig tarthat, amelyet az ellenőrzési hatóság vezetője egyszer legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. A kiegészítő ellenőrzést csak rendkívül indokolt esetben a felettes szerv egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről az adóhatóságnak az ellenőrzés kezdőnapjának megjelölésével haladéktalanul értesítenie kell az adózót. A kiegészítő ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. [Art. 104. § (4) bekezdése]
Ellenőrzésre a tényállás tisztázása érdekében a hatósági eljárásban is sor kerülhet 15 napig, amely időtartam nem hosszabbítható meg. Az adózót a hatósági eljárásban történő ellenőrzésről értesíteni kell. Az ellenőrzésről ilyen esetben is jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés befejezéséről a hatóság jegyzőkönyvvel értesíti az adózó, amelyre az adózó a kézbesítést/átadást követő 8 napon belül észrevételt tehet. [Art. 104. § (4a) bekezdése]
12.16.7. Ismételt ellenőrzés
Nincs helye ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság már jogerősen felülvizsgálta. [Art. 115. § (4) bekezdése]
12.16.8. Végelszámolás alatt álló adózók utólagos ellenőrzése
Ha a végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolási eljárás megszüntetése mellett a cég működésének továbbfolytatásáról dönt, és ha az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átadására még nem került sor, akkor a végelszámolási eljárás megszüntetése bejelentésének a napjától az utólagos ellenőrzést és az azt követő hatósági eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni. [Art. 128/A. § (7) bekezdése]
12.16.9. Ellenőrzési irányelv
Az ellenőrzési irányelv megszűnik, az állami adóhatóság elnöke az ellenőrzési irányelvre vonatkozó rendelkezések szerint a továbbiakban ellenőrzési tájékoztatást ad ki. [Art. 90. § (1), (3) és (4) bekezdése]
12.16.10. Becslési adatbázis
Az állami adóhatóság a becslési adatbázis bővítése, illetve frissítése érdekében adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést rendelhet el. Az állami adóhatóság a kiválasztási és ellenőrzési tevékenységének támogatása céljából évente frissülő becslési adatbázist állít fel, amely tevékenységi körök szerint, területi bontásban tartalmazza a forgalmi, létszám- és egyéb, a becslési eljárás szempontjából releváns, ellenőrzés során feltárt adatokat.
12.16.11. Próbavásárlás
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál a próbavásárlás a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy mint hatósági tanú jelenlétében is megkezdődhet. Az adóellenőr a megrendelt termékhez mellékelt bizonylat hiányában jogosult a csomagolását megbontani annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy az eladó a bizonylatot a csomagoláson belül helyezte-e el. Az adóhatóság az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet kizárólag az adózó részére kézbesíti. [Art. 93. § (4) és (5) bekezdése, 104. § (3) bekezdése]
Az adóellenőr a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség vizsgálatára irányuló próbavásárlás esetén csak abban az esetben fedi fel magát, ha jogszabálysértést tár fel, egyéb esetben az ellenőrzési jogosultságát és az ellenőrzés megtörténtét kizárólag a jegyzőkönyv kézbesítése igazolja. [Art. 93. § (4), (5) és (5a), 97. § (5) bekezdése, 98. § (1) bekezdés f) pontja, 104. § (3) bekezdése és a 119. § (2) bekezdés a) pontja]
Az adóhatóság a próbavásárlás (fel nem fedett próbavásárlás) során beszerzett terméket a megfizetett vételár visszatérítése esetén szolgáltatja vissza az adózónak, ennek elmulasztása esetén a vételár eljárási költségnek minősül, aminek érvényesítése érdekében az adóhatóság a terméket az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén pedig azt megsemmisíti. [Art. 93. § (5) bekezdése]
12.16.12. Hiteles fordítás, szakfordítás
A gazdasági eseményt alátámasztó bizonylatot, vagy azt alátámasztó szerződést vagy más dokumentumot, illetve a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, és az azt alátámasztó dokumentációt a továbbiakban angol, német és francia nyelven is köteles az adóhatóság elfogadni. [Art. 95. § (2) bekezdése]
12.16.13. Iratok rendezése, pótlása, javítása
Az iratok, nyilvántartások jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő rendezését, pótlását, javítását az adóhatóság a jövőben nem engedélyezi, hanem arra kötelezi az adózót. A kötelezettség elmulasztása a változást követően 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható. Az ellenőrzés elhúzódásának megakadályozása érdekében csak a kötelezettség teljesítésének és nem a határidőnek az időtartama nem számít bele az ellenőrzés határidejébe, a határidő elmulasztása esetén a kötelezettség teljesítésére szabott határidőt kell figyelmen kívül hagyni. [Art. 95. § (4) bekezdése, 172. § (20b) bekezdése]
12.16.14. Pénztárgép vizsgálat céljából történő bevonása
Az adóhatóság, ha pénztárgéppel való visszaélést tapasztal, a pénztárgépet annak vizsgálata céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 10 napra bevonhatja, ha a tényállás másként nem tisztázható. [Art. 96. § (4) bekezdése]
12.16.15. Elővezetés
A tanúként megidézett személy is elővezethető abban az esetben, ha az első szabályszerű idézésre történő megjelenést elmulasztja, és távolmaradását nem menti ki. [Art. 102. § (1) bekezdése]
12.16.16. A NAV hivatásos állományú tagjának részvétele az ellenőrzésben
Az ellenőrzésnek az adóellenőr személye ellen irányuló veszélyeztetéssel, fenyegetéssel történő akadályozása esetén a rendőri intézkedés mellett lehetőség van arra, hogy a NAV hivatásos állományú tagja az eljárási cselekményeknél jelen legyen, és az eljárás zavartalan lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával biztosítsa. A NAV hivatásos állományú tagja ebben az esetben ellenőrzési cselekményt nem végezhet. [Art. 102. § (2) és (3) bekezdése]
12.16.17. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása után megfizetni elmulasztott adó és járulék becslése
Az adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott után megfizetni elmulasztott adót és járulékot továbbra is becsléssel, de a módosítás alapján legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének alapulvételével köteles megállapítani. [Art. 108. § (8) bekezdése]
12.16.18. Nyugtakibocsátás
Az Art. általános fogalomhasználatához igazodva a "nyugtaadási kötelezettség" kifejezést a "nyugtakibocsátási kötelezettség" fogalom váltja fel.
[Art. 119. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése]
12.16.19. Ellenőrzési határidők
Az ellenőrzési határidő-számítás szabályai új szerkezetben jelennek meg az ellenőrzési határidők és az ellenőrzés lezárására előírt határidők változatlanul hagyása mellett.
Új előírás, hogy a felettes szerv, illetőleg a bíróság által elrendelt új eljárást (ellenőrzést) az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül meg kell kezdeni, a határidő-számítás kezdőnapja ebben az esetben az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napja. Felszámolás esetén az adózó tevékenységet lezáró adóbevallásainak, vagy az azt megelőző időszakra vonatkozó bevallásainak új eljárás vagy ismételt ellenőrzés keretében történő utólagos ellenőrzése a felszámolás közzétételétől számított egy éven túl is befejezhető, azzal, hogy egyszerűsített felszámolás esetén az új eljárást, vagy ismételt ellenőrzést a felszámolást lezáró, az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell befejezni.
Új előírás, hogy a felszámolási eljárást lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzésére nyitva álló határidőt az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás beérkezésétől, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a végelszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a végelszámolást lezáró társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétől kell számítani.
Új előírás, hogy a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás(ok) önellenőrzéssel történő módosítása, kijavítása vagy a hiánypótlás elrendelése esetén a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások ellenőrzésének befejezésére nyitva álló határidőt a bevallás(ok) önellenőrzéssel történő módosításától, kijavításától, vagy a kijavítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől, bírósági felülvizsgálat esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a hiánypótlás teljesítésétől, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra kitűzött határidő utolsó napjától kell számítani.
Új előírás, hogy a továbbiakban az ellenőrzési határidőbe nem számít bele az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozó magatartás időtartama, de legfeljebb 90 nap, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig eltelt időtartam, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig tartó időtartam, továbbá szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartam. Az adóhatóság az adózót az ellenőrzés akadályozása esetén haladéktalanul felhívja az akadályozás megszüntetésére, az ellenőrzési határidő-számítás szünetelésére okot adó többi ok esetében pedig mind annak kezdő-, mind befejező időpontjáról értesíti az adózót. Az adóhatóság az ellenőrzést ezen esetekben az ellenőrzési határidő-számítás szünetelése alatt korlátlanul folytathatja.
Változás, hogy az adóhatóság mind a kapcsolódó vizsgálat, mind a külföldi adóhatóság megkeresése alatt korlátozás nélkül jogosult a vizsgálat folytatására.
Új előírás, hogy abban az esetben, ha a külföldi adóhatóság a megkeresés postára adásától számított egy év alatt sem válaszol a magyar adóhatóság megkeresésére, a válasz hiányában is lezárható az ellenőrzés, ha a tényállás egyébként tisztázott.
Ehhez kapcsolódó új szabály, hogy az adóhatóság abban az esetben, ha a külföldi adóhatóság válasza az ellenőrzés lezárását követően érkezik meg, felülellenőrzést rendelhet el. [Art. 92. §, 116. § (1) bekezdés c) pontja]
12.17. Jogkövetkezmények
12.17.1. Késedelmi pótlék
Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a vagyonszerzésiilleték-tartozás után, ha az illeték kiszabása után az egy éven belül eladott másik lakás értékének beszámítása vagy a jogügylet eredeti állapot helyreállításával való felbontása miatt kerül sor az illeték törlésére. A korábbi szabályozás szerint az illeték törlése és a tartozás eredeti esedékessége közti időszakban a tartozás késedelmi pótlék alapját képezte. [Art. 165. § (1) bekezdése]
Az Art.-ből kikerülnek a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó rendelkezések, tekintettel arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári pótlék nyilvántartása, beszedése kikerül az adóhatóság hatásköréből. Ezért hatályukat vesztik a tagdíjra vonatkozó speciális késedelmipótlék-szabályok is. [Art. 167. § (1) bekezdése]
12.17.2. Adóbírság
Az adóbírság általános mértéke továbbra is az adóhiány 50 százaléka, azonban egyes esetekben ettől jelentősen magasabb mértékben is megállapítható. Ilyen eset, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Ezekben az esetekben az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százalékára emelkedik. [Art. 170. § (1) bekezdése]
Megszűnik a minősített adózók esetében kötelezően alkalmazandó alacsonyabb 20 százalékos bírságmérték.
Amennyiben a munkáltató a magánszemélyt terhelő járulékmegállapítási, -levonási és –bevallási kötelezettségének nem, vagy nem a törvényi feltételek szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány alapján az adóbírságot, illetőleg a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.
Ha a munkáltató a személyijövedelemadó-megállapítási, -levonási és -bevallási kötelezettségeinek nem, vagy nem a törvényben előírt szabályok szerint tesz eleget, akkor az adóhiány a magánszemély javára, azonban az adóbírság és a késedelmi pótlék a munkáltató (kifizető) terhére kerül megállapításra.
Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget bevallási kötelezettségeinek, de ugyanakkor az adóelőleget, adót és járulékot levonta a magánszemélytől, akkor mind az adóhiány, mind az adóbírság és a késedelmi pótlék is a munkáltató (kifizető) terhére kerül megállapításra.
A módosítással különválik a munkáltató (kifizető) megállapítási, levonási, bevallási kötelezettsége elmulasztásának, vagy nem a törvényben meghatározottak szerinti teljesítésének szankcionálása a járulékok, illetve az adók tekintetében. [Art. 170. § (1) és (6) bekezdése]
12.17.3. Mulasztási bírság
Új rendelkezés 2012. január 1-jétől az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során az iratok, nyilvántartások, bevallások jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására, javítására, illetőleg önellenőrzésére tett felhívás nemteljesítése esetén a vizsgált magánszemély adózó a vizsgált gazdasági esemény számla szerinti nettó értékének 10 százalékáig, más adózó 50 százalékáig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art. 172. § (20b) bekezdése]
Számlázóprogramnak nem a jogszabályban szereplő feltételeknek megfelelően történő előállítása, forgalomba hozatala megalapozza az általános mértékű mulasztási bírságot. [Art. 172. § (1) bekezdés h) pontja]
Megszűnik a tevékenység felfüggesztésének intézménye, amelyet helyettesítő bírság vált fel. Az üzletbezárásra okot adó esetben a mulasztási bírság mértéke üzlethelyiség nélküli gazdasági tevékenységet végző magánszemély adózónál 200 ezer forintig, minden más adózó esetében 500 ezer forintig terjedhet. [Art. 172. § (8a) bekezdése]
Adószám nélkül végzett adóköteles tevékenység esetén, amennyiben az adóhatóság nem él az árukészlet lefoglalásával, akkor a határozatot az általános szabályok szerint, és nem kihirdetés útján közli az adózóval. [Art. 172. § (8) bekezdése]
Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezését, közzétételét nem teljesítette a megadott határidőre, akkor az állami adóhatóság első felszólítás mellett 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó az adóhatóság felszólításában megadott határidőig sem teljesíti a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, az adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett, ismételten felhívja az adózót ennek megtételére. Ha az adózó az ismételt adóhatósági felhívás ellenére sem tesz eleget letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének, akkor az adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül törli, az adószám visszavonásáról értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszüntetését. [Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja]
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő, illetve az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletekre vonatkozó nyilvántartási, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén az adózó nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. [Art. 172. § (16) bekezdése]
A Tao-tv. módosítása [Tao-tv. 3. sz. melléklet A/9. pont] meghatározott esetben új nyilvántartási kötelezettséget vezet be az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekről. Ezen kötelezettség megszegése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható, melynek mértéke a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások megszegése esetén fizetendő bírság mértékével azonos módon kerül meghatározásra. [Art. 172. § (12) bekezdése]
A korábbi szabályozás szerint ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki. Csekély értékű áruk esetén azonban a kiszabható mulasztási bírság összegének nem volt visszatartó ereje, ezért bírságminimum kerül meghatározásra, így igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a magánszemélyre kiszabandó mulasztási bírság mértéke 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint. [Art. 172. § (19) bekezdése]
12.18. A nem vitatott visszaigénylés kiutalása
A kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság a nem vitatott költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az ezen részösszegre vonatkozóan felvett jegyzőkönyv alapján kiutalhatja, míg az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytatja. A részösszegekre vonatkozó jegyzőkönyvek tekintetében észrevételnek nincs helye. [Art. 106. § (3) bekezdése]
12.19. Kézbesítési vélelem szabályainak változása
A módosítás egyrészt az adóhatósági iratok kézbesítési szabályait hozza összhangba a postai kézbesítés szakkifejezéseivel, másrészt nagyobb hangsúlyt ad az adózó címe adóhatósági bejelentésének, egyértelművé téve, hogy az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő címre küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem beáll, ha az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt a kézbesítés megkísérlésekor megtagadja, vagy a "címzett ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz.
A módosítás másrészt azt a gyakorlati problémát kezeli, hogy az adózó meghatalmazott képviselője részére kézbesített iratot a képviselő nem veszi át, a kézbesítési vélelem beálltát megelőzően pedig bejelenti a képviseleti jog megszűnését, ami az adóhatósági eljárás elhúzódásához vezet. A módosítással az adóhatóság a meghatalmazott részére történő postázással egyidejűleg az iratot az adózó részére is megküldheti.
Elektronikus bevallás benyújtására kötelezettek fizetési könnyítési, adómérséklési kérelmeiket kizárólag elektronikus úton teljesíthetik.
Az új előírások értelmében az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózók valamennyi bejelentési, változásbejelentési kötelezettségüket elektronikus úton kell, hogy teljesítsék. [Art. 124. § (1), (2) és (7) bekezdése]
12.20. Csoportos adóalanyok kizárása a fizetési könnyítés, adómérséklés lehetőségéből
Új szabály, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára fizetési könnyítés, adómérséklés nem engedélyezhető. [133. § (10) bekezdése, a 134. § (4) bekezdése]
12.21. Automatikus részletfizetési lehetőség szabályainak módosítása
A jövőben csak az adózóra irányadó bevallási határidőben benyújtott bevallásban megtett nyilatkozat alapján illeti meg a kedvezmény a magánszemélyt. A módosítás egyértelműsíti, hogy az első részlet esedékessége az általános szabályok szerint az szja megfizetésére vonatkozó határidő. [Art. 133. § (10) bekezdése; 134. § (4) bekezdése; 133/A. §]
12.22. Feltételes adómegállapítás
Újraszabályozásra kerültek a feltételes adómegállapítás szabályai. Két új feltételes adómegállapítási kategória:
– a tartós feltételes adómegállapítás és
– a sürgősségi feltételes adómegállapítás.
12.22.1. Tartós feltételes adómegállapítás
Társaságiadó-kötelezettséget megállapító határozat esetében lehetővé válik, hogy a feltételes adómegállapítási határozat adóhatósági kötőereje 3 évig az adókötelezettség változásával járó jogszabály-módosítás esetén is fennmaradjon, ha:
– az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy
– az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben – az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg – legalább 1 milliárd forint.
Amennyiben az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás során hozott határozat – az adóévre vonatkozó beszámoló benyújtásának időpontjától kezdődően – csak a jövőbeli jogszabályváltozás(ok) figyelembevételével alkalmazható. Ebben az esetben a díj visszafizetésének nincs helye.
Nem alkalmazható a tartós feltétes adómegállapítás határozat, ha az ügylet tényállásában tartalmi változás következik be.
A tartós feltételes adómegállapítás díja az eredeti díj háromszorosa, de maximum 15 millió forint. Amennyiben az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. [Art. 132. § (2), (3) és (6) bekezdése]
12.22.2. Gyorsított feltételes adómegállapítás
Lehetővé válik "gyorsított" feltételes adómegállapítási határozat kibocsátása. A sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem előterjesztése esetén az elsőfokú eljárás ügyintézési határideje 30 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
A sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének kétszerese. [Art. 132. § (4) és (6) bekezdése]
12.22.3. Jövőbeni ügylet fogalma
Ehhez kapcsolódva módosul a jövőbeni ügylet fogalmának meghatározása. Jövőbeni ügylet a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül.
Jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján az adó feltételes, vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére. [Art. 178. § 16. pontja]
12.22.4. A kérelem tartalma
Új szabály, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kérelemhez csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát. [Art. 132. § (5) bekezdése]
A díjfizetés összegét meghatározó szabályok között új kategóriák kerültek bevezetésre.
A fizetendő díj mértéke 10 millió forint a szerződéstípusra, illetőleg szerződéscsomagra vonatkozó kérelem esetén.
A díj mértéke 8 millió forint a több, gazdasági célját tekintve egymással össze nem függő, de adójogi jogkövetkezményeik tekintetében hasonló vagy azonos, jövőben megkötendő jogügyletet tartalmazó (keret)kérelem esetén. [Art. 132. § (6) bekezdése]
Új szabály szerint nem rendelhető el ellenőrzés a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásától, a feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő 15 nap elteltéig abban az esetben,
– ha folyamatos jogügyletről van szó, vagy
– ha a kérelmező a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását követően a kérelemben szereplő szerződést vagy egyéb jogügyletet már megvalósította.
[Art. 132. § (10) bekezdése]
Ha a feltételes adómegállapítási üggyel kapcsolatban közigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban, akkor az adópolitikáért felelős miniszter a határozat meghozatala során megkeresheti a NAV-ot, amelynek öt napon belül kell nyilatkoznia, tájékoztatást adnia. [Art. 132. § (11) bekezdés]
12.23. Felügyeleti intézkedés
Korlátozottabbá válik a felügyeleti intézkedés iránti kérelem lehetősége. Az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedés ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzéséhez kötött, ennek elmaradása a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításához vezet.
A bíróság által felülvizsgált döntés tárgyában nincs helye felügyeleti intézkedésnek.
A továbbiakban vizsgálat nélkül nem utasítható el a felügyeleti intézkedés iránti kérelem arra való hivatkozással, hogy a döntés megváltoztatása nem várható. [Art. 141. § (1) és (5) bekezdése]
12.24. K+F tevékenység minősítése
Új előírás 2012. január 1-jétől a feltételes adómegállapítás intézményéhez hasonló rendszer kerül bevezetésre a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott K+F tevékenységek minősítése esetén is. Az előzetes minősítés során a tevékenység megkezdését megelőzően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a tevékenység K+F jellegét megerősítő határozat kiadmányozását lehet majd kérni, az eljárás részletszabályait külön jogszabály tartalmazza majd.
Az adóhatóság utólagos minősítési eljárás keretében megkeresheti a Szellemi Tulajdon Hivatalát, ha az adóhatósági ellenőrzés során felmerül az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból történő minősítésének szükségessége, vagy a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez történő hozzárendelhetőségének kérdése. [Art. 5. § (2a) bekezdése, 54. § (3) bekezdése, 95. § (5a) bekezdése, 178. § 36. pontja]
Az új jogintézményhez kapcsolódóan az Art. bevezette a kutatás-fejlesztési tevékenység fogalmát, amelyet a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztésként határoz meg. (Art. 178. § 36. pontja)
12.25. Végrehajtási szabályok
12.25.1. Túlfizetés átvezetése
Az új rendelkezés értelmében az adóhatóság az adózó adótartozásának végrehajtása során végrehajtási cselekményként az adózó adószámláján nyilvántartott túlfizetést nem kizárólag az adóhatóság által nyilvántartott adótartozásra, hanem azokra az adók módjára behajtandó köztartozásokra és eljárási költségekre is elszámolhatja, amelyeket szintén az adóhatóság tart nyilván. Garanciális jellegű rendelkezés, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság nemcsak értesíti az adózót, hanem végzést hoz. Változás, hogy a túlfizetés elszámolása nem kötelező, arról az adóhatóság dönt. Az állami adó- és vámhatóság a túlfizetést az általa végrehajtott összeg elszámolásának általános szabályai szerint számolja el azzal, hogy az adótartozások kielégítését követően lehet a fennmaradó túlfizetést köztartozás jogosultjainak átutalni. [Art. 150/A. § (1)–(2) bekezdése]
12.25.2. Adók módjára behajtandó köztartozás
Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja a továbbiakban nem a negyedévet követő hó 15. napjáig, hanem a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével keresi meg az adóhatóságot behajtás végett. A megkeresés alsó összeghatára megemelkedett 5000 forintról 10 000 forintra, szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban 3000 forintról 5000 forintra. [Art. 161. § (1) bekezdése]
12.25.3. Az elévülési szabályok változásai
Az elévülést közvetetten érintő módosítással megvalósul, hogy az adóhatóság az általa nyilvántartott túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően a túlfizetés összegét a jövőben az adózó kérelmére is elszámolja az adózót terhelő más adótartozásra. Emellett az elévülés új eljárására történő utasítás miatti meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés is pontosításra kerül.
Jogalkalmazást segítő pontosítás az új eljárásra utasítás miatti 6 hónapos elévüléshosszabbításra vonatkozó módosítás. [Art. 43. § (5) bekezdése, 164. § (13) bekezdése]
12.26. Az intézkedésekkel összefüggő módosítások
A módosítás megszünteti a tevékenységfelfüggesztés jogintézményét, tekintettel arra, hogy annak alkalmazására a gyakorlatban kevés esetben került sor, illetve a szankció ellenőrizhetősége – például vásározó tevékenység esetén – szinte lehetetlen. Az intézkedési formát ún. helyettesítő bírság váltja fel.
A törvénymódosítás pontosítja, hogy az üzletlezárás mellőzését a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső nem valamennyi helyi szükséglet, hanem csak az alapszükségletek más módon való ki nem elégíthetősége alapozza meg. Ezzel kapcsolatosan a törvény – értelmezést segítően, nem zártkörűen – meghatározza, hogy különösen az intézkedés mellőzésére okot adó körülmény, ha az intézkedés élelmiszer-ipari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozná, mely a településen egyébként más módon nem érhető el. További új elem, hogy a mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságnak vizsgálatakor az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott méltányossági szempontokat mérlegeli. [Art. 90. § (7) bekezdés ac) pontja, 174. § (1), (3), (6), (7) bekezdése]
12.27. Elektronikusan lekérdezhető adatok
Bővül az elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) lekérdezhető adatok köre. A jövőben mind a munkavállaló, mind a munkáltató/kifizető lekérdezheti a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos, maga által tett, vagy rá vonatkozó bejelentéseket. Ezzel a magánszemélyek egyszerűen ellenőrizhetik, hogy munkaviszonyuk bejelentésre került-e, illetve a munkáltatók/kifizetők is könnyen meggyőződhetnek arról, hogy nincs-e mulasztásuk a bejelentéssel kapcsolatosan. Új lehetőség ezenfelül az állandó meghatalmazottak nyilvántartásának lekérdezhetősége, ami az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának nevére, adóazonosító jelére terjed ki. [Art. 175. § (15) bekezdése]
