11.1. Illeték- és díjfizetési kötelezettség
Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.
Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére – közigazgatási szolgáltatásként -
a) a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva, vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltatóhelyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy
b) soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében
folytatja le.
[Itv. 1. §]
11.2. Gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetéke
2012-től nem a hajtómotor hengerűrtartalmának megkezdett cm3-e, hanem a hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű életkorához igazodó differenciálásban. Ez egyben a gépjárműszerzéshez kapcsolódó illetékmértékek emelését is jelenti, a konkrét mértékek a következők.
Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) |
Jármű gyártástól számított kora |
||
|
0-3 év |
4-8 év |
8 év felett |
0-40 |
550 Ft/kW |
450 Ft/kW |
300 Ft/kW |
41-80 |
650 Ft/kW |
550 Ft/kW |
450 Ft/kW |
81-120 |
750 Ft/kW |
650 Ft/kW |
550 Ft/kW |
120 felett |
850 Ft/kW |
750 Ft/kW |
650 Ft/kW |
Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni [Itv. 24. § (1) bekezdés]
A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű buszok, tehergépjárművek és vontatók esetében a módosítás szerint maximum a 120 kW-os hajtómotorral rendelkező gépjárművekre vonatkozó illetékmértéket kell alapul venni a fizetendő illeték meghatározása során. [Itv. 24. § (7) bekezdés]
11.3. Illetékmentességek, illetékkedvezmények
11.3.1. Ingatlan, vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak, valamint a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékfizetési kötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. [Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont]
11.3.2. Egyéni cég egyszemélyes gazdasági társasággá történő átalakulása
Illetékmentessé válik az egyéni cég egyszemélyes gazdasági társasággá történő átalakulása. 2010. január 1-jétől nem minden Gt. szerinti átalakulással megvalósuló jogutódlás, hanem kizárólag a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés illetékmentes. Ebbe a körbe azonban – a korábbi szabályokkal szemben – nem tartozik bele az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása, ezért az illetékmentességet a módosítás iktatja be. [Itv. 26. § (1) bekezdés v) pont]
11.3.3. Elektromos autók
Kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárművek magyarországi elterjedése érdekében az ilyen típusú gépjármű tulajdonjogának, illetve az ezen gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jogok (üzembentartói, használati, haszonélvezeti jog) visszterhes megszerzése illetékmentes lenne. [Itv. 26. § (1) bekezdés w) pont]
11.3.4. Építési kedvezmény
Lehetővé válik, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet ne csak a gazdálkodó szervezet jogutódja, hanem a természetes személy örököse is igénybe vehesse, "folytathassa" a lakóház felépítésére nyitva álló, 4 éves határidőn belül. Ebben az esetben – értelemszerűen – a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja a lakóház felépítését. [Itv. Itv. 16. § (2d) bekezdés, Itv. 17. § (2d) bekezdés]
11.4. Közigazgatási hatósági eljárás illetéke
11.4.1. Az illeték mértéke
Az általános tételű eljárási illeték, egyes bírósági eljárási illeték mértéke emelkedik. Az eljárási illeték általános mértéke 3000 forintra emelkedne a jelenlegi 2200 forintról. [Itv. 29. § (1) bekezdés]
11.4.2. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért meghatározott illetéket kell fizetni, amelynek mértékét a módosítás differenciáltan állapítja meg attól függően, hogy az eljárást a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le. [Itv. 29. § (3) bekezdés]
11.4.3. Eljárási illeték utólagos elszámolása
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő engedélyezése a NAV elnökéhez fog tartozni. A hatályos szabályozás értelmében az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezheti a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését azon gazdálkodó szervezetek részére, melyek igazolják, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 250 bírósági peres és nemperes eljárást kezdeményeztek. Ez a hatáskör átkerül a NAV-hoz, amelynek indoka, hogy 2007. január 1-jétől az illetékhivatalok integrálódtak az állami adóhatóságba, a NAV elnöke valamennyi regionális adó-főigazgatóság felügyeletét és irányítását ellátja. [Itv. 74. §]