10.1. Népegészségügyi termékadó
10.1.1. Előrecsomagolt termék
Módosul az előrecsomagolt termék fogalma, és azt is előrecsomagolt terméknek tekinti, amely esetben a terméket darabonként csomagolják be, a fogyasztó számára történő értékesítése pedig darabonként vagy tömeg alapján történik. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzítésre kerül a teljesítési időpont, a taurin és a sör, valamint a cukrozott kakaópor, továbbá a metil-xantin fogalma.
Ahhoz, hogy egy termék a Neta tv. értelmében adókötelessé váljon – többek között –, ún. előrecsomagoltnak kell lennie.
A Neta tv. ezért meghatározza az előrecsomagolt termék fogalmát, melyről a következő feltételek együttes teljesülése esetén lehet szó:
a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,
c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és
d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek
da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),
db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.
2012. január 1-jétől előrecsomagolt terméknek minősül az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik. Így adókötelessé válik az a termék, amelynek csomagolásán darabonként külön nincs feltüntetve a termék tömege (idetartozik például a boltokban ömlesztve kapható, a vevő által kiválasztott, külön leméretett "kilós" szaloncukor, vagy a darabáron kapható konyakmeggy). [Neta tv. 1. §-a 4., 9., 10., 11. pontok]
10.1.2. Adókötelezettség
A népegészségügyi termékadóban bővül az adó alá tartozó termékkör.
A Neta tv. 2011. szeptember óta ötféle adóköteles termékcsoportot különböztet meg, mely 2012-től további három termékkörrel egészült ki:
– adóköteles lesz az ún. ízesített sör, azaz az az ital, amely sört (a VTSZ 2203 szám alá tartozó termék) és hozzáadott cukrot tartalmaz, feltéve hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm/100 milliliter mennyiséget (5 százalékot),
– az alkoholos frissítővel (long drinkek) is, amely a 2208 VTSZ szám alá tartozó ital (alkoholos ital), amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm/100 milliliter mennyiséget,
– a gyenge minőségű lekvárral, azaz az ún. gyümölcsízzel, amely a 2007 VTSZ szám alatti terméket jelenti a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti dzsem, extradzsem, extrazselé, marmelád, a különleges minőségű lekvár kivételével.
Az üdítőitalok és az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetén már nem a termék hozzáadott cukortartalma, hanem a teljes cukortartalma dönti el, hogy adókötelesek vagy sem. Ez nyilván azoknál a termékeknél jelent változást, melyeknek van saját cukortartalma (például a sütemény vagy édes keksz tartalmaz gyümölcsöt).
10.1.2.1. Cukrozott készítmények
A jelenlegi szabály értelmében azok az üdítőitalok és az előrecsomagolt cukrozott készítmények adókötelesek, melyek esetén a termék hozzáadott cukortartalma meghalad egy bizonyos értéket (üdítőital esetén 8 gramm/100 milliliter, cukrozott készítmény esetén 25 gramm/100 gramm).
Problémát jelent azonban a vámhatóság és az adózó számára a hozzáadott cukortartalom meghatározása, ha a terméknek van olyan összetevője, amely alapján saját cukortartalommal rendelkezik (pl.: gyümölcstartalmú italok, sütemények). Ezért változik az üdítőitalok és a cukrozott készítmények fogalma, az adókötelezettség feltételének csak azt kell tekinteni, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrot, és mennyi az összcukortartalma.
Az adóköteles termékköröknél az üdítőital fogalmának meghatározásánál a 25 százalék gyümölcshányadot tartalmazó italok, sűrítmények, nektárok, gyümölcslevek a hatályos szabályozás értelmében nem tartoznak az adó hatálya alá. A módosítással – hasonló élettani hatásuk miatt – az adó hatálya alá nem tartozó termékek körét kibővíti a legalább 25 százalék zöldséghányadot tartalmazó italokkal, sűrítményekkel, nektárokkal, zöldséglevekkel.
10.1.2.2. Energiaitalok
Az energiaitalokra vonatkozó termékmeghatározás akként változik, hogy a jövő évtől energiaitalnak számít az az ital, amely metil-xantint (idetartozik a koffein, a teofillin, a teobromin) és taurint (2-aminoetán-szulfonsav) tartalmaz, és
– a metil-xantin-tartalom meghaladja a 1 milli-gramm/100 milliliter mennyiséget vagy
– a taurintartalom meghaladja a 100 milligramm/100 milliliter mennyiséget.
Tulajdonképpen mindegy, hogy a metil-xantint vagy a taurint a termék maga vagy annak összetevője tartalmazza, továbbá az is, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrot. A módosítással adókötelessé válnak a "light", cukormentes energiaitalok, valamint azok az energiaitalok is, amelyekben a koffeint a gyártó nem közvetlenül a termékhez adja hozzá, hanem olyan összetevőt tartalmaz, amely koffeint, teobromint vagy teofillint tartalmaz.
10.1.2.3. Ízesített sör, alkoholos frissítő
Adókötelessé válik az ún. ízesített sör. Ez a kategória a piacon az utóbbi időben nagy számban megjelenő gyümölcsös (narancsos, citromos, grépfrútos, almás) söröket öleli fel, amelyek közös jellemzője, hogy üdítőital és sör keveréke, és alkoholtartalma rendkívül alacsony (3 százalék alatti). Ezen termékkör népegészségügyi termékadóval történő adóztatását az indokolja, hogy egyrészt jelentős mértékben tartalmaz cukrot, másrészt üdítőital jellegére tekintettel a fiatalok is szívesen fogyasztják, így tulajdonképp segít az alkoholra való rászokásban.
Ugyancsak bővül a termékadó-köteles termékkör az ún. alkoholos frissítőkkel (long drinkekkel), amelyek közös jellemzője, hogy üdítőital és alkohol (rövid ital) keveréke, és alkoholtartalma szintén alacsony (5 százalék alatti). Ezen termékeknek az adó alá történő bevonását az ízesített söröknél leírt szempontok indokolják.
10.1.2.4. Népegészségügyi termékadót nem viselő pékáru
A törvény a sós snackek között említi a pékárut. E fogalom azonban jogbizonytalanságot okozott (alatta a köznyelvi értelmezésből kiindulva a kiflit és a zsömlét kell érteni). Ezért a jövő évtől hatályos módosítás arról rendelkezik, hogy nem tartoznak a sós snackek csoportjába a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sütőipari termékek (például a kifli és zsemle mellett, a zsemlevekni, a cipó, péksütemények), ha sótartalmuk nem haladja meg a 2 gramm/100 gramm mennyiséget.
Nem lesznek adókötelesek a legalább 50 százalékban tejalapú italok és cukrozott termékek.
10.1.2.5. Sós élelmiszerek
Adóköteles lesz az a sós élelmiszer is, amely extrudálással készül, tekintettel sótartalmára, azonos hatású, mint a pörkölt vagy sütött termék.
10.1.2.6. Gyümölcsízek, lekvárok
Kiterjed a népegészségügyi termékadó hatálya a gyümölcsízekre (lekvárokra) a magas gyümölcstartalmú extradzsemek és különleges minőségű lekvárok kivételével – magas cukortartalmukra tekintettel. [Neta 2. §]
10.1.3. Az adó mértéke
A népegészségügyi termékadó mértéke emelkedik 2012.január 1-jétől.
Az adó mértéke:
– üdítőital esetében 5 forint/literről 7 forint/literre, azonban a 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcstartalmú szörpök, sűrítmények, koncentrátumok esetén 200 forint/literre emelkedik az adó mértéke,
– energiaital esetében 250 forint/liter marad az adómérték,
– előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében 100 forint/kg-ról 130 forint/kg-ra emelkedik az adómérték, kivéve a cukrozott kakaópor (1806 10 VTSZ szám alá tartozó termék) esetén, ahol az adó mértéke 70 forint/kg lesz,
– sós snackek esetében és ételízesítők esetén 200 forint/kg-ról 250 forint/kg-ra nő az adó.
Az új termékek, így az ízesített sör és az alkoholos frissítő adómértéke 20 forint/liter lesz, míg a gyümölcsíz adótétele 500 forint/kg. [Neta 6. §]
10.1.4. Eljáráshoz kapcsolódó módosítás
Az adóalany vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el [Neta 10. § (7) bekezdés]
A népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. [Neta 11. §]
10.1.5. Kedvezmények
A foglalkoztatásbővítési célú, még hatályban nem lévő adókedvezmény hatályon kívül helyeződik. [Neta 7. § (4) bekezdés]
10.2. Baleseti adó
A Neta tv. az egészségügy forrásainak bővítése érdekében 2012. január 1-jétől egy új fejezettel és egyúttal egy új adónemmel, a baleseti adóval egészül ki.
10.2.1. Adókötelezettség
A gépjárműhasználattal szükségszerűen együtt járó baleseti kockázat okán a gépjármű üzembentartójának balesetiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.
A baleseti adót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után kell fizetni. Az adókötelezettség – főszabály szerint – a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján (legkorábban a gépjármű forgalomba helyezésének napján) keletkezik, s a biztosítási időszak utolsó napján szűnik meg. A biztosítási időszak általában egy év, ennél rövidebb akkor, ha gépjárművet eladják, vagy a gépjárművet véglegesen kivonják a forgalomból. Az adót ugyanarra az időszakra kell fizetni, mint a kötelező felelősségbiztosítás díját, tehát például a forgalomból való ideiglenes kivonás idejére, azaz a biztosítási időszak szünetelésének időszakára nem.
Az előzőtől eltérő az adókötelezettség megszűnésének napja, ha a biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt megszűnik, a biztosító ezt jelzi a kötvénynyilvántartó szerv számára, és az okmányiroda a gépjárművet a forgalomból kivonja. Ebben az esetben az adókötelezettség egészen a forgalomból való kivonás napjáig, vagyis addig tart, amíg a gépjármű után a felelősségbiztosítás díját is fizetni kellett volna.
10.2.2. Az adó alanya
Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit/amelyet a felelősségbiztosításidíj-fizetés terhel, vagyis a gépjármű üzembentartója. Az adót mindig az adó alanyának kell megfizetnie. (Neta 11/A., 11/B. §]
10.2.3. Az adó alapja
Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, tekintve, hogy e díj összege kifejezi a biztosítotthoz (gépjárműhasználóhoz) kapcsolódó baleseti kockázat nagyságát.
Határozott időtartamú biztosítás esetén az adó alapja a határozott időtartamra kalkulált biztosítási díj.
A fedezetlenségi időtartam, továbbá a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, melyre a biztosító az adót nem szedte be (mert a biztosított által fizetett összeg nem volt elégséges a díj és az adó együttes összegére), a Magyar Biztosítók Szövetsége által közzétett – a türelmi idő első napján érvényes – fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata. [Neta 11/C. §].
10.2.4. Az adó mértéke
Az adó mértéke az adóalap 30 százaléka, legfeljebb azonban 83 forint/nap/gépjármű, azaz egy biztosítási évre (12 hónapra) legfeljebb gépjárművenként 30 295 forint lehet. [Neta 11/D. §]
10.2.5. Az adó megállapítása
Az adómegállapítás módját illetően az adó az adókötelezettség bizonyos időszakában beszedéssel az adókötelezettség fennmaradó időszakában, továbbá meghatározott esetben önadózással teljesítendő.
10.2.5.1. Adóbeszedés
Az adó – főszabályként – beszedéses adóként működik. A biztosítási szerződés hatályának időszakában, tehát amíg a felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító kockázatviselése tart, és a biztosított a biztosítási díjat vagy – a díjfizetéssel nem érintett biztosítási időszakra a türelmi időszakot követően – a fedezetlenségi díjat fizeti, az adót a biztosító, mint az adó beszedője állapítja meg, és szedi be a díjjal együtt. A biztosítónak az adó összegét a díj, díjrészlet esedékességével (jellemzően: évente, félévente, negyedévente, havonta) azonos ütemezésben kell megállapítania és beszednie.
Az üzembentartó által a felelősségbiztosítással kapcsolatban fizetendő összeg két részletből áll: a felelősségbiztosítás díjából és az arra felszámított adóból. Abban az esetben, ha a díjfizetésre és adófizetésre kötelezett üzembentartó a fizetési kötelezettségnél kisebb összeget fizet meg, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészében az adó összegét fizette meg.
A beszedés kockázata a biztosító felelőssége, az adót ugyanis akkor is köteles megfizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Ha a biztosított a biztosítási díj és a baleseti adó együttes összegénél kevesebbet, de a baleseti adó esedékes összegénél többet fizet, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adót fizette meg. Ez a rendelkezés a mögöttes felelősséget viselő biztosítók védelmét is szolgálja, mert ez esetben – a biztosítási díj kiegyenlítésének elmaradása okán – a biztosítási jogviszonyt a vonatkozó biztosítási jogszabályok alapján egyoldalúan felmondhatják.
10.2.5.2. Önadózás
A határon átnyúló biztosítási szolgáltatás esetén a főszabálytól eltérően az adó alanya önadózással teljesíti adókötelezettségét, azaz saját maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót, a biztosítási díj esedékességét követő hónap 15. napjáig.
Az adóalanynak kell az adóhatósághoz bevallást benyújtani, s az adóhatóság által közölt számlaszámra az adót megfizetni, ha:
– az üzembentartó a felelősségbiztosítási kötelezettségét olyan biztosítóval kötött szerződéssel teljesíti, amelyiknek nincs Magyarországon székhelye, fióktelepe, szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja (az adómegállapítás napja a díj, díjrészlet esedékessége) [Neta tv. 11/F. § (1) bek], valamint
– az üzembentartó a biztosítási díjat nem fizette meg, a szerződés díjnemfizetés miatt megszűnt, és a gépjárművet a forgalomból még nem vonták ki, és az üzembentartó fedezetlenségi díjat sem fizetett (biztosítási díjjal le nem fedett adóköteles időtartam). Ekkor az adómegállapítás napja a gépjármű forgalomból való kivonásának napja. A biztosítási díjjal le nem fedett időszak magában foglalhatja:
a) a türelmi időt (ami az esedékesség napját követő azon 60 napos időtartam, amíg gépjármű biztosított, a díj pedig pótlólag megfizethető) és
b) a biztosító kockázatviselésével nem érintett, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időszakot (azt az időszakot, amíg a gépjármű után biztosítási díjat és fedezetlenségi díjat nem fizettek).
Abban az esetben, ha a biztosított a díj esedékességekor nem fizette meg teljes összegében a díj és az adó összegét, a biztosító a megfizetett összeget elsődlegesen a díjgyakoriságnak megfelelő összegű adókötelezettséggel szemben számolja el. Ezért a díjnemfizetéssel érintett időszaknak csak azon napjaira kell önadózással az adót megfizetni, amely után a biztosító az adót nem szedte be. A biztosított arról a tényről, hogy a biztosító mely napig bezárólag szedte be az adót, a biztosító közlése alapján értesül. A biztosító értesítésében foglalt napot követő nap és a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig kell tehát az adót önadózással megfizetni. A biztosítónak a tájékoztatást a kockázatviselése megszűnését követő 15 napon belül kell kiadni.
10.2.5.3. Adó-visszatérítés
Adó-visszatérítésre akkor van mód, ha a felelősségbiztosítás díja is visszajár. Idetartozik, ha a díjfizetéssel lefedett időszakban a gépjárművet a forgalomból kivonják, a gépjárművet eladják, vagy a díj összegét a biztosító hibásan számította ki, avagy később derül ki, hogy a gépjármű magasabb bónuszfokozatba tartozik, s emiatt a díj kisebb.
Ekkor a biztosítónak a díjvisszatérítéssel egyidejűleg a visszatérített díjra jutó, beszedett adót is vissza kell utalnia ügyfele számára. A biztosító a díjvisszafizetés hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a visszafizetett adóval csökkentheti a bevallott adó összegét. Ha az adót az adózó önadózással fizette meg, akkor a díj visszafizetését követő hónap első napjától közvetlenül az állami adóhatóságtól, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint igényelheti vissza.
Természetesen a baleseti adóban is van lehetőség önellenőrzésre, s ha az önellenőrzés következményeképp az eredetileg bevallott adó összege – az említetteken túlmenő okokból kifolyólag – csökken, akkor a többletadó visszatérítését lehet kezdeményezni az adóhatóságtól, feltéve hogy az adóalanynak köztartozása nincs. [Neta tv. 11/E-11/G. §]
10.2.5.4. Az adó bevallásának, megfizetésének határideje
A biztosítónak, illetve – ha az adót önadózással kell megállapítani – az adó alanyának az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig kell bevallani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és ezzel egyidejűleg megfizetni.
2012-re külön átmeneti szabályok vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy az adó hatálybalépésének napja 2012. január 1., a biztosítási időszak pedig nem a naptári évhez igazodik, a Neta tv. külön rendelkezik arról, hogy az adókötelezettség a 2012. január 1-jét követő biztosítási időszakra áll fenn.
Az átmeneti szabályok szerint abban az esetben, ha a biztosítási időszak kezdete 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség csak a 2012. január 1-jét követő részre áll fenn. Emellett azt is átmeneti rendelkezés írja elő, hogy ha a biztosítási díjat a 2012. január 1. utáni biztosítási időszakra 2012. január 1-jét megelőzően fizették meg, akkor 2012. február 15-ig kell az így megfizetett biztosítási díj utáni adót az állami adóhatóság számlájára megfizetni. [Neta tv. 11/I. §]
