1.1. Fogalmi változások
1.1.1. Szokásos piaci érték
2011. július 15-étől változott a szokásos piaci érték meghatározása. Ennek megfelelően szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. A tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. [Szja-tv. 3. § 9. pont, módosította a 2011. évi XCVI. törvény]
1.1.2. Bér
2011. szeptember 1-jétől bérnek minősül a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést). [Szja-tv. 3. § 21. a) pont, módosította a 2011. évi CVI. törvény]
1.1.3. Azonos munkakör
Az azonos munkakör meghatározásának változása az új KSH közleménnyel függ össze, így azonos munkakör alá esik a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör. [Szja-tv. 3. § 44. pont]
1.1.4. Gazdasági tevékenység
Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel, független formában történő folytatása, amennyiben ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi. (Szja-tv. 46. pont]
1.1.5. Csoportos személyszállítás
Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik
a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy
b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján.
Egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. [Szja-tv. 63. pont]
1.1.6. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
Az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, valamint a kutatás-fejlesztési megállapodás fogalmát a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) határozza meg. E törvény fogalmi meghatározása szerint:
a) alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet
– tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése, vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása,
– célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál;
b) alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás);
c) kísérleti (vagy prekompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés).
[Szja-tv. 3. § 66-68. pontjai]
1.1.7. Erzsébet-utalvány
Új fogalommal egészül ki az szja-törvény 2012. január 1-jétől. Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. [Szja-tv. 3. § 87. pont]
1.2. Jövedelem, bevétel, költség
A módosítás a külföldi pénznemben keletkezett bevétel megszerzésével összefüggésben külföldi pénznemben felmerült kiadásokra vonatkozóan is választási lehetőséget biztosít mind az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető, mind pedig a magánszemély számára abban a tekintetben, hogy az adóalap megállapításakor milyen árfolyamon számolják át forintra a bevételeket, illetve a kiadásokat.
A jelenlegi szabályozás ezt a választást csak a bevételekre vonatkozóan engedi meg. (Az eddigi szövegezés mellett előfordulhatott, hogy a jövedelem meghatározásakor a kiadást és a bevételt eltérő árfolyamon kellett forintra átszámítani, még akkor is, ha azok ténylegesen ugyanazon a napon merültek fel.)
A külföldi pénznem forintra történő átszámításánál a külföldi pénznemben szerzett bevétel mellett a külföldi pénznemben teljesített kiadásra is alkalmazható a megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyam.
A külföldi pénznemben keletkező kamatjövedelem mellett az osztalék-, osztalékelőleg-jövedelem esetében is lehetővé válik az adó levonása külföldi pénznemben. [Szja-tv. 6. § (4) bekezdés]
1.3. Összevont adóalap
1.3.1. Önálló tevékenységből származó jövedelem
Az Otthonteremtési Program elindításához szükséges intézkedésekről szóló kormány-előterjesztéssel összhangban a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a lakását bérbe adó magánszemély a bérbeadásból származó bevételét csökkentse az általa igazoltan más településen bérelt lakás bérleti díjával akkor, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja.
A saját lakás bérbeadásából származó bevétel csökkenthetőségére vonatkozó szabály úgy módosul, hogy abból a más településen bérbe vett lakás bérleti díja csak akkor vonható le, ha a lakással összefüggésben a magánszemély nem számol el költséget más tevékenységéből származó bevételével szemben sem, illetve az igazoltan megfizetett bérleti díjat vagy annak egy részét senki sem térítette meg számára. A módosítás eredményeként ezen a jogcímen nem vonható le pl. az irodának használt lakás bérleti díja, amit ez egyéni vállalkozó költségként elszámol. [Szja-tv. 17. § (5) bekezdés]
Egyértelműsíti a módosítás, hogy mikor kell bevételként figyelembe venni a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét. Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. [Szja-tv. 19. § (4) bekezdés]
1.3.2. Nem önálló tevékenység
1.3.2.1. Közfoglalkoztatással összefüggő szabályok
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény új közfoglalkoztatási intézményrendszert vezetett be, amelynek célja az aktív korú, munkaképes, de a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének megteremtése.
A közfoglalkoztatásról szóló törvény alapján közfoglalkoztatás közfeladatra szervezhető, ebből következően közfoglalkoztatók közfeladatot ellátó szervezetek lehetnek (pl. helyi önkormányzat, költségvetési szerv, egyház, közhasznú szervezet).
Közfoglalkoztatott az a 16. életévét betöltött személy lehet, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőnek minősül.
A közfoglalkoztatás a munkaviszonytól eltérő sajátosságokkal (pl. a foglalkoztatót terhelő többletkötelezettségek, a jogviszony létrehozásának és megszüntetésének sajátosságai, eltérő bér) rendelkezik, ezért van szükség önálló közfoglalkoztatási jogviszony-szabályozásra.
A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbi juttatásokat köteles biztosítani:
– ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy
– ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint
– amennyiben az előző pontokban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.
A közfoglalkoztatásról szóló törvény alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, valamint munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.
A közfoglalkoztatásról szóló törvénnyel összefüggésben 2011. szeptember 1-jétől
– a közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem az Szja-tv. alkalmazásában bérnek minősül [Szja-tv. 3. § 21. pont a) alpont];
– nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a közfoglalkoztatási bér [Szja-tv. 25. § (1) bekezdés];
– a közfoglalkoztatási rendszerben a közfoglalkoztatottnak nyújtott, külön törvényben meghatározott természetbeni ellátások adómentesek.
[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.40. alpont]
2012. január 1-jétől az Szja-tv. nem önálló tevékenységeket definiáló felsorolása kiegészül a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységgel.
[Szja-tv. 24. § (1) bekezdés b) pont]
A közfoglalkoztatásról szóló törvény nem önálló tevékenységből származó bevételként, illetve bérként nevesítette a közfoglalkoztatási bért. Ezzel összefüggésben 2012. január 1-jétől a nem önálló tevékenységnek minősülő tevékenységek felsorolása kiegészül a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységgel. [Szja-tv. 24. § (1) bekezdés b) pont]
1.4. Az összevont adóalap megállapítása
1.4.1. Adóalap-kiegészítés
A korábbi szabály szerint az adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) 27 százalékos mértéke 2012-re 13,5 százalékra mérséklődött, 2013-tól pedig megszűnt volna.
A módosítás felülírta e rendelkezéseket, és meghatározta az adóalap-kiegészítés megállapításának 2012. évtől életbe lépő módját. Nem kell adóalap-kiegészítést megállapítani az összevont adóalapba tartozó, adókötelezettség alá eső jövedelemnek a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére. Az említett határt meghaladó jövedelemre alkalmazandó adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék. [Szja-tv. 29. § (3) és (5) bekezdések]
1.4.2. Adójóváírás
A 2012. évtől az adójóváírás intézménye teljes mértékben megszűnik.
1.4.3. Családi kedvezmény
A családi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban felmerült egyes problémák megoldására néhány szabály módosul:
– Értelmezési problémaként merült fel, hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők jogosultak-e a kedvezmény érvényesítésére, mivel vagyonkezelői joggal is rendelkeznek. Ez a megközelítés ellentétes a jogalkotói szándékkal, ezért szükséges a szöveg pontosítása úgy, hogy egyértelműen csak azok a személyek legyenek kizárva a kedvezmény érvényesítésére jogosultak közül, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.
– A 2011-ben hatályos szabály szerint a kedvezmény érvényesítésére saját maga jogosult, rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett a vele közös háztartásban élő más magánszemélyek közül döntésük szerint egy jogosult lehet a kedvezmény érvényesítésére. A gyakorlatban ez a szabály visszaélésre teremt alkalmat, és adóhatósági jelzések szerint élnek is a lehetőséggel az adózók. Szükséges a szabály olyan tartalmú pontosítása, amely a kedvezmény érvényesítését csak a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő hozzátartozók részére teszi lehetővé.
– A 2011-ben hatályos szabályozás alapján a családi kedvezmény szempontjából csak az minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak. Ebből következően, ha valaki – a családok támogatásáról szóló törvény szerint – ugyan jogosult a családi pótlékra, de valamilyen oknál fogva nem kéri annak folyósítását (pl. nem igényli azt meg), akkor automatikusan elesik a családi kedvezménytől is. Ezért indokolt a családi kedvezmény igénybevételére való jogosultság meghatározásának olyan átalakítása, amely alapján az is jogosulttá válik családi kedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján jogosult a családi pótlékra, de valamilyen oknál fogva azt nem veszi igénybe. Indokolt továbbá az eltartottak közé sorolható személyeket meghatározó szabály olyan módosítása, amely akkor is lehetővé teszi a számbavételt, ha pl. ténylegesen nem történik meg a családi pótlék igénylése a jogosult után. Ehhez a "kedvezményezett eltartott", az "eltartott", továbbá a "jogosultsági hónap" fogalmának módosítása szükséges.
[Szja-tv. 29/A § (3)–(6) bekezdések]
1.5. Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése
1.5.1. Adóelőleg-fizetési kötelezettség
A 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint az adószámmal rendelkező magánszemélyek részére kifizetett, az összevont adóalapba tartozó bevétel esetén a kifizető csak akkor köteles az adóelőleg megállapítására és levonására, ha azt a magánszemély írásbeli nyilatkozatában kéri. Nyilatkozat hiányában a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, azt a magánszemélynek kell megállapítania, és a negyedévet követő hónap 12-éig befizetnie az állami adóhatósághoz. Ezen eljárás azt eredményezte, hogy még jogkövető magatartás esetén sem folyamatos a költségvetés bevétele, hiszen a magánszemély az adóelőleg megállapítására és megfizetésére csak negyedévente köteles.
További problémát jelent a jelenlegi szabályozással összefüggésben, hogy biztosítási jogviszony létrejötte esetén a kifizetőnek a járulékkötelezettséget meg kell állapítania, az egyéni járulékot le kell vonnia, a járulék alapja pedig az adóelőleg alapjának megállapításakor figyelembe vett jövedelem hiányában a bruttó összeg.
A módosítással általánossá válik a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége, a jövőben a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. [Szja-tv. 46. § (4) bekezdés]
1.5.2. Az adóelőleg alapja
A jövő évtől módosulnak az adóelőleg-megállapítás szabályai, jellemzően az adójóváírás megszűnése, a szuperbruttó részleges kivezetése miatt.
A magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizető számára arról, hogy a neki járó bevételből, illetve költségtérítésből milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg az adóelőleg alapját. A 2011-ben hatályos szabályok szerint a nyilatkozat akár a bevétel 100 százalékáig terjedő mértékű költségről is szólhat. A jövőben nyilatkozat legfeljebb csak a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehető.
Az előleg megállapításával kapcsolatos szabályokat pontosító rendelkezés, hogy egyértelműen rögzítésre kerül, miszerint költségnyilatkozat hiányában vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, önálló tevékenységből származó bevétel vagy ilyennek minősülő költségtérítés esetében a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg alapjának tekinteni. [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés]
A 2011-ben hatályos szabályozás az összevont adóalap meghatározásánál úgy rendelkezik az adóalap-kiegészítés mértékéről, hogy azt a jövedelem meghatározott százalékában állapítja meg. A szabály szerint az adóalap-növelő összeg 2011-ben a vonatkozó szabályok szerint meghatározott jövedelem 27 százaléka, 2012-ben ennek 50 százaléka (a jövedelem 13,5 százaléka), 2013-ban pedig nulla. Ezzel szemben az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok az adóalap-kiegészítés mértékét a társadalombiztosítási járulék általános mértékéhez, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékéhez kapcsolják. Mivel a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló koncepció szerint a foglalkoztatók által fizetendő nyugdíjjárulék megszűnik, helyébe nyugdíjhozzájárulás-fizetési kötelezettség lép, a változás koherenciazavart eredményez az adószabályok alkalmazásában. A módosítás az előleg megállapítására vonatkozó szabályok esetében is egyértelművé teszi, hogy az adóalap-kiegészítés összegének megállapításánál alkalmazandó mérték a 2011. évet illetően 27 százalék. [Szja-tv. 47. § (5) bekezdés a) pont]
Az adóalap-kiegészítés megállapításának 2012-től megváltozó módjával összefüggésben szükséges változások átvezetésre kerülnek az adóelőleg-számítás szabályainál is.
Az új szabály szerint nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni
a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,
b) az adóköteles munkanélküli-ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
c) valamint ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.
Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely – a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve – az említett értékhatárt meghaladja.
Mindezektől függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést. Ugyanakkor a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély az szja-törvényben [48. § (4) bekezdés b) pontjában] meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles. [Szja-tv. 47. § (6)–(9) bekezdések]
1.5.3. Adóelőleg-nyilatkozat
Kiegészülnek az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmára vonatkozó rendelkezések: 2012-től nyilatkozat tehető az adóalap-kiegészítés alkalmazandó mértékével összefüggésben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek nagyságáról is. [Szja-tv. 48. § (2) bekezdés]
1.5.4. A fizetendő adóelőleg
A fizetendő adóelőleg meghatározásával kapcsolatos szabályok pontosabbá válnak annak érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémákra jogszabályi megoldást jelentsenek. A pontosítás a családi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembevételét érinti. A rendelkezés pontosítja továbbá az egyéni vállalkozó adóelőleg-fizetésére vonatkozó szabályt is. [Szja-tv. 49. § (1), (4)–(5) bekezdések]
1.6. Az egyéni vállalkozó átalányadózása
A 2011-ben hatályos rendelkezések ma már nem hatályos statisztikai besorolások (SZJ, üzletköri jelzőszám) alapján határozzák meg azokat az átalányadó választására jogosító tevékenységeket, amelyek esetében az általánostól eltérő mérték levonásával állapítható meg az átalányadó alapja. A hatályos TESZOR-, illetve TEÁOR-jegyzék szerinti besorolást alapul véve módosul ezen tevékenységek felsorolása úgy, hogy az érintett kör érdemben ne változzon.
Tekintettel arra, hogy az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részét képezi, így indokolt rendelkezni arról is, hogy – a vállalkozói kivéthez hasonlóan – az átalányadózó egyéni vállalkozó halála esetén az elhunyt magánszemély végleges adójának megállapításakor az adóhatóság figyelembe veszi az elhalálozás napjáig elért bevételt, a tevékenységet átalányadózóként folytató özvegy vagy örökös pedig figyelembe veszi azt az átalányadózás feltételéül szabott értékhatár megállapításánál. [Szja-tv. 53. § (3), (4), (6) bekezdések]
1.7. A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása
2011. április 2-ától fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. [Szja-tv. 57/A § (1) bekezdés, módosította a 2011. évi XXXI. törvény]
1.8. Vagyonátruházás
1.8.1. Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
Az szja-törvény 2011-ben hatályos szabálya alapján nem alkalmazhatók az ingó értékesítésére vonatkozó rendelkezések [Szja-tv. 58. §] akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Üzletszerű az átruházás, ha az ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik.
Az említett szabályozás alapján – függetlenül attól, hogy az értékesítés az eset összes körülménye alapján kimeríti a hétköznapi és az általános forgalmi adó szerinti üzletszerűség fogalmát – az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha az értékesítő nem jelentkezik be áfaalanyként, vagy ha bejelentkezik ugyan, de alanyi mentességet választ. Az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságának hiánya az egészségügyi hozzájárulás szempontjából bevételkiesést jelent, ugyanis az összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában nem kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást sem megfizetni.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel – meghatározott kivételekkel (pl. ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg) –, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
A módosító rendelkezés egyértelműen rögzíti, hogy abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik, az értékesítésből megállapított jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni. A gazdasági tevékenység fogalmát az értelmező rendelkezések tartalmazzák. [Szja-tv. 3. § 46. pont]
Mindezen rendelkezésektől függetlenül nem kell jövedelmet megállapítani az ingó értékesítés után, ha a bevétel éves szinten összesítve nem éri el a 600 ezer forintot, ilyen esetben az üzletszerűséget sem kell vizsgálni. Nem kell bevallani a bevételt, ha éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított jövedelem nem éri el a 200 ezer forintot. A kedvező szabály nem alkalmazható akkor, ha az értékesítést egyéni vállalkozóként végzi a magánszemély. [Szja-tv. 58. § (9) bekezdés, 11. § (3) bekezdés]
A hulladékfelvásárlás esetén nem a magánszemély, hanem a fémhulladékot felvásárló adózik, az ellenértékéből 25 százalék adóalapot kell figyelembe venni, amelyet magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre. További közteherfizetéssel összefüggő kötelezettség sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem terheli. [Szja-tv. 58. § (2), (8)–(11) bekezdések]
1.8.2. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
1.8.2.1. Gazdasági tevékenység keretében történő ingatlanértékesítés
A jövőben gazdasági tevékenység keretében történő ingó-, ingatlanértékesítés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A jövedelem megállapítása során levonható a szerzési érték, függetlenül attól, hogy a magánszemély az ingatlant mikor szerezte. [Szja-tv. 62. § (3a) bekezdés]
1.8.2.2. A termőföldből átminősített ingatlannal összefüggésben keletkező jövedelem adózása
Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos hozamot, akkor az általános szabályoktól eltérően kell megállapítani az adó alapját. Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek (megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét. A hozam ezt meghaladó részét az adó alapjának megállapításánál háromszoros összegben kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16 százalékos mértékű adó terheli, míg az azt meghaladó rész lényegében 48 százalékkal adózik.
Általánostól eltérő szabályozás vonatkozik az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására is azokban az esetekben, amikor a termőföld átminősítéséből létrejövő ingatlan vagyont tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja. Ilyen esetben a szokásos hozamot meghaladóan keletkező árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelem kétszeresével kell az adó alapját növelni. Szokásos hozamnak a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni. A tulajdonban tartás naptári napjainak számítása során a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napját kell – e napokat is beszámítva – irányadónak tekinteni, továbbá azzal, hogy részesedés átruházása (kivonása) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni.
A termőföldből átminősített ingatlan a művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelésiág-változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is). Kivételt képez ez alól, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.
A rendelkezések nem 2012-től, hanem a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépnek, és a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni.
Nem kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha a jövedelem szabályozott ingatlanbefektetési társaságban lévő részesedés átruházása, kivonása révén keletkezik, vagy ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte. [Szja-tv. 62/A. §]
1.8.2.3. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása a nyílt és zárt végű ingatlanlízing-ügyletek tekintetében
A nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing közötti különbségtétel megszüntetése érdekében a módosítás szerint az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre. A zárt végű pénzügyi lízing esetében az ingatlan megszerzésének időpontja a lízingszerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontja. Nyílt végű pénzügyi lízing alapján történő tulajdonszerzés azonban csak a futamidő végén megkötött adásvételi szerződés alapján történik meg. Így a nyílt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant szerző magánszemély jelentősen hátrányosabb helyzetben van az adóköteles időszak számítása tekintetében, mintha az ingatlant zárt végű pénzügyi lízing alapján, vagy kölcsönnel finanszírozott adásvétel útján szerezte volna annak ellenére, hogy az említett szerzési módok közötti adózásbeli különbségtétel gazdaságilag indokolatlan. Különösen indokolatlan a különbségtétel amiatt, hogy a nyílt végű pénzügyilízing-ügyletek – természetükből és jellemzőikből adódóan – túlnyomórészt azzal végződnek, hogy a lízingbe vevő él a vételi jogával, és vagy ő, vagy az általa kijelölt személy az ingatlan tulajdonjogát megszerzi.
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem meghatározásakor a bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadás, ugyanakkor a törvény nem tartalmaz felsorolást arra vonatkozóan, hogy mi minősülhet más kiadásnak. A nyílt végű pénzügyi lízing formájában megszerzett ingatlan esetében a lízingelt ingatlan futamidő előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj a lízingelt ingatlan megszerzésével közvetlen kapcsolatban áll, tartalmát tekintve más kiadásnak minősül.
A nyílt végű pénzügyi lízing esetében megszerzésre fordított összegnek a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték, a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték levonásával megállapított összeget, a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg, továbbá a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbe vevőnek fizetett összeg minősül.
Az Szja-tv. 2011-ben hatályos 63. §-ának (8)–(9) bekezdése kedvezményes szabályokat tartalmaz a magánszemélyt az ingatlanlízing-ügylet meghiúsulása miatt megillető bevétel összegének megállapítása tekintetében. A módosítás szerint az ingatlanlízing-ügylet meghiúsulására vonatkozó szabályokkal analóg módon lehet alkalmazni az ingatlanlízing-ügylet engedményezéséből származó bevétel esetében is az ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat. A lízingbe vevői pozíció engedményezésekor ugyanis az engedményező magánszemély arra tekintettel kap bevételt, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó – a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő, vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító – jogosultságát másnak átengedi. [63. § (8)–(10) bekezdések]
1.9. Tőkejövedelmek
1.9.1. Kamatjövedelem
Az Szja-tv. 2011-ben hatályos szabályozása alapján a kollektív befektetési értékpapírok (befektetési jegyek) esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása (beolvadása) révén a jogutód alap befektetési jegyére történő átváltás is. Az átváltás során esetlegesen keletkező jövedelem (kamatjövedelem) utáni adót a befektetési szolgáltatónak meg kell állapítania, azonban az adót egy későbbi időpontban, a jogutód befektetési alap befektetési jegyének tényleges beváltásakor kell megfizetni. A jogutód alap befektetési jegye megszerzésére fordított értékének az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni. Ezen előírás egyes esetekben (ha a jogelőd befektetési alap befektetési jegyének megszerzésére fordított értéke magasabb, mint az átváltásnál figyelembe vett érték) a magánszemély által ténylegesen meg nem szerzett jövedelem adókötelezettségét eredményezheti (a jogutód befektetési alap befektetési jegyének beváltása során megszerzett bevételből az alacsonyabb, az átváltás során megállapított érték vehető csak figyelembe megszerzésre fordított értékként a kamatadó számításakor). A módosított rendelkezés értelmében, ha a jogelőd befektetési alap befektetési jegyének megszerzésére fordított értéke magasabb, mint az átváltásnál figyelembe vett érték, akkor e magasabb érték vehető figyelembe a jogutód befektetési alap szerzési értékeként. [Szja-tv. 65. § (6) bekezdés]
1.9.2. Tartós befektetésből származó jövedelem
A hatályos rendelkezések szerint a magánszemély által tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeg (továbbá a lekötés révén elért befektetési hozamok) terhére a befektető magánszemély
– ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre, valamint olyan, forintban denominált pénzügyi eszközre, amelynek befektetési hozama kamatjövedelemnek minősül, vagy
– kamatozó bankbetétben, takarékbetétben forintban történő elhelyezésre
vonatkozó megbízásokat adhat.
2012. január 1-jétől hatályát veszti a pénzügyi eszköz forintban történő denomináltságának kötelezettsége, továbbá megszűnik az az előírás, mely szerint a kamatozó bankbetétben, takarékbetétben történő elhelyezés kizárólag forintban történhet. [Mód-tv. 29. §-ának 7. pontja]
Ezen új, kedvező előírás mind az újonnan (2012-ben) megkötendő, mind a már megkötött tbsz-számlák esetében alkalmazható.
1.9.3. Adómentes biztosítói kifizetések
A 2010. évi szabályok szerint a biztosítói kifizetések lehetnek adómentesek, minősülhetnek kamatjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek. A 2006. szeptember 1-je előtt megkötött biztosítási szerződések esetében a kamatjövedelemnek minősülő biztosítói kifizetéskor az Szja-tv. 84/G. §-ának (3) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezést is figyelembe kell venni.
2011. július 15-én lépett hatályba az a biztosítói kifizetésekkel kapcsolatos (átmeneti) rendelkezés, mely szerint az EGT-államban székhellyel rendelkező biztosítóval 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosító által a magánszemély biztosított vagy kedvezményezett részére bármely jogcímen kifizetett, juttatott nem adómentes bevétel (jövedelem) után az adó mértéke nulla százalék, függetlenül más törvényi rendelkezéstől. Feltétel, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor. Az előírt feltételnek való megfelelést a magánszemély bizonyíthatja a biztosító által kiállított olyan igazolással is, amely tartalmazza
– a magánszemély családi és utónevét,
– születési helyét és idejét,
– anyja születési családi és utónevét, valamint
– a bevétel összegét és pénznemét, továbbá
– a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor.
[Szja-tv. 84/G § (6) bekezdés]
1.9.4. Osztalékfizetési és egyéb kedvezményt érintő átmeneti rendelkezés
2011. július 15-étől nem kell alkalmazni az Szja-tv. 28. §-ának (20)–(22) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket arra a jövedelemre, amelyre az adózó legkésőbb 2012. december 31-ig a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 82. §-a szerinti szabályokat alkalmazza. [Szja-tv. 84/R. §, 2010. évi CLIII. törvény]
1.10. Egyes juttatások adózásának szabályai
1.10.1. A kifizető terhe mellett adható egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások közterhe nem változott, továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Új elemként juttatási elemként 2012-től ismét lehetőség lesz arra, hogy a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat is lehessen adni a munkáltató adóterhe mellett (ahol az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese, és a juttatást 27 százalékos eho terheli), ha a juttatást:
– minden dolgozónak egyaránt – azonos nagyságban - nyújtják, vagy
– minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részesül a juttatásban.
Egyes meghatározott juttatásként adható a jövőben az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám-) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.
Egyes meghatározott juttatás az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándéktárgyakra fordít, amelyeket az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen ad a résztvevőknek, feltéve hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.
A 2012. évben is adhatók azok a juttatások, amely 2011-ben e körbe tartoztak. Ilyen juttatásnak minősül:
– hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
– cégtelefon-használat adóztatása,
– adóköteles díjú csoportos életbiztosítás,
– csekély értékű ajándék,
– juttatások, amelyekre egyidejűleg több magánszemélyek jogosultak, döntően szabadidőprogramra vendéglátásra irányuló rendezvény költsége,
– jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás.
[Szja-tv. 70. §]
1.10.1.1. Reprezentáció, üzleti ajándék
Megszűnik az a szabály, hogy társaságiadó-alany esetében a reprezentáció, üzleti ajándék adómentes a személyi jövedelemadóban, és adóalapot növel a társasági adóban. A módosítás szerint az első forinttól kezdődően adóköteles a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott juttatás minden kifizető esetében. A kifizetőt a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja és 27 százalék eho fogja terhelni.
A kifizetőnek az adót a juttatás hónapjának adókötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.
A reprezentáció fogalma nem változik, az üzleti ajándéknál az egyedi értékhatár megszűnik.
Átmeneti rendelkezés alapján a törvény rögzíti, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózóknak a reprezentáció, üzleti ajándék juttatására vonatkozó új szabályokat a 2012-ben induló üzleti évük első napjától kell alkalmazniuk.
Meghatározott határig továbbra is mentesülnek a közterhek alól a társadalmi szervezetek, a köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok (ideértve a közalapítványokat is). Esetükben az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem ehót fizetni. [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés, 70. § (2) bekezdés]
1.10.1.2. A béren kívüli juttatások felső határa
A 2012. évtől a kedvezményes közteher (a juttatás 1,19-szerese után a kifizetőt terhelő 16 százalékos szja) mellett a munkáltató által a munkavállalónak, vagy a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek adható béren kívüli juttatások legfeljebb 500 ezer forintos éves keretösszegig nyújthatók. (Az 500 ezer forintos keretösszeget az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napok arányában kell meghatározni.) Az összeghatár felett adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, a juttatás 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék szja mellett 27 százalék eho is terheli. [Szja-tv. 70. § (4) bekezdés]
1.10.2. Béren kívüli juttatások
1.10.2.1. Széchenyi Pihenő kártya
A béren kívüli juttatások közül (ahol nincs 27 százalékos eho-teher) a Széchenyi Pihenő kártya (SZÉP kártya) alkalmazási köre jelentősen bővül. Ez a változás összefügg azzal is, hogy 2011. október 1-jétől üdülési csekk nem adható béren kívüli juttatásként.
2012-től SZÉP kártya három célra használható fel:
– kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható, szálláshely alszámla, ennek éves kerete 225 ezer forint;
– vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
– a turizmushoz kapcsolódó egyéb szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható, szabadidő alszámla, amelynek éves kerete 75 ezer forint.
[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés (c) pont]
1.10.2.2. Étkeztetéshez kapcsolódó juttatások
2012-től béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak a munkavállaló választása szerint:
– munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi [üzemi] étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is), és/vagy
– fogyasztásra kész étel vásárlására (2012-ben még melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható) jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész.
Ezek a juttatások vonatkoznak a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélyre is.
[Szja-tv. 71. §, 84/T. § (3) bekezdés]
1.10.2.3. Üdülési csekk
A Széchenyi Pihenő kártya év eleji bevezetésével összefüggésben 2011. október 1-jétől üdülési csekk kedvező adózású béren kívüli juttatásként már nem adható.
Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy a 2011. október 1-jét megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére az szja-törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell – 2011. szeptember 30-át követően is – alkalmazni. [Szja-tv. 71. §, módosította a 2011. évi XCVI. törvény, 84/Q. §]
1.10.2.4. Üdültetés
2011. október 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.
[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés a) pont, módosította a 2011. évi XCVI. törvény]
Ugyancsak október 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.
[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés c) pont, módosította a 2011. évi XCVI. törvény]
1.10.2.5. Internet támogatása
Az internetelérés támogatása (havi 5000 forint) kikerül a béren kívüli juttatások köréből.
1.10.2.6. 2012-ben is változatlanul adható béren kívüli juttatás
2012-ben is változatlanul adható béren kívüli juttatások:
– saját üdülőben történő üdültetés a minimálbér mértékéig,
– az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig;
– a helyi utazási bérlet juttatása;
– az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig;
– a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig;
– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig;
– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig;
– a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.
1.11. Kamatkedvezményből származó jövedelem
1.11.1. A munkáltató által a munkavállaló végtörlesztéséhez nyújtott kamatmentes kölcsön
Amennyiben a munkáltató munkavállalójának a devizaalapú hitel visszafizetéséhez kamatmentes forintkölcsönt nyújt, akkor a kölcsön után nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani, feltéve hogy a magánszemély a hitelintézet által kiállított igazolással bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltatónak a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozása fennálló összegét.
Az új rendelkezés hatálybalépése a módosító törvény kihirdetését követő nap. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a hatálybalépést megelőzően, de a végtörlesztés lehetőségét megteremtő, az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépést követően erre a célra adott munkáltatói kölcsönök esetében is alkalmazni lehessen az új szabályt. [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés o) pont]
Ezt a szabályt az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépését követően a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet. [Szja-tv. 84/S. § (5) bekezdés]
1.12. Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték
A 2011. július 15-étől hatályos szabály szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét (névérték hiányában az értékpapír kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó rész összegét) eléri; e rendelkezés nem érinti e törvény adómentességet megállapító egyéb rendelkezéseinek alkalmazhatóságát.
[Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pont, módosította 2011. évi XCVI. törvény]
1.13. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem
2012. január 1-jétől az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programmal kapcsolatos hatósági feladatokat az adópolitikáért felelős minisztertől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke veszi át. Az említett időponttól elismert programnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program minősül. [Szja-tv. 77/C. § (24) bekezdés a) pont]
A hatáskör-áttelepítést követően:
– a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke veszi nyilvántartásba – a gazdasági társaság kérelmére – az elismert programokat,
– a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke tagadja meg a nyilvántartásba vételt, ha a kérelemben bemutatott program nem felel meg a törvényben felsorolt összes feltételnek,
– az előírt esetekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke törli az elismert programot a nyilvántartásból.
[Szja-tv. 77/C. § (1), (20) és (22) bekezdések]
A hatályos szabályozás szerint az adópolitikáért felelős miniszter az elismert program keretében elsőként letétbe helyezett értékpapír letétbe helyezését követő ötödik év, jog gyakorlásával juttatott értékpapír esetében (feltéve hogy a kedvezményezett magánszemély e jogot csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult gyakorolni) a joggyakorlásra nyitva álló időszak utolsó napjával hatósági aktus útján (határozathozatallal) törli az elismert programot az elismert programokról vezetett nyilvántartásból.
2012. január 1-jétől az elismert program nyilvántartása a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával – automatikusan - megszűnik. [Szja-tv. 77/C. § (22a) bekezdés]
Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az új szabályt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. számú törvény kihirdetésekor még nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet. [Szja-tv. 84/T. § (6) bekezdés]
Ha az elismert program szervezője és az értékpapír-juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony (munkaviszony) a kötelező tartási időszakon belül megszűnik, az értékpapír (munkaviszony megszűnésének időpontjában érvényes) szokásos piaci értékének az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a 2011-ben hatályos szabálya alapján a jogviszony megszűnésének a napja. Figyelembe véve, hogy a munkajogi szabályok szerint az utolsó munkában töltött napon kell elszámolni a munkavállalóval (az utolsó munkában töltött nap ugyanakkor időben megelőzheti a jogviszony megszűnésének a napját), a jövedelem utáni adóbeszedés biztonságát szolgálja az a módosítás, mely szerint a munkaviszony megszűnése esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az utolsó munkában töltött nap. [Szja-tv. 77/C. § (11) bekezdés a) pont]
A jövedelem kiszámítása során az értékpapír utolsó munkában töltött napra megállapított szokásos piaci értékét kell bevételként figyelembe venni. [Szja-tv. 77/C. § (8) bekezdés a) pont]
1.14. Adómentes bevételek, jövedelemnek nem számító tételek
A módosítás pontosítja és kiegészíti a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható bevételek felsorolását:
– egyértelművé teszi, hogy nem kell figyelembe venni annak a szolgáltatásnak az értékét, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel az alapszabályában foglaltakkal összhangban – a rendeltetésszerű joggyakorlás elveit figyelembe véve – nyújt a magánszemélynek;
– a figyelmen kívül hagyható bevételek köre kiegészül a kifizető által átvállalt szakmai kamarai tagdíj összegével, feltéve hogy a kamarai tagság az adott tevékenység végzésének feltétele;
– pontosítja az önálló tevékenység megkezdésével, illetve gazdasági társaságba történő belépéssel összefüggésben kapott támogatásokra vonatkozó szabályokat (a hatályos rendelkezések szerint a magánszemélynek adókötelezettsége keletkezett akkor, ha a támogatást társas vállalkozás alapítására használta fel, mivel a kapcsolódó bizonylatokat ilyen esetben a társaság nevére kell kiállítani, melyeket a magánszemély értelemszerűen nem használhat fel a felmerült költségek igazolására).
[Szja-tv. 7. § (1) bekezdés d), o), v) pontok]
1.15. Adómentes juttatások
1.15.1. Munkáltató által vissza nem térítendő támogatás végtörlesztéshez
A hatályos szabályozás szerint adómentes a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás. Az adómentességi szabály kiegészül az új lakásépítési támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti támogatással. [Szja-tv. 1. számú melléklet 2.1. pont]
Adómentes a munkáltató által a munkavállalók végtörlesztéséhez adott vissza nem térítendő támogatás 7,5 millió forintig, amelynek feltétele, hogy a munkáltató a támogatást a követelés (bank) jogosultjának igazolása alapján közvetlenül a követelés (bank) részére utalja (vezesse át).
Amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette, és a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) igazolja a végtörlesztés megtörténtét, akkor ezen esetekben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet. [Szja-tv. 1. számú melléklet 2.8. alpont]
Az új rendelkezést az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a 2012. február 28. közötti időszakban a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni. [Szja-tv. 84/T. § (7) bekezdés]
1.15.2. Gerevich Aladár-sportösztöndíj
2011. július 1-jétől adómentes az az összeg, amelyet a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sporteredmények elismerésének törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben meghatározott vagy kormánydöntésen alapuló juttatásként folyósított anyagi támogatásaként kap a magánszemély. [Szja-tv. 1. számú melléklet 3.2.2. pont, módosította a 2011. évi LXXXII. törvény]
1.15.3. Wekerle Sándor Alapkezelő
A közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, a valamint szociális ösztöndíj címén, illetve – alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben – a diák- és szabadidősport résztvevőjének
– a Wekerle Sándor Alapkezelő közvetlenül vagy az Alapkezelő irányításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy
– a kormány döntése alapján az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben foglalt eljárás szerint megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság az átvett feladatkörében nyújt.
Ezt a szabályt a 2011. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. [Szja-tv. 84/O. §, 1. számú melléklet 3. pontjának 3.2.6.1. alpontja]
1.15.4. The Brain Prize-díj
2011. június 18-ától adómentes a Nobel-díjhoz, a "The Brain Prize"-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom. Átmeneti szabály mondja ki, hogy e szabályt a hatálybalépését megelőzően, de 2011. január 1-jét követően megszerzett pénzjutalomra is alkalmazni kell. [Szja-tv. 84/P. §, 1. számú melléklet 4.5. pont, módosította a 2011. évi LXIV. törvény]
1.15.5. Rezidens Támogatási Program
Adómentes a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás. [Szja-tv. 1. sz. melléklet. 4.22. pont]
Ezt a rendelkezést a hatálybalépését megelőzően megszerzett bevételre is alkalmazni lehet. [84/S. §]
1.15.6. Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram
Adómentes a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj. [Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont]
1.15.7. Betegbiztosítás díja
Adómentes a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja.
A baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét megelőző második évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelemkiesés időszakával arányos összegét meg nem haladó rész minősül adómentesnek. [Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.3, 6.6-6.8. pontok)
1.15.8. Elengedett követelés
2011. október 3-ától adómentes az elengedett követelés akkor, ha az a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által – az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészében elengedett követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik), feltéve hogy a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. [Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.15. pont, módosította a 2011. évi LXXV. törvény]
1.15.9. Az otthonvédelmi intézkedések részeként beiktatott új adómentes jogcímek
Az otthonvédelmi intézkedésekkel összefüggésben az Szja-törvény több ponton módosult év közben.
1.15.9.1. A NET-program működtetésével összefüggésben biztosított adómentességek
A kormány által 2011 nyarán meghirdetett, öt pontból álló Otthonvédelmi Akcióterv a lakáshitelek miatt bajba jutott családokon kíván segíteni. Az Akcióterv egyik pontja a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása és működtetése (NET-program).
A hiteladós lakóingatlanának Nemzeti Eszközkezelő Társaság általi átvételével megszűnik a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló tartozása, illetve csökkenhet vagy megszűnhet a magánszemély állammal szembeni fizetési kötelezettsége (pl. lakásvásárláshoz adott lakáscélú állami támogatás). Az így elengedett, megszűnt kötelezettség az szja-törvény szerint 2011. szeptember 29-től adómentes.
Amennyiben a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által alkalmazott vételár meghaladja az ingatlan (lakás) megszerzésére fordított összeget, akkor a hiteladósnak ingatlanértékesítésből származó, adóztatható jövedelme keletkezne. Ennek elkerülése végett 2011. szeptember 29-től az ilyen ingatlanértékesítésből származó jövedelem adómentes. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.19. pont a) pont]
Ha a magánszemély lakhatását – a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által az önkormányzatnak átadott lakásban – az önkormányzat kedvezményes bérleti díj mellett biztosítja úgy, hogy ezen bérleti díjra a szociális bérlakások díjképzési szabályait kell alkalmazni, a bérlővé vált magánszemély (volt tulajdonos) által fizetett bérleti díj szokásos piaci értéknek tekintendő, amelynek megfizetése mellett a magánszemély jövedelmet nem szerez. A Nemzeti Eszközkezelő által a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékének kormányrendeletben történő megállapítása esetén e lakbér is szokásos piaci értéknek minősül. Minden más esetben a piaci bérleti díj és a kedvezményes bérleti díj különbözete személyijövedelemadó-mentes. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.19. pont b) pont]
Az ingatlan volt tulajdonosa vételi jogot szerez az értékesített ingatlan - meghatározott időtartamon belüli – visszavásárlására. Tekintettel arra, hogy a magánszemély részére biztosított ezen opciónak értéke van (a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog az szja-törvény alapján adóköteles), ezért a jog formájában juttatott bevétel 2011. szeptember 29-től adómentes. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.19. pont c) pont]
Ha a magánszemély él az opcióban biztosított jogával, és visszavásárolja (visszavásárlási vételáron) az állam tulajdonába került ingatlanát, akkor az ingatlan – opció "lehívásakor" érvényes – szokásos piaci árának a visszavásárlási vételárat meghaladó része szintén adómentes 2011. szeptember 29-től. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.19. pont d) pont, 2011. évi CXXI. törvény]
1.15.9.2. A devizaalapú hitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez kapcsolódó adómentesség
Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény vezette be az ún. végtörlesztés intézményét. [A végtörlesztés szabályait a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmazza.]
2011. szeptember 29-étől a végtörlesztést választó magánszemély hiteladósok az ingatlanfedezetű vagy állami készfizető kezesség fedezetével kötött devizaalapú hitelüket – egy átmeneti időszak alatt – törvényben rögzített árfolyamon végtörleszthetik.
A devizahitellel rendelkező magánszemély a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényét legkésőbb 2011. december 30-áig jelentheti be a pénzügyi intézmény részére. Az adósnak az igénybejelentéstől számított 60 (naptári) napon belül kell teljesítenie a végtörlesztést. Ha a hiteladós a törvényben meghatározott valamennyi feltételt teljesíti, a pénzügyi intézmény nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt. A végtörlesztés szempontjából devizaalapú hitelnek minősül az a hitel is, ahol a törlesztés is devizában történik, azzal, hogy ebben az esetben a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti.
A hiteladós a végtörlesztés egészében vagy részben történő teljesítése érdekében kölcsönt vehet fel. Az e célból nyújtott kölcsön azonban kizárólag forinthitel lehet.
2011. november 15-étől a végtörlesztésre vonatkozó Hpt.-szabályozás – a kölcsönügyletek mellett – kiterjesztésre került a lakáscélú pénzügyilízing-ügyletekre is. Az említett időponttól kezdődően ugyanis végtörlesztésnek minősül a fogyasztóval kötött devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyilízing-szerződés alapján fennálló teljes finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése is.
2011. november 15-től adómentes a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsön (ideértve a devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyilízing-szerződésből származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség. E rendelkezés az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napjától, azaz 2011. szeptember 29-től alkalmazható. [Szja-tv. 84/S. §, 1. sz. melléklet 7.20. pont, módosította a CXLVII. törvény]
1.15.9.3. Az ingatlanfedezetű devizaalapú hitel pénzügyi intézmény általi elengedése
Adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés, feltéve hogy
– a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét (az egy főre eső jövedelem nagyságáról a kötelezett nyilatkozik a pénzügyi intézmény felé, és a jövedelem a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában nem haladhatja meg az említett mértéket), vagy
– a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.
E rendelkezéseket 2011. szeptember 29-étől kell alkalmazni. [Szja-tv. 1. sz. melléklet 7. 21. pont, módosította a CXXV. törvény]
1.15.9.4. A pénzügyi intézmény, közüzemi szolgáltató által elengedett követelés
A fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által – az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – részben vagy egészében elengedett követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) abban az esetben adómentes, ha a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. Az egy főre eső jövedelem nagyságáról a kötelezett nyilatkozik, és e jövedelem a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.15. pont a) pont]
Korábban a magánszemély adós köteles volt arról nyilatkozni, hogy a követelés elengedése az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg. Az új szabályt 2011. szeptember 29-étől kell alkalmazni.
1.16. Egyéb módosítások
1.16.1. Az önálló tevékenységhez előre folyósított támogatás elszámolása
Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használja fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. [Szja-tv. 19. § (4) bekezdés]
1.16.2. A magánszemély részére gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére folyósított támogatás
A 2011-ben hatályos szabály szerint nem kell jövedelemként figyelembe venni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatást, amelyet a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően folyósítottak. Nem számít jövedelemnek az a támogatás sem, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően kap, vagy gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap. Feltétel, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély – a tevékenységének eredményeként szerzett bevételével szemben – költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.
A magánszemélynek adókötelezettsége keletkezett akkor, ha a támogatást gazdasági társaság alapítására használta fel, miután a kapcsolódó bizonylatokat ilyen esetben a társaság nevére kell kiállítani, melyeket a magánszemély értelemszerűen nem használhat fel a felmerült költségek igazolására.
2012. január 1-jétől ez a szabály úgy módosul, hogy ha a magánszemély a támogatás összegét gazdasági társaság alapítására fordítja, úgy az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát. [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés v) pont]
1.16.3. A magánszemély által végtörlesztés céljára biztosítótól felvett kötvénykölcsön
Az életbiztosítási szolgáltatáscsomag részeként a biztosítók kötvénykölcsönt nyújthatnak a biztosítási szerződés magánszemély szerződője részére, feltéve ha erre az adott biztosítás alapján van fedezet.
2009. december 31-éig az élet- és nyugdíjbiztosítások megfizetett díja után adókedvezményt lehetett igénybe venni:
– 2008. december 31-éig biztosítások kedvezménye címén,
– 2009-ben az összevont adókedvezmény részeként.
A 2010. évtől megszűnt a biztosítási kedvezmény.
Az adókedvezmény érvényesítéséhez szankció is tartozik. Amennyiben a magánszemély adókedvezményt érvényesített biztosítás (élet- és nyugdíjbiztosítás) után, azonban a szerződéskötést követő 10 éven belül a rendelkezési jogát gyakorolja, úgy a 3 éven belül érvényesített adókedvezményt növelt összegben kell a magánszemélynek visszafizetnie.
Az Szja-tv. 7. számú mellékletének 2009. december 31-én hatályos szabályai szerint a rendelkezési jog gyakorlásának minősül (egyebek mellett):
– az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele,
– az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele.
Ha például a magánszemély 2008-ban és 2009-ben biztosítási adókedvezményt érvényesített, és 2011-ben az előzőekben említett feltételekkel kötvénykölcsönt vesz/vett fel, akkor a korábban érvényesített adókedvezményt növelt összegben kellene visszafizetnie (mert a magánszemély a rendelkezési jogát gyakorolta).
A módosítás biztosítja, hogy amennyiben a biztosítási szerződéssel rendelkező magánszemély a végtörlesztéshez kíván kötvénykölcsönt felvenni (vagyis a magánszemély kötvénykölcsönt vesz fel a biztosítótól, és abból törleszti a fennálló hitelét), akkor az említett szankciós szabályt nem kell alkalmazni. A magánszemély a kötvénykölcsön felvételének céljáról nyilatkozatot ad a biztosító részére.
Ez az új rendelkezést az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépése napjától a végtörlesztés céljából felvett kötvénykölcsönök esetében is alkalmazni lehet. [Szja-tv. 84/T. § (9) bekezdés]
1.16.4. A nyugdíj fogalmának változása
Az Országgyűlés elé benyújtott, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslat alapján a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1-jétől – a jövőre vonatkozóan - átalakulnak. Az érintett ellátások:
– az előrehozott öregségi nyugdíj,
– a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
– a korkedvezményes nyugdíj,
– a bányásznyugdíj,
– a művésznyugdíj,
– a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja,
– az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja,
– a korengedményes nyugdíj (előbbiek együtt: civil korai nyugdíj), valamint
– a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának (együtt: fegyveresek) szolgálati nyugdíja.
Ezek az ellátások 2012. január 1-jétől megszűnnek:
– a már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként,
– föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve
– fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani,
és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték.
Mindezekkel összefüggésben 2012. január 1-jétől módosul az szja-törvény nyugdíjfogalma. [Szja-tv. 3. § 23. pont a)-b) alpont és g)-h) alpont]
