A cégnyilvántartáson kívül a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (a továbbiakban: Kamara) vezetett zálogjogi nyilvántartás az a közhiteles nyilvántartás, amelyből információkhoz juthatunk egy cég vagyoni viszonyairól.
A zálogjogi nyilvántartást a Kamara a székhelyén vezeti. A nyilvántartás részeként rögzíti a jogszabállyal létesített közjegyzői állások törzsadatait és az azokban beállott változásokat. A nyilvántartás vezetése – ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is – számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően történik.
Zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése alapjául a zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés adatai szolgálnak. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzés alapjául a nyilatkozattételre jogosult által elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozatban foglalt adatok is szolgálhatnak.
6.1. Nyilvánosság, közhitelesség
A Ptké. (1960. évi 11. tvr.) szerint a zálogjogi nyilvántartás – az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatosan a felek által közjegyzői közreműködés nélkül tett zálogjogi nyilatkozaton alapuló bejegyzés kivételével – közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés létrejöttét. E nyilvántartásba bárki betekinthet, a szerződő felek személyes adatait azonban csak az ismerheti meg, aki ehhez fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja.
Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A Ptk. 262. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetekben jogot szerző harmadik személy rosszhiszeműségét azonban önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy e személy a nyilvántartásba történő betekintéssel az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról tudomást szerezhetett volna, e rendelkezés az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog nyilvántartott adatai tekintetében nem alkalmazható.
6.2. A nyilvántartás tartalma
A zálogjogi nyilvántartás az okirat adatai közül a következőket tartalmazza:
a) a zálogkötelezett, továbbá – ha az nem azonos a zálogkötelezettel – a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) és a zálogjogosult
1. természetes személy esetén: családi és utóneve, előző neve, születési ideje és – hozzájárulásával – lakcíme,
2. jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén: elnevezése, székhelye és azonosító adatai (cégjegyzékszáma, ennek hiányában adószáma),
3. egyéb szervezet esetén annak azonosító adatai;
b) a zálogtárgy megjelölése;
c) a biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejárata, összege, illetve legmagasabb összege;
d) a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezése, kiállítója, kelte, ügyszáma, valamint a bejegyző közjegyző neve, székhelye és törzsszáma;
e) a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontja, ha ez a bejegyzés napjától eltér;
f) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás;
g) a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági eljárás megindításának időpontja, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezése és ügyszáma;
h) a vagyont terhelő zálogjog átalakítása.
A bejegyzésben a zálogtárgyat az okirat, illetve annak melléklete szerint, vagy az okiratban, illetve annak mellékletében foglaltakra utalással kell rögzíteni. Vagyont terhelő zálogjog esetén, ha az a zálogkötelezett egész vagyonát terheli, az okiratban ezt, a vagyon meghatározott részét terhelő zálogjog esetében pedig az okiratban vagy annak mellékletében – szabatos körülírással – a vagyon e meghatározott körét kell feltüntetni.
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzésre irányuló zálogjogi nyilatkozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a zálogjogi nyilvántartás felhasználójaként nyilvántartásba vett személy – az elektronikus személyazonosítását követően vagy elektronikusan aláírt – elektronikus nyomtatvány kitöltése útján tehet. Az elektronikus nyomtatvány alapján történő bejegyzésben a fenti felsorolás a)-c) és f) pontjában foglalt adatokat, a bejegyzés alapjául szolgáló nyilatkozat és a bejegyző személyének az a) pont szerinti vagy elektronikus azonosító adatait, a bejegyzés időpontját, valamint annak sorszámát az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell feltüntetni.
A 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet szerint a zálogjogi nyilvántartásból kitűnik a bejegyzett zálogjog típusa (ingó jelzálogjog, illetve vagyont terhelő zálogjog), jellege (járulékos vagy önálló zálogjog) és a zálogkötelezett neve alatti – ingó jelzálogjoggal vagy vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelésekre vonatkozó – bejegyzések időrendi sorrendje. A zálogjogi nyilvántartás vezetése során olyan elektronikus adatkezelést és adattovábbítást kell alkalmazni, amely a nyilvántartásba bejegyzett adatok hitelességét szabványos és biztonságos számítógépes hitelesítési eljárás útján biztosítja.
A zálogjogi nyilvántartásba zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek a Ptké. 47. §-ának (4) bekezdése szerint, a zálogjogviszony módosulására, megszűnésére, továbbá a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett más tények és adatok megváltoztatására (a továbbiakban együttesen: változás) irányuló bejegyzésnek pedig közokirat [Pp. 195. § (1) bekezdés], valamint ennek a Pp. 195. § (2) bekezdés szerinti másolata, továbbá a Ptké. 47/A. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően olyan teljes bizonyító erejű magánokirat vagy annak közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely teljes bizonyító erejű magánokiraton a nyilatkozatot tevő fél aláírását közjegyző hitelesítette.
6.3. Bejegyzés a nyilvántartásba
A zálogjog alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéséről a közjegyző kérelemre – elektronikus adatátvitel útján - gondoskodik. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes.
Ha a jogszabály szerint valamely bejegyzés alapjául közokiratba nem foglalt jognyilatkozat is elegendő, azt – az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos jognyilatkozat kivételével – olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Nem jegyezhető be a változás, ha az annak alapjául szolgáló magánokiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy ha a bejegyzési kérelem az annak tartalmát meghatározó jogszabály rendelkezéseinek egyéb okból nem felel meg.
Ha a zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek nyilvántartásból való törlését nem a zálogkötelezett kéri, erről a zálogkötelezettet a közjegyző azzal értesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a törölt zálogjog ranghelyén a közjegyzőnél új zálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a bejegyzés törlése iránt intézkedik.
A közjegyző a kérelem tárgyában – a mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül – végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.
6.4. A zálogjogi nyilvántartás működése
A Kamara köteles a zálogjogi nyilvántartás központi rendszerét működtetni, a zálogjogi nyilvántartás működési feltételeit biztosítani, és a rendszer működésével kapcsolatos jelentéseket elkészíteni. A központi rendszerhez kapcsolódó, adatszolgáltató és lekérdező feladatot ellátó helyi egységeket (adatszolgáltató és lekérdező rendszer) a közjegyzők működtetik. Lekérdező rendszert bárki működtethet, ha biztosítja az üzemeltetés megfelelő technikai követelményeit, és vállalja a rendszerbelépéssel, illetve a rendszer használatával kapcsolatos díjak megfizetését, és erről, valamint a rendszer használatának egyéb feltételeiről a Kamarával szerződést köt.
A zálogjogi nyilvántartás adatszolgáltató és lekérdező rendszerének működését munkanapokon legalább 8 órától 16 óráig biztosítani kell.
A közjegyző a zálogjog alapítását, valamint a változást a közjegyzői irodában működő adatszolgáltató és lekérdező rendszerén keresztül elektronikus adatátvitel útján jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba.
6.5. Lekérdezés, betekintés, tanúsítvány
A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a zálogkötelezett neve és – ha szükséges – egyéb adatai alapján történhet. Ha a zálogkötelezett a nyilvántartásban szerepel, neve alatt a nyilvántartott zálogjoggal biztosított követelések listája is megjelenik. Lekérdezéssel – a kérelmező választása szerint – lekérhetők:
a) a lekérdezés napján fennálló bejegyzések;
b) az a) pont szerinti bejegyzések a már törölt bejegyzésekkel együtt;
c) a lekérdezés időpontját megelőző bármely időpontban fennállott bejegyzések;
d) a c) pont szerinti bejegyzések az adott időpontban már törölt bejegyzésekkel együtt.
A lekérdezés eredményéről a közjegyző – kérelemre – tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.
A közjegyző a zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos valamennyi iratról nyilvántartást vezet. A zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos közjegyzői tanúsítványok kiadását a közjegyző a hitelesítések nyilvántartó könyvének 5. rovatába jegyzi be, a változás bejegyzésével kapcsolatos ügyeket a lajstromkönyvben tartja nyilván. Ha a tanúsítvány közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződésen alapul, úgy az ügykönyvi nyilvántartási számot a tanúsítványon, a zálogjogi nyilvántartás szerinti azonosítót pedig a közjegyzői okiraton fel kell tüntetni. A közjegyzői okirattal kapcsolatos iratok között el kell helyezni a kiadott tanúsítvány egy példányát is.
6.6. Költségtérítés
A betekintésért, a lekérdezésért, továbbá a zálogjog törléséért és egyéb változás bejegyzéséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés és lekérdezés esetében egyezer, egyéb esetben ötezer forint zálogkötelezettenként.
6.7. Gépjárművek zálogjogi nyilvántartása
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának szabályait a 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet tartalmazza. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen: az egyedi azonosítójával megjelölt zálogtárgyra vonatkozó bejegyzés milyen zálogjogot (jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog vagy önálló zálogjog) és milyen időrendben létesít.
A nyilvántartás tekintetében egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolognak minősül az alvázszámmal rendelkező gépjármű. Az ilyen gépjármű egyedi azonosítója az alvázszám. A nyilvántartás a zálogjogra vonatkozó adatokat az egyedi azonosítóval megjelölt zálogtárgyak szerint tartalmazza.
A zálogjognak a nyilvántartásba történő bejegyzésére e rendelet alapján közokiratba foglalt zálogszerződés vagy az elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat alapján előterjesztett kérelemre, valamint a bíróság, más hatóság megkeresésére kerülhet sor.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles a nyilvántartás központi számítógépes rendszerét (a továbbiakban: a Kamara rendszere) úgy működtetni, hogy annak rendelkezésre állása éves szinten legalább 95,5 százalékos mértékben biztosítva legyen, a tervezett karbantartási célú üzemszünet pedig – ugyancsak éves szinten számítva – a negyvennyolc órát ne haladja meg.
A rendszer üzemszünetére vonatkozó információkat a Kamara a honlapján közli. Az üzemszünet – ideértve a rendkívüli üzemszünetet is – időtartama a határidőkbe nem számít be, ha pedig egy munkanapon az ilyen üzemszünet a négy óra időtartamot meghaladja, a határidőbe ez a nap nem számít bele.
6.7.1. A nyilvántartás alapjául szolgáló okiratok
A nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául a közokiratba foglalt zálogszerződés, bírósági határozat, hatósági döntés vagy a zálogjogi nyilatkozat tételére jogosult által elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat szolgálhat. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a bejegyzés a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok közül melyik alapján történt.
Elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozatok a következők:
a) a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat (ideértve a zálogjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatot is);
b) a zálogjogot érintő változás bejegyzésére irányuló nyilatkozat (ideértve a változás bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatot is);
c) a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozat (ideértve a zálogjog törléséhez hozzájáruló nyilatkozatot is);
d) a zálogjog bejegyzésének fenntartására irányuló nyilatkozat;
e) a zálogjog ranghelyének fenntartására irányuló nyilatkozat.
6.7.2. Betekintés, lekérdezés, tanúsítvány
A Kamara a nyilvántartást a törvényben meghatározott korlátok között az e célra létrehozott internetes felületen térítésmentesen hozzáférhetővé teszi. A nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél is betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A hozzáférés, illetve a betekintés a zálogtárgy egyedi azonosítója alapján történhet.
Ha a zálogtárgy a nyilvántartásban szerepel, egyedi azonosítója alatt a nyilvántartott zálogjoggal biztosított követelések listája, valamint a zálogjogosult, a zálogkötelezett és a személyes kötelezett nyilvántartásban szereplő adatai is megjelennek.
A nyilvántartásból – a kérelmező választása szerint – az adott zálogtárgyra vonatkozóan lekérdezhetők:
a) a lekérdezés napján fennálló bejegyzések;
b) az a) pont szerinti bejegyzések a már törölt bejegyzésekkel együtt;
c) a lekérdezést megelőző bármely időpontban fennállott bejegyzések;
d) a c) pont szerinti bejegyzések az adott időpontban már törölt bejegyzésekkel együtt.
A lekérdezés eredményéről a közjegyző kérelemre záradék formájában tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a zálogtárgy azonosítója alatt szereplő valamennyi lekérdezett bejegyzést hitelesen igazolja.
A közjegyző a nyilvántartással kapcsolatosan keletkezett, illetve birtokába került valamennyi iratról – az elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban a Kamara rendszere útján – nyilvántartást vezet.
