3.1. Közzététel a Cégközlönyben
A cégnyilvánosságot többek között a Cégközlönyben történő közzététel biztosítja.
A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amelynek elektronikus formában történő közzétételére az erre a célra fenntartott honlapon kerül sor, biztosítva a Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok ingyenes letöltésének lehetőségét. A Cégközlöny egyes lapszámai a honlapról nem távolíthatók el. A Cégközlönyt elektronikus formában való megjelenítése során olyan formátumban kell közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet. A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított (pl. keresőprogram segítségével történő) megismerésének költségtérítését az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Cégközlöny a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén elősegíti, hogy a gazdasági forgalom szereplői megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket.
3.1.1. Cégjegyzéket érintő végzések
A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok változásait - ideértve a cég törlését is – tartalmazó végzését a cégbíróság költségtérítés ellenében a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben közzétételre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint – más szervezet döntése alapján - elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék.
A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékadatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is, kivéve ha a létesítő okirat vagy annak módosítása szerződésminta alkalmazásával készült.
Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, európai szövetkezet, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelyének cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történő közzétételét követő harminc napon belül a cégbíróság intézkedik az adatoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a cégbíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon, a Cégközlönyben került sor, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is.
3.1.2. Egyéb bírósági határozatok
Meghatározott esetben a Cégközlönyben közleményként kell továbbá közzétenni:
a) a cégbíróság cégre vonatkozó egyéb végzéseinek a rendelkező részét;
b) más bíróság cégre vonatkozó határozatának a rendelkező részét.
Ennek értelmében a Cégközlönyben közzétételre kerül:
a) a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetése;
b) a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítása;
c) a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségét megállapító határozat, valamint a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozó határozat rendelkező része;
d) a zárgondok kirendelése;
e) a megszüntetési eljárás megindítása, és amennyiben az eljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése;
f) a végelszámolás kezdő időpontja, és amennyiben a végelszámolási eljárás nem a cég törlésével zárul, a befejezése;
g) a csődeljárás kezdő időpontja és befejezése, valamint a csődeljárást hivatalból elutasító jogerős végzés;
h) a felszámolás kezdő időpontja és befejezése;
i) törvényben meghatározott más határozat.
Az a)-f), valamint i) pontjában foglaltak közzétételéről a cégbíróság, a g)-h) pontban foglaltak közzétételéről pedig a csőd-, illetve a felszámolási ügyben eljáró bíróság gondoskodik.
3.1.3. Közzététel a cég által
A Gt. több esetben közvetlenül a céget kötelezi arra, hogy közleményt tétessen közzé a Cégközlönyben. A közlemény szövegét az igazságügyért felelős miniszterhez kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával együtt. A törvényi előírásoknak megfelelő közleményeket a Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszterhez történt érkezést követő harminc napon belül nyilvánosságra hozza. Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az igazságügyért felelős miniszter erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti. Ha a közlemény szövegében a figyelmeztetés ellenére nem történik módosítás, a Cégközlönyben az igazságügyért felelős miniszter feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg. A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő nyolc napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti.
3.1.3.1. Elismert vállalatcsoport
Az uralkodó tag – az elismert vállalatcsoport előkészítésében részt vevő gazdasági társaságok erre vonatkozó döntését követő nyolc napon belül – köteles a Cégközlöny két egymást követő számában közleményt közzétenni.
A közleménynek tartalmaznia kell:
a) az elismert vállalatcsoportban részt vevő gazdasági társaságok cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b) az uralmi szerződés tervezetét;
c) a hitelezőknek szóló felhívást, a (4) bekezdésben foglaltak szerint.
3.1.3.2. Átalakulás
Átalakulásnál a gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A közleménynek tartalmaznia kell:
a) az átalakuló gazdasági társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
b) a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét;
c) a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját;
d) az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérlegfőösszeget;
e) a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét;
f) a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét;
g) a hitelezőknek szóló felhívást.
A hitelezőknek szóló felhívás szerint azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulással hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. (Ha a tag [részvényes] felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, ezt a rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt az átalakulás elhatározásakor.)
Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok az egyesülés valamennyi társaságnál megtörtént végleges elhatározása esetében, az utolsó döntés meghozatalától számított nyolc napon belül kötelesek erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A közleményben a fentieken kívül meg kell jelölni az egyesülés módját is. A közzététel kezdeményezésére az az egyesüléssel érintett társaság köteles, amelyet erre az egyesülő társaságok maguk közül kijelölnek.
A szétválási szerződés, illetve a jogutódok társasági szerződésének aláírásától számított nyolc napon belül köteles a szétváló társaság erről a Cégközlönyben közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A szétválásról szóló közleményben az átalakulással kapcsolatos hirdetmény általános tartalmi elemein túl meg kell jelölni:
a) a szétválás módját (különválás, kiválás);
b) a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és terhelő kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a vagyonmegosztás arányát;
c) a hitelezőknek szóló felhívást, valamint azt, hogy a hirdetményi határidő alatt hol kaphatnak tájékoztatást a hitelezők a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről.
Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót, valamint – amennyiben készült – a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz. Mentesül a részvénytársaság a kötelezettség alól, amennyiben az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt harminc nappal és legalább a közgyűlés lezárásáig tartó időszak alatt a részvénytársaság saját honlapján - folyamatosan, korlátozástól mentesen és ingyenesen – biztosítja az érintett dokumentumok megismerhetőségét a nyilvánosság számára, vagy a dokumentumokat a Cégközlönyben való közzététel útján hozza nyilvánosságra.
3.1.3.3. Üzletrész árverése
A bíróság által kizárt tag, illetőleg a tagsági viszonyát elvesztett tag üzletrészének értékesítése a társaság kötelezettsége. Az üzletrész értékesítése nyilvános árverésen történik, amelyet a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő negyvenöt napon belül kell megtartani. Más módon csak a kizárt tag hozzájárulásával lehet értékesíteni az üzletrészt. Az üzletrész nyilvános árverésre bocsátása előtt, az árverés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően, a Cégközlönyben árverési hirdetményt kell közzétenni. A hirdetményben meg kell jelölni:
a) a társaság cégnevét és székhelyét;
b) az árverés helyét és idejét;
c) a fizetés módját és határidejét;
d) az árverésre kerülő üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat, ideértve az érintett törzsbetét összegét és a kikiáltási árat is.
3.1.3.4. Tőkeleszállítás
Az ügyvezető a kft. törzstőkéjének leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell tüntetni a döntés tartalmát, valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.
A zártkörűen működő részvénytársaság igazgatósága az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát, illetve a jogerős bírósági határozat kézbesítését követő harminc napon belül köteles intézkedni az alaptőke leszállításról hozott döntésnek a Cégközlönyben történő, kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell tüntetni, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról a közgyűlés vagy a bíróság döntött, a hirdetménynek ezenkívül tartalmaznia kell a döntés tartalmát, valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a részvénytársaság közvetlenül is köteles értesíteni.
Nyomdai úton előállított részvények esetén, az alaptőke leszállításának bejegyzését követő hatvan napon belül az igazgatóságnak az alapszabályban meghatározott módon, erre vonatkozó felhívásban kell tájékoztatnia a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és az új, kicserélt vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, kezdő és záró időpontjáról. Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a részvények átadására és átvételére legalább harminc napot kell biztosítani. A kicserélésre átadott részvényeket az igazgatóság, az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárva, a záró időpontot követően érvényteleníti. Ha a részvényes a felülbélyegzendő vagy kicserélendő részvényeket a felhívásban megjelölt időtartamon belül az igazgatóságnak nem adja át, az igazgatóság a részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. A részvények érvénytelenítéséről szóló határozatot a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az érvénytelenné nyilvánított részvényekkel részvényesi jogok a határozat keltétől kezdve nem gyakorolhatók.
3.1.3.5. Alaptőke-emelés
A zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlése, ha az alapszabály ennek lehetőségét nem zárja ki, közgyűlési határozatban felhatalmazhatja az igazgatóságot az alaptőke felemelésére. A felhatalmazásban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget (jóváhagyott alaptőke), amellyel az igazgatóság a részvénytársaság alaptőkéjét a közgyűlési határozatban megszabott, legfeljebb ötéves időtartam alatt összesen felemelheti. Eltérő közgyűlési határozat hiányában az alaptőke felemelésére szóló, megújítható felhatalmazás valamennyi alaptőke-emelési esetre és módra vonatkozik. A közgyűlési határozatról szóló közleményt az igazgatóság köteles a határozat meghozatalát követő harminc napon belül a Cégközlönyben közzétenni.
Az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatot az igazgatóság a határozat meghozatalától számított harminc napon belül köteles a Cégközlönyben közzétenni.
Nyomdai úton előállított részvények esetén, az alaptőke-emelés bejegyzését követő hatvan napon belül az igazgatóságnak az alapszabályban meghatározott módon, erre vonatkozó felhívásban kell tájékoztatnia a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és az új, kicserélt vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, kezdő és záró időpontjáról. Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a részvények átadására és átvételére legalább harminc-harminc napot kell biztosítani. A kicserélésre átadott részvényeket az igazgatóság, az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárva, a záró időpontot követően érvényteleníti.
Amennyiben a részvényes a felülbélyegzendő vagy kicserélendő részvényeket a felhívásban megjelölt időtartamon belül az igazgatóságnak nem adja át, az igazgatóság a részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. A részvények érvénytelenítéséről szóló határozatot a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az érvénytelenné nyilvánított részvényekkel részvényesi jogok a határozat keltétől kezdve nem gyakorolhatók.
Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéjének felemelésére az igazgatóságot erre felhatalmazó közgyűlési határozat alapján és nem pénzbeli hozzájárulás ellenében úgy kerül sor, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása vonatkozásában könyvvizsgálói jelentés nem készül, a 3.1.3.10. pontban írt nyilatkozatot – kiegészítve az emelésre vonatkozó határozat napját illető információval – azt megelőzően kell az igazgatóságnak a Cégközlönyben közzétenni, mielőtt a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátották.
3.1.3.6. Elsőbbségi jog gyakorlásának korlátozása
A részvények jegyzésére vonatkozó elsőbbségi jog az alapszabályban érvényesen nem zárható ki, illetve nem korlátozható. A nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlése azonban – az igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján – a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását korlátozhatja, illetve kizárhatja. Ebben az esetben az igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására irányuló indítvány indokait.
A közgyűlés az igazgatóságot az alaptőke felemelésére felhatalmazó határozatában felhatalmazhatja a tőkeemelésre vonatkozó felhatalmazás időtartamára a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának korlátozására, illetve kizárására. Az igazgatóság a közgyűlési határozatok cégbíróságnak történő megküldésével egyidejűleg gondoskodik a határozatok tartalmának Cégközlönyben történő közzétételéről.
3.1.3.7. Vételi jog gyakorlása
A zártkörű részvénytársaság közgyűlése az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben olyan részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a kibocsátandó részvényre a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg, az alapszabályban meghatározott feltételek szerint (visszaváltható részvény). Kibocsátható olyan visszaváltható részvény is, amely mind a vételi, mind az eladási jogot megtestesíti. A részvénytársaság a vételi vagy eladási jog gyakorlásának tényét soron kívül köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni; a részvénytársaság a bejelentéssel egyidejűleg intézkedik a joggyakorlás tényének a Cégközlönyben való közzétételéről. A társaság a visszaváltott részvény bevonásáról az alaptőke kötelező leszállításának szabályait figyelembe véve gondoskodik.
3.1.3.8. Megbízás a részvénykönyv vezetésére
A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide nem értve a számviteli törvény szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót), valamint közjegyzőnek, jogtanácsosnak adhat megbízást. A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni.
3.1.3.9. Könyvvizsgálói jelentés
Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályához mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését – ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint az alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult. A könyvvizsgáló jelentését az igazgatóság a bejegyzési kérelem benyújtásával egy-idejűleg a Cégközlönyben közzéteszi.
3.1.3.10. Nyilatkozat
A nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására könyvvizsgálói jelentés nélkül kerül sor, az igazgatóság a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges szolgáltatásának napjától számított egy hónapon belül nyilatkozatot tesz közzé a Cégközlönyben, amely nyilatkozat tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását, értékét, értékelésének forrását, illetve adott esetben az értékelés módszerét. A nyilatkozat továbbá kitér arra, hogy a kapott értékek megfelelnek legalább az ellenükben kibocsátandó részvények számának és névértékének – vagy kibocsátási értékének -, illetve adott esetben a hozzájárulásokon jelentkező árfolyam-különbözetnek, valamint arra, hogy az eredeti értékelés vonatkozásában nem merültek fel új befolyásoló körülmények.
3.1.3.11. Hatósági engedély
A cég a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét – legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg - választása szerint a Cégközlönyben vagy a cég honlapján köteles közzétenni. E rendelkezés nem alkalmazható az alapítási engedély tekintetében.
3.2. Közzététel a cég honlapján
Amennyiben a Gt. a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni.
Amennyiben a cég választása szerint a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte.
3.2.1. A honlap azonosíthatósága
A cég honlapján való közzététel részletes szabályait az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet tartalmazza.
Amennyiben a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé, a honlapján köteles jól láthatóan megjelölni a cég cégjegyzékbe bejegyzett, fennálló nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy a honlap a cég honlapja.
3.2.2. Folyamatos működtetés
A cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni, és a közleményt a honlapján olyan módon szerepeltetni, amely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég a honlap folyamatos működtetési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le, és az eljárás során intézkedésként törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét, illetve azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé.
A honlap folyamatos működtetésének a cég abban az esetben tesz eleget, ha biztosítja a honlap megtekintésének folyamatos, havi szinten legalább 98 százalékos szintű elérhetőségét az interneten keresztül. A rendelkezésre állásnak nem része a honlapon – annak megkezdését legalább három nappal megelőzően – meghirdetett karbantartási célú üzemszünet, amely nem lehet hosszabb negyvennyolc óránál.
A cég kötelezettsége a honlap folyamatos fenntartása, a közlemények honlapon feltüntetett időpontban történő közzétételének, továbbá a közzétett közlemény sértetlenségének, valamint megismerhetőségének biztosítása. Vita esetében a cég köteles bizonyítani e kötelezettségek teljesítését, továbbá azt, hogy a közzétett közlemény nem került módosításra, kicserélésre, valamint hogy a közlemény a cégtől származik, illetőleg a közlemény cégeljárásban való felhasználása megfelelt a jogszabályoknak.
3.2.3. A honlap megszüntetése
Amennyiben a cég a honlapját már nem kívánja fenntartani, köteles ezt a tényt a cégbíróságnak bejelenteni, kérve a honlapra és a honlapon való közzétételre vonatkozó adatok törlését. A bejelentéshez – elektronikus formában, külön jogszabályban meghatározott módon – köteles csatolni a korábban a honlapján közzétett közleményeit a cégiratok között való elhelyezés céljából.
Amennyiben a cég honlapja megszüntetésre kerül, továbbá ha a cég a közleményeit a jövőben nem kívánja a honlapon közzétenni, a változásbejegyzési eljárás keretében valamennyi közzétett közleményt be kell nyújtani a cégbírósághoz.
3.2.4. A közzététel szabályai
A cég köteles a közleményeit a honlapon úgy elhelyezni, hogy azok a honlap főoldalán jól látható közlemény menüpont (link) alatt legfeljebb öt továbblépéssel elérhetők legyenek. A közleményt akadálymentes módon megjeleníthetővé kell tenni. A közlemény letölthető dokumentumként is megjeleníthető. Letölthető dokumentumként csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott közlemény helyezhető el a honlapon.
A közlemény tárgyát egyértelműen meg kell jelölni. A közleményt közérthető formában, magyar nyelven kell közzétenni. Nincs akadálya annak, hogy a közlemény tájékoztató jelleggel idegen nyelven is megjelenítésre kerüljön, azonban e közzétételhez joghatások nem fűződnek.
A közlemény közzétételekor meg kell jelölni a honlapon való megjelenítés napját. A közlemény közzététele napjának a honlapon való megjelenítés napja minősül.
A cég köteles a közleménnyel összefüggésben feltüntetni azt az időpontot, amikor az elektronikus elérhetőséggel rendelkező, azt megadó hitelezőit elektronikus úton tájékoztatta a közzétételről, a közlemény egyidejű megküldésével.
Amennyiben a cég a gazdasági tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyét a honlapján teszi közzé, az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendeletben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmaznia azzal, hogy a hatósági engedély egészét köteles közzétenni elektronikus okirati vagy elektronikus okirattá alakított formában.
3.2.4.1. Többszöri közzététel
Amennyiben a gazdasági társaságokról szóló törvény többszöri közzétételről rendelkezik, a cég e kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a közlemény folyamatos megjelenítése mellett a hitelezői tájékoztatást a törvényben meghatározott időközzel ismétli meg.
A közlemény tartalmát a közzétételt követően módosítani nem lehet. Helye van a közlemény kijavításának, kiegészítésének, azonban az nem történhet a már közzétett közlemény módosításával. A kijavító, kiegészítő közleményt külön kell közzétenni, feltüntetve azt a tényt, hogy az kijavító, kiegészítő közlemény, illetőleg hogy az eredeti közlemény mely hibáját, hiányosságát orvosolja.
3.2.5. Archiválás
A közzétett közlemények, valamint az azokkal kapcsolatos egyéb adatok a cég honlapjáról nem távolíthatók el, azonban a közzétételtől számított 2 év elteltével a honlap elkülönült, archiválásra szolgáló részébe helyezhetők át. Biztosítani kell, hogy a főoldalon a közlemény menüpont alatt az archívum menüpont is megjelölésre kerüljön.
3.2.6. A közlemény felhasználása
A közlemény (kijavító, kiegészítő közlemény) cégeljárásban történő felhasználásakor a cég köteles közölni a honlap közzététel céljára szolgáló helyének teljes, a közleményre közvetlenül utaló internetes címét. A cég a cégbíróságnak köteles a közlemény (kijavító, kiegészítő közlemény) közzétett szövegét csatolni. A cég a csatolással egyidejűleg köteles megjelölni a közzététel – ideértve a kijavító, kiegészítő közzététel – időpontját (időpontjait), továbbá azt a tényt, ha a közlemény kijavítására, kiegészítésére került sor.
