2.1. Szerződésmódosítás megegyezéssel
Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak.
Nem minősül a jog visszaélésszerű gyakorlásának, ha a szerződő fél önként nem kívánja a szerződést módosítani.
Szerződésmódosításban a felek foglalót már nem köthetnek ki, és a szerződéskötéskor előleg címén átadott összeget sem módosíthatják foglalóra, mert foglalót csak a szerződés megkötésekor lehet adni.
Jó erkölcsbe ütközik a felszámolási eljárás kezdeményezése után létrejött az a szerződésmódosítás, amellyel az adós társaság a tagi kölcsöntartozása kiegyenlítéseként tárgyi eszközeit a hitelező tulajdonába adja.
A megbízó korlátlan utasítási joga a megbízott tevékenységének ellátására vonatkozik. A megbízási szerződés egyéb kikötéseit, így a díjazásra vonatkozó megállapodást egyedi utasítással nem módosíthatja.
A vételi jogot engedő szerződésben kikötött vételár vonatkozásában a szerződésmódosítás akkor állapítható meg, ha az eladónak a vételár leszállítására irányuló akarata az azt kifejező nyilatkozatban megjelenik.
A szerződésmódosítás hatálya nem áll be, ha ezt a felek feltételhez kötötték, és a feltétel nem következett be.
2.1.1. Módosítás ráutaló magatartással
A szerződést a felek ráutaló magatartással módosíthatják. A szerződésben kikötöttől eltérő összegű rendszeres juttatás folyósítása azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a fél ráutaló magatartással módosítani kívánta a szerződést. Önmagában abból, hogy a teljesítést követően a vállalkozó nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően állítja ki a számlát, a megrendelő pedig a számlának megfelelően teljesíti a kifizetést, még nem következik, hogy a felek a szerződést ráutaló magatartással módosították volna.
Ha a felek a kötendő szerződés módosításához pedig írásbeli alakot kívánnak meg, ráutaló magatartással a szerződésmódosítás érvényes volta nem állapítható meg.
2.1.2. Egyezség
A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.
Nem érvénytelen a szerződést módosító egyezségi megállapodás feltűnő értékaránytalanság miatt pusztán azért, mert az egyik fél a másikhoz képest feltűnően nagy engedményt tett.
2.1.3. Módosítás általános szerződési feltétellel
A szerződéskötést követően (pl. a szállításnál, részszámlázásnál) közölt általános feltételek a szerződés módosítására, kiegészítésére vonatkozó ajánlatot jelentenek, s így csak kétségtelen elfogadás esetén válnak – az eredeti szerződés módosításával – a szerződés részévé.
Az általános szerződési feltételek alapján kötött szerződés az általános feltételekre utaló ajánlat elfogadásával létrejön. Ha a szerződő fél a szállítólevélben, a részszámlában vagy egyéb módon, tehát már a szerződéskötés után közöl újabb feltételeket, ezek csak arra vonatkozó javaslatnak tekintendők, hogy a felek a már korábban megkötött szerződést módosítsák, vagy kiegészítsék. Az ilyen módon utólag közölt feltételek csak kétségtelen elfogadással válhatnak – az eredeti szerződés módosításával – alkalmazandóvá, hallgatólagos elfogadásnak nincs helye.
2.2. A kamat egyoldalú módosítása
A szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szól a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet. Ennek értelmében a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja:
a) a hitelező költségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása,
b) a hitelkockázat meghatározott változása,
c) a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás.
2.2.1. Forrásváltozások
A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti:
a) jegybanki alapkamat emelkedése,
b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,
c) a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,
d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,
e) a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.
A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a fentiekben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.
2.2.2. Hitelkockázat-változás
A kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai esetén is sor kerülhet:
a) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10 százalékos változás miatt került sor, feltéve hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy
b) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.
Az a) pont alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik.
A b) pont alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe.
2.3. Bírósági szerződésmódosítás
A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződés bírósági úton történő módosítására csak a felek érdekeinek kölcsönös mérlegelésével, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlyának a felperes érdekét súlyosan sértő megbomlása esetén kerülhet sor. Az adásvételi szerződés vételárának részletekben való megfizetése a felek között nem hoz létre olyan tartós jogviszonyt, amelynek folytán a bíróság jogosult lenne a szerződés módosítására.
A bíróság nem módosíthatja utólag a megszűnt szerződést.
2.4. Módosulás jogszabály alapján
Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat.
(Jogszabályváltozással történt szerződésmódosítás esetén a szerződés bírósági módosítására csak akkor van lehetőség, ha a szerződésnek megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.)
