Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében meghatározott európai fizetési meghagyás kibocsátására a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. Az európai fizetési meghagyásos eljárás az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában esedékes, meghatározott összegű pénzkövetelések behajtását szolgálja.
A rendelet célja a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló jogviták egyszerűsítése, felgyorsítása és azok költségeinek csökkentése egy európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozása révén, továbbá az európai fizetési meghagyások tagállamok közötti szabad áramlásának lehetővé tétele olyan minimumszabályok megállapítása révén, amelyek betartása szükségtelenné tesz bármely, az elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárást a végrehajtás szerinti tagállamban. A rendelet nem akadályozza a jogosultat abban, hogy a követelést valamely tagállam vagy a Közösség joga szerint rendelkezésre álló más eljárás útján érvényesítsen.
9.1. A magyar szabályok alkalmazása
Fizetési meghagyáson az európai fizetési meghagyást is érteni kell. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban sem lehet fizetési meghagyást kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.
9.1.1. Kézbesítés
Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell, és a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincs helye. Ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre e törvény, a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén pedig a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamokban történő kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.
9.1.2. Újbóli igényérvényesítés
A kérelem elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál keresetet indíthat, ebben az esetben a kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja, vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet elutasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az elutasító végzést.
9.1.3. Ellentmondás
Az európai fizetési meghagyásos eljárásban is alkalmazandó az a szabály, hogy ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a jogosultnak megfizetni, illetve közjegyzői bizalmi őrzésbe vagy bírói letétbe helyezni, vagy a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél szükség esetén okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve ha a kézbesítési vélelmet megdönti.
Ugyancsak alkalmazandó az a szabály is, amely szerint ha a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó iratot végrehajtói kézbesítés útján kézbesítették, az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.
Az ellentmondás folytán perré alakuló európai fizetési meghagyásos eljárásban a jogosultat a bíróság hívja föl arra, hogy harminc napon belül a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő, és bizonyítékait terjessze elő. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a pert megszünteti. Ha a jogosult a kérelemben tanút jelölt meg, a bíróság arra is felhívja a jogosultat, hogy a tanú nevét és idézhető címét – amennyiben szükséges, egyéb személyi adatait – az ott meghatározott módon jelentse be.
9.1.4. Díjak
Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a 2009. évi L. törvénynek az eljárási díjra és másolati díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Az európai fizetési meghagyásos eljárásért a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon eljárási díjat kell fizetni; a 42. § (1) és (2) bekezdését, és a 46. § (3)-(5) bekezdését nem lehet alkalmazni. Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért az 55. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegű díjat a közjegyző részére külön jogszabály szerint meghatározott módon kell megfizetni, a díj az eljáró közjegyzőt illeti.
9.1.5. Végrehajtás
Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának magyar közjegyző általi elrendelése iránti eljárásra e törvénynek a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
9.1.6. Beadványok
Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papíralapon írásban az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni, a 2009. évi L. törvénynek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag papíralapú beadványok alkalmazhatók; az eljáró közjegyző az iratokat papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.
9.2. A rendelet szabályai
9.2.1. A rendelet hatálya
A rendeletet határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, tekintet nélkül a bíróság jellegére. A rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére.
A rendelet nem alkalmazható a következők tekintetében:
a) házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló jogok;
b) csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások;
c) szociális biztonság;
d) szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések, kivéve:
- ha azok a felek közötti megállapodás tárgyát képezték, illetve tartozáselismerés esetén, vagy
- ha azok egy közös tulajdonból eredő számszerűsített tartozás kiegyenlítésére szolgának.
A rendeletben a "tagállam" kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével.
9.2.2. Határokon átnyúló ügyek
Határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.
Az állandó lakóhelyet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 59. és 60. cikkével összhangban kell meghatározni. Annak megállapítása során, hogy a fél rendelkezik-e lakóhellyel abban a tagállamban, amelynek bíróságához fordultak, a bíróság saját belső jogát alkalmazza. Amennyiben a fél nem rendelkezik lakóhellyel abban a tagállamban, amelynek bíróságához fordultak, annak megállapítása során, hogy a fél más tagállamban rendelkezik-e lakóhellyel, a bíróság az említett másik tagállam jogát alkalmazza.
A társaság vagy más jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek társulása azon a helyen rendelkezik székhellyel, ahol:
a) létesítő okirat szerinti székhelye; vagy
b) központi ügyvezetése; vagy
c) üzleti tevékenységének fő helye
található.
Az Egyesült Királyság és Írország esetén a "létesítő okirat szerinti székhely" a bejegyzett székhely, ennek hiányában a cégbejegyzés helye, ennek hiányában az a hely, amelynek joga alapján az alapítás történt.
Annak megállapítása során, hogy a cégvagyon ("trust") székhelye abban a tagállamban található-e, amelynek a bíróságához fordultak, a bíróság saját nemzetközi magánjogi szabályait alkalmazza.
Annak meghatározásához, hogy a kérelem határokon átnyúló ügynek minősül-e, az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontja irányadó.
9.2.3. Fogalmak
A rendelet alkalmazásában "származási tagállam" az a tagállam, amelyben az európai fizetési meghagyást kibocsátották. "Végrehajtás szerinti tagállam" az a tagállam, amelyben az európai fizetési meghagyás végrehajtását kérik.
"Bíróság" bármely hatóság, amely a tagállamban az európai fizetési meghagyás vagy bármely más, ahhoz kapcsolódó ügy tekintetében hatáskörrel rendelkezik.
"Származási bíróság" az a bíróság, amely az európai fizetési meghagyást kibocsátja.
9.2.4. Joghatóság
A joghatóságot a közösségi jog vonatkozó szabályaival, különösen a 44/2001/EK rendelettel összhangban kell meghatározni. (Az általános szabályok szerint valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető. Arra a személyre, aki nem állampolgára annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkezik, a tagállam állampolgáraira irányadó joghatósági szabályokat kell alkalmazni.)
Amennyiben azonban a követelés valamely személy, a fogyasztó által, gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződésre vonatkozik, és amennyiben a kötelezett a fogyasztó, kizárólag azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelyekben a kötelezett állandó lakóhellyel rendelkezik.
9.2.5. Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem
Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet a rendelet I. mellékletében található "A" formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a felek és adott esetben képviselőik neve és címe, valamint azon bíróságé, amelyhez a kérelmet benyújtották;
b) a követelés összege, beleértve a főkövetelést, valamint adott esetben a kamatot, a kötbért és a költségeket;
c) amennyiben a követelésre kamatot kérnek, a kamatláb és az időszak, amelyre a kamatot kérték, kivéve ha a származási tagállam joga szerint a főkövetelés után automatikusan törvényes kamatot számolnak fel;
d) a jogalap, beleértve a követelés, és adott esetben a kért kamat alapjául szolgáló körülmények ismertetését;
e) a követelést alátámasztó bizonyítékok ismertetése;
f) a joghatóság megalapozása; és
g) az ügy határokon átnyúló természete.
A kérelemben a jogosultnak ki kell jelentenie, hogy legjobb tudomása és meggyőződése szerint az adott tájékoztatás megfelel a valóságnak, valamint hogy tudomásul veszi, hogy bármely szándékoltan valótlan nyilatkozat a származási tagállam joga szerinti megfelelő szankciókat vonhatja maga után.
A jogosult a kérelemhez csatolt függelékben jelezheti a bíróság számára, hogy a kötelezett általi ellentmondás esetén nem kívánja a polgári peres eljárásra való áttérést. Ez nem akadályozza a jogosultat abban, hogy erről a bíróságot a későbbiekben, de mindenképpen legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátása előtt tájékoztassa.
A kérelmet papíron kell benyújtani. A jogosultnak vagy adott esetben képviselőjének alá kell írnia a kérelmet.
9.2.6. A kérelem megvizsgálása
A bíróság, amelyhez európai fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtottak be, a lehető legkorábban a kérelmet tartalmazó formanyomtatvány alapján megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a rendeletben foglalt, fentebb már ismertetett követelmények, valamint hogy a követelés megalapozott-e. Ez a vizsgálat automatizált eljárással is lefolytatható.
9.2.7. Kiegészítés, kijavítás
A bíróság felhívja a jogosultat a kérelem kiegészítésére vagy kijavítására, amennyiben a rendeletben foglalt követelmények nem teljesülnek, kivéve ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, vagy a kérelem nem elfogadható. A bíróság a rendelet II. mellékletében található "B" formanyomtatványt használja.
Amennyiben a bíróság felhívja a jogosultat a kérelem kiegészítésére vagy kijavítására, erre a körülmények alapján általa megfelelőnek ítélt határidőt állapít meg. A bíróság ezt a határidőt mérlegelése szerint meghosszabbíthatja.
9.2.8. A kérelem módosítása
Amennyiben a rendelet szerinti követelmények csak a kérelem egy része tekintetében teljesülnek, a bíróság erről a rendelet III. mellékletében található "C" formanyomtatványon tájékoztatja a jogosultat. A jogosultat a bíróság felhívja az általa megállapított összeget tartalmazó európai fizetési meghagyási javaslat elfogadására vagy elutasítására, és tájékoztatja a jogosultat döntése következményeiről. A jogosult a bíróság által meghatározott határidőn belül a bíróság által megküldött, a "C" formanyomtatvány visszaküldésével válaszol.
Ha a jogosult elfogadja a bíróság javaslatát, a bíróság európai fizetési meghagyást bocsát ki a követelés jogosult által elfogadott részére vonatkozóan. Az eredeti követelés fennmaradó részét illető következményekre a nemzeti jogot kell alkalmazni.
Ha a jogosult a bíróság által meghatározott határidőn belül nem küldi meg válaszát, vagy elutasítja a bíróság javaslatát, a bíróság teljes egészében elutasítja az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet.
9.2.9. A kérelem elutasítása
A bíróság elutasítja a kérelmet, amennyiben:
a) a rendelet 2., 3., 4., 6. és 7. cikkében (hatály, határokon átnyúló ügyek, az európai fizetési meghagyásos eljárás, joghatóság, az európai fizetési meghagyás iránti kérelem) megállapított követelmények nem teljesülnek; vagy
b) a követelés nyilvánvalóan alaptalan; vagy
c) a jogosult a bíróság által a 9.2.7. pontban írtak szerint megállapított határidőn belül nem küldi meg válaszát; vagy
d) a jogosult a bíróság által meghatározott határidőn belül nem küldi meg válaszát, vagy elutasítja a bíróság javaslatát.
A kérelem elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.
A kérelem elutasítása nem akadályozza meg a jogosultat abban, hogy egy új európai fizetési meghagyás iránti kérelem vagy bármely egyéb, valamely tagállam joga alapján rendelkezésre álló eljárás útján érvényesítse a követelést.
9.2.10. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása
Amennyiben a 9.2.6. pontban foglalt feltételek teljesülnek, a bíróság a lehető leghamarabb és általában a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, az V. mellékletben található "E" formanyomtatvány felhasználásával európai fizetési meghagyást bocsát ki. A 30 napos határidőbe nem számít bele a jogosult által a kérelem kiegészítése, kijavítása vagy módosítása céljából felhasznált idő.
Az európai fizetési meghagyást a kérelmet tartalmazó formanyomtatvány másolatával együtt kell kibocsátani. Ez nem tartalmazza a jogosult által az "A" formanyomtatvány 1. és 2. függelékében szolgáltatott adatokat.
Az európai fizetési meghagyásban a kötelezettet tájékoztatni kell a választási lehetőségéről, amely szerint:
a) megfizetheti a meghagyásban megjelölt összeget a jogosultnak; vagy
b) az európai fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül a származási bíróságnak megküldött nyilatkozatban ellentmondással élhet.
Az európai fizetési meghagyásban a kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy:
a) a meghagyást kizárólag a jogosult által nyújtott adatok alapján bocsátották ki, és ezeket a bíróság nem ellenőrizte;
b) a meghagyás végrehajthatóvá válik, kivéve ha a 16. cikkel összhangban a bírósághoz ellentmondást nyújt be;
c) amennyiben ellentmondást nyújt be, az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságain a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik, kivéve ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg.
A bíróság gondoskodik a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítéséről a nemzeti joggal összhangban, a 9.2.11., 9.2.12., illetve a 9.2.13. pontban írt minimumszabályoknak megfelelő módon.
9.2.11. Kézbesítés a kötelezett általi átvétel igazolásával
Az európai fizetési meghagyás a kézbesítés helye szerinti állam nemzeti jogával összhangban a következő módokon kézbesíthető a kötelezettnek:
a) személyes kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával;
b) személyes kézbesítés, a kézbesítést végző illetékes személy által aláírt irat igazolásával, amely tartalmazza, hogy a kötelezett átvette az iratot, vagy bármely jogos indok nélkül visszautasította annak átvételét, valamint tartalmazza a kézbesítés időpontját;
c) postai kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt és visszaküldött, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával;
d) elektronikus eszköz – mint például fax vagy e-mail - útján történő kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt és visszaküldött, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával.
9.2.12. Kézbesítés a kötelezett általi átvétel igazolása nélkül
Az európai fizetési meghagyás – a kézbesítés helye szerinti állam nemzeti jogával összhangban – a következő módokon is kézbesíthető a kötelezettnek:
a) személyes kézbesítés útján a kötelezett személyes címére, a kötelezettel egy háztartásban élő vagy ott alkalmazott személyeknek;
b) amennyiben a kötelezett önálló vállalkozó vagy jogi személy, személyes kézbesítés útján a kötelezett üzlethelyiségeiben a kötelezett által alkalmazott személyeknek;
c) a meghagyás elhelyezése útján a kötelezett postaládájában;
d) a meghagyás letétbe helyezése útján valamely postahivatalban vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál, és a kötelezett postaládájában a letétbe helyezésről szóló írásos értesítés elhelyezésével, feltéve hogy az írásos értesítés egyértelműen feltünteti, hogy az irat jellegét tekintve bírósági iratnak minősül, valamint hogy az értesítés joghatás tekintetében kézbesítésnek minősül, és megkezdődik a határidők számítása;
e) postai kézbesítés útján igazolás nélkül, amennyiben a kötelezett címe a származási tagállamban van;
f) elektronikus úton, a kézbesítésről szóló automatikus visszaigazolással, feltéve hogy a kötelezett előzetesen kifejezetten elfogadta a kézbesítés ezen módját.
A fentiek szerinti kézbesítés nem elfogadható, amennyiben a kötelezett címe teljes bizonyossággal nem ismert.
Az a), b), c) és d) pontja szerinti kézbesítést a következőkkel kell igazolni:
a) a kézbesítést végző illetékes személy által aláírt irat, amely tartalmazza: a kézbesítés módját, a kézbesítés időpontját, és amennyiben a meghagyást a kötelezettől eltérő személynek kézbesítették, e személy nevét és a kötelezettel való kapcsolatát, vagy
b) azon személy által aláírt átvételi elismervény, akinek a meghagyást kézbesítették.
A meghagyás kézbesítése foganatosítható a kötelezett képviselőjének is.
9.2.13. Ellentmondás
A kötelezett az európai fizetési meghagyással együtt kézhez kapott, a rendelet VI. mellékletében található "F" formanyomtatvány felhasználásával a származási bíróságnál ellentmondást nyújthat be az európai fizetési meghagyással szemben.
Az ellentmondást a meghagyás kötelezettnek történő kézbesítése időpontjától számított 30 napon belül kell megküldeni.
A kötelezettnek az ellentmondásban nyilatkoznia kell arról, hogy vitatja a követelést, annak indokát azonban nem kell megjelölnie.
Az ellentmondást papíron vagy bármely más, a származási tagállam által elfogadott és a származási bíróság rendelkezésére álló kommunikációs eszközön keresztül - beleértve az elektronikus formát is – kell benyújtani.
Az ellentmondást a kötelezettnek vagy adott esetben a képviselőjének alá kell írnia.
9.2.13.1. Az ellentmondás benyújtásának joghatásai
Amennyiben határidőn belül a kötelezett ellentmondást nyújt be, az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik, kivéve ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg.
Amennyiben a jogosult az európai fizetési meghagyásos eljárással érvényesítette a követelését, a nemzeti jog egyetlen rendelkezése sem sértheti jogi helyzetét az azt követő polgári peres eljárásban.
A polgári peres eljárássá való átalakulásra a származási tagállam jogát kell alkalmazni. A jogosultat tájékoztatni kell arról, hogy a kötelezett élt-e ellentmondással, valamint arról, hogy az eljárás átalakul polgári peres eljárássá.
9.2.14. Végrehajthatóság
Amennyiben határidőn belül – megfelelő időt engedve az ellentmondás beérkezéséhez – nem nyújtottak be ellentmondást a származási bírósághoz, a származási bíróság a rendelet VII. mellékletben található "G" formanyomtatvány felhasználásával haladéktalanul végrehajthatónak nyilvánítja az európai fizetési meghagyást. A bíróságnak ellenőriznie kell a kézbesítés időpontját.
A fenti szabály sérelme nélkül, a végrehajthatóság alaki követelményeire a származási tagállam jogát kell alkalmazni. A bíróság megküldi a jogosultnak a végrehajtható európai fizetési meghagyást.
9.2.14.1. A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése
A származási tagállamban végrehajthatóvá vált európai fizetési meghagyást a többi tagállamban végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás és az elismerés kifogásolásának bármilyen lehetősége nélkül el kell ismerni, és végre kell hajtani.
9.2.15. Felülvizsgálat
Az ellentmondásra nyitva álló határidő lejártát követően a kötelezettnek jogában áll az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát kérni a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától, feltéve hogy haladéktalanul jár el, és:
a) a fizetési meghagyást szabályszerűen valamely módon kézbesítetté, és a kézbesítés – a kötelezett önhibáján kívül – nem történt meg kellő időben ahhoz, hogy védelméről gondoskodhasson; vagy
b) a kötelezettet vis maior vagy önhibáján kívüli különleges körülmények akadályozták abban, hogy a követelés ellen ellentmondással éljen.
Az a) pontban meghatározott felülvizsgálatra a Pp. kézbesítési vélelem megdöntésére, a b) pontban meghatározott felülvizsgálatra a Pp. mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az a) és b) pontban meghatározott kérdésekben való döntés a közjegyző hatáskörébe tartozik.
Az ellentmondásra meghatározott határidő lejártát követően a kötelezett kérheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától abban az esetben is, amennyiben a fizetési meghagyást egyértelműen tévesen bocsátották ki, tekintettel a rendeletben megállapított követelményekre, vagy egyéb különleges körülményekre. Az ilyen felülvizsgálatra a Pp. perújítás megengedhetőségének vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Amennyiben a bíróság – azon az alapon, hogy a felülvizsgálati okok egyike sem áll fenn – a kötelezett kérelmét elutasítja, az európai fizetési meghagyás hatályban marad.
Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a felülvizsgálat a fenti okok valamelyike alapján indokolt, az európai fizetési meghagyás semmis.
9.2.16. Végrehajtás
A rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül a végrehajtási eljárásokra a végrehajtás szerinti tagállam jogát kell alkalmazni. A végrehajthatóvá vált európai fizetési meghagyást ugyanolyan feltételek mellett kell végrehajtani, mint a végrehajtás szerinti tagállamban kibocsátott végrehajtható határozatokat. A másik tagállamban lefolytatandó végrehajtás érdekében a jogosultnak a következő iratokat kell az adott tagállam hatáskörrel rendelkező végrehajtó hatóságainak rendelkezésére bocsátania:
a) a származási bíróság által végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás másolata, amely megfelel az irat hitelességének megállapításához szükséges feltételeknek; és
b) amennyiben szükséges, az európai fizetési meghagyás fordítása a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy amennyiben az érintett tagállamban több hivatalos nyelv van, a kért végrehajtás helyén folyó bírósági eljárások hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, az adott tagállam jogával összhangban, vagy egy másik olyan nyelven, amelyet a végrehajtás szerinti tagállam elfogadhatóként jelöl meg. Valamennyi tagállam megjelölheti az Európai Unió intézményeinek azon, saját hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amelyeket az európai fizetési meghagyás nyelveként elfogad. A fordítást valamely tagállamban erre feljogosított személynek hitelesítenie kell.
Az egyik tagállamban a másik tagállamban kibocsátott európai fizetési meghagyás végrehajtását kérelmező jogosult nem kötelezhető – függetlenül annak elnevezésétől – biztosíték, óvadék vagy letét megfizetésére azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel a végrehajtás szerinti tagállamban.
9.2.16.1. A végrehajtás elutasítása
A végrehajtást a kötelezett kérelme alapján a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága elutasítja, amennyiben az európai fizetési meghagyás összeegyeztethetetlen valamely tagállamban vagy harmadik országban hozott bármely korábbi határozattal vagy meghagyással, feltéve hogy:
a) a korábbi határozat ugyanazon jogalap tárgyában, ugyanazon felek között született; és
b) a korábbi határozat megfelel a végrehajtás szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek; és
c) az összeegyeztethetetlenséget a származási tagállamban bírósági eljárás keretében nem lehetett volna kifogásként felhozni.
A végrehajtást kérelemre szintén el kell utasítani, ha és amennyiben a kötelezett megfizette a jogosultnak az európai fizetési meghagyásban megítélt összeget. A végrehajtás szerinti tagállamban az európai fizetési meghagyás érdemi felülvizsgálatának nincs helye.
9.2.16.2. A végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása
Amennyiben a kötelezett kérelmezi a 9.2.15. pont szerinti felülvizsgálatot, a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága a kötelezett kérelmére:
a) a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja; vagy
b) a végrehajtást egy általa meghatározott biztosíték adásától teheti függővé; vagy
c) kivételes körülmények között felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.
9.2.17. Jogi képviselet
Az ügyvédi vagy más jogi szakértő általi képviselet nem kötelező:
a) a jogosult számára az európai fizetési meghagyás iránti kérelem tekintetében;
b) a kötelezett számára az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás tekintetében.
9.2.18. Eljárási illeték
Az európai fizetési meghagyásos eljárás és az európai fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondás alapján induló polgári peres eljárás együttes eljárási illetéke a tagállamban nem haladhatja meg az abban a tagállamban a polgári peres eljárás illetékét az azt megelőző európai fizetési meghagyásos eljárás nélkül.
A rendelet alkalmazásában az eljárási illeték a bíróságnak fizetendő illetékeket és költségeket foglalja magában, amelyek összegét a nemzeti joggal összhangban állapítják meg.
