7. Díjak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. április 22.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2011/02. számában (2011. április 22.)

Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzőnek az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díjat (másolati díj) kell fizetni.

Az eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj az eljárási költség részét képezik. Az eljárási költség viselésére a Pp. perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik. (A Pp. szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni.)

7.1. Eljárási díj

A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – eljárási díjat kell fizetni.

A MOKK részére megfizetett eljárási díj összegének legfeljebb felét a MOKK a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja.

Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve ha az eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni; az utóbbi esetben az eljárási díjat az viseli, akit a közjegyző, illetve a bíróság erre kötelez. A részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem előterjesztéskor köteles megfizetni; a díjat a kérelmező viseli. A kérelem elektronikus úton történő benyújtása vagy szóbeli előterjesztése esetén a kérelem mindaddig nem rögzíthető a MOKK rendszerén, amíg annak előterjesztője díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett.

Több díjfizetésre kötelezett fél esetén a felek egyetemlegesen kötelesek az eljárási díjat megfizetni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a felek – az egymás közötti viszonyukban – az eljárási díjat érdekeltségük ará­nyában osszák meg. E rendelkezéseket az eljárási költség viselésére is megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban az eljárási díjat és az eljárás költségeit a kötelezettek viselik, rájuk a Pp. költségviselési szabályait kell alkalmazni.

Az eljárási díjat

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással;

b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papíralapon, postai úton történő beadása esetén postai készpénz-átutalási megbízással (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell); vagy

c) az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon

kell megfizetni.

7.1.1. Az eljárási díj alapja

Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

7.1.2. A díj mértéke

A díjalap után az eljárási díj mértéke:

a) – ha más nem következik – az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint;

b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van.

Ha a fél az általa fizetendő eljárási díjnál többet fizetett meg, a különbözetet részére a MOKK visszautalja vagy kiutalja.

7.1.3. A díj megfizetése

A közjegyzői kamara megjelöli és honlapján közzéteszi azt a fizetési számlaszámot, amelyre a díj megfizetését elfogadja. A 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet szerint a fél által megfizetett díjakról – a másolati díj és a végrehajtói kézbesítés díja kivételével – a számviteli bizonylatot a fél részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara állítja ki. A kérelmét elektronikus úton előterjesztő félnek az elektronikus számviteli bizonylatot el kell fogadnia. Ha a fél vitatja a másolati díj összegét, egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

7.1.3.1. A díj megfizetésének módjai

A fél a díjfizetési kötelezettségének választása szerint az alábbiakban meghatározott módon is eleget tehet.

Az eljárás lefolytatása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a díjfizetés történhet átutalással vagy keretösszegből.

Az eljárás lefolytatása iránti kérelem postai úton történő beadása esetén a díjfizetés történhet átutalással.

Az eljárás lefolytatása iránti kérelem szóbeli előterjesztése esetén a díjfizetés történhet átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel (a befizetés tényét igazoló szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell).

A közjegyzői kamara a honlapján teszi közzé az átutalással megfizetett díj esetében a díj megfizetésének igazolási módjáról szóló tájékoztatást; az átutalt díj megfizetését ennek megfelelően kell igazolni.

A 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet értelmében a 2011 márciusában indult egyedi átutalásos – valamint a MOKK-kal kötött megállapodás alapján történő - eljárásidíj-fizetési módok tekintetében a MOKK az alábbi tájékoztatást adta:

Megállapodás alapján történő díjfizetés esetében egy regisztrációhoz jelenleg egy számlaszám kapcsolható, ezért azon felhasználóknak, akik egyidejűleg saját regisztrációjuk mellett – tipikusan megbízási jogviszony keretében – más felhasználó regisztrációjáról is kezdeményeznek eljárást (pl. jogi képviselők), mérlegelniük kell, hogy melyik számlaszámot melyik regisztrációhoz kívánják hozzárendelni.

Amennyiben a regisztrációhoz hozzárendelt (ismert) számláról átutalt összeg kerül jóváírásra a MOKK számláján, az a jóváírást követő napon a felhasználóhoz tartozó aktuális egyenleget növeli. Az aktuális egyenleg megtekinthető a felhasználói felületen (sikeres felhasználóazonosítást követően). A kérelem (kérelmek) benyújtásakor az éppen aktuális rendelkezésre álló "egyenlegből" kerül levonásra az alkalmazás által a 2009. évi L. törvényben meghatározott mérték szerinti eljárási díj összege. Amennyiben a számlán nem áll rendelkezésre az alkalmazás által számított megfelelő összeg, a kérelem (kérelmek) nem kerül(nek) befogadásra. Halasztás, részletfizetés eljárási díja jelenleg ebben a díjfizetési módban nem teljesíthető.

Egyedi átutalás esetén az utalás közlemény rovatába kell beírni karakterhelyesen az alkalmazás által – a kérelem kitöltésekor (tömeges esetén a feltöltéskor) - generált kódot. A függőben lévő "kérelmek" listája megtekinthető a felhasználói felületen (sikeres felhasználóazonosítást követően).

7.1.3.2. Díjfizetés keretösszegből

Az eljárás elektronikus úton történő kezdeményezése esetén a fizetésre kötelezett a díjfizetést a közjegyzői kamarával kötött megállapodás alapján úgy is teljesítheti, hogy a megállapodásban meghatározott összeget átutal a közjegyzői kamarának az erre a célra rendszeresített fizetési számlájára azzal, hogy az általa kezdeményezett eljárás díját a megállapodásban meghatározott időszakban a közjegyzői kamara ebből az összegből vonja le.

Ha a szerződésben meghatározott időszakot követően a közjegyzői kamara fizetési számlaszámán fel nem használt pénzösszeg marad, azt a közjegyzői kamara a megállapodásban meghatározottak szerint kezeli.

Ha a fél az eljárás díját keretösszegből fizeti meg, az eljárás kezdeményezésekor ennek tényére utalnia kell.

A pénzösszeg kezeléséért – a közjegyzői kamara és a fél erre irányuló eltérő megállapodása hiányában – a közjegyzői kamara kezelési költséget nem számíthat fel, és a fél kamatot nem igényelhet.

A közjegyzői kamara a szerződésben meghatározott időszak utolsó napját követő 10. napig összesítőt küld a félnek, amely tartalmazza a fél által kezdeményezett és elszámolt eljárások díját.

7.1.3.3. A másolati díj összege és megfizetésének módja

A közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 400 Ft. Az irat nem hiteles másolatáért a másolati díj összegét az eljáró közjegyzőnél készpénzben, vagy a fél választása szerint

a) fizetési számlára történő készpénzbefizetés (a befizetés tényét igazoló szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell); vagy

b) átutalással (az átutalás tényét a közjegyzői kamara honlapján közzétett módon kell igazolni); vagy

c) bankkártyával kezdeményezett átutalással

kell megfizetni.

7.1.4. Túlfizetés esetén a díj visszatérítése

Ha a fél az eljárás díjaként az előírtnál nagyobb összeget fizetett be a közjegyzői kamarához, vagy a közjegyzői kamarához befizetett díjából kedvezményre jogosult (túlfizetés), kérheti a díj levonását követően fennmaradó pénzösszeg visszatérítését. A visszautalással járó költséget a fél viseli.

A pénzösszeg visszatérítéséről csak akkor kell intézkedni, ha az a 400 forintot meghaladja.

Ha a fél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében megjelölte azt a számlaszámot, melyre a díj visszatérítését várja, a közjegyzői kamara a pénzösszeget erre a számlára utalja. Ha a fél nem jelölt meg számlaszámot, a díj visszatérítése iránti kérelmében kell megjelölnie olyan fizetési számlaszámot vagy postacímet, melyre a díj visszatérítését várja; a közjegyzői kamara ennek megfelelően teljesíti a visszatérítést.

Ha a fél a pénzösszeget nem veszi át, azt a közjegyző kamara 5 évig őrzi; a fél eddig az időpontig kérheti a díj visszatérítését.

Ugyanezek a szabályok irányadók a másolati díj, valamint az ügygondok készkiadása és díja előlegének túlfizetése esetén is. A másolati díj túlfizetése esetén a fél a visszatérítendő összeget a közjegyző irodájában veheti át a közjegyző által erre külön megjelölt ügyfélfogadási időben.

7.2. Illeték

A fizetési meghagyásos eljárásban – fő szabályként - illetéket nem kell fizetni.

Illetéket kell fizetni

a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az eljárás megszüntetése okán történő perindítás esetén a peres eljárásban;

b) a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban;

c) a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban.

Az a) pont alkalmazása esetén a peres eljárás illetékébe az eljárási díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani. Ha azonban a pert a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás megszüntetése után indítják meg, az eljárási díjat csak akkor lehet az illetékbe beszámítani, ha a felperes a keresetlevelet az elutasító, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja, vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja.

Az a) és c) pont alkalmazása esetén az eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj a perköltség részét képezi. A b) pontban meghatározott esetben, ha a fellebbezést elektronikusan terjesztik elő, az illetéket elektronikus úton kell megfizetni. Az illeték megfizetésének megtörténtét a bíróság ellenőrzi.

7.3. Költségkedvezmények

Nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki a 2009. évi L. törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez.

Nem részesíthető sem személyes, sem tárgyi költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelőzően a MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

7.3.1. Személyes költségfeljegyzési jog

Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségfeljegyzési jog illeti meg (személyes költségfeljegyzési jog).

Költségfeljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészében mentes az eljárási díj előlegezése, valamint a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól.

A személyes költségfeljegyzési jogra a Pp. 85. §-át és 86. §-ának (1)–(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (A hivatkozott szabályok szerint az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mind pedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki. Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta.

Külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye csak a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó. Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre; e személyek és az Európai Unió tagállamában bejegyzett külföldi jogi személyek, szervezetek perköltség-biztosíték letételére nem kötelezhetők. A költségmentesség ebben az esetben a tárgyalásra történő utazás költségeire is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény alapján kötelező. A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is. A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek [végrehajtási költségek] megtérítésének kötelezettségét.)

7.3.1.1. A díj megfizetése és viselése

Személyes költségfeljegyzési jog esetén a díj megfizetéséről és viseléséről a közjegyző a fizetési meghagyásban, illetőleg az eljárást befejező határozatában rendelkezik, a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén pedig a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a MOKK részére való megfizetésére. A költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

7.3.1.2. A kérelem előterjesztése

A jogosult a költségkedvezmény iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő. A kérelmet – ideértve ebben az esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is – elektronikus úton nem lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

A kötelezett a költségkedvezmény iránti kérelmét leghamarabb az ellentmondással egyidejűleg terjesztheti elő, ennek tárgyában a perbíróság dönt.

7.3.1.3. Döntés a kérelemről

A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történő rögzítését megelőzően dönt a költségkedvezmény iránti kérelemről. A kérelmet részben vagy egészében elutasító végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a kötelezettnek. A felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzés a peres eljárásra is hatályos, azonban a perben eljáró bíróság a végzést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. A közjegyző az elektronikus iratbenyújtásra köteles nem természetes személy jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja el, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a törvényben meghatározott módon terjessze elő.

Ha a közjegyző a jogosult költségkedvezmény iránti kérelmének nem, vagy csak részben ad helyt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszerében csak az után lehet rögzíteni, ha a jogosult az eljárási díj megfizetése iránti kötelezettségének eleget tett. Ha a fellebbezés eredményeként a megyei bíróság a jogosult költségkedvezményét kiterjesztette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az így fizetendő eljárási díj megfizetése után lehet rögzíteni a MOKK rendszerében. Ha a megyei bíróság végzése alapján a jogosult nem köteles az eljárási díj előlegezésére, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a másodfokú végzés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb egy munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében.

Ha a közjegyző a jogosultat költségkedvezményben részesítette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerén történő rögzítésekor a közjegyző nyilatkozik arról, hogy a jogosultat költségkedvezmény illeti meg, megjelöli annak mértékét és jogcímét; ha a költségkedvezmények tárgyában a másodfokú bíróság döntött, a nyilatkozatban elegendő erre a tényre utalni, és a végzés számát feltüntetni. Egyébként a költségkedvezmény tárgyában benyújtott és keletkezett iratokat, eljárási cselekményeket nem kell a MOKK rendszerében rögzíteni. A közjegyző a nyilatkozat tartalmáért és a költségkedvezmény jogosult részére történő biztosításának jogszerűségéért a MOKK-nak anyagi felelősséggel tartozik.

7.3.1.4. Ellenőrzés

A területi közjegyzői kamara ellenőrizheti a költségkedvezmények tárgyában hozott és első fokon jogerőre emelkedett határozatok jogszerűségét; ha a határozat jogszabálysértő, a közjegyzőt a juttatott kedvezménynek a MOKK részére történő megtérítésére kötelezi. A területi kamara jogerős és végrehajtható határozata alapján a MOKK a közjegyzőt megillető összegből a jogszerűtlenül juttatott kedvezmény összegét levonja. A területi kamara határozata és a MOKK levonási joga a jogosult már megkapott kedvezményét nem érinti.

7.3.2. Tárgyi mentesség

Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyző által készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.

Eljárásidíj-mentes a határozat kijavítása és kiegészítése iránti kérelem.

7.3.3. Mérsékelt eljárási díj

Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 10%-a, de legalább 2000 forint – kettőnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van –, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll.

Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint - ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van –, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be.

7.3.4. Az engedélyezés menete

A fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló részletes szabályokat a 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet tartalmazza

7.3.4.1. A költségfeljegyzési jog engedélyezése, felülvizsgálata és megvonása

A fizetési meghagyásos eljárás és fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelése során érvényesülő személyes költségfeljegyzési jog engedélyezésére, a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetésére és behajtására a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 6. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. A hivatkozott paragrafus szerint ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha a fentebb írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

A közjegyző a fél költségfeljegyzési jog iránti kéreleméről az ellenfél meghallgatása nélkül dönt.

A félnek az illetékköteles beadványain a költségfeljegyzési jogra utalnia kell.

A költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elutasításáról hozott végzésben a közjegyző felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a meg nem fizetett eljárási díjat, végrehajtási díjat és a biztosítási intézkedés elrendeléséért megfizetendő díjat (a továbbiakban együtt: díj) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme, a végrehajtási eljárás elrendelése, vagy a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelme hatálytalanságának terhe mellett fizesse meg.

A közjegyző a költségfeljegyzési jog feltételeinek fennállását felülvizsgálja

a) az eljárás jogerős befejezéséig – az engedélyezés időpontjához képest – évente;

b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt; továbbá

c) az eljárás bármely szakaszában, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

A felülvizsgálat során a közjegyző elrendelheti a jogszabályban megjelölt igazolások ismételt csatolását, és szükséghez képest egyéb bizonyítást folytat le. Ha a fél – felhívás ellenére – nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, a közjegyző megvonja a költségfeljegyzési jogot.

Ha a félnek a költségfeljegyzési jog megvonása miatt díjfizetési kötelezettsége keletkezik, a közjegyző felhívja, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül a díjat fizesse meg. A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

7.3.4.2. Egyéb költségkedvezményre vonatkozó eljárás

A másolati díjra vonatkozó költségkedvezmény fennállásáról külön végzést nem kell hozni. Ha a közjegyző az eljárása folyamán megállapítja, hogy a költségkedvezmény nem áll fenn, felhívja a felet, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül a meg nem fizetett díjat fizesse meg. A fél fellebbezéssel egyidejűleg előterjesztett illetékfeljegyzési jog vagy költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét a fellebbezés elbírálására illetékes megyei bíróság bírálja el.

7.3.4.3. Jogorvoslat

A költségfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító, a költségfeljegyzési jogot megvonó, egyéb költségkedvezmény fenn nem állását megállapító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

7.3.4.4. A költségek előlegezése, megfizetése

A költségfeljegyzési jog folytán az eljárási díjat és a végrehajtási díjat a félnek nem kell előlegezni. A fél mentes a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól. A fizetési meghagyást követő bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtási költség fél helyett történő előlegezésére a Kmr. 15/E. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával kerül sor. (A bírósági végrehajtási eljárásban a költségek állam általi előlegezését a BGH a végrehajtási költség kifizetésével teljesíti. A végrehajtási költséget a végrehajtást foganatosító bíróság székhelye szerint illetékes BGH a végrehajtható okirat alapján fizeti ki a bírósági végrehajtónak.)

Az eljáró közjegyző viseli az eseti gondnok és az ügygondnok részére készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat másolatkészítési költségét.

A költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett és behajthatatlan díjat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara és a közjegyzők viselik.

A költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj összegét a közjegyző rögzíti a közjegyzői kamarának az eljárások technikai támogatására szolgáló, a közjegyzők, a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek, valamint egyéb felhasználók részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszerébe.

7.3.4.5. A költségek fél általi viselése

Ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, megállapodásuk azonban nem terjed ki a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj viselésére, a közjegyző a feleket arra egyetemlegesen kötelezi.

A közjegyző végzésében a jogosultat kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj vagy csökkentett díj megfizetésére, ha

a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításának, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasításának vagy a végrehajtás megtagadásának van helye;

b) a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszavonja; vagy

c) az eljárást megszünteti.

Ha a közjegyző a fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtást vagy a biztosítási intézkedést megszünteti, végzésében kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett végrehajtási díj és biztosítási intézkedés elrendeléséért megfizetendő díj viselésére köteles felet a díj megfizetésére.

7.3.4.6. A perré alakult eljárásban alkalmazandó szabályok

Ha a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni, a bíróság külön határozatban rendelkezik annak megfizetéséről. A bíróság az eljárást befejező határozatában a közjegyzői kamara részére megfizetendő díjat összegszerűen megjelöli, és felhívja a felet, hogy a díjat fizesse meg. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

7.3.4.7. A végrehajtással kapcsolatos szabályok

A végrehajtási eljárásban a közjegyző – külön intézkedés nélkül – a végrehajtható okiraton feltünteti a költségfeljegyzési jog kedvezményét. A végrehajtási eljárás során a felet az a kedvezmény illeti meg, melyet a közjegyző részére a fizetési meghagyásos eljárásban, vagy a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban engedélyezett.

Ha a fél a végrehajtás foganatosítása során a Pp. szerinti költségkedvezményt kíván igénybe venni, azt a végrehajtást foganatosító bíróságtól kérelmezheti.

A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj fedezésére befolyt összeget a közjegyzői kamara részére utalja át. A befolyt összeget elsősorban az állam által kifizetett végrehajtási költségre kell elszámolni.

7.3.4.8. A költségfeljegyzési jog alapjául szolgáló körülmények igazolása

A fél a költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét és a személyi adatokról szóló nyilatkozatát, a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatát, továbbá a munkáltatója igazolását a megfelelő űrlapon terjesztheti elő az előírt igazolások csatolásával.

Az űrlapokat a közjegyzői kamara rendszeresíti akként, hogy azokat – közzétételük időpontjának megjelölésével – a honlapján közzéteszi. A fél papíralapú űrlapot a közjegyző irodájában is igényelhet.

Ha az űrlap módosítására kerül sor, a közjegyzői kamara ennek tényéről honlapján az új űrlap közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad, és az új űrlap közzétételét követően tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott.

A félnek igazolnia kell jövedelmi, vagyoni viszonyait. A félnek a kérelemben nyilatkoznia kell, hogy vele szemben kizárási ok nem áll fenn, azaz a közjegyzői kamarának vele szemben jogerős határozatban megállapított és lejárt követelése nincs.

Ha a közjegyző a félnek a mellékletek szerinti nyomtatványokon kiállított igazolásokban feltüntetett adatai­ra vonatkozóan további tájékoztatást vagy kiegészítést tart szükségesnek, felhívást, megkeresést ad ki.

A közjegyző az engedélyezésről történő döntéshozatalt megelőzően ellenőrzi a MOKK rendszerében és a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásokban, hogy a félnek fennáll-e díjfizetési kötelezettsége a közjegyzői kamarával szemben.

7.4. Végrehajtási díj

A végrehajtás elrendeléséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint (a továbbiakban: végrehajtási díj). A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

A biztosítási intézkedés elrendeléséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint. A díjat az intézkedést kérő előlegezi, és – fő szabályként – az adós viseli. A díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

A végrehajtás, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért további díj és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.

A végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díj kétharmadát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka ará­nyában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeg felét a MOKK a működésére fordítja, a fennmaradó összeg másik fele a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát illeti, mely azt a működésére fordítja.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. április 22.) vegye figyelembe!