A jogerős fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
6.1. Fellebbezés
A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, melyek ellen a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye, ha a fellebbezést törvény ki nem zárja. Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papíralapon az ügyben eljáró közjegyzőnél nyújthatja be.
A fellebbezést – fő szabályként – a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el.
A végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye. A határidő indokolt esetben megrövidíthető. A határidő eltelte után az elsőfokú bíróság az iratokat – az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti. A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgatja.
Ha a fellebbezéssel megtámadott végzés jogszabályt sért, a megváltoztatásához szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és a közjegyzőt új határozat hozatalára utasítja.
A közjegyző az iratok felterjesztése helyett aktanyomatot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról.
A másodfokú határozatot a megyei bíróság kézbesíti a feleknek, az iratokat pedig a határozat egy példányával együtt megküldi a közjegyzőnek vagy a MOKK rendszerének elektronikusan.
6.2. Perújítás
A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna. Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az aktanyomatot a közjegyzőtől papíralapon vagy a MOKK rendszeréből elektronikus úton.
6.2.1. A perújítás esetei
A jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak el, feltéve hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
b) a fél ellen a fizetési meghagyást a közjegyzőnek, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére bocsátották ki;
c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
d) a fizetési meghagyást a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
Az a) pont alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.
A b) pont alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
A d) pontra hivatkozással csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
6.2.2. Perújítási határidő
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
A fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
6.2.3. A perújítási kérelem előterjesztése, elbírálása
A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.
A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt a fizetési meghagyást, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
Ha a perújítási kérelmet a megtámadott fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja.
Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg.
A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújítás előfeltételei fennállnak-e. A megengedhetőség körében azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.
Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.
Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott fizetési meghagyás végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket – ha a tárgyaláson jelen vannak – a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott fizetési meghagyást hatályában fenntartja, illetőleg annak egészében vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.
