A közjegyző a határozatait és más iratait a MOKK rendszerén keresztül állítja elő. A MOKK rendszerén keresztül előállított és központilag kinyomtatott jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat és határozat (értesítés, végrehajtási lap) az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét tartalmazza; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
A közjegyző, illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), aktanyomat, határozat (értesítés, végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. A MOKK rendszerén keresztül előállított elektronikus közokiratokat legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.
4.1. Kézbesítési megbízott
A belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles belföldi idézési című kézbesítési megbízottat megjelölni. E kötelezettség elmulasztása esetén a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, és az erről rendelkező végzést a jogosult részére hirdetmény útján kell kézbesíteni.
Ha a kézbesítési megbízott megjelölésének kötelezettségét eredményező körülmények az eljárásnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztését követő szakaszában állnak be, és a jogosult kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a jogosult külön felhívásának nincs helye, az iratot ilyen esetben hirdetmény útján kell a jogosultnak kézbesíteni.
Az iratot hiánypótlás elrendelése vagy a jogosult külön felhívása nélkül hirdetmény útján kell kézbesíteni akkor is, ha a kézbesítési megbízottnak az iratok nem voltak ténylegesen kézbesíthetők.
Hirdetményi kézbesítés esetén a közjegyző a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert idézési címét, a hirdetményi úton kézbesítendő irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény közzétételének napját tartalmazó hirdetményt azzal a felhívással teszi közzé, hogy a kézbesítendő iratot a címzett bármelyik közjegyzőnél megtekintheti. Ha az iratot a címzett a hirdetmény közzétételétől számított tizenöt napon belül megtekinti, a megtekintés napján, minden más esetben a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell az iratot kézbesítettnek tekinteni.
4.2. Kézbesítés a kötelezettnek
A fizetési meghagyás kézbesítésére – fő szabályként – a Pp.-nek a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás még nem indult meg, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem az erre meghatározott határidőn belül terjeszthető elő.
Fontos, hogy a fizetési meghagyás a kötelezettnek hirdetmény útján nem kézbesíthető. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint más beadványt kézbesíteni nem kell, annak adatait a fizetési meghagyás, illetve a kérelem alapján hozott egyéb végzés, értesítés tartalmazza.
A vonatkozó Pp.-szabály kimondja, hogy ha a félnek az ügy vitelére meghatalmazottja van, az iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni. Ha az iratot a címzett halála miatt nem lehet kézbesíteni, vagy azért, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.
A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a 4.4. pontban meghatározott esetek kivételével az iratokat a MOKK rendszerén keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az így kézbesítendő papíralapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre. A MOKK rendszerén keresztül kézbesített iratok kézbesítésének költsége a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek részét képezi.
4.3. Kézbesítési vélelem
A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át ("nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Nem lehet megállapítani a kézbesítési vélelem beálltát, ha a kézbesítés helyettes átvevő részére történt meg és a helyettes átvevő az ellenérdekű fél volt.
A kézbesítési vélelem beállásáról a feleket nyolc munkanapon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a közjegyző a kézbesítési vélelem beálltát megállapította. A címzett a neki szóló iratot – személyazonosságának igazolása mellett – a közjegyzőnél is átveheti.
4.3.1. A vélelem megdöntése
A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap után nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű; vagy
b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).
A b) pontban foglalt okból a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet csak természetes személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb érdekelt) terjeszthet elő.
A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a b) pontban meghatározott esetben a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a közjegyző határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt.
A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. A kérelemnek helyt adó határozat, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, e határozat az ügyet befejező érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére az a) pont alapján a fél terjeszt elő kérelmet, és a közjegyző a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket – a fél kérelmének megfelelően, a szükséges mértékben – meg kell ismételni. Más kérelmező által benyújtott kérelem esetében, ha a közjegyző a kérelemnek helyt ad, a kérelmező vonatkozásában érvényesülő, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a b) pont alapján kerül sor, a kézbesítést meg kell ismételni. A kérelem előterjesztésére és elbírálására a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem és az igazolási kérelem tárgyában hozott közjegyzői végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést a kérelmet előterjesztő félen kívüli feleknek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet. Ha a jogosult az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére meghatározott határidő elmulasztása miatt terjeszt elő igazolási kérelmet, az erről döntő jogerős végzés a perben eljáró bíróságot nem köti.
4.4. Végrehajtói kézbesítés
Ha a jogosult ezt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kéri, a fizetési meghagyást kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni, ebben az esetben a végrehajtó díját a MOKK részére előlegezni kell, és azt a MOKK a végrehajtónak átutalja. Az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.
A kézbesítési végrehajtó az iratot kézbesíti a címzettnek; a kézbesítés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát megküldi annak a bíróságnak, amelynek eljárása során a határozatra vonatkozóan a kézbesítési vélelem beállt, és a kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérőt is értesíti.
A végrehajtó az eljárása során a címzettről beszerzett adatokról – kivéve a kézbesítés helyére vonatkozó adatot – nem tájékoztathatja a kézbesítést kérőt.
A kézbesítés iránti kérelmet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelembe kell foglalni. A kérelemhez iratokat nem kell mellékelni. A kézbesítési cím a kötelezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben megjelölt idézési címe, melyre a kézbesítés egyszerű kézbesítéssel történik.
A kézbesítés díját a fizetési meghagyásos eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére járó díj megfizetésével azonos módon kell megfizetni.
A kézbesítési ügyet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő iratok elosztására szolgáló informatikai alkalmazása útján osztják ki a végrehajtó részére. A kézbesítendő irat a fizetési meghagyásról a végrehajtó által a kézbesítés céljára kiállított papíralapú másolat.
A fizetési meghagyás a címzettnek a vele együtt lakó egyéb hozzátartozója, illetve a címzett természetes személy bérbeadója vagy szállásadója részére mint helyettes átvevőnek nem adható át.
Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás során azt állapítja meg, hogy a címzett a kézbesítési helyen ismeretlen, onnan elköltözött, vagy ott-tartózkodására utaló jel nem található, megkeresi a postai szolgáltatót a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett új címének közlése érdekében. Az ennek eredményeként beszerzett új címet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is ezt jelölték volna meg kézbesítési címként.
A kézbesítés foganatosítására a helyszíni eljárást a kézbesítendő irat végrehajtóhoz érkezésétől – utánküldés szolgáltatás igénylése esetén bejelentett új címről való tudomásszerzéstől – számított 8 napon belül, a második helyszíni eljárást pedig az irat átvételére adott határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül meg kell tartani.
Ha a kézbesítési cím a végrehajtó székhelye szerinti megyén kívül található, megkeresésnek van helye. Erről a kézbesítést kérőt tájékoztatni kell, és fel kell hívni a megkeresett végrehajtót megillető munkadíj megfizetésére. A díj megfizetését követően a megkeresést haladéktalanul foganatosítani kell.
A címzett részére a kézbesítés megkísérléséről és a fizetési meghagyás átvételének lehetőségéről szóló értesítést nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni, és a fizetési meghagyás átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva 5 munkanapot kell biztosítani.
A kézbesítés céljára tartott második helyszíni eljárás eredménytelensége esetén a címzettnek kell értesítést hagyni, és az értesítésen fel kell tüntetni azt is, hogy az a fizetési meghagyás kézbesítésének második megkísérléséről készült.
A fizetési meghagyás kézbesítése eredményes, kivéve ha a címzett vagy helyettes átvevő a bíróság iratot átvette, illetve ha a címzett a bírósági irat átvételét a helyszíni eljárás során megtagadta. Kivételt képez ez alól, ha a helyettes átvevő maga a kézbesítést kérő.
A kézbesítést emellett a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon eredményesnek kell tekinteni, ha a végrehajtó megállapította, hogy a címzett a kézbesítési helyen tartózkodik, de részére vagy helyettes átvevő részére a bírósági iratot sem a helyszíni eljárás során, sem pedig végrehajtói irodában nem sikerült átadni, kivéve ha a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta.
Ha a végrehajtó megállapította, hogy a címzett nem tartózkodik a kézbesítési helyen (ismeretlen, elköltözött, ott-tartózkodására utaló jel nem található stb.), a kézbesítés csak akkor eredménytelen, ha a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel.
A kézbesítés eredményéről a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőt kell értesíteni; a kézbesítés eredményéről szóló jegyzőkönyvhöz az átvételi igazolás másolatát csatolni kell.
4.5. Elektronikus kézbesítés
Júliustól lép hatályba az a szabály, amely szerint vállalkozás és jogi képviselővel rendelkező fél részére az iratokat – a jelen lévő félnek történő kézbesítés, illetve a végrehajtói kézbesítés kivételével - a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvényben foglalt, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni. Az elektronikus iraton minősített elektronikus aláírást és minősített időbélyegzőt kell elhelyezni.
A törvény szerint a hivatalos iratot a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesíttetik. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra. A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot – ügyfélkapuján belépve - veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint – a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll – annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát), de magát a hivatalos iratot nem.
Az átvételhez a címzettnek a hivatalos iratra mutató internetes hivatkozást kell megnyitnia. Ekkor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön, és azt az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó tárhelyére visszaküldi, valamint maga a hivatalos irat a címzett számára letölthetővé válik (szabályszerű kézbesítés).
A címzett az így átvett hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről a tartós tárhelyére helyezheti, és saját számítógépére is letöltheti. Ha a hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről nem törli, az az elhelyezésétől számított harminc nap elteltével automatikusan törlődik onnan.
A természetes személy a hivatalos iratnak a kézbesítési tárhelyére történt érkezését követően e-mail címére haladéktalanul értesítést kap. A címzett az át nem vett küldemények tekintetében – azok beérkezésétől számított harmadik napon - egy második értesítést kap e-mail címére. (Ezek az értesítések a továbbiakban: tájékoztató üzenetek.)
A tájékoztató üzenetek elküldése, illetve fogadása joghatás kiváltására nem alkalmas. A hivatalos irat elektronikus kézbesítéséhez kapcsolódó kézbesítési vélelem megdöntése során a címzett nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg bármelyik tájékoztató üzenetet.
4.5.1. Elektronikus tértivevény
Elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az elektronikus tértivevény közokirat.
Az elektronikus tértivevény tartalmazza legalább
a) a feladó és a címzett nevét (azonosítóját);
b) az ügy számát (vagy egyéb azonosítóját);
c) a kézbesített hivatalos irat egyértelmű azonosítására alkalmas hivatkozást; és
d) a hivatalos irat átvételének az időpontját.
Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat – a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is – elektronikus közokirat.
4.5.2. Kézbesítési vélelem
Ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön.
A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, de a joghatások – ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor – a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek. A harminc nap elteltével automatikusan törlődő, át nem vett, visszaigazolást igénylő hivatalos irat tájékoztató adatainak megismerhetőségét a címzett számára az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az értesítési tárhelyén a törléstől számítottan egy év leteltéig biztosítja.
4.5.3. Iratmegőrzés
A feladó és a címzett az elektronikusan kézbesített hivatalos iratot elektronikus formában is megőrizhetik. Ha a papíralapú irattározást vagy iratmegőrzést külön jogszabály (vagy szabályzat) előírja, akkor az elektronikusan kézbesített hivatalos irat és az elektronikus tértivevény papíralapú másolatát is meg kell őrizni.
4.5.4. Határidők számítása
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az órákban számított határidő esetén kezdő időpontnak az az időpont (óra, perc) számít, amikor a hivatalos iratot a címzett átvette. A határidőbe az a nap (üzemszüneti nap) nem számít bele, amelyen az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató bármilyen okból (ideértve a vis maior esetét is) négy órát meghaladó időtartamban nem tudta ellátni az e törvényben meghatározott feladatait (így különösen azokat, amelyek a kézbesíttetni kívánt irat feltöltését, vagy az átvenni kívánt irat letöltését akadályozták). Az üzemszüneti nap megállapításakor a nem egybefüggő időtartamú üzemszünetek időtartamait egybefüggőnek kell tekinteni.
Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató – az utolsó üzemszüneti napot követő munkanapon – a rá vonatkozó külön jogszabály szerint rögzíti, teszi közzé és archiválja annak az egy vagy több munkanapnak a dátumát, amely a határidőbe nem számít bele. Az erre vonatkozó adatok nyilvánosak, azokat az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hozzá beérkezett megkeresés alapján kiadja.
Az üzemszünettel érintett határidő az üzemszüneti napok számával meghosszabbodik.
