2.1. A közjegyző kizárása
A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.
2.1.1. Kizárási okok
A vonatkozó Pp.-szabály szerint az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
b) az a) pont alá eső személy képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;
c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;
d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;
e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
A fentiek alkalmazásában hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
2.1.2. A kizárási ügyek intézése
A MOKK elnöke – az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott ügyelosztás rendjének keretei között – hivatalból ügyel arra, hogy kizárt közjegyző az eljárásban ne vegyen részt. Kizárási ok észlelése esetén a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi.
A közjegyző a MOKK elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az elfogultságra alapozott kizárási okot azonban az ügyfél a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyének ismertté válása után csupán akkor érvényesítheti, ha azt a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző személyéről való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, avagy valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak ezt követően szerzett tudomást, és a kizárási okot nyomban bejelentette.
Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közjegyző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban a bíróság pénzbírsággal sújthatja.
Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, és a MOKK elnöke szerint a kizárásnak helye van, a MOKK elnöke intézkedik az eljárásra másik közjegyző kijelöléséről. Ilyenkor a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.
A MOKK elnökének intézkedései ellen jogorvoslatnak helye nincs. A MOKK elnökének a kizárással és másik közjegyző kijelölésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a MOKK elnökhelyettese is gyakorolhatja, illetve teljesítheti.
2.1.2.1. A bíróság eljárása
Ha a MOKK elnöke szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és kizárásához sem járult hozzá, a kizárásról az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz. Az első esetben a MOKK elnöke a kizárási ügyben keletkezett iratokat megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak. Ha a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, akkor a kizárási okra vonatkozó bejelentést az annak elbírálásához szükséges iratokkal együtt a közjegyző küldi meg a bíróságnak. Ugyanígy kell eljárni, ha a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi, és a közjegyző a mellőzéséhez nem járult hozzá. Ha a kizárási okot nem maga a közjegyző jelentette be, a nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.
A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a MOKK elnökének; az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke jelöli ki.
Ha a kizárási okot a MOKK elnökével, mint a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzővel szemben jelentik be, vagy ha kizárási okot mind a MOKK elnökével, mind elnökhelyettesével kapcsolatban bejelentettek, a kizárás és másik közjegyző kijelölése ügyében a MOKK székhelye szerint illetékes helyi bíróság jár el.
2.1.2.2. A közjegyző eljárása a kizárás elintézéséig
Az a közjegyző, aki a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, a bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett közjegyző továbbra is eljárhat, de a 2.1.1. pont a)-d) alpontjaiban írt kizárási ok esetében a bejelentés elintézéséig a fizetési meghagyást nem bocsáthatja ki. Ha ugyanaz a fél ugyanabban az eljárásban a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést ugyanazon közjegyző ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.
2.2. Illetékesség
A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.
2.3. Ügyelosztás
Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik.
A papíralapon benyújtott és a szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyző jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtották, illetve akinél a kérelmet előterjesztették. A kérelmet a fél a mentesített közjegyzőt kivéve bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti.
A közjegyző a MOKK rendszerében rögzíti hozzátartozóinak és volt házastársának a nevét. Ha az ügyben a fél vagy képviselőjének neve megegyezik a közjegyző vagy az általa bejelentett személy nevével, az ügyet a MOKK rendszerének alkalmazásával nem lehet a közjegyzőre osztani.
Ha a közjegyzőnél egy héten belül a jogszabályban meghatározottnál több fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtanak be papíralapon, a közjegyző - haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentési lehetőség megnyíltát követő munkanapon előterjesztett – kérelmére a MOKK elnöke (elnökhelyettese) egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára három munkanapon belül más közjegyzőt jelöl ki az eljárás lefolytatása végett. A kérelmeket a kijelölt közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, ebben az esetben az ügyintézési határidő a kérelemnek a kijelölt közjegyzőhöz való érkezésétől számít.
A fizetési meghagyásos eljárás automatikus ügyelosztási rendszerének működésére és az új közjegyző kijelölése iránti kérelem előterjesztését megalapozó kérelmek számára vonatkozó szabályokat a 23/2010. (V. 7.) IRM rendelet tartalmazza.
2.3.1. Az ügyek kiosztásának szabályai
Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeknek a közjegyzői székhelyek közötti automatikus, egyenlő arányban történő elosztása a MOKK rendszere alkalmazásával történik. A kérelmek a MOKK rendszere útján automatikusan, az érkezés sorrendjében, egyesével kerülnek a közjegyzői álláshelyek között kiosztásra. Az elektronikus ügyelosztásnak a közjegyzői álláshelyek tekintetében arányosnak kell lennie. Ha a közjegyzői szolgálat év közben keletkezik, vagy év közben jön létre új közjegyzői álláshely, az arányos ügyelosztás ez esetben az érintett álláshely tekintetében időarányosan teljesül.
Ha közjegyzői álláshely jön létre vagy szűnik meg, a közjegyzői kamarának kell gondoskodnia arról, hogy az érintett közjegyzői álláshely székhelykódja a MOKK rendszerében lévő ügyelosztási rendbe bekerüljön, vagy onnan törlésre kerüljön.
A közjegyzők a székhelykódok számsorrendjében kapják meg a kérelmeket. Ha a sorrend alapján valamennyi közjegyző részére került kérelem kiosztásra, a kiosztást elölről kell kezdeni.
Ha a közjegyző által megadott személyek vezetékneve és a kérelem szerinti fizetési meghagyásos eljárásban érintett valamely fél vagy képviselőjének vezetékneve azonos, az elektronikus ügyelosztás során ez a kérelem automatikusan a soron következő közjegyzőre kerül kiosztásra.
Ha a közjegyzőt tartós helyettes helyettesíti, a tartós helyettes a helyettesített közjegyző nevében is előterjeszthet mentesítés iránti kérelmet. A mentesített közjegyző a mentesítés időszakának végét követő első új kiosztási körben kap újra kérelmet. Nem kell a közjegyző részére másik kérelmet kiosztani, ha a közjegyző a fizetési meghagyásos ügyben kizárás miatt nem járhat el.
2.3.2. Másik közjegyző kijelölését megalapozó kérelmek száma
Ha a közjegyzőhöz egy héten belül
a) több mint 20 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, vagy
b) több mint 10 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem és több mint 10 fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti kérelem
érkezik papíralapon, a közjegyző kérheti a közjegyzői kamara elnökétől (elnökhelyettesétől), hogy az a) pont szerinti esetben a 20. feletti fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, a b) pont szerinti esetben pedig a 10. feletti fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem intézésére másik közjegyzőt jelöljön ki.
Ha a közjegyzőhöz egy héten belül több mint 20 fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti kérelem érkezik papíralapon, a közjegyző kérheti, hogy az ebben az időszakban postai úton érkező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem intézésére a közjegyzői kamara elnöke (elnökhelyettese) másik közjegyzőt jelöljön ki.
2.3.3. Mentesítés
A közjegyző a MOKK elnökétől írásban, az érintett időszakot legalább harminc nappal megelőzően kérheti, hogy az általa megjelölt, legalább ötnapos és évente legfeljebb hatvannapos folyamatos időszakra a fizetési meghagyásos eljárásban a közreműködés alól mentesítse. A MOKK elnöke (elnökhelyettese) a kérelmet csak fontos okból, így különösen az ügyfelek érdekeinek védelme és a MOKK rendszerének folyamatos és biztonságos működtetése érdekében tagadhatja meg. A közjegyző a mentesítés időszakában és az azt megelőző tizenöt napban új ügyet nem kap, a folyamatban lévő ügyekben pedig - szükség esetén – gondoskodnia kell a helyettesítéséről.
