10.1. A bíróság feladatai a fizetési meghagyásos eljárás megindítása előtt
A pénz fizetésére irányuló lejárt követelés a közjegyző hatáskörébe tartozó, külön törvényben szabályozott fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthető.
Csak fizetési meghagyásos eljárás útján, vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon (szóbeli kereset azonnali tárgyalása) érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered.
Ha a felperes a keresetével kizárólag olyan követelést érvényesít, amelyet csak fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával egyidejűleg a bíróság tájékoztatja őt a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről és módjairól.
A fentiek nem zárják ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választott bírósági eljárásban érvényesítse.
10.2. A fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett által előterjesztett ellentmondás folytán – az ellentmondással érintett részben - perré alakul. A fizetési meghagyásos eljárást akkor is per követi, ha
a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző hivatalból elutasítja, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít;
b) a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyző végzéssel megszünteti, és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít.
Ezekben az esetekben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai – a meghagyás kötelezett részére történő kézbesítésének joghatályai is – fennmaradnak, ha a keresetlevelet az elutasító vagy megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a jogosult a bírósághoz benyújtja, vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A keresetlevélhez mellékelni kell a kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzést.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének.
10.2.1. Kizárás
A fizetési meghagyásos eljárást követő per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró, nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző (az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró közjegyzőhelyettes) és az ő hozzátartozója és volt házastársa.
10.2.2. Perköltség
A fizetési meghagyásos eljárás díja és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült másolati díj a perköltség részét képezi.
A közjegyzőnek a felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzése a peres eljárásra is hatályos, azonban a perben eljáró bíróság a végzést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Ha a közjegyző a felet költségkedvezményben részesítette, a fél részben vagy egészében mentes a peres eljárás illetékének viselése alól.
Ha a felet a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, de ezt utóbb megváltoztatják, a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a MOKK részére való megfizetésére. E határozatát a bíróság a MOKK-nak is kézbesíti.
10.2.3. A per megszüntetése
A bíróság a pert megszünteti, ha a jogosult az illetékfizetési, továbbá tényállás-előadási és bizonyíték-előterjesztési kötelezettségét a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesítette.
Ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a perré alakulás esetére illetékes bíróságként nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot jelölte meg, vagy az aktanyomatot a közjegyző egyéb okból nem ez utóbbi bíróságnak küldte meg, az ügyet át kell tenni a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz, kivéve ha a bíróság, amelyikhez az aktanyomat érkezett, a pert megszünteti.
10.2.4. Tárgyalás
Ha a jogosult a fentiekben foglalt kötelezettségeit teljesíti, az iratok megérkezésétől számított harminc napon – a kis értékű perek szabályainak alkalmazása esetén tizenöt napon – belül a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. A bíróság az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra szóló idézéssel együtt a feleknek a közjegyző által megküldött aktanyomat egy példányát is kézbesíti.
Az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitűzött első tárgyalás szabályait, a további eljárásra pedig az elsőfokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket – vagy ha annak helye van, a kis értékű perek rendelkezéseit – kell megfelelően alkalmazni. Az első tárgyalási nap időpontjára vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határidőt a jogosult által beadott iratoknak – illetőleg az aktanyomatnak, ha ez utóbbi később érkezik meg – a bírósághoz való érkezésétől kell számítani.
A bíróság a végrehajtható okiratnak a kézbesítése vagy a meghagyás végrehajtói kézbesítése után előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperest legkésőbb az eljárást befejező határozatában pénzbírsággal sújtja, ha az alperes a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétesen vagy egyébként nyilvánvalóan alaptalanul terjesztett elő ellentmondást, kivéve ha a fizetési meghagyás kézbesítésének vélelmét megdönti.
A fizetési meghagyásos eljárást követő perben helye lehet a per megszüntetésének, illetve a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának is.
A perben nem tekinthető írásbeli védekezésnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás.
10.3. Az európai fizetési meghagyásos eljárással összefüggő rendelkezések
Az ellentmondás folytán perré alakuló európai fizetési meghagyásos eljárásban a felperest a bíróság hívja föl arra, hogy harminc napon belül a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő, és bizonyítékait terjessze elő. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a pert megszünteti. Ha a felperes jogosultként az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében jelölt meg tanút, a bíróság arra is felhívja a felperest, hogy a tanú nevét és idézhető címét – amennyiben szükséges, egyéb személyi adatait – az ott meghatározott módon jelentse be.
