8. Jövedéki adó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. december 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2010/06. számában (2010. december 10.)

8.1. Jövedékiadó-mértékek 2011. január 1-jétől

A jövedéki termékek közül csak egyes dohánytermékek adómértéke emelkedik 2010. január 1-jétől. A többi termékkategória esetében nem történik változás az adómértékben, illetve az nem okoz érdemi változást (utóbbit a sör adóalapjának meghatározásáról szóló részben részletesebben kifejtjük).

A dohánygyártmányok esetében a cigaretta és a fogyasztási dohány (ideértve a finomra vágott fogyasztási dohányt és az egyéb fogyasztási dohányt) vonatkozásában kerül sor adóemelésre, míg a szivar és szivarka adóterhelése nem változott (28,5 százalék maradt a kiskereskedelmi eladási árra vetítve).

A cigarettára alapvetően egy kétkomponensű adó vetül, kombinálva egy adóminimummal. 2011. január 1-jétől az összes adóelem, a tételes adó, a százalékos adómérték és a tételes minimumadó is emelkedik.

A fogyasztási dohány esetében csak a tételes adóminimum emelésére kerül sor, a százalékos adómérték emelésére nem, azonban meg kell jegyezni, hogy a termékkategória túlnyomó része az adóminimum szerint adózik. (A finomra vágott fogyasztási dohány százalékos – kiskereskedelmi eladási árra vetített - adómértéke továbbra is 52 százalék, az egyéb fogyasztási dohányé 32,5 százalék.)

8.1.1. A cigaretta és a fogyasztási dohány adóterhelése

A cigaretták tételes, vagyis az ezer szálra vetülő adója az eddigi 9350 forintról 9750 forintra, míg az értékarányos, vagyis a kiskereskedelmi árra vetített adóelem az eddigi 28,3 százalékról 28,4 százalékra nő 2011. január 1-jétől.

Emelkedik továbbá a cigarettára minimálisan alkalmazandó adó (adóminimum) mértéke is, az eddigi 17 330 forintról 18 080 forintra ezerszálanként. Az adóemelés 4,2-4,3 százalékos jövedékiteher-növekedést jelent a cigarettára, ami egy adóminimummal adózó cigaretta esetében 19 szálas dobozonként mintegy 14 forint.

A fogyasztási dohány esetében az adóminimum 8 százalékkal nő, közel kétszeresével, mint a cigaretta adóminimuma. A fogyasztási dohány adóterhelése így közelít a cigaretta adóterheléséhez. A finomra vágott fogyasztási dohányok (sodródohányok, cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma kilogrammonként 7280 forint helyett 7860 forint lesz.

A cigaretta hossza függvényében a cigaretták tételes adóját az eddigi 9 cm helyett 8 cm felett kell többszörözni. További szigorítás, hogy az eddigi 6 cm-es ugrások helyett 3 cm-enként kell a többszörözést számítani (így például 8 és 11 cm között kétszerezni, 11 és 14 cm között háromszorozni kell az adótételt).

[Jöt. 97. § (2)–(3) bekezdés]

8.2. Főbb változások a jövedéki szabályozásban

8.2.1. Söradóalap

A sör adóalapjául szolgáló Balling-fok törvényi meghatározása a jogalkalmazásban eltérő értelmezésekhez vezetett, ezért a jövedékiadó-törvény 2011. január 1-jétől más Balling-fok alapján adóztató tagállamok gyakorlatával összhangban pontosítja az adóalapot képező Balling-fok megállapításának szabályát azzal, hogy azt a végtermékben mért szárazanyag- és alkoholtartalomból a sörszabvány szerinti Balling-képlet alkalmazásával történő visszaszámítással kell meghatározni. Az új Balling-fok-számítás az ízesített sörök esetében az eddigi gyakorlatban alkalmazotthoz képest magasabb adószintet eredményezne, ezért az adóalap-megállapítás pontosításával párhuzamosan a 2,8 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, ízesített sörökre vonatkozó uniós irányelv által lehetővé tett, alkoholtartalom szerinti adózást vezet be a törvény az eddigi adószintnek megfelelő literenkénti 14 forint/alkoholfok új adómértékkel.

[Jöt. 76. §]

8.2.2. Adó-visszaigénylés motorfejlesztéshez kapcsolódóan

A magyarországi kutatás-fejlesztés támogatása céljából a 800/2008/EK bizottsági rendelet (csoportmentességi rendelet) alapján kísérleti fejlesztésnek minősülő projekt keretében végzett, környezetkímélőbb motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés jövedékiadó-kedvezményben részesülhet 2011-től. A próbapadon tesztelt motorokban felhasznált, 2010. december 31-ét követően beszerzett üzemanyagokra (benzin, gázolaj, cseppfolyós gáz, E85, biodízel- és egyéb bioetanol-tartalmú üzemanyagok) megfizetett jövedéki adó visszaigényelhetővé válik. A jövedékiadó-kedvezmény a motorfejlesztés - csoportmentességi rendeletben meghatározott – támogatható költségeinek legfeljebb 25 százalékáig érvényesíthető, amely számítás során figyelembe kell venni az igénybe vett egyéb támogatásokat is. Az adó visszaigénylésére a gazdálkodó választása szerint negyed­-évente vagy évente van lehetőség, a választástól azonban a motorfejlesztési tevékenység folytatásáig nem lehet eltérni. Az adó-visszaigényléshez a kísérleti projektet annak megkezdése előtt 30 nappal megelőzően be kell jelenteni a vámhatósághoz, valamint annak költségeiről utólag elszámolást kell benyújtani. A 2010-ben megkezdett fejlesztés esetén legkésőbb 2011. január 15-ig, a 2011. januárban megkezdett fejlesztés esetén pedig legkésőbb február 1-jéig kell megtenni a bejelentést. A bejelentésre és az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet tartalmazza majd.

[Jöt. 7. § 50. pont, 57/A. §, 57/B. §, 128/C. § (1)–(3) bekezdés]

8.2.3. Adó-visszaigénylés kereskedelmi gázolaj után

A kereskedelmi gázolaj anyagában, termékjellemzői­ben semmiben sem különbözik a normál gázolajtól, csupán egy adójogi kategória, amely meghatározott felhasználási célhoz kapcsolódik. Az a gázolaj minősül ugyanis kereskedelmi gázolajnak, amelyet árufuvarozást végző, 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járműben, nyerges vontatóban, vagy személyszállítást végző, a vezetőülésen kívül legalább 8 ülőhellyel rendelkező buszban használnak fel. A kereskedelmi gázolaj után literenként 6,50 Ft jövedéki adó igényelhető vissza, amennyiben a gázolajat benzinkúton üzemanyagkártyával vásárolták, vagy telephelyi készletből tankolták olyan automatán keresztül, ami rendszámonként rögzíti a mennyiséget és a jármű kilométerórájának állását. Az adó a tankolás hónapját követő 12 hónapon belül, a gazdálkodó választása szerint negyedévente vagy évente igényelhető vissza. A visszaigénylési jogosultság érvényesítését egyszeri vámhatósági nyilvántartásba vételnek kell megelőznie. Az adót ugyanis kizárólag a vámhatóság által nyilvántartásba vett üzembentartó vagy bérbevevő igényelheti vissza, akinek az erre vonatkozó kérelmet az első visszaigénylés előtt legalább 30 nappal kell a vámhatósághoz benyújtania. Átmeneti szabályként annak a gazdálkodónak, aki már 2011 első negyedévére vonatkozóan is élni kíván a visszaigénylés lehetőségével, legkésőbb 2011. február 15-éig kell a kérelmet benyújtania. Külföldi illetőségű személy is jogosult adó-visszaigénylésre, amennyiben más EU-tagállamban vagy EFTA-országban (Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia) regisztrálták, és nemzetközi fuvarozási engedéllyel rendelkezik. A visszaigényléshez olyan számlával kell rendelkezni a gázolajvásárlásról, ami a rendszámot és a kilométeróra-állást is tartalmazza, vagy olyan telephelyi kimutatással, ami tartalmazza az egyes tankolások dátumát, mennyiségét, a kereskedelmi jármű forgalmi rendszámát és a kilométeróra-állást.

[Jöt. 7. § 51. pont, 57/C. §, 57/B. §, 128/C. § (4)–(5) bekezdés]

8.2.4. Szigorított adójegy-készletezési szabályok

A dohánytermékek esetében az alkalmazott adójegyen feltüntetett ár alapján történik a közterhek (jövedéki adó és áfa) megfizetése. Az adójegyek beszerzése annak érdekében, hogy a gazdálkodók adójegy-készletezéssel ne tolhassák ki saját maguk számára az adóemelések hatását, eddig is korlátozott volt az adóemelések előtti időszakban, 2011. január 1-jétől azonban még szigorúbb feltételek mellett történhet.

Jövő évtől, attól függetlenül, hogy lesz-e adóemelés a következő év január 1-jétől vagy sem, a cigaretta és a fogyasztási dohányok adójegyét a szeptember 1. és de­cember 31. közötti négy hónapot felölelő időszakban korlátozott mennyiségben lehet csak beszerezni. Az eddigiekhez hasonlóan korlátozás vonatkozik arra az esetre is, amikor január 1-jétől eltérő (pl. április 15-ei vagy augusztus 1-jei) időponttal hatályosul adóemelés. Az eddigi 2 hónapos referencia-időszak helyett azonban ilyen esetekben is az új adómérték hatálybalépését megelőző 4 hónap beszerzése esik korlátozás alá. Amennyiben olyan adóemelés történik, amikor nincs 4 hónap az új adómérték kihirdetése és hatálybalépése között, akkor – követve az eddigi szabályozást – a kihirdetéstől a hatálybalépésig terjedő időszakra vonatkozik a korlátozás.

Az évi végi, adóemeléstől független korlátozási időszakban (a fix referencia-időszakban) az egyes adójegy-felhasználók által szeptember 1-je és december 31-e között beszerezhető adójegy-mennyiséget az adott év első 8 hónapjában általuk átvett és a visszahozott adójegyekkel csökkentett (nettó) mennyiség alapján kell meghatározni. A január-augusztus időszak adójegybeszerzéseinek egyhavi átlagát meg kell szorozni egy meghatározott összeggel, és a korlátozás alá eső hónapokban legfeljebb ennyi adójegy adható ki a gazdálkodónak. Amennyiben január 1-jétől eltérő időpontban történik adóemelés, a korlátozás időszakának első hónapját megelőző 12 hónap adataiból a 2 legnagyobb havi adójegyrendelést figyelmen kívül kell hagyni, az egyhavi átlagot a többi hónap adata alapján kell meghatározni. A korlátozás alá eső hónapokban beszerezhető adójegymennyiség cigaretta esetében az alapul szolgáló egyhavi átlag legfeljebb 1,1-szerese, míg a fogyasztási dohány esetében az egyhavi átlag legfeljebb 1,15-szöröse lehet. Az eddigiekben egységesen 1,15-ös szorzót lehetett alkalmazni mind a cigaretta, mind a fogyasztási dohány vonatkozásában. Az eltérő referencia-időszakok (például egy január 1-jei és március 10-ei adóemelés esetén) összecsúszhatnak, a számítás módját ez nem érinti.

Megszűnik továbbá az a lehetőség, hogy adóraktárból az új adómérték hatálybalépése után még 15 napig a régi adójeggyel lehessen kitárolni dohányterméket, így az adóraktár-engedélyesek esetében is a bejegyzett kereskedőkre és az importálókra (azaz a Közösségen belüli beszerzésre és a harmadik országból történő behozatalra) vonatkozókkal azonos szabályok érvényesülnek a továbbiakban.

[Jöt. 98/A. §]

8.2.5. Változó termékdefiníciók

A dohánygyártmányra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról, valamint a 2008/118/EK irányelv módosításáról szóló 2010/12/EU irányelv jogharmonizációs átültetése érdekében kismértékben módosítani kellett egyes dohánytermékek (finomra vágott fogyasztási dohány, szivar, szivarka) fogalmi meghatározásán. A finomra vágott fogyasztási dohány vágatszélességének például az eddigi 1 milliméter helyett 1,5 milliméternél kell kisebbnek lennie a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százalékára. Szivarnak és szivarkának kell továbbá tekinteni az olyan termékeket is, amelyek részben tartalmaznak a dohánytól eltérő anyagot is, azonban az egyéb termékkritériumoknak megfelelnek.

[Jöt. 96. § (1) bekezdés f) pont, 96. § (2) és (5) bekezdés]

8.3. Az elektronikus okmányolás 2011. január 1-jei változásai

A jövedéki árumozgások elektronikus okmányolásának szabályai (a 2009. évi CXIII. törvény alapján) nagyrészt 2010. április 1-jén léptek hatályba, az alábbiak azonban csak 2011. január 1-jétől hatályosak.

Az e-TKO-val szállított jövedéki termék átvételének igazolására szolgáló elektronikus átvételi elismervény benyújtásakor is szükségesek a 8/2004. PM rendeletben meghatározott kiegészítő adatok, azaz a termék jövedékiadó-törvény szerinti vámtarifaszámának és a fajtakódjának megadása. Ezen adatok hiányában a vámhatóság rendszere nem fogja befogadni az üzenetet.

[Jöt. 22. § (4) bekezdés]

Az adózott jövedéki termék más tagállamba kereskedelmi céllal történő kiszállításakor alkalmazandó egyszerűsített kísérő okmány adatait is az e-TKO esetében használt ügyfélkapun vagy a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül elektronikusan, a kiállítással egyidejűleg kell megküldeni a vámhatóságnak, ezzel megszűnik a vámhatóság felé a feladásról külön előzetes értesítés kötelezettsége.

[Jöt. 28. § (1) bekezdés a) pont, (7) bekezdés]

Az egyszerűsített kísérő okmányok és a nem e-TKO-val végzett adófelfüggesztéses kitárolásokról (például az ásványolaj csővezetékes szállításáról, repülőtéri adóraktárból kitárolásról) kiállított egyéb okmányok adatait is a kiállítással egyidejűleg, ügyfélkapun vagy a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül kell elektronikusan megküldeni a vámhatóságnak. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a sörfőzdékre, melyek továbbra is papíralapon teljesíthetik az adatszolgáltatást.

[Jöt. 40. § (13) bekezdés]

8.3.1. Az aromaszállítás okmányolásának változása

A jövedéki termékek uniós szállításánál 2011. január 1-jétől az elektronikus okmányolásra történő teljes körű áttérés felszínre hozta azt a jogalkalmazási problémát, hogy az aromák jövedéki megítélése tagállamonként eltérő. Amely tagállamokban egyes aromák adóköteles jövedéki terméknek minősülnek, ott azok szállításához jövedéki okmányt követelnek meg, míg az aromákat adómentes termékként kategorizáló tagállamok nem támasztanak ilyen feltételt. Az elektronikus okmányolásra történő uniós szintű áttérés egyik következménye az lesz, hogy a Magyarországon adómentes felhasználói státuszú aroma-előállítók – mivel az e-TKO kiállítására nem jogosult engedélyesi körbe tartoznak – nem tudják e-TKO kíséretében feladni az aromákat bizonyos tagállami adóraktárakba. A probléma megoldása érdekében a jövedékiadó-törvény szerint az aromák 2011. január 1-jétől egyszerűsített kísérő okmánnyal is szállíthatók más uniós tagállamba, így – mivel az egyszerűsített kísérő okmány is jövedéki okmánynak minősül – az aromát adóköteles termékként kezelő tagállamban található címzett adóraktár a továbbiakban is fogadni tudja a Magyarországról küldött szállítmányokat.

[Jöt. 28. § (8) bekezdés]

8.4. Bejegyzett feladó által nyújtott jövedéki biztosíték

A bejegyzett feladó jogosult arra, hogy nem EU-tagországból Magyarországra behozott jövedéki terméket a vámjogi szabad forgalomba bocsátás után jövedékiadó-felfüggesztés mellett adjon fel más uniós tagállamba. A bejegyzett feladónak – más engedélyesekhez hasonlóan – 2011-től nem kell külön jövedéki biztosítékot nyújtania, amennyiben import jövedéki vagy adóraktári engedéllyel is rendelkezik, és az ezekre az engedélyekre nyújtott biztosíték összege meghaladja a bejegyzett feladói engedélyre nyújtandó biztosíték összegét. A korábban teljesített biztosíték összegét egyébként ki kell egészítenie.

[Jöt. 26/A. § (6) bekezdés]

8.5. Egyéb ellenőrzött ásványolaj behozatala más tagállamból

Lehetővé válik a bejegyzett kereskedő számára, hogy – az adóraktár-engedélyeshez hasonlóan – egyéb ellenőrzött ásványolajat (például lakkbenzint vagy xilolt) adófelfüggesztéses eljárás keretében hozzon be más tagállamból felhasználói engedélyes részére. Az egyéb ellenőrzött ásványolaj fogadásával az említett esetben a főszabálytól eltérően nem keletkezik adókötelezettsége, továbbá akkor sem, amennyiben 5 liternél vagy 5 kilogrammnál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat hoz be más tagállamból, szintén adófelfüggesztéses eljárásban. A jövedéki biztosíték kiszámítása során a benzin adómértékét, azaz a 120 000 Ft/ezer liter adómértéket kell figyelembe venni.

[Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pont és (2) bekezdés, 25. § (1) bekezdés, 62. § (6) bekezdés]

8.6. Fizetési könnyítés

Bejegyzett kereskedők esetében szigorodnak a fizetési könnyítés, illetve részletfizetés alkalmazásának szabályai. 2011-től kizárólag abban az esetben kérhető fizetési halasztás vagy részletfizetés, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek. A bejegyzett kereskedőnek a tevékenységét – a kérelem benyújtásának időpontjáig – már legalább 12 hónapja kell folytatnia, és ebben az időszakban a jövedéki biztosítékát 10 százalékkal meghaladó összegben nem kerülhet terhére jogerős határozattal jövedéki vagy adóbírság megállapításra, továbbá nem lehet 30 napon túli adótartozása, kivéve ha arra fizetési könnyítést engedélyeztek. Az adóösszeg, amelyre a bejegyzett kereskedő a könnyítést kéri, nem haladhatja meg továbbá az általa nyújtott jövedéki biztosíték összegét, figyelembe véve azt az adótartozást is, amelyre korábban már engedélyeztek részére fizetési könnyítést, vagy amelyre már benyújtott ilyen kérelmet.

[Jöt. 48. § (24) bekezdés]

8.7. Bejegyzett kereskedő által nyújtott biztosíték

A biztosíték módosítására és hivatalból történő felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat 2011-től az eddigiektől eltérően a bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítéka vonatkozásában is alkalmazni kell. A jövedéki biztosítékot hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, amennyiben az elfogadásánál figyelembe vett körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése a későbbiekben is kizárólag kérelem alapján lehetséges. A bejegyzett kereskedő köteles továbbá bejelenteni, ha az éves szinten várható termékbeszerzés a megállapításkori mennyiséghez képest az időarányos tényszámok alapján annyival nőtt, hogy a mennyiség a biztosíték több mint 25 százalékkal történő megemelését indokolja. A vámhatóság a jövedéki biztosítékot az engedély kiadását követően legkésőbb 6 hónappal, majd évente hivatalból vizsgálja felül. A biztosíték összegének hivatalból történő felemelése esetén a bejegyzett kereskedő a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a biztosíték felemeléséről, a biztosíték csökkentésekor a vámhatóság haladéktalanul köteles intézkedni a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.

[Jöt. 24. § (5) bekezdés]

8.8. Kötelező érvényű vámtarifaszám megállapítása

A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás intézménye egy adott jövedéki termék vonatkozásában az adófizetési kötelezettség megállapítása, illetve a megfelelő adómérték alkalmazása tekintetében biztosít hivatalos fogódzót a gazdálkodók számára. Az új szabályok szerint kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám-megállapítást a bejegyzett kereskedő is kezdeményezhet a vámhatóság vegyvizsgáló szervénél az általa beszerzett jövedéki termékekre. Az adóraktár-engedélyeseknek, a keretengedélyeseknek és a felhasználói engedélyeseknek eddig is megvolt ez a lehetősége, amely nagymértékben erősíti a jogbiztonságot. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosításra került továbbá, hogy az adóraktár-engedélyesek nemcsak az általuk előállított, hanem az általuk beszerzett jövedéki termékekre is kezdeményezhetik a kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám-megállapítást.

[Jöt. 48. § (20)–(22) bekezdése]

8.9. Gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos jövedékiszabály-változások

2011. április 1-jével – uniós jogszabályi kötelezettség teljesítése következtében – megszűnik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény termékkategória és ehhez kapcsolódóan a jövedékiadó-törvényben az e termékekhez felhasznált alkohol után biztosított adómentesség is. A későbbiekben csak akkor nem kell e termékek alkoholtartalma után adózni, ha az adott terméket gyógyszerré minősítették át. Gyógyszerré átminősítés esetén a jövedéki szempontból alkoholterméknek minősülő termék egyben gyógyszerbesorolást is kap. Mivel az átminősítés a gyógyhatású termékkategória megszűnésénél korábban is megtörténhet, valamint elő­fordulhat, hogy a gyógyszerré átminősített termék a 2208 vámtarifaszám alatt marad, ezért a 2208 vámtarifaszám alatt maradó gyógyszerek 2011. január 1-jétől más gyógyszerekhez hasonlóan teljes mértékben mentesülhetnek a jövedéki adó alól, azaz sem a felhasznált alkohol, sem a késztermék után nem kell adót fizetni. Az ilyen gyógyszerek mentesülnek az adóraktári előállítási és a zárjegyzési kötelezettség alól is, valamint a velük folytatott nagykereskedelmi tevékenység sem jövedékiengedély-köteles.

[Jöt. 7. § 1. pont n) alpont, Jöt. 64. § (9) bekezdés, Jöt. 68. § (1) bekezdés a) pont, 73. § (2) bekezdés g) pont, 103. § (1) bekezdés]

8.10. Üzletbezárás szabályai

Az üzletbezárás szabályai az üzemanyagtöltő állomás esetében is enyhülnek. Így például mentesül az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az üzletbezárás alól abban az esetben, ha az üzemanyagok a tárolás során véletlenül, az üzemeltető tudomása nélkül keveredtek össze, de a körülményekből megállapítható, hogy az üzemanyag beszerzése kellő körültekintéssel történt.

[Jöt. 117. § (3) bekezdés]

8.11. Bioüzemanyagok adókedvezménye

Az uniós előírások alapján kizárólag a fenntartható módon előállítottnak minősülő bioüzemanyagok részesülhetnek adókedvezményben. A fenntarthatósági kritériumnak való megfelelést az egész termékpályán vizsgálni kell. A jövedéki törvény szűk körben, az E85 és a biodízel esetében biztosít adókedvezményt a bioüzemanyagok vonatkozásában. Az uniós elvárásoknak megfelelően, ezen termékek definíciója kiegészül a fenntarthatósági kritériumnak való kötelező megfeleléssel. Csak a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről, igazolásáról szóló kormányrendelet majdani előírásai szerint a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő E85 és biodízel-üzemanyag részesülhet adókedvezményben, illetve -mentességben.

[Jöt. 7. § 37/B. és 49. pont, 55. § (4) bekezdés és 56. § (2) bekezdés]

8.12. Szőlőbor belföldi szállítása

2011. január 1-jétől a jövedékiadó-törvény egyértelműsíti és pontosítja, hogy a szőlőbort belföldi forgalomban adóraktárból mind adófelfüggesztés mellett, mind szabad forgalomba bocsátással borkísérő okmány kíséretében lehet kitárolni, illetve hogy e főszabálytól eltérve a szabad forgalomba bocsátás esetében más jogszabály eltérő szabályt is megállapíthat. A módosítás az eddigi gyakorlathoz képest nem jelent lényegi változást, mivel belföldi forgalomban az érintett gazdálkodók eddig is borkísérő okmánnyal szállították a szőlőbort, és eddig is voltak borkísérő okmány nélküli szőlőbor-szállítási esetek. Egyúttal a borkísérő okmány fogalmát is pontosítja a jövedékiadó-törvény, mely szerint borkísérő okmány nemcsak formanyomtatványként, hanem a vámhatóság engedélyével számítógéppel is előállítható.

[Jöt. 40. § (14) bekezdés, 79. § (2) bekezdés 4. pont]

8.13. Jövedéki területen szerzett szakmai gyakorlat elismerésének változása

Az egyes jövedéki engedélyek (adóraktári stb.) feltételéül szabott, jövedéki ügyintéző alkalmazására vonatkozó kötelezettséget kielégítő, külön jogszabályban (8/2004. PM rendelet 28. §) meghatározott szakmai gyakorlat esetében 2011. január 1-jétől megszűnik a gyakorlat igazolásának kötelezettsége, ezzel a változással a jövedéki szabályozás teljes összhangba kerül a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény azon rendelkezésével, mely szerint az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

[Jöt. 35. § (1) bekezdés gb) pont]

8.14. Fogyasztási dohány kiszerelési egysége

Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolására kell felragasztani. Egyedi fogyasztói csomagolás alatt a cigaretta esetében a legalább 19, de legfeljebb 50 szál cigarettát tartalmazó fogyasztói csomagot nevesíti a jövedéki törvény, míg a fogyasztási dohány esetében jelenleg nincs megkötés a tasak vagy doboz méretére. 2011. július 1-jétől ez megváltozik, és a fogyasztási dohány esetében a 40 és 200 gramm közötti, tízzel osztható gramm tömegű dohányt tartalmazó kiszerelés minősül majd egyedi fogyasztói csomagolásnak.

[Jöt. 99. § (2) bekezdés d) pont]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. december 10.) vegye figyelembe!