6.1. A pénzügyi szervezetek különadója
A 2010. évtől kezdődően különadó-fizetési kötelezettség terheli a pénzügyi szervezeteket. A szabályokat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) tartalmazza. A szabályok 2011-től továbbra is fennmaradnak, azonban több ponton módosultak.
6.1.1. Adóalanyok
A különadó alanyai a pénzügyi szervezetek, amelyek közé a hitelintézetek (bankok, takarék- és hitelszövetkezetek, szakosított hitelszövetkezetek), a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek tartoznak, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is. Hitelintézetnek a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Htp.) szerinti hitelintézetet, biztosítónak a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény szerinti biztosítót (kivéve a biztosítóegyesület) és a viszontbiztosítóról szóló 2007. évi CLIX. törvény szerinti viszontbiztosítókat kell tekinteni.
Az egyéb pénzügyi szervezetek közé a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltató, a kockázatitőkealap-kezelő és a befektetésialap-kezelő tartozik. Ezek fogalma a kapcsolódó törvényekben (a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló és a tőkepiacról szóló törvények) meghatározott fogalmakra utalva kerültek meghatározásra.
Különadó-fizetési kötelezettségük a 2010. évet illetően azoknak a pénzügyi szervezeteknek van, akik 2010. július 1-jén már lezárt üzleti évről éves beszámolóval rendelkeznek, ezért nem alanyai a különadónak a 2010. évben újonnan, 2010. július 1-jét követően alakult pénzügyi szervezetek.
Ettől eltérően a 2011. évben már ezen pénzügyi szervezetek is a különadó alanyává válnak. így a különadó alanyai a 2010-ben jogelőd nélkül létrejövő és a naptári évtől eltérő üzleti évet választó pénzügyi szervezetek is.
[Kjtv. 4/A. § (3) bekezdés]
6.1.2. Az adó alapja
Az adó alapja a 2009. üzleti évi számviteli beszámolóban kimutatott módosított mérlegfőösszeg. A 2010-ben jogelőd nélkül alakult, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapul véve kell megállapítani.
A különadó alapja eltérő az egyes szervezettípusoktól függően.
6.1.2.1. Hitelintézetek adóalapja
A hitelintézetek esetén az adó alapja a bankközi hitelek összegével korrigált mérlegfőösszeg, annak érdekében, hogy az egyes tételek esetén elkerüljék a többszörös figyelembevételt.
2010-ben a módosított mérlegfőösszeg alatt a mérlegen szereplő eszközök értékének együttes összegét kell érteni, amelyet csökkent
– a belföldi bankközi hitelből eredő követelés,
– a más belföldi hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és befektetési vállalkozások által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények,
– a belföldi pénzügyi vállalkozásoknak, befektetési vállalkozásoknak nyújtott hitelből, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő követelés összege.
2011-ben nem változik, hogy az adó alapja a módosított mérlegfőösszeg, azonban változik a módosított mérlegfőösszeg meghatározása.
2011. január 1-jétől módosított mérlegfőösszeg alatt a mérlegen szereplő eszközök értékének együttes összegét (mérlegfőösszeget) kell érteni, amelyet csökkent
– a bankközi hitelből eredő, belföldön székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelés,
– a belföldön székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint a belföldön fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
– a belföldön székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény,
– a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, belföldön székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelés (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó- és sajátos szállításos repóügyletből eredő követelést is),
– a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelés,
– az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
– az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény,
– a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelés (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó- és sajátos szállításos repóügyletből eredő követelést is).
Az utolsó négy pont alapján csak abban az esetben csökkenthető a mérlegfőösszeg, ha az adózó rendelkezik az utolsó négy pontban említett adós, illetőleg hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által az adóbevallás benyújtására előírt határidő letelte előtt írásban megtett nyilatkozattal, amely tartalmazza a nyilatkozattevő megnevezését, székhelyét (ideértve a nyilatkozattevő fióktelepet is), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, hatóság megnevezését, valamint a nyilatkozattevő meghatározott eszközeinek az adóalany beszámolója mérleg-fordulónapján fennálló együttes értékét (akkor is, ha az nulla).
[Kjtv. 7. § 14. pont]
6.1.2.2. Biztosítóintézetek adóalapja
A biztosítóknál az adó alapja a 2009. évi beszámoló adatai alapján megállapított korrigált díj (a megszolgált díj viszontbiztosítás nélkül).
Korrigált díj:
– a nem életbiztosítási ágból származó megszolgált díj viszontbiztosítás nélküli összege és
– az életbiztosítási ág bruttó díjának együttes összege,
csökkentve
– az egyszeri díjas biztosítások díjának 90 százalékával,
– az eseti biztosítási díjak 90 százalékával, valamint
– a halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítő biztosításoknak a Felügyelet által igazoltan megfelelő díjbevételével.
6.1.2.3. Egyéb pénzügyi szervezet adóalapja
Az egyéb pénzügyi szervezetek legnagyobb hányadánál a kiindulási alap szintén a 2009. évi éves beszámoló.
– Az adó alapja a pénzügyi vállalkozásnál (lízingcégek, faktoringcégek, jelzálog-hitelezők, egyéb hitelezőintézmények) a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény.
– A befektetésialap-kezelőnél az adó alapja az alapkezelő által kezelt alapok 2009. december 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári, illetőleg egyéb portfólióvagyon 2009. december 31-i értékének együttes összege.
– A korrigált nettó árbevétel az adó alapja a befektetési vállalkozásoknál, a tőzsdénél, az árutőzsdei szolgáltatónál és a kockázatitőkealap-kezelőnél.
A korrigált nettó árbevétel meghatározása szervezettípusonként eltérő:
= a befektetési vállalkozásnál a befektetési tevékenység bevételei, csökkentve annak költségeivel;
= a tőzsde esetén a tőzsdei tevékenység bevételei, növelve az egyéb bevételekkel,
= az árutőzsdei szolgáltatást kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál az értékesítés nettó árbevétele;
= a kockázatitőkealap-kezelőnél: az értékesítés nettó árbevétele;
= az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál pedig az e tevékenységekből származó nettó árbevétel
minősül korrigált nettó árbevételnek.
A különadó-bevallás mellékleteként az adóhatósághoz az adóalanynak be kell nyújtania, szervezettípusonként eltérően, a különadó alapjának alátámasztására szolgáló kimutatásokat.
[Kjtv. 4/A. § (4) bekezdés, 7. § 19. pont]
6.1.3. Az adó mértéke
Az adó mértéke 2010. évben a következők szerint alakul:
|
Hitelintézet |
0-50 milliárd forintig |
0,15% |
|
|
50 milliárd forint felett |
0,5% |
|
Biztosító |
|
6,2 % |
|
Egyéb pénzügyi szervezet: |
||
|
pénzügyi vállalkozások |
|
6,5% |
|
befektetési vállalkozás |
|
5,6% |
|
tőzsde |
|
5,6% |
|
árutőzsdei szolgáltató |
|
5,6% |
|
kockázatitőkealap-kezelő |
|
5,6% |
|
befektetésialap-kezelő |
|
0,028% |
A megállapított és bevallott különadót a pénzügyi szervezeteknek a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.
Az adó mértéke 2011. évben a következők szerint változik:
|
Hitelintézet |
0-50 milliárd forintig |
0,15% |
|
|
50 milliárd forint felett |
0,53% |
|
Biztosító |
0-1 milliárd forintig |
1,5% |
|
|
1 milliárd forinttól 8 milliárd forintig |
3% |
|
|
8 milliárd forinttól |
6,4% |
|
Egyéb pénzügyi szervezet: |
|
|
pénzügyi vállalkozások |
6,5% |
|
befektetési vállalkozás |
5,6% |
|
tőzsde |
5,6% |
|
árutőzsdei szolgáltató |
5,6% |
|
kockázatitőkealap-kezelő |
5,6% |
|
befektetésialap-kezelő |
0,028% |
[Kjtv. 4/A. § (6) bekezdés]
6.1.4. Mentességek
A pénzügyi közvetítők nem alanyai a különadónak, mivel csoportjuk nem egységes. Ebbe a csoportba tartoznak a hitelközvetítők és a biztosításközvetítők.
Mentes a pénzügyi különadó alól a nem jelentős biztosítóegyesület. Ilyennek a nem életbiztosítási ágon belül kizárólag a tűz- és elemi károk, az egyéb vagyoni károk és a segítségnyújtási ágazatot művelő olyan biztosító-egyesület minősül, amely éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utóbbi három üzleti évben egyszer sem érte el a 125 millió forintot.
[Kjtv. 7. § 6. pont]
6.1.5. Adó megállapítása, bevallása, megfizetése
2010-ben a pénzügyi szervezetek különadóját 2010. szeptember 30. napjáig kell megállapítani, és az adóhatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallani. Megfizetni két egyenlő részletben kell szeptember 30-áig és december 10-éig.
A bevallott és megfizetett különadót a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.
A 2011. év január 1-je előtt jogutód nélkül megszűnő adóalanynak a bevallott különadónak a megfizetett résszel csökkentett összegét a végelszámolást, felszámolást lezáró adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie. Ugyanezen szabályok szerint kell eljárnia az átalakuló adóalanynak, amennyiben a jogutód nem alanya a különadónak. Ha bármely egyéb okból kikerül az adóalany pénzügyi szervezet a törvény hatálya alól, akkor a bevallott különadónak a meg nem fizetett részét a törvény hatálya alól való kikerülés napját követő 30. napig kell megfizetni.
[Kjtv. 4/A. (2)–(3) és (7)–(9) bekezdés, 5. § (2) bekezdés]
A 2011. évről a pénzügyi szervezet különadója bevallásának határideje 2011. március 10. Az adót – a 2010. évtől eltérően – négy egyenlő részletben kell megfizetni, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig. Az esedékességnek megfelelő részletezettségben külön bevalláson kell bevallani.
[Kjtv. 4/A. § (2) bekezdés]
A 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezetnek és a naptári évtől eltérő üzleti évet választó pénzügyi szervezetnek a különadót 2011. szeptember 10-ig kell megállapítania és bevallania. Az adót két egyenlő részletben, 2011. szeptember 10-éig és december 10-éig kell megfizetni.
[Kjtv. 4/A. § (3) bekezdés]
6.2. Hitelintézeti különadó
2011-től a pénzügyi szervezetek különadója mellett bevezetésre kerül a hitelintézeti különadó is, amely azonban összességében nem jelent az adó alanyai szármára plusz fizetési kötelezettséget.
6.2.1. Az adó alapja
Az adó alapja a pénzügyi szervezetek különadójára tekintettel elszámolt ráfordítást nem tartalmazó adózás előtti eredmény.
A hitelintézeti különadó az adózás előtti eredményt terheli, szemben a pénzügyi szervezetek különadójával, amely a korrigált mérlegfőösszeg alapján került meghatározásra.
[Kjtv. 4/B. § (2) bekezdés, 5. § (5) bekezdés]
6.2.2. Az adó mértéke
A hitelintézeti különadó mértéke 30 százalék, maximálisan a pénzügyi szervezetek különadójának összege.
[Kjtv. 4/B. § (3) bekezdés]
6.2.3. A hitelintézeti különadó beszámítása a pénzügyi szervezetek különadójába
A megállapított hitelintézeti különadó összegével a hitelintézet korrigált mérlegfőösszeg után fizetendő adójának összege csökkenthető. A pénzügyi szervezetek különadójának csökkentéséről a hitelintézet a hitelintézeti különadóról szóló bevallásban rendelkezik. A csökkentés alapján keletkező túlfizetést a hitelintézet az adózás előtti eredmény után fizetendő különadó-kötelezettség teljesítésére átvezettetheti.
A pénzügyi szervezetek különadójának összegéből az a rész, amely nem számolható el az eredmény terhére, egy új adóalap-csökkentő tétel révén csökkenti a társasági adó alapját, amely azt eredményezi, mintha a korrigált mérlegfőösszeg után fizetendő adónak az adózás előtti eredmény után fizetendő adóval történő kiváltása nem történt volna meg.
[Kjtv. 4/B. § (5) bekezdés, 5. § (5) bekezdés]
6.2.4. Bevallás
A hitelintézeti különadót a társasági adóra vonatkozó bevallás benyújtásának határidejéig kell megállapítani, és az erre szolgáló külön nyomtatványon bevallani, valamint megfizetni.
[Kjtv. 4/B. § (4) bekezdés]
