4.1. Új adóalanyok
4.1.1. ERIC
2011. január 1-jétől új szervezeti forma, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (a továbbiakban: ERIC) bevezetésére kerül sor, amelynek jogi alapjait az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi kereteiről szóló 723/2009/EK tanácsi rendelete szabályozza.
Az Európai Unió állandó célkitűzése az európai kutatási infrastruktúrák támogatása és fejlesztése. Eddig főként a tagállamokban meglévő kutatási infrastruktúrák hagyományos támogatása volt a jellemző. Habár már régóta ismert a világszínvonalú tudományos kutatási infrastruktúrák központi szerepe, ezen struktúrák létrehozására, finanszírozására és működtetésére vonatkozó szabályok töredékesek és régiónként eltérőek. Az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy új struktúrák kifejlesztésére van szükség. A hatékony működéshez és ahhoz, hogy a kutatási struktúra lépést tudjon tartani a világversennyel, több ország vagy akár egy földrész összefogása szükséges. Ehhez olyan jogi kereteket kellett teremteni, amelyek alkalmasak e struktúrák közösségi szintű megteremtése és működtetése feltételeinek meghatározására. Így jött létre az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és közösségi jogban már létező egyéb jogi formákat. Az ERIC fő célkitűzése egy kutatási infrastruktúra létrehozása, és annak nem gazdasági alapon való működése. Az ERIC-nek azonban lehetősége van az elsődleges céljához szorosan kötődő és annak végrehajtását nem veszélyeztető korlátozott gazdasági tevékenység végzésére, emiatt vált szükségessé az ERIC-nek mint a társasági adó jogalanyának feltüntetése.
[Tao-tv. 2. § (2) bekezdés k) pont, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi kereteiről szóló 723/2009/EK tanácsi rendelete]
4.1.2. Külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye szerinti külföldi illetőségű személy adóalanyisága
A 2010-ben hatályos szabályok szerint társaságiadó-alanynak minősül a külföldi szervezet. Külföldi szervezetnek az a külföldi személy és az az üzletvezetés helye szerinti külföldi illetőségű személy minősül, akinek
– a részére belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó juttat
– kamatot (ideértve az értékpapír-kölcsönzési díjat, azonban kivéve a magyar állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által fizetett kamatot, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot és a késedelmi kamatot),
– jogdíjat vagy
– szolgáltatási díjat (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynök tevékenységi díja) és
– a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű személy illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén.
A forrásadó mértéke 30 százalék.
Ezen személyek társasági adóalanyisága megszűnik, így 2011. január 1-jétől már nem keletkeztet társaságiadó-alanyiságot a külföldi szervezetek részére egy belföldi jogszabály alapján létrejött személy által adott kamat, jogdíj és szolgáltatási díj, ha nincs az illetőségük szerinti államnak és a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye a kettős adózás elkerüléséről.
Ehhez kapcsolódóan a törvényből kikerülnek az ilyen címen megszerzett bevételekhez kapcsolódó szabályok, így például, hogy a kamat, jogdíj, illetve a szolgáltatási díj összege nem csökkenthetők költségekkel.
Az adókötelezettség megszűnése nem befolyásolja a 2010-ben keletkezett adókötelezettségek teljesítését, a külföldi személy által 2010. december 31-ig belföldi illetőségű adózótól megszerzett kamat, jogdíj, szolgáltatási díj jövedelmek után a 30 százalékos mértékű társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a külföldi szervezetnek.
[Tao-tv. 6. § (3) bekezdés, 15. §, 19. § (9) bekezdés]
4.2. Fogalmak
3.2.1. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma
A társaságiadó-mérték változáshoz kapcsolódóan módosul az ellenőrzött külföldi társaság fogalma.
Ellenőrzött külföldi társaságnak akkor minősül
– a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (együtt: külföldi személy) vagy
– az üzletvezetése alapján külföldi illetőségű (társaságiadó-törvény szerint külföldi társaság) magánszemélynek nem minősülő személy,
(Külföldi illetőségű: mindkét érintett államban belföldi illetőségűnek minősül, és az érintett országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, amely úgy rendelkezik, hogy ekkor a tényleges üzletvezetésének helye határozza meg az illetőségét, és ez alapján a társaság üzletvezetésének helye nem Magyarország.)
ha
– tagjai vagy a tag kapcsolt vállalkozása(i) között nincs olyan személy, amelynek a részesedését az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzik, és e személy(ek) az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkeznek a külföldi társaságban és
– a külföldi társaságban, annak adóéve napjainak többségében van tényleges tulajdonos, vagyis benne közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalék részesedéssel vagy szavazati joggal, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyással rendelkezik az szja-törvény szerint legalább egy belföldi illetőségű magánszemély; valamint
– ha bevételei többségében Magyarországból származnak,
– és a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) adó-visszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot, vagy a külföldi társaság pozitív eredménye ellenére nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet a társasági adónak megfelelő adót. (Ebben az esetben a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adómértéket kell vizsgálni.) Csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap százalékát kell figyelembe venni.
Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az olyan külföldi társaság, amelynek székhelye, illetősége az EU vagy az OECD tagállamában, továbbá olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről, amennyiben ezen államok bármelyikében valódi gazdasági jelenléttel bír.
Az előzőekben ismertetett fogalmi meghatározásban 2011-re változás a külföldi társaság által fizetendő adó minimumára való utalásban van, amely 2010-ben a társasági adó kétharmada volt, és 2011-től 10 százalékban kerül meghatározásra.
Az ellenőrzött külföldi társaság meghatározásához kapcsolódó többi egyéb feltétel, illetve szabály változatlan.
Valódi gazdasági jelenlétnek az a jelenlét minősül, ha az adott országban a külföldi társaság és a vele kapcsolt viszonyban álló vállalkozásai együttesen bevételük legalább 50 százaléka saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő-, feldolgozó-, mezőgazdasági, szolgáltató-, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységükből származik.
Befektetői tevékenységnek minősül:
– a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés,
– a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint
– az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá
– az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége.
A külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is alkalmazni kell ezen rendelkezéseket.
[Tao-tv. 4. § 11. pont]
4.2.2. Előadó-művészeti szervezet jegybevétele
Az előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódó adókedvezmény alapja az előadó-művészeti szerv által kiadott igazolás, amelyek összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szerv tárgyévi jegybevételeinek 80 százalékát. 2011-től az előadó-művészeti szervezet jegybevételének fogalma kerül pontosításra, a kapcsolódó belső jogszabályok változásával összhangban. Az előadó-művészeti szerv jegybevétele fogalom korábban a Szolgáltatások Jegyzéke számára utalt annak meghatározásakor, hogy mely tevékenységből származó általános forgalmi adóval csökkentett jegybevétel minősül előadó-művészeti tevékenységnek. A 4/2010. (IV. 21.) KSH közlemény 2010. április 21-étől hatályon kívül helyezte a Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közleményt, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló 9001/2003. (SK 3.) KSH közleményt. A termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozását (CPA, magyarul: TESZOR) a Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete szabályozza. Így ennek alapján 2011. január 1-jétől a fogalom meghatározására a TESZOR szerinti tevékenységeket használja a törvény.
[Tao-tv. 4. § 39. pont]
4.3. Adóalapot módosító tételek
4.3.1. Bejelentett részesedés
Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és (az ellenőrzött külföldi társaságot kivéve) a külföldi személyben szerzett legalább 30 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.
[Tao-tv. 4. § 5. pont]
A 2010. évben hatályos szabályozás szerint az adózás előtti eredmény csökkenthető a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyereségével, amennyiben az adózó a részesedést legalább az értékesítést megelőzően egy éven túl szerezte, és amely megszerzését a szerzés időpontjától számított 30 napon belül bejelentette az adóhatóság részére. Ezen feltételek azt jelentik, hogy az adózó akkor élhet az adóalap-kedvezménnyel, ha a bejelentett részesedését ellenérték fejében ruházza át, és a részesedés kivezetése során árfolyamnyereséget számol el. Ez azt is jelenti, hogy az adózó nem élhet az adóalap-csökkentés lehetőségével, amennyiben a bejelentett részesedést apportálja, mivel ebben az esetben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint rendkívüli eredmény keletkezik és nem árfolyamnyereség.
2011-től a szabályok változása lehetővé teszi, hogy az adózók az apportba adott bejelentett részesedésük után is érvényesíthessék ezt a kedvezményt. Így 2011. január 1-jétől az adózó csökkentheti adózás előtti eredményét a bejelentett részesedés apportálásakor a részesedés kivezetésekor elszámolt ráfordítást meghaladó bevétel összegével.
[Tao-tv. 7. § (1) bekezdés dz) pont]
4.3.2. Magyar Kármentő Alap támogatásának adóalap-kedvezménye
2010. november 21-én került kihirdetésre az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény, amely új adóalap-kedvezményt vezetett be. A kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott támogatás, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés alapján igénybe vehető adóalap-kedvezménnyel megegyező kedvezményt biztosít a törvény annak az adózónak, aki támogatást nyújt a Kármentő Alap részére. A Kármentő Alap által kiadott igazolás birtokában az adózó az adott, juttatott támogatás 50 százalékával csökkentheti a társaságiadó-alapját. Az igazolásnak tartalmaznia kell a juttatást adó és abban részesülő megnevezését, székhelyét, adószámát, az adott juttatás célját.
Ezzel az adóalap-csökkentési lehetőséggel az adózók már a 2010. évben is élhetnek, a fenti törvény kihirdetését követő napjától, így a 2010-ben adott támogatások után is igénybe vehető a kedvezmény.
Az új adóalap-kedvezmény és a meglévő – a közhasznú szervezetnek adott tartós adományozási szerződés alapján adott támogatás és a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott támogatás alapján igénybe vehető – adóalap-kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény nagyságát.
Nem kell az adózónak alkalmazni azt a szabályt, amely szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke csak akkor minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ha az adózó rendelkezik a juttatásban részesülőtől egy olyan igazolással, amely szerint a juttatásban részesülőnek a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. Azért sem kell ezt a szabályt alkalmaznia az adózónak, mivel a Kármentő Alap esetén nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
[Tao-tv. 7. § (1) bekezdés z) pont és z) pont 1. alpont, (7) bekezdés, 29/N. §]
4.3.3. Kapcsolt vállalkozás adóalapjának a szokásos piaci ár miatti módosításához használt módszerek
Az OECD korábbi ajánlását 2010-ben felülvizsgálta, és az elmúlt több mint 10 év tapasztalata alapján a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozóan módosította a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó ajánlását, amely részletesebb útmutatót tartalmaz az összehasonlító elemzés lefolytatásáról; iránymutatást ad – az eset körülményeihez viszonyítva – a legalkalmasabb módszer kiválasztásához, illetve egy új fejezetet is tartalmaz az üzleti átszervezések transzferárkérdéseiről.
Korábban az ajánlás elsősorban a hagyományos ügyleti módszereket javasolta alkalmazni a szokásos piaci ár meghatározásánál. Ezek a módszerek a társasági adóban már jelenleg is nevesített módszerek: összehasonlító független árak módszere, viszonteladási árak módszere, költség és jövedelem módszer.
Ez idáig az ajánlás a második, az ügyleti nyereségmódszerek csoportjába (ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer és a nyereségmegosztásos módszer) tartozó módszereket csak a legvégső esetben javasolja használni, ha a hagyományos módszerek nem adtak megfelelő eredményt. Az új ajánlás bevezeti azonban a legalkalmasabb módszer szabályát, így minden esetben a körülményekre tekintettel kell kiválasztani a legalkalmasabb módszert a szokásos piaci ár meghatározására, ezzel a hagyományos módszerrel váltak egyenrangúvá az ügyleti nyereségmódszerekkel. Amikor mindkét módszer alkalmas a transzferárak megállapítására, akkor még mindig a hagyományos ügyleti módszereket preferálja az ajánlás. A hagyományos módszereken belül pedig az összehasonlító független árak módszerét javasolja első helyen alkalmazni.
A módszerek egyenrangúvá válását követve 2011-től a társaságiadó-törvényben is felsorolásra kerülnek a választható módszerek között az ügyleti nyereségmódszerek, így az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos módszer.
Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer alkalmazásakor az ügylet (vagy ügyletek) megfelelő alapra (pl. költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereségét kell megvizsgálni, és összehasonlítani hasonló ügyleten független felek által elért, elérhető nyereséggel.
A nyereségmegosztásos módszer lényege, hogy az ügyleten a résztvevők által elért összes nyereséget határozza meg, majd egy gazdasági tényező (árbevétel, költségek, létszám) alapján úgy osztja fel a részt vevő felek között, mint ahogy független felek között oszlana meg a nyereség.
A felosztott nyereség lehet az ügyleten elért teljes, az ügyletben részt vevő felek által elért összes nyereség, vagy ennek csak az a része, amely nem rendelhető egyértelműen az egyik vagy a másik félhez.
A nyereség felosztása történhet a felek által viselt költségek, ellátott funkciók, vállalt kockázatok alapján, egy fázisban vagy két fázisban. Amennyiben két fázisban történik a nyereség felosztása, akkor az első fázisban a felek által ellátott funkciók alapján történik az alapnyereség felosztása, a fennmaradó nyereség felosztására pedig az adott ügyletre jellemző speciális körülményekre tekintettel kerül sor.
Továbbra is fennáll az a rendelkezés, hogy ha a felsorolt módszerek egyike sem alkalmazható a szokásos piaci ár meghatározására, akkor egyéb módszer is alkalmazható, azonban ezen esetekben mindig indokolni kell, hogy miért nem volt megfelelő az elismert módszerek egyike sem.
[Tao-tv. 18. § (2) bekezdés]
4.3.4. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként elismert és el nem ismert költség
4.3.4.1. Vállalkozás érdekében elismert költség
– 2010. március 1-jétől a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősülnek azok a tételek, amelyek felmerülésére a Tao-tv. szerint a filmgyártás vagy az előadó-művészeti szervezet támogatása miatt került sor. Ekkor nem szükséges a juttatásban részesülő nyilatkozata az eredménye alakulásáról, vagyis nyilatkozat hiányában is a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül az ilyen támogatás. Átmeneti rendelkezés tette lehetővé ezen kedvezőbb szabályoknak már a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatások tekintetében való alkalmazását.
[Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 15. pont, 2010. évi XII. törvény 51. § (13)–(14) bekezdés]
– Az adózó által adott, egyéb feltételeknek megfelelő sportcélú támogatás a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül, így az nem növeli az adózás előtti eredményt. Ez azt jelenti, hogy – ellentétben a főszabállyal – az adózónak akkor sem kell növelnie az adózás előtti eredményét a támogatás összegével, ha a támogatott szervezet veszteséges, vagy nem rendelkezik a pozitív adóalapot igazoló nyilatkozattal.
[Tao-tv. 3. sz. melléklet B) fejezet 15 pont]
4.3.4.2. Vállalkozás érdekében el nem ismert költség
– 2010. május 15-éig a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével a juttatónak nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményt, míg a juttatásban részesülőnek nincs adóalap-csökkentési lehetősége. Az így adott juttatás azonban növelte az adózás előtti eredményt, ha a juttatás nyújtása olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, vagy a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére történik, illetve ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amit a beszámolója elkészítését követően igazol.
2010. május 15-étől abban az esetben kell növelni az adózás előtti eredményt a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével, ha azt az adózó külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére juttatja, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően igazol. Ezzel a szabályozás már a külföldi személyek teljes körét kiveszi az adóalap-növelési kötelezettség nélkül támogatható személyek köréből.
– Az adott/kapott támogatások elszámolására vonatkozó szabályok módosították a szerződésben meghatározott határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszegének elszámolására vonatkozó szabályokat is. Az engedmény jogosultjának nem lesz adóalap-csökkentési lehetősége, míg az engedmény nyújtójánál elszámolt rendkívüli ráfordítás 2010. május 15-étől csak akkor lesz az adóalapnál elismert költség, ha az engedményt nem külföldi személy vagy külföldi illetőségű részére nyújtja, és az rendelkezik az engedmény jogosultjának nyilatkozatával, amely szerint az engedményjuttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.
[Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont, 2010. évi XII. törvény 51. § (18) bekezdés]
4.4. Adómérték
Jelentős mértékben megváltoznak a kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazási feltételei.
2010. június 30-án hatályos szabályok szerint a kedvezményes 10 százalékos adókulcsot az adózó az 50 millió forintot meg nem haladó adóalapnagyságig alkalmazhatja, amennyiben az adózó megfelel a következő feltételeknek is.
Ezek a feltételek a következők: az adózó
– nem vesz igénybe adókedvezményt,
– az adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább egy fő,
– megfelel a jövedelem(nyereség)minimumra vonatkozó szabályoknak,
– megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, vagyis ennek hiánya miatt az adóévben és az azt megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozattal, illetve jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügy vagy az egyenlő bánásmód megsértése miatt bírságot, vagy az Art. szerinti mulasztási bírságot,
– legalább az átlagos állományi létszám és az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének adóévre évesített összegének megfelelő összegű nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot vallott be.
A 10 százalékos adóalap 9 százaléka állami támogatásnak minősül, amely összeget az adóév utolsó napján az adózónak lekötött tartalékként kell kimutatni, és azt a lekötés adóévét követő négy adóévben beruházásra, munkanélküli, megváltozott munkaképességű, illetve pályakezdő foglalkoztatására vagy beruházásra felvett hitel törlesztésére lehet felhasználni.
A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése érdekében a 10 százalékos adókulcs alkalmazásának külön feltételei megszűntek, és azt az 500 millió forint pozitív adóalapig alkalmazhatják az adózók. A kedvezőbb szabály visszamenőlegesen már 2010. július 1-jétől alkalmazható.
[Tao-tv. 19. § (2)–(4) bekezdés]
A kedvezőbb szabályok 2010. augusztus 16-án léptek hatályba, már a 2010. évben alkalmazhatók, amelyek részletszabályait átmeneti rendelkezések tartalmazzák.
A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az adóévet két részre kell osztani. Az adóév első része 2010. január 1-jétől 2010. június 30-áig (181 nap), a második része 2010. július 1-jétől 2010. december 31-éig (184 nap) tart. Az adózó adóévi eredményét e két időszakra jutó naptári napok arányában kell felosztani.
– Amennyiben az adózó megfelel a 2010. január 1-jén hatályos szabályok szerint a kedvezményes kulcs alkalmazása feltételeinek, és él is azzal, akkor a 2010. január 1-je és 2010. június 30-a közötti időszakra arányosan jutó, 50 millió forintot meg nem haladó adóalapra 10% mértékű társasági adót kell fizetnie, az 50 millió forintot meghaladó adóalap utána pedig 19% a fizetendő társasági adó mértéke.
Erre az időszakra továbbra is alkalmazni kell azt a szabályt, amely szerint a 10 százalékos adóalap 9 százaléka állami támogatásnak minősül, amely összeget az adóév utolsó napján az adózónak lekötött tartalékként kell kimutatni, és azt a lekötés adóévét követő négy adóévben meghatározott célra kell felhasználni. A Tao-törvénnyel ellentétes felhasználás esetén a korábban igénybe vett támogatást változatlanul késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni.
A 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra jutó pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után a fizetendő társasági adó mértéke 10%, a 250 millió forintot meghaladó pozitív adóalap után a fizetendő adó mértéke továbbra is 19%.
– Amennyiben az adózó nem jogosult a 2010. június 30-án hatályos szabályok szerint a kedvezményes adókulcs alkalmazására, vagy jogosult lenne, de nem kíván élni azzal, akkor a 2010. január 1. és június 30-a közé eső időszakra jutó teljes adóalapja után 19%-os társasági adót kell fizetnie.
A 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra jutó pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után a fizetendő társasági adó mértéke 10%, a 250 millió forintot meghaladó pozitív adóalap után a fizetendő adó mértéke továbbra is 19%.
Az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adónak megfelelő összegű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos társaságiadókulcs-mértékeket kell alkalmaznia.
A kedvezményes 10 százalékos adókulcsra vonatkozó új szabályok alkalmazására a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az Art.-ben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmaznia, vagyis az adóév első napján hatályos szabályokat kell alkalmazni. Így az adóévtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó akkor alkalmazhatja az új szabályokat, ha üzleti éve 2010. augusztus 16-át követően kezdődik. Ehhez hasonlóan kell eljárnia a végelszámolás alatt álló adózónak is.
A negatív adóalappal rendelkező, így veszteségesen működő adózókat nem érintik az átmeneti rendelkezések, a negatív adóalap egésze a veszteségelhatárolás általános szabályai szerint változatlanul elhatárolható.
[Tao-tv. 19. § (1)–(2) bekezdés, 29/K. §, 29/L. §, 2010. évi XC. törvény 13-14. §]
4.5. Adókedvezmények
4.5.1. Sporthoz kapcsolódó kedvezmény
A kormány kiemelt célként kezeli a sport támogatását, ennek érdekében új, a sporthoz kapcsolódó adókedvezmény kerül bevezetésre a társasági adóban. A kedvezmény a meghatározott feltételeknek való megfelelés mellett a látványcsapatsport támogatása esetén vehető igénybe.
Az adózó a támogatási igazoláson szereplő összeg erejéig a támogatás nyújtásának adóévében és az azt követő három adóév adójából, döntése szerinti részletekben, adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem kell növelnie adózás előtti eredményét.
Látványcsapatsportnak a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong sportág minősül.
Kedvezmény alapjául szolgáló támogatás adható
– a látványcsapatsport országos sportági szakszövetségének,
[A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetek.
Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol.]
– annak tagjaként működő sportszervezetnek, illetve
(Sportszervezetnek a sportegyesületek és a sportvállalkozások minősülnek. Sportegyesület az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint.)
– a látványcsapatsport-fejlesztés érdekében létrejött közhasznú alapítványnak.
Támogatás a következő formákban adható:
– visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
– visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás,
– véglegesen átadott pénzeszköz,
– térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
– adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
A szabályozás kimondja, hogy mely személynek milyen célra adható a kedvezmény alapjául szolgáló támogatás:
– országos sportági szakszövetségnek
– az utánpótlás-nevelési feladatok ellátására,
– tárgyieszköz-beruházásra,
– tárgyieszköz-felújításra;
– annak tagjaként működő sportszervezetnek
– személyi jellegű ráfordításra,
– tárgyieszköz-beruházásra,
– tárgyieszköz-felújításra;
– a látványcsapatsport-fejlesztés érdekében létrejött közhasznú alapítványnak
– utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
– személyi jellegű ráfordításaira,
– tárgyieszköz-beruházásra.
Tárgyieszköz-beruházásnak minősül:
– a sportszervezetnek és az országos sportági szakszövetségnek a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátását szolgáló beruházás, felújítás, illetve ezen feladatok megvalósulását szolgáló beruházásban, felújításban való részvétel;
– a sportszervezetnek és az országos sportági szakszövetségnek a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodása alapján a helyi önkormányzatnak a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátását szolgáló beruházás, felújítás, illetve ezen feladatok megvalósulását szolgáló beruházásban, felújításban való részvétel;
– a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását biztosító beruházás, felújítás; valamint
– a közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportlétesítményére irányuló beruházás, felújítás, amennyiben az az iskolai sportkör feladatait ellátó diáksport-egyesület, illetve a felsőoktatási intézmény keretei között működő sportszervezet feladatai ellátásának biztosítását szolgálja.
Amennyiben a tárgyieszköz-beruházás sportcélú ingatlanra irányul, akkor a támogatásban részesülő szervezet köteles azt az üzembe helyezést követő 15 évben sportcélra használni. Erre az időtartamra a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az igénybe vett adókedvezmény mértékéig. Egyedi döntés alapján az elidegenítési és terhelési tilalom alól a sportpolitikáért felelős miniszter felmentést adhat, de csak akkor, ha ez nem veszélyezteti az ingatlan sportcélú hasznosításának fenntartását. A támogatásban részesülő szervezet a támogatás alapjául szolgáló első igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyieszköz-beruházást üzembe helyezni.
A sportszervezet támogatásakor további feltétel, hogy a sportszövetségnek részt kell vennie a hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszer legmagasabb két osztályának valamelyikében. Kivétel ez alól az az eset, ha felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján a sportszervezet biztosítja a felsőoktatási intézménynél a szervezett sporttevékenységet, ekkor elegendő, ha a sportszervezet részt vesz a hivatásos, a vegyes vagy az amatőr versenyrendszerben.
A kedvezmény alapjául szolgáló támogatást csak olyan személy adhat a látványcsapatsport országos sportági szakszövetségének, annak tagjaként működő sportszervezetnek, vagy a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítványnak, aki ezen szervezetekkel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban.
4.5.1.1. Támogatási igazolás szabályai
A sportcélú támogatáshoz kapcsolódó kedvezmény igénybevétele a támogatott szervezet által kiadott igazolás alapján lehetséges. Az igazolásnak tartalmaznia kell a támogató és a támogatásban részesülő szervezet nevét, adószámát, székhelyét, a támogatás összegét. A támogatott szervezetek által kiállított kedvezmény alapjául szolgáló igazolásokon szereplő összegek együttesen nem haladhatják meg
– a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát,
– tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,
– a tárgyévi beruházási, felújítási értéke 80 százalékát.
A támogatásban részesülő szervezet nem állíthat ki igazolást a vele vagy tagjával kapcsolt viszonyban álló vállalkozás részére.
Szintén nem állíthat ki igazolást a látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet, vagy a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, ha
– lejárt köztartozása van, vagy
– a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon nem számolt el, vagy
– működését a bíróság felfüggesztette, valamint megszüntetésére eljárás van folyamatban.
A támogatásban részesülők által kiadott igazolás kiállításának, tartalmának, nyilvántartásának részletes szabályait rendelet fogja szabályozni, amelyet az adópolitikáért felelős miniszter a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben hoz meg.
4.5.1.2. Alkalmazhatóság
A kedvezmény állami támogatásnak minősül, ezért az csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatala napját követő 15. napon lép hatályba. Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy alkalmazni a szabályok hatálybalépését követő időponttól nyújtott támogatások után lehet.
[Tao-tv. 4. § 41-43. pontok, 29/M. §, 30. § (10) bekezdés, 2010. évi LXXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés]
4.6. Adóelőleg-kiegészítés
A kettős könyvvitelt vezető adózóknak az adóévben befizetett adóelőlegüket december 20-áig ki kell egészíteniük az adóévi várható fizetendő adó összegére. Kivételt képez ez alól az adóévet megelőző adóévben az évi 100 millió forintot (korábban ez az értékhatár 50 millió forint volt) meg nem haladó árbevétellel rendelkező adózó. Így nem kell kiegészíteni az adóelőlegét a várható fizetendő adó összegére annak a vállalkozásnak, akinek az adóévet megelőző évben árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. A szabály 2010. augusztus 16-án lépett életbe, és átmeneti szabály mondja ki, hogy az már a hatálybalépését követően teljesítendő feltöltésnél is alkalmazható. Az adóévtől eltérő üzleti évvel rendelkező adózók esetében is alkalmazható a 2010. augusztus 16-át követő feltöltésre.
[Tao-tv. 26. § (10) bekezdés, 29/N. §]
4.7. Egyéb módosítás
2011-től jelentősen átalakulnak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek (a továbbiakban: szja-törvény) a munkáltató, kifizető által nem pénzben adott juttatásokra vonatkozó szabályai. Megszűnik a természetbeni juttatás fogalma, ehhez kapcsolódóan a társasági adóból is kikerül a természetbeni juttatásra való utalás, helyette a törvény a juttatás elnevezést alkalmazza.
[Tao-tv. 8. § (1) bekezdés ud) pont, 3. számú melléklet A) rész 12. pont, B) rész 2. pont]
