2. Magánszemélyek 98%-os különadója

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. december 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2010/06. számában (2010. december 10.)

A magánszemély különadó-fizetési kötelezettsége a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére tekintettel kapott juttatás után keletkezik, amelynek szabályait ismételten, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény [Egpt-tv.] módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény [a továbbiakban: Mód-tv.] határozta meg.

A különadó a központi költségvetést illeti meg. A törvény által nem szabályozott kérdésekre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit (a továbbiakban: Art.) megfelelően kell alkalmazni.

[Egpt-tv. 8 § (1)–(2) bekezdések]

2.1. Az adó alanya

A különadó alanya

– a költségvetési szervnél,

– állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított más szervezetnél

(Állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet: az olyan szervezet, amelyben a jogviszony megszűnésének időpontjában a magyar állam, a helyi önkormányzat, a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi tulajdonnal rendelkezik. Többségi tulajdonon a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti fogalmat kell érteni.)

– állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott más szervezetnél

(Állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetését a jogviszony megszűnését megelőző adóévben külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból biztosítják.)

– állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített más szervezetnél

(Állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetéséhez a jogviszony megszűnését megelőző adóévben az állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben nyújt működési támogatást.)

– a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban,

– a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban

foglalkoztatott magánszemély a jogviszonya megszűnésére tekintettel kapott különadóalapnak minősülő bevétel tekintetében.

Nem tartozik a különadó hatálya alá az a magánszemély, aki a jogviszonya megszűnését követő naptól saját jogú nyugellátásban részesül.

[Egpt-tv. 9 § (1) bekezdések]

2.2. A különadó alapja

A különadó alapját képezik az előzőekben felsorolt jogviszonyok megszűnéséhez kapcsolódóan kapott következő juttatások:

– Az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetén:

– a 2005. január 1-jét követően a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan kapott pénzbeni és nem pénzbeni juttatásnak a 2 millió forintot meghaladó része,

– a 2 millió forintos összeghatárba beletartozik ún. titoktartásra tekintettel fizetett összeg is, valamint

– a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címén kifizetett összeg, illetve

– a jubileumi jutalom.

Az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetén nem képezi a különadó alapját:

– a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg, valamint

– a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege, és

– a szerződéses katonák leszerelési segélye.

A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként az előző szabályok szerint kell megállapítani és teljesíteni.

Az előző csoportba nem tartozó magánszemélyek esetén a különadó alapját

– a 2005. január 1-jét követően a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan kapott pénzbeni és nem pénzbeni juttatásnak (beleértve a titoktartáspénzt is) a 3,5 millió forintot meghaladó része,

– a 3,5 millió forintos összeghatárba beletartozik ún. titoktartásra tekintettel fizetett összeg is.

Ebben a csoportban viszont nem tartozik bele a különadó alapjába:

– a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve

– a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom összege,

– a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg, valamint

– a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege, illetve

– a szerződéses katonák leszerelési segélye.

A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként az előző szabályok szerint kell megállapítani és teljesíteni.

[Egpt-tv. 9. § (1)–(4) bekezdések]

A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.

A különadótörvény hatálya alá tartozó jövedelem esetén nem befolyásolja a különadó alapját a jövedelmek kifizetésének ütemezése, vagyis az, hogy a jogviszonymegszűnéshez kapcsolódóan kifizetett összeget egy összegben vagy több részletben (akár több adóévet érintően) fizetnek-e ki. Ha ezen összegeket több részletben fizetik ki, akkor úgy kell számításba venni, hogy először a különadó alapjába nem tartozó összegeket szerzi meg a magánszemély. Ez után az összeg után az általános szabályok szerint keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek és a kifizetőnek egyaránt.

Ha a jogviszony megszűnésére tekintettel nyújtott juttatás nem pénzben történik, akkor annak piaci értékét kell a különadó alapjának meghatározásánál figyelembe venni. Ennek az értékét a személyi jövedelemadóról szóló törvény szokásos piaci érték meghatározására vonatkozó szabályait alkalmazva kell meghatározni.

[Egpt-tv. 9. § (5)–(4) bekezdések]

2.3. Az adó mértéke

A különadó mértéke 98 százalék.

[Egpt-tv. 10. §]

2.4. Járulékfizetési szabályok

Nem képez járulékalapot sem a különadó alapjába beszámító jövedelem, így az után sem a munkáltatót nem terheli társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség, sem pedig a magánszemélyt nem terheli egyéni járulékfizetési kötelezettség. Kivétel ez alól a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény, amely szolgálati időnek és társadalombiztosításijárulék-alapnak minősül, ez után a kifizetőt 27 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli. Ebben az esetben a 98 százalékos adó megfizetésével megfizetettnek kell tekinteni az ehhez kapcsolódó egyéni járulékokat is.

A társadalombiztosítási járuléknak nem minősülő különadóalap után a kifizetőnek 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége van.

[Egpt-tv. 11. § (3) bekezdés b) és c) pont, és 11. § (4) bekezdés]

2.5. Különadó megállapítására és megfizetésére irányuló szabályok

– A különadó alapját képező összeg nem minősül jövedelemnek a személyi jövedelemadó tekintetében, de figyelembe kell venni az adózó éves összes jövedelmének megállapítása során, amelynek legfontosabb szerepe az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál van.

– Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, azt a magánszemélynek kell a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizetnie.

– A magánszemély által 2005. január 1-jét követően, de 2010. december 30-át megelőzően szerzett, a külön­adó alapját képező jövedelme esetén a magánszemély által korábban már megfizetett adó- és járulékfizetési kötelezettség külöadó-előlegnek minősül.

– A 2010. december 30-át megelőzően szerzett jövedelmek esetén a már megfizetett közterheken túl még fizetendő különadó megállapítása a következők szerint történik:

1. Az adózó a különadó alapját képező jövedelem megszerzése évében az adott évre irányadó szabályok szerint meghatározza az adott évben kapott összes jövedelmét terhelő közteher-viselési kötelezettségét.

2. Ezt követően szintén a juttatás évében érvényes szabályok szerint meg kell határozni a különadó-köteles jövedelem nélkül számított összegekre jutó összes közteher-fizetési kötelezettséget.

3. Az így meghatározott összeget le kell vonni az 1. pontban meghatározott összegből, ezáltal megkapjuk a "már megfizetett" különadó-előleget.

4. Ezután a különadó alapját képező jövedelem 98 százalékának és a "már megfizetett" különadó-előlegnek a különbözete fogja adni a bevallással egyidejűleg még fizetendő különadó nagyságát.

– A 2010-ben kapott végkielégítések esetén nem alkalmazhatók az Szja-tv. végkielégítés megosztására vonatkozó szabályai.

– A 2010. december 30-át megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.

[Egpt-tv. 11. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés, (6) bekezdés b) pont, Mód-tv. 2. § (2) bekezdés]

2.6. Bevallási, adatszolgáltatási szabályok

Az adót a kifizetőnek kell megállapítania és azt forrásadóként levonni, valamint az Art. 31. (2) bekezdésében előírt rendszerességű járulékbevallásban bevallani, és a bevallásra nyitva álló határidőig megfizetni.

A magánszemély különadó-kötelezettségét bevallásában a különadó-kötelezettséggel szemben figyelembe veszi a kifizető által levont különadót.

[Egpt-tv. 11. § (1) és (5) bekezdések]

A magánszemély által 2005. január 1-jét követően, de 2010. december 30-át megelőzően szerzett, a különadó alapját képező jövedelmét és az azt terhelő különadót a magánszemély a 2010. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásra előírt határidőig megállapítja és megfizeti, valamint az erre szolgáló külön nyomtatványon bevallja.

[Egpt-tv. 11. § (6) bekezdés]

A kifizetőnek

– különadó alapját képező jövedelemről 2011. március 31-ig kell adatot szolgáltatnia az állami adóhatóságnak, az általa 2005. január 1-jétől kifizetett ilyen összegekről,

– az adatszolgáltatást magánszemélyenkénti és évenkénti bontásban kell megadnia,

– adatot kell szolgáltatnia az ezen jövedelmekből levont közterhekről,

– nincs azonban automatikus tájékoztatási kötelezettsége a magánszemély felé, vagyis ezen adatokról a kifizető a magánszemélyt csak annak külön kérésére tájékoztatja, a kérés beérkezését követő 30 napon belül.

[Egpt-tv. 11. § (6) bekezdés d) és e) pontjai]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. december 10.) vegye figyelembe!