13.1. Bevallással kapcsolatos változások
13.1.1. Adónyilatkozat
A magánszemélyek részére minden korábbinál egyszerűbb adóbevallási lehetőséget biztosít a törvény az adónyilatkozat jogintézményének bevezetésével. Az adónyilatkozat választásának lehetősége nem minden magánszemély számára adott. A választás feltételeit – az egyszerűsített bevallással megegyezően – a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg. Az adónyilatkozat kizárólag a magánszemély
– természetes személyazonosító adatait, a lakcímét, az adóazonosító jelet,
– valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét,
– az adózó személyijövedelemadó-kötelezettségét,
– a levont személyijövedelemadó-előleget
tartalmazza.
Ha a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, úgy köteles tájékoztatni munkavállalóit az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Amennyiben a magánszemély adónyilatkozat útján kívánja teljesíteni adóbevallási kötelezettségét, akkor kérésére a munkáltató köteles az adónyilatkozatról szóló nyomtatványt részére átadni. Az adóhatóság a papíralapú nyomtatvány mellett elektronikus űrlapot is rendszeresít, így az adónyilatkozat elektronikus úton is benyújtható. Az adónyilatkozatot – az szja-bevallás benyújtására előírt határidővel egyezően – az adóévet követő év május 20-áig kell benyújtani, és első alkalommal a 2011. évi adókötelezettségek esetén alkalmazható.
[Art. 27. § (1) bekezdés; 27/A. § (1)–(4) bekezdés]
13.1.2. Megszűnő bevallási kötelezettségek
A vagyonadóval kapcsolatos bevallási kötelezettségek megszűntek, mivel 2010. augusztus 16. napjával az Országgyűlés hatályon kívül helyezte az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt.
[Art. 1. számú melléklet I./Általános rendelkezések/1. pontja, 1. számú melléklet I/B/2. c), f-h) pontjai, 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/3., 2. számú melléklet I/Határidők/8. pont]
A 2010 augusztusától esedékes televízió üzemben tartási díj megfizetését a kormány átvállalta, így a díjfizetésre kötelezetteket ezen időszak vonatkozásában nem terheli sem bevallási, sem befizetési kötelezettség.
[Art. 176. § (14) bekezdés]
Megszűnik továbbá a vállalkozókat terhelő kommunális adó, valamint az üdülőépületek után fizetendő idegenforgalmi adó is.
[Art. 32. § (1) bekezdés, 125. § (2) bekezdés, 2. számú melléklet II./Általános rendelkezések/A/3. pont, 6. számú melléklet 4. pontja]
13.2. Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos változások
13.2.1. Ingatlan-bérbeadás, haszonbérbe adás
A 2010. augusztus 16. napjától hatályos Art.-szabályok értelmében nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget a magánszemély ingatlan bérbe/haszonbérbe adási tevékenysége. Technikailag ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek e tevékenység folytatása esetén nem kell adószámot kérnie, kivételt képez azonban az az eset, ha a magánszemély az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget választja.
[Art. 22. § (16) bekezdés]
13.2.2. Egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok bejelentési kötelezettsége
Az egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettségével kapcsolatban az alábbi módosításokra került sor.
Egyéni vállalkozók tevékenységbejelentése:
– az Art. – a vonatkozó háttérjogszabályok fogalomhasználatát átvéve – az egyéni vállalkozók tevékenységi köreit főtevékenységre és egyéb tevékenységre osztja,
– a módosítás következtében egyértelművé válik, hogy egyéni vállalkozók esetén a tevékenység bejelentése kizárólag az egyablakos rendszeren keresztül történik.
[Art. 16. § (3) bekezdés d) pont]
Egyéni vállalkozók egy ablakon kívüli adatváltozásainak bejelentése:
Az egyéni vállalkozó az egy ablakon kívüli adatait (pl. székhelytől eltérő iratőrzés helye) a körzetközponti jegyző, KEK KH útján is megküldheti az állami adóhatósághoz.
[Art. 23/A. §]
A gazdasági társaságok bejelentési kötelezettségével kapcsolatban az alábbi módosításokra került sor:
– A gazdasági társaságok telephelyként kötelesek bejelenteni mindazon helyszíneket, amelyeket a társaság létesítő okiratában telephelyként nem jelöltek meg, és a cégbírósághoz nem jelentettek be, de az Art.-ben rögzített telephelyfogalomnak megfelelnek.
[Art. 17. § (3) bekezdés h) pont]
– Az előtársaság az alapító okirat keltétől a cégbejegyzési kérelem benyújtásának napjáig terjedő időszakban adószámmal nem rendelkezik, de alkalmazottakat akár már az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo. tv.) hatálya alá tartozó jogviszony keretében is foglalkoztathat. Az előtársaság az Efo. tv.-ben előírt bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül – adószám hiányában –, az adószám feltüntetése nélkül teljesítheti. A társaság az adószám megszerzésétől számított 8 napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – köteles ismételten bejelentést tenni.
[Art. 16. § (10) bekezdés]
– A cégbejegyzésre kötelezett adózók végelszámolásának időtartamával kapcsolatos adatokat a cégbíróság az állami adóhatóság részére az egyablakos rendszeren keresztül hivatalból megküldi, ezért csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók esetében kell bejelenteni a végelszámolás kezdetének és befejezésének időpontját.
[Art. 23. § (2) bekezdés]
13.2.3. Foglalkoztatottakkal, járulékkal, ellátással kapcsolatos bejelentések
– 2009. január 1-jétől az egészségbiztosítási igazgatási szervek által passzív jogon folyósított ellátásokkal (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) kapcsolatos bejelentéseket a regionális egészségpénztárak részére kell teljesíteni, így szükségtelenné vált az említett adatok állami adóhatósághoz történő bejelentése.
[Art. 16. § (4) bekezdés b) pont]
– Az Art. új előírásokat tartalmaz továbbá arra az esetre, ha a munkáltató az Efo. tv.-ben meghatározott korlátok túllépése miatt az általános adózási és járulékfizetési szabályokat köteles alkalmazni. Ilyen esetekben az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személyt a jogsértés feltárásától számított 8 napon belül a munkáltató köteles biztosítottként bejelenteni. Az Efo. tv. szerinti korlátok túllépése esetén sem kell azonban biztosítottként bejelenteni a magánszemélyt, ha a magánszemély a munkát nem vette fel, és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére sem került sor.
[Art. 16. § (4a) bekezdés]
13.2.4. Egységes nyomtatványok helyi iparűzési adó és idegenforgalmi adó esetén
Az adminisztrációs terhek enyhítése érdekében az Art. módosított rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettséget az erre a célra rendszeresített – azaz egységes formátumú - nyomtatványon kell teljesíteni, mivel az egyes önkormányzati adóhatóságok által rendszeresített, a helyi iparűzési adóval és az idegenforgalmi adóval kapcsolatos adókötelezettségek bejelentésére szolgáló nyomtatványok különbözősége a több telephellyel rendelkező adózók számára megnehezítette az említett helyi adókkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.
[Art. 175. § (2) bekezdése]
13.3. A képviseleti szabályok változása
– Az Art. korábban hatályos rendelkezései a mulasztási bírság vonatkozásában az állandó képviselő részére kizárólag a bevallással, adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés esetén biztosították a kimentési lehetőséget. A módosítás következtében az állandó képviselő ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettséggel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza, akkor az adóhatósághoz bejelentett összes kötelezettség vonatkozásában mentesülhet a mulasztási bírság alól.
[Art. 7. § (4) bekezdés]
– Az Art. korábban nem tartalmazott a többes képviselet esetére irányadó szabályokat, így a gyakorlatban nehézkes volt annak eldöntése, hogy ha az adózó többes képviselettel rendelkezik, úgy az összes képviselőjének meg kell-e küldeni az iratot, és ha a képviselők ugyanazt az iratot eltérő időpontokban veszik át, úgy az irat mely időponttól tekinthető az adózó részére kézbesítettnek, vagyis mikor kezdődik például a fellebbezési határidő. Az új szabályok szerint az állami adóhatóság az iratot csak az adózó által kijelölt egyik képviselő részére kézbesíti. Ha az adózó nem jelöli meg, hogy melyik képviselője részére kézbesítse az iratokat az adóhatóság, úgy az adóhatóság dönti el, hogy az adózó meghatalmazottai közül melyik képviselő számára kézbesíti az iratot.
[Art. 124. § (6) bekezdés]
13.4. Adófizetés, kiutalás, visszatartás, visszatérítés
A korábban hatályos előírások a pénzforgalmi számlával rendelkező adózók részére írták elő, hogy adófizetési kötelezettségüket pénzforgalmi számláról történő átutalással teljesítsék. A módosított rendelkezés a pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó vonatkozásában írja elő az adófizetési kötelezettség átutalással történő teljesítését, így egyértelművé vált, hogy a pénzforgalmi számlával jogellenesen nem rendelkező adózó adófizetési kötelezettségét nem teljesítheti készpénz-átutalási megbízás útján.
[Art. 38. § (1) bekezdés]
A kiutalással illetőleg a visszatartással kapcsolatos előírások az alábbiak szerint változtak:
– A visszatérítendő jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jén (elektronikus úton benyújtott személyijövedelemadó-bevallás esetén február 1-jén) kell kiutalni.
[Art. 37. § (4) bekezdés]
– A korábbi szabályok szerint a túlfizetés visszatérítésére irányuló kérelem elbírálása során nem kellett vizsgálni azt, hogy az adózó összes bevallási kötelezettségének eleget tett-e. Az ún. fiktív túlfizetések kiszűrése érdekében a módosítással az adózó javára mutatkozó túlfizetés csak abban az esetben téríthető vissza, ha az adózó összes esedékes bevallási kötelezettségének eleget tett. Így nem lesz lehetséges az, hogy az adózó tényleges túlfizetéssel nem rendelkezik – mert az adószámlán mutatkozó túlfizetés csak abból adódik, hogy valamely bevallását nem nyújtotta be, de az adót megfizette –, azonban az adóhatóság mégis kiutalást teljesít részére.
[Art. 43. § (6) bekezdés]
– A korábban hatályos szabályok szerint a visszatartási jog gyakorlásának mellőzésére csak a gazdasági tevékenységet folytató adózók esetében volt lehetőség, ami a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyekkel szemben méltánytalan megkülönböztetést jelentett. Az új szabályok szerint a visszatartási jog gyakorlásától eltekinthet az adóhatóság abban az esetben is, ha a köztartozással rendelkező magánszemély igazolni tudja, hogy a visszatartott költségvetési támogatás elmaradása súlyosan veszélyezteti a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését.
[Art. 151. § (4) bekezdés]
– Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség integrációjára tekintettel az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság egymás követeléseit kölcsönösen előnyben részesíti a más szerveket megillető köztartozásokkal szemben. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állami adóhatóság és a vámhatóság a támogatást, adó-visszatérítést először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, ezt követően pedig, az elszámolás eredményeként, az állami adóhatóságnál a fennmaradó összeget a vámhatóságnál, a vámhatóságnál a fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradó összeget kell átutalni az egyéb köztartozások jogosultjainak.
[Art. 43. § (10) bekezdés]
13.5. Adatszolgáltatás
13.5.1. Az állami adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatások
Ha az állami adóhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget – amennyiben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik –, a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adóhatóságnak, és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog el-évüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.
[Art. 43. § (1a) bekezdés]
Az adóhatóságnak az elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az elhunyt hozzátartozóinak adataira, ezért az új szabályok szerint az önkormányzat jegyzője köteles adatot szolgáltatni a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról a hagyatéki leltár alapján.
[Art. 52. § (8) bekezdés]
13.5.2. Az állami adóhatóság által teljesítendő adatszolgáltatás
Az alábbiak szerint bővült az állami adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettségének köre:
– Az állami adóhatóság a nyugdíjfolyósító szerv részére a kereseti korlát elérésekor a nyugdíjas státuszú foglalkoztatottak nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelméről a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig adatot szolgáltat.
[Art. 52. § 7) bekezdés d), db) alpontja]
– Az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja az Szja-tv. hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott, továbbá az evatörvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az evabevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét.
[Art. 52. § (7) bekezdés f) pontja]
– Az állami adóhatóság a támogatást folyósító szerv megkeresésére átadja az adóhatósági eljárások során keletkezett olyan adatokat, amelyek a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszírozott támogatások jogszerű megállapításához szükségesek.
[Art. 54. § (7) bekezdés]
– A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mint idegenrendészeti hatóság is jogosult adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól, amennyiben az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges.
[Art. 52. § (7) bekezdés a) aa) alpontja]
– Nincs szükség ügyészi jóváhagyásra – a korábbi szabályokkal ellentétben – az adótitoknak minősülő adatok kiadására irányuló nyomozó hatósági megkeresések esetében.
[Art. 54. § (7) bekezdés b) pontja]
13.6. Ellenőrzéshez kapcsolódó módosítások
13.6.1. Ellenőrzési határidő
A korábban az egyszerűsített felszámolás esetén a tevékenységet lezáró és az azt megelőző bevallások ellenőrzését az adóhatóság a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül volt köteles befejezni. A módosítások értelmében egyszerűsített felszámolás esetén a tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záró bevallás ellenőrzését az adóhatóság ez utóbbi bevallás benyújtását követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított 1 éven belül köteles befejezni.
[Art. 92. § (4) bekezdés]
13.6.2. Becslés
A korábban hatályos szabályok szerint, ha az adózó elmulasztotta bejelenteni adóköteles bevételszerző tevékenységét, az adóhatóság 12 havi működést vélelmezve, átlagadó fizetésére kötelezte. Az "átlagadó" kifejezés a gyakorlatban félrevezető volt, ugyanis arra engedett következtetni, hogy be nem jelentett tevékenység esetén egy speciális adónemben, "átlagadóban" kell megállapítást tenni. Az új rendelkezések már nem tartalmazzák az átlagadó kifejezést.
[Art. 108. § (7) bekezdés]
13.6.3. Új eljárás
A végelszámoláshoz kapcsolódó ellenőrzések esetében az Art. – a korábban hatályos előírásokkal szemben – lehetővé teszi, hogy a felettes szerv új eljárás lefolytatását rendelje el. A módosításra azért volt szükség, mert az ellenőrzéssel érintett adózók jelentős része az új eljárást tiltó rendelkezést kihasználva csak a jogorvoslati eljárásban tárta az adóhatóság elé az ügy szempontjából releváns bizonyítékait, amelyek megvizsgálása és értékelése új eljárás lefolytatását igényelte volna. Az új eljárás elrendelését tiltó rendelkezésekre tekintettel ilyen esetekben csak a határozat megsemmisítésére volt lehetőség, új eljárás elrendelése nélkül.
[Art. 128/A. § (4) bekezdés]
13.7. Ismételt ellenőrzés
– A módosítás kiegészítette az ismételt ellenőrzés elrendelésének feltételeit. Az új szabályok szerint az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján kizárólag abban az esetben van helye ismételt ellenőrzés elrendelésének, ha az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott. E módosítással megelőzhető, hogy olyan esetekben is sor kerülhessen ismételt ellenőrzés elrendelésére, amikor az adózó rosszhiszeműen tartott vissza lényeges bizonyítékokat az alapeljárásban.
[Art. 115. § (1) bekezdés b) pont]
– Az új szabályok szerint ismételt ellenőrzés elrendelésének van helye minden olyan esetben, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt, függetlenül attól, hogy ezen adatok milyen forrásból állnak az adóhatóság rendelkezésére.
[Art. 115. § (1) bekezdés c) pont]
13.7.1. Az önellenőrzési tilalomra vonatkozó szabályok szigorítása
A gyakorlat szempontjából kiemelt jelentősége van az önellenőrzési szabályok szigorításának. Az önellenőrzési tilalomhoz kapcsolódó korábbi gyakorlat szerint az adóhatóság lehetővé tette az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtását abban az esetben, ha az adózó az ellenőrzés megkezdésének napján az önellenőrzés folyamatát már megkezdte - vagyis az önellenőrzést már nyilvántartásba vette –, azonban még nem fejezte be, azaz az önellenőrzésről szóló bevallást az adóhatósághoz még nem nyújtotta be. E lehetőséggel azonban az adózók egy része a gyakorlatban visszaélt, mégpedig oly módon, hogy az önellenőrzést kidolgozta, azonban azt csak abban az esetben nyújtotta be az adóhatósághoz, ha adóellenőrzésről szóló értesítést kapott. E rosszhiszemű adózói magatartás megakadályozása érdekében az új szabályok szerint az önellenőrzés kizárólag abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett helyesbítésnek, ha az önellenőrzésről szóló bevallás az adóellenőrzés megkezdését megelőző napon az adóhatósághoz benyújtásra került, postai úton történő benyújtás esetén pedig abban az esetben, ha az adózó a bevallást az ellenőrzés megkezdését megelőző napon postára adta.
[Art. 49. § (2) bekezdés]
13.7.2. Elővezetés az ellenőrzési eljárás során
Elővezetésre – főszabályként – abban az esetben kerülhet sor, ha a személyes megjelenésre kötelezett személy a második idézésnek sem tesz eleget. Az Art. – e főszabály alóli kivételként – már az első szabályszerű idézés elmulasztása esetén is lehetővé teszi az adózó, illetőleg képviselője, alkalmazottja elővezetését. Az elővezetésre vonatkozó új előírások – a főszabály alóli kivételek körét bővítve – lehetővé teszik, hogy az adóhatóság már az első idézés elmulasztása esetén elrendelje az adózó korábbi képviselőjének, alkalmazottjának elővezetését.
[Art. 102. § (1) bekezdés]
13.8. A hatósági eljáráshoz kötődő módosítások
– A vagyonszerzésiilleték-kiszabásra irányadó ügyintézési határidő 30 napról 60 napra módosul.
[Art. 125. § (3) bekezdés]
– A kézbesítési vélelem szabályaival kapcsolatos új előírás, hogy az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó egyéb eljárásoktól eltérően – az adóhatósági döntés (határozat, végzés) kézbesítése esetén sem értesíti az adózót. E szabály indoka az, hogy valamennyi adóhatósági határozatot és végzést tértivevényes küldeményként kell postára adni. Megjegyzendő, hogy adóügyekben a korábban kialakult jogértelmezés szerint sem kellett értesíteni az adózót a kézbesítési vélelem beálltáról, így a módosítás a gyakorlatban érdemi változást nem eredményez.
[Art. 124. § (1) bekezdés]
– Az Art. korábban hatályos szabályai csak a felügyeleti intézkedés mellőzése esetében rendelkeztek úgy, hogy a felettes szerv végzés vagy határozat meghozatala nélkül tájékoztatja az adózót. A módosítás e szabályt kiterjesztette a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására is.
[Art. 141. § (5) bekezdés]
– A Ket. módosításának következtében ismét naptári napokban kell számítani az eljárási határidőt az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásával kapcsolatos eljárásban.
[Art. 175. § (20)–(21) bekezdés]
– Hatósági eljárást érintő módosítás a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésére jogosultak személyi körének kiterjesztése. Az új szabályok szerint a kapcsolt viszonyban álló felek abban az esetben is előterjeszthetnek szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet, ha a felek egyike nem társaság (hanem pl. magánszemély).
[Art. 132/B. § (1) bekezdés]
13.9. A végrehajtási eljárást érintő módosítások
13.9.1. Végrehajtható okiratok
Az eljárás egyszerűsítése érdekében, a végrehajtható okiratok köre bővül az eljárásiilleték-fizetési kötelezettséget megállapító bírósági határozattal, így a végrehajtás megindítása előtt külön felszólításra nincs szükség.
[Art. 145. § (1) bekezdés f) pont]
13.9.2. A végrehajtás felfüggesztése, szünetelése
– Illetéktartozások esetében előfordul, hogy a végrehajtásnak akadálya nincs, de az adós és az adóhatóság előtt is ismert az a tény, hogy a fizetési kötelezettség megszűnése, vagy jelentős csökkenése várható, például az adásvételi szerződést a felek felmondták, de a kötelezettség megszűnését még nem állapították meg. A módosítás ezért a felfüggesztésre kiegészítő lehetőséget biztosít illetékügyekben.
[Art. 160. § (2) bekezdés]
– Újabb esetkörrel bővültek a végrehajtási eljárás szünetelésére vonatkozó rendelkezések is. Abban az esetben, ha mögöttes felelősként a tartozás megfizetésére kötelezett személy felszámolását rendelték el, akkor – a hitelezők egyenlő elbírálásának biztosítása érdekében – az adóhatóság a mögöttes felelőssel szembeni a végrehajtási eljárást nem folytathatja, azaz a végrehajtási eljárás a felszámolási eljárás megindításának közzétételétől a felszámolás jogerős befejezéséig szünetel.
[Art. 160. § (4) bekezdés e) pontja]
– Szigorodnak a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos szünetelési szabályok a kérelem rosszhiszemű benyújtása esetén. A korábban hatályos előírások szerint, ha az adós a korábban előterjesztett fizetési könnyítés iránti kérelem tárgyában hozott, az eljárást megszüntető végzés kézbesítését követően újból a korábbiakkal megegyező tartalmú kérelmet terjesztett elő, akkor az újabb kérelem ugyanúgy a végrehajtási eljárás szünetelését eredményezte, mint a korábbiakban előterjesztett kérelem. Az új előírások szerint nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmére indult eljárást az adóhatóság jogerős végzéssel megszüntette.
[Art. 160. § (5) bekezdés a) pontja]
13.9.3. Egyéb módosítások a végrehajtási eljárás körében
– Ha az adózó az adófizetést az esedékesség napja után késedelmesen teljesíti, az adóhatóság a végrehajtást inkasszó útján megindíthatja. Ebben az esetben kétszeresen befizetésre kerülhet az összeg, azonban ez nem az adóhatóság hibája, ezért ha az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon visszatéríti, kamatfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha az adózó úgy teljesíti a befizetését, hogy az nem beazonosítható, a határidő a befizetés beazonosításától kezdődik. Pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók esetén a befizetés akkor beazonosítható, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal. Pénzforgalmiszámla-nyitásra nem kötelezett adózó esetén akkor beazonosítható a befizetés, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét) feltünteti.
[Art. 152. § (3)–(4) bekezdése]
– A korábban hatályos szabályok szerint az adóhatóság a végrehajtás behajthatatlanságáról és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatta. A behajthatatlan kifejezés használata jogértelmezési nehézségeket okozott, ugyanis az adóhatóság a megkeresés alapján végrehajtandó követeléseket nem minősítheti behajthatatlannak. Az új szabályok szerint ezért a megkeresőt nem a követelés behajthatatlanságáról, hanem a végrehajtás eredménytelenségéről kell tájékoztatni.
[Art. 161. § (5) bekezdés]
– A végrehajtási kifogást – 8 nap helyett - 15 napon belül kell felterjeszteni.
[Art. 159. § (2) bekezdés]
13.10. Elévüléssel kapcsolatos módosítások
Bővültek az elévülés nyugvására, meghosszabbodására vonatkozó szabályok, különösen
– hagyatéki eljárás esetén az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig nyugszik az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése.
[Art. 164. § (12) bekezdés]
– 6 hónappal meghosszabbodik az adó megállapításához való jog elévülése abban az esetben, ha a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedés keretében megállapítja, hogy a felülvizsgált döntés súlyosításának lenne helye, és ezért új eljárás lefolytatását rendeli el.
[Art. 164. § (13) bekezdés]
– Az új szabályok szerint a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az adóhatóság az adóellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben folytathatja, ezért a külföldi adóhatóság megkeresése már nem eredményezi az elévülés szünetelését.
[Art. 92. § (10) bekezdés]
13.11. A mulasztási bírsághoz kötődő változások
– Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a korábban hatályos szabályok szerint mérlegelésre nem volt lehetőség, minden esetben az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű bírságot kellett kiszabni. A módosított szabályok szerint igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki, a mérlegelésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.
[Art. 172. § (19) bekezdés]
– Egy kivétellel megszűnik az adójogviszonyon kívül álló személyek szankcionálhatósága a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, valamint számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén. Mindez azt jelenti, hogy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén nem sújtható mulasztási bírsággal az a személy, illetve annak a közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentésének teljesítése. A számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély továbbra is bírságolható ugyan, azonban e személyek közvetlen vezetőjével szemben szankció – a korábbiakkal szemben - nem alkalmazható.
[Art. 172. § (3) bekezdés]
– A számvitelről szóló törvény a korábbiakban is mulasztási bírság kiszabását rendelte el arra az esetre, ha a vállalkozó által közzétett beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak. Az Art. korábban hatályos rendelkezései ugyanakkor az említett mulasztásra nem határoztak meg szankciót, így a gyakorlatban mulasztási bírság kiszabására gyakorlatilag nem volt mód. A módosítás beiktatja az említett jogszabálysértést a mulasztási bírság kiszabására okot adó tényállások között, és maximum 500 ezer forintig terjedhet a kiszabható bírság összege.
[Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja]
– Az Art. korábban hatályos szabályai szerint a magánszemély adózót az állami adóhatóság 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatta, ha az utazás-szervezési szolgáltatás igénybevétele előtt az utazás-szervező részére valótlan nyilatkozatot tett. Az új szabályok szerint a valótlan nyilatkozatot tevő magánszemély mellett a nyilatkozattételt elmulasztó magánszemély személlyel szemben is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására.
[Art. 172. § (1) bekezdés ny) pontja]
– Az Art. új előírása szerint az adóbevallás benyújtásában akadályozott magánszemély az akadályoztatás tényét az adóhatóságnak bejelentheti. A bejelentés jogkövetkezménye, hogy az adóhatóság ilyen esetben szeptember 20-áig a bevallás elmulasztása miatt nem szab ki mulasztási bírságot. Ha a magánszemély az említett határidőig pótolja a bevallást, és késedelmét kimenti, akkor az adóhatóság a bevallás késedelme miatt egyáltalán nem szab ki mulasztási bírságot.
[Art. 172. § (20) bekezdés]
13.12. Egyéb módosítások
13.12.1. Az eljárások egyszerűsítését célzó egyéb módosítások
Az eljárások gyorsítását, egyszerűsítését, az adminisztrációs terhek csökkentését célzó módosítások:
– Az szja-törvényben megszűnnek a végkielégítés adózására vonatkozó speciális szabályok, ezért a módosítás hatályon kívül helyezte a végkielégítéssel kapcsolatos igazolásra vonatkozó külön rendelkezéseket.
[Art. 46. § (2) bekezdés]
– Az ügyintézési idő lerövidítése érdekében az építésügyi hatóság az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak is köteles megküldeni a használatbavételi engedélyt annak érdekében, hogy a lakóház építésére biztosított négyéves kedvezményt igénybe vevő ügyfelek ügyeit ne csak a 4 év elteltével, hanem már a használatbavételi engedély kiadásakor le lehessen zárni.
[Art. 3. melléklet, G) 1. pontja]
– Az ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása érdekében a módosítás szélesítette az adópolitikáért felelős miniszter részére adott, az elektronikus ügyintézés szabályainak megállapítására vonatkozó felhatalmazás terjedelmét, aminek következtében – az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet módosítása útján – az elektronikus úton lekérdezhető, letölthető adózói adatok köre tovább bővülhet.
[Art. 175. § (13) bekezdése]
– Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további változás, hogy minden, adóazonosító számmal rendelkező adózó jogosult bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni, valamint meghatározott beadványait elektronikus úton előterjeszteni. A korábban hatályos szabályok szerint erre csak azon adózók voltak jogosultak, akik (amelyek) bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítették.
[Art. 175. § (10) bekezdés]
– Az adóhatósági igazolás kiállításának határideje a korábbi 30 napról 8 napra csökkent.
[Art. 5/A. § (5) bekezdés]
– Az eljárás egyszerűsítését szolgálja az a módosítás, amely szerint az állami adóhatóság felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseinek engedményezése tekintetében megszűnik a pályáztatás rendszere. Az adóhatóság az előzőekben említett követeléseit a Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (MKK Zrt.) engedményezheti.
[Art. 177/A. §]
13.12.2. Helyi iparűzési adó
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2010. június 29-től visszatelepítette az önkormányzati adóhatóságokhoz. A módosítás következtében a helyi iparűzési adóval kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségeket – az állami adóhatóság helyett – az illetékes önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni, és a helyi iparűzési adóval kapcsolatos eljárások (ellenőrzés, hatósági eljárás, végrehajtás stb.) lefolytatására sem az állami adóhatóság, hanem az önkormányzati adóhatóságok jogosultak.
[Art. 32. §, 81. §, 82. §]
13.12.3. Folyamatban lévő hatósági ügyek
A módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ellenőrzési eljárásokról az állami adóhatóságnak – az adózó és a vizsgált bevallási időszakok megjelölésével – tájékoztatnia kellett az önkormányzati adóhatóságot. Az állami adóhatóság az ellenőrzés befejezése után az adóügyet átadja az önkormányzati adóhatóságnak, vagyis az ellenőrzéshez kapcsolódó hatósági és az azt követő eljárást már az önkormányzati adóhatóság folytatja le. Az állami adóhatóság által határozattal lezárt adóügyekben ugyanakkor a jogorvoslati eljárás még az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.
[Art. 81. § a) pont]
13.12.4. Végrehajtáshoz segítség az önkormányzatoknak
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos, 2010. január 1-jét megelőzően hatályos eljárási rend visszaállítása mellett új szabály, hogy az önkormányzati adóhatóság az általa nyilvántartott, helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő, legalább 10 000 forintot elérő tartozás végrehajtása érdekében – havonta, a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig - megkeresheti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság megkeresése előtt azonban az önkormányzati adóhatóságnak az általa is könnyen megtehető végrehajtási cselekményeket el kell végeznie, azaz meg kell kísérelnie a tartozás átvezetéssel, illetve visszatartás útján történő végrehajtását.
[Art. 161/A. § (2) bekezdés]
13.12.5. Elévülési idő
Tekintettel arra, hogy a hatáskör-visszahelyezés kapcsán az átmenetet megelőző – tehát a 2010 előtti – adóévek vonatkozásában a korábbi szabályok szerinti kétéves, speciális elévülési határidő nem indokolt, az elévülési időt minden adóév vonatkozásában újra az általános szabályok szerint kell számítani. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatáskörök önkormányzati adóhatóságokhoz történő visszatelepítése következtében szükségessé vált a helyi iparűzési adóval összefüggő bevallási és fizetési határidők módosítása.
[Art. 1. számú melléklet I./Általános rendelkezések/1. pontja, 1. számú melléklet I/B/2/A. pontja, 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/3. pontja, 2. számú I./Határidők/4. pontja, 2. számú melléklet II./A/2. pontja]
13.12.6. Tanúvallomás, nyilatkozattétel
A nyilatkozattételre vonatkozó, korábban hatályos szabályok eltérő megnevezést használtak az adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy álló másik adózóra és a nyilatkozattételre kötelezett egyéb magánszemélyekre. Az előbbi személyeket nyilatkozattevő, az utóbbiakat tanú megnevezéssel illette a törvény. Az elnevezésbeli különbségtétel indokolatlan, hiszen mindkét személyi körre ugyanazok a szabályok vonatkoznak a személyes meghallgatás tekintetében. Az előzőek mellett, az indokolatlan elnevezésbeli különbségtétel jogértelmezési nehézséget is okozott. A nyilatkozattételre vonatkozó új rendelkezések ezért az adózónak nem minősülő magánszemélyre is a nyilatkozattevő – és nem a tanú – megnevezést használják, egyértelművé téve ezzel, hogy az Art. szerinti nyilatkozattétel a Ket. szerinti tanúvallomástól különböző, speciális jogintézmény.
[Art. 48. § (1)–(4) bekezdés]
13.12.7. Adószám-felfüggesztés
A korábban hatályos szabályokkal szemben a fizetési kedvezményben részesülő, jogkövető adózók adószámát az adóhatóság nem függesztheti fel az adófizetési kötelezettség egy évet meghaladó elmulasztására hivatkozással.
[Art. 24/A. § (12) bekezdés]
13.12.8. A Széchenyi Kártya Program keretében vállalt állami viszontgaranciára vonatkozó rendelkezések
A Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó viszontgarancia beváltásából származó követeléseket a törvény adók módjára behajtható követelésnek minősíti. Az új szabályok szerint a viszontgarancia beváltása miatt kifizetett összeg behajtása érdekében a felvett hitel tekintetében készfizető kezességet üzletszerűen vállaló gazdasági társaság (garantőr szervezet) az állami adóhatóságot havonként, a tárgyhót követő hó 15. napjáig elektronikus úton keresheti meg. A behajtás iránti megkereséshez a garantőr szervezet az adós, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles elektronikus (szkennelt) formában mellékelni. Amennyiben az adós, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszemély a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott azonosító adatai között eltérés van, az adatokat a garantőr szervezet és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóssal, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszeméllyel a garantőr szervezet tisztázza az adateltérés okát.
[Art. 177/B. § (1)–(3) bekezdései]
13.12.9. Minősített adózók
Minősített adózóvá válhatnak az átmeneti fizetési nehézséggel küzdő adózók is. A korábban hatályos szabályok szerint kizárólag az az adózó válhatott minősített adózóvá, aki (amely) fizetési könnyítés vagy adómérséklés iránti kérelmet az elévülési időn belül nem terjesztett elő. Az új előírások szerint minősített adózóvá válhat az az adózó, aki (amely) egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal terjesztett elő adómérséklésre és/vagy fizetési könnyítésre irányuló kérelmet.
[Art. 178. § 31. pontja]
