Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (ágazati különadó-tv.) 2010. december 4-étől hatályos, s az adóra vonatkozó fizetési kötelezettség első ízben 2010. december 20-án esedékes.
12.1. Az adókötelezettség
Az adókötelezettség háromféle tevékenységre vonatkozik:
– a bolti kiskereskedelmi tevékenységre,
– a távközlési tevékenységre, és
– a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenységére.
A törvény külön értelmezi az egyes tevékenységek fogalmát. Az ágazati különadó-tv. a bolti kiskereskedelem meghatározása kapcsán a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerére (TEÁOR '08), annak fogalmi készletére, meghatározásaira támaszkodik. Ennek megfelelően a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR '08) szerint:
– a 45.1 ágazatba (gépjármű-kereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét)
– a 45.32 ágazatba (gépjárműalkatrész-kiskereskedelem),
– 45.40 ágazatba (motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét), továbbá
– a 47.1-47.9 ágazatokba (kiskereskedelem, azon belül például nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, egyéb háztartásicikk-kereskedelem, piaci kiskereskedelem, nem bolti, nem piaci kiskereskedelem) sorolt tevékenységek adókötelesek.
A TEÁOR-ra való hivatkozás azt szolgálja, hogy az adóköteles tevékenységeket azonosítani lehessen. Közömbös, hogy az adózónak van-e, s ha igen, milyen a TEÁOR-besorolása, s az is indifferens, hogy a vállalkozó az adott adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként végzi-e vagy sem. Az adókötelezettség szempontjából nem számít az sem, hogy a boltnak van-e és ha igen, mi a TEÁOR-száma. Az adókötelezettség tehát – TEÁOR alapján – a közvetlenül a fogyasztónak történő kiskereskedelmi értékesítést terheli, s nem adóköteles például a nagykereskedelmi értékesítés (a viszonteladónak, más nagykereskedőnek történő eladás).
A távközlési tevékenység alatt az ágazati különadó-tv. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását érti. E törvény 188. §-a 13. pontja szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll. Nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem tartalmazza az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.
Az elektronikus hírközlési törvény értelmében tehát idetartozik a távközlés valamennyi módja (vonalas, mobil műholdas továbbítás), ugyanakkor nem értendő ide a műsorszolgáltatás, tartalomszolgáltatás nyújtása.
Az energiaellátók jövedelemadóját ("közkeletű nevén "Robin Hood-adó") fizető energiaellátó esetén a teljes, az energiaellátó személyében végzett vállalkozási tevékenység adóköteles. Az adókötelezettség tehát nemcsak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenységet, hanem az energiaellátó személyében folytatott valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet (pl.: bérbeadás) felöleli.
A 2008. évi LXVII. törvény értelmében energiaellátónak minősül:
– a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló törvény szerinti bányavállalkozó,
– a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedő,
– a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes,
– a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,
– a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, azzal, hogy a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese.
A felsorolásból kitűnik, hogy például az energiapiacon működő elosztói engedélyes (a földgáz-, villamosenergia-hálózat működtetője) vagy a kizárólag tárolói engedéllyel rendelkező nem energiaellátó.
Nem tekinthető a különadó szempontjából energiaellátónak a fentiek közül az a szervezet sem, amelynek összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevételén belül az energiaellátói minőségében végzett tevékenységből származó nettó árbevétel-aránya nem haladja meg az 5%-ot. Energiaellátó ugyanakkor a különadó-tv. kifejezett előírása szerint a villamos energia, valamint a földgáz egyetemes szolgáltatója.
[Ágazati különadó-tv. 2. §]
12.2. Az adó alanya
Az adó alanya az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az adózás rendjéről szóló egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, aki/amely az adókötelezettség alá tartozó tevékenységet végzi. A külföldi vállalkozó is lehet adóalany, de csak a Magyar Köztársaság területén kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig (az adóköteles tevékenységek jellegéből kitűnik, hogy azok Magyarországon csak akkor végezhetők, ha a külföldi legalább fióktelepet hoz létre.)
[Ágazati különadó-tv. 3. §]
12.3. Az adó alapja
Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel. Tehát ha például egy vállalkozás többféle tevékenységet is végez, akkor csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységből, a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevétel képezi az adó alapját, például a termékek nem kiskereskedelem keretében (nagykereskedőnek, kiskereskedőnek) való eladásából származó vagy termékek javításából eredő árbevétel nem része az adóalapnak. Ugyanakkor az energiaellátó bármely tevékenységéből származó nettó árbevétel adóalapba tartozik, tekintve, hogy esetében a teljes vállalkozási tevékenység adóköteles.
A nettó árbevétel a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén pedig az áfa nélküli bevétellel egyezik meg. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló adóalany esetén pedig az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti áfa nélküli bevétel.
2011. január 1-jétől (azaz a 2011. adóévtől) az adó alapjába tartozik a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végzőnél az az árbevétel is, amelyet az általa értékesítendő termék beszállítójának (a termék előállítójának, forgalmazójának) nyújtott szolgáltatásból származik, továbbá az a bevétel, amelyet abból ér el, hogy beszállítója számára utólagos engedményt ad.
[Ágazati különadó-tv. 4. §]
12.4. Az adó mértéke
Az adó mértéke az első két tevékenységi körben sávosan progresszív, a harmadik tevékenységcsoportban lineáris.
Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.
Távközlési tevékenység esetén az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%.
Az energiaellátók által folytatott vállalkozási tevékenység esetén az adóalap (a teljes nettó árbevétel) 1,05%-a az adó mértéke.
[Ágazati különadó-tv. 5. §]
12.5. A kétszeres adóztatás kizárása
A törvény kizárja a kétszeres adóztatást azzal, hogy rendelkezik, mely tevékenység után kell az adót megfizetni akkor, ha az adózó által folytatott tevékenység több jogcímen is adóköteles. E rendelkezés csak az energiaellátó által folytatott vállalkozási tevékenységnek a másik két adóköteles tevékenységgel való összefüggésében értelmezhető, hiszen csak az energiaellátó esetén lehet szó arról, hogy vállalkozási tevékenység körébe bolti kiskereskedelmi vagy (elvétve) távközlési tevékenység is tartozhat. Ilyen átfedés esetén az adott tevékenység (a bolti kiskereskedelmi vagy a távközlési tevékenység) után a magasabb adófizetési kötelezettséget eredményező mérték szerinti adót kell megfizetni. (Az energiaellátó nem bolti kiskereskedelmi és/vagy nem távközlési tevékenységből származó bevétele után mindenképp 1,05%-os kulccsal kell adózni.)
Példa a kétszeres adófizetés kizárására: Az energiaellátó összes árbevétele 32 Mrd Ft, melyből 20 Mrd Ft származik bolti kiskereskedelmi tevékenységből. A törvényi szabály nélkül mindkét tényállás alapján kellene a bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevétel után fizetni, hiszen az energiaellátó teljes vállalkozási tevékenysége adóköteles. Azt kell tehát vizsgálni, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenység után az e tevékenységre irányadó mértékkel vagy az energiaellátó tevékenységre vonatkozó mértékkel számított adó a nagyobb. A bolti kiskereskedelmi tevékenység adómértékeivel számítva az adó: 500 M Ft-ig 0 Ft, 19,5 Mrd Ft után pedig 19,5 M Ft lenne az adó. Az energiaellátó tevékenység utáni adómértékkel: 210 M Ft az adó, tehát ez utóbbit kell megfizetni. A teljes adófizetési kötelezettség kiszámításakor ehhez kell hozzáadni az energiaellátó egyéb (nem bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó) árbevétele, azaz 12 Mrd Ft utáni 126 M Ft adót is, azaz együttesen az adó összege 336 M Ft.
[Ágazati különadó-tv. 6. §]
12.6. Kapcsolt vállalkozás adójának megállapítása
Egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban állók adójának megállapítására - az adóelkerülés érdekében – külön szabály vonatkozik.
Kapcsolt vállalkozások esetén a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok bolti kiskereskedelmi tevékenységből, illetve a távközlési tevékenységből származó adóköteles nettó árbevételét külön-külön összegezni kell, majd pedig ezen összegekre kell vetíteni a vonatkozó progresszív adómértéket az adó kiszámítása érdekében. Az összeszámítás az energiaellátó esetében is csak a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési tevékenységből eredő bevételre vonatkozik, a többi tevékenységből eredő nettó árbevételre nem. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót árbevétel-arányosan viselik, azaz az általuk elért bolti kiskereskedelmi tevékenység vagy távközlési tevékenység árbevétele és a kapcsolt vállalkozások összesített, bolti kiskereskedelmi tevékenységből vagy távközlési tevékenységből eredő árbevétele arányában.
A törvény külön rendelkezik arról, hogy számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
[Ágazati különadó-tv. 7. §]
12.7. Az adó hatálya, eljárási kérdések
Az adót három adóév után kell megfizetni, a 2010., a 2011., a 2012. adóév után. Ezért a törvény is határozott időre szól, 2013. január 1-jén hatályát veszti.
Az adót az állami adóhatóság szedi be, az adó a központi költségvetés bevétele. Az adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, azaz ráfordításnak minősül, az eredményt csökkenti.
Az adóévi adóról szóló bevallást az adóévet követő év 150. napjáig kell benyújtani, s ekkor esedékes az adó megfizetése is, illetve ha az előző adóévben megfizetett adóelőleg több, mint a tényleges adó, akkor a különbözetet az adóalany az adó-visszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az adóhatóságtól.
Az adóra az adóév 150. napjáig előleget kell megállapítani, bevallani és két egyenlő részletben megfizetni.
Az adóévi adóelőleg összege:
– ha az adóévet megelőző év 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel és az 5. § szerinti (a tevékenységre vonatkozó) adómérték szorzata,
– ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor az előző adóévi, adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, s az 5. § szerinti (vonatkozó) adómértékkel kiszámítani az adót,
– az adóköteles tevékenységet adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg,
– az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles tevékenységéből származó árbevétel-adatából kell számítani, mégpedig az átalakulás során megszerzett vagyon arányában.
Az adóelőleget az adóévet megelőző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén (a fenti első két esetben) az adóév hetedik hónapjának 20., illetve tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóévben kezdő, illetve átalakulással létrejött vállalkozás esetén (a fent említett harmadik és negyedik esetben) is két részletben kell az előleget megfizetni: a bejelentkezéssel egyidejűleg, illetve az adóév utolsó napjáig.
[Ágazati különadó-tv. 8. § és 10. §]
12.8. Átmeneti szabályok a 2010. évre
A 2010. adóévre külön átmeneti szabályok vonatkoznak.
– A 2010. évben az adó alanya az, aki/amely 2010. október 1-jén, illetve azt követően még a 2010. évben adóköteles tevékenységet végzett (bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet végzett energiaellátónak minősült).
– A 2010. adóévben adóköteles tevékenységet folytató adóalanynak 2010. december 20-ig kell előleget megállapítani, bevallani, megfizetni.
– Főszabály szerint a 2010. évi adóelőleg összege az adóalany 2009. évi, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevételének alapulvételével és a vonatkozó adómértékkel számított adóösszeg.
Az adóköteles tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2010. évi adóelőleg összege – a főszabálytól eltérően – a 2010. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege.
– Annak érdekében, hogy a várható adó összegét az adóalany minél pontosabban állapítsa meg, a törvény – tűréshatáron belül - szankciót rendel alkalmazni. Abban az esetben, ha a vállalkozó az adóelőleg összegét a 2010. évi végleges adó legalább 90%-áig terjedő mértékben esedékességig (2010. december 20-ig) nem fizette meg, akkor a megfizetett előleg és a végleges 2010. évi adó 90%-ának különbözete után 20%-os mulasztási bírságot kell fizetni. (E szabály, mint ahogyan az előlegfizetési rendelkezés is, értelemszerűen nem vonatkozik arra az adózóra, aki 2010. december 20-án vagy azt követően kezdte meg tevékenységét, mivelhogy a kötelezettség végrehajtása számára lehetetlen. A 2010-ben folytatott tevékenység utáni adót természetesen e vállalkozásnak is meg kell fizetnie.)
– Külön szabály vonatkozik a 2010. évi adóalapra. Az adóalany 2010. adóévi adóalapja a 2010. évi, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évben kezdődő üzleti évében elért, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele. Az adóköteles tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. évben folytatott, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel. Mindhárom esetkörre (naptári évvel egyező, attól eltérő üzleti éves, továbbá a kezdő vállalkozó) igaz, hogy az adó alapját a 2010. év egészében folytatott tevékenységből eredő nettó árbevétel összegében kell megállapítani, azaz nemcsak a törvény hatálybalépése napjától az adóév végéig terjedő "csonka" év teljesítményéből eredő nettó árbevétel az adó alapja.
Az adó megállapítása (kiszámítása), bevallása a 2010. évre vonatkozóan a főszabály szerint alakul, azaz az említett módon számított adóalapra kell a törvényi adómértéket alkalmazni. A 2010. évi adót 2011. május 31-ig, illetve – naptári évtől eltérő üzleti éves adózó esetén – a 2010. évben kezdődő adóévet követő év 150. napjáig kell bevallani és megfizetni, illetve – ha a fizetett adóelőleg több – ekkortól igényelhető vissza a különbözet.
[Ágazati különadó-tv. 9. §]
