10.1. Feltételes személyes illetékmentesség igénybevétele
Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (Itv.) hatályos 5. §-a rendelkezik arról, hogy bizonyos szervezeteket (pl.: alapítványok, társadalmi szervezetek) személyes (feltételes) mentesség illeti meg az illetékek alól, ha az adott szervezetnek a jövedelme után a vagyonszerzést vagy az eljárás megindítását megelőző adóévben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettsége, és erről a szervezet a vagyonszerzéskor, illetve az eljárás megindításakor nyilatkozik. A hatályos szabályokból az következik, hogy a nyilatkozattétel elmulasztása jogvesztő.
2011. január 1-jétől a feltételes személyes illetékmentességre jogosult szervezeteknek már nem kell nyilatkozniuk az APEH felé arról, hogy a vagyonszerzést megelőző adóévben társaságiadó-fizetési kötelezettségük nem volt. Ezt a tényt az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Gépjármű, pótkocsi szerzése, illetve közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás indítása esetén ugyanakkor a nyilatkozattételi kötelezettség fennmarad, mivel sem az eljáró hatóság, sem az okmányiroda nem tudja a társaságiadó-kötelezettséget ellenőrizni.
Ha gépjármű-vagyonszerzéskor vagy az eljárás megindításakor a szervezet elmulasztott nyilatkozni az előző évi társaságiadó-fizetéséről, akkor e nyilatkozat megtételét az elévülési időn belül bármikor pótolhatja.
Ha a szervezet jogosult az illetékmentesség alkalmazására, de illetéket mégis fizetett (később jut tudomására, hogy mentesség vonatkozott rá), akkor a megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatéríti. A visszatérítés iránti kérelmet – az adóhatóság részére címezve – az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani annak érdekében, hogy az eljárási illeték megfizetésének tényét a hatóság igazolja. Az igazolást követően a közigazgatási hatóság vagy bíróság a visszatérítés iránti kérelmet az állami adóhatósághoz továbbítja.
[Itv. 5. §]
10.2. Építési telek illetékmentességének feltételei
Az Itv. értelmében mentes az építési telek a vagyonszerzési illetékek (öröklési, ajándékozási, visszterhes illetékek) alól, ha a telken a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül – a telekre vonatkozó maximális beépíthetőség 10%-át elérő hasznos alapterületű – lakóház épül, és melyre az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére szóló (jogerős) használatbavételi engedélyt ad ki. (Ha a feltétel nem teljesül, az illetéket – az azt kiszabó és a feltételes mentességre tekintettel felfüggesztő fizetési meghagyásban rögzített esedékességtől számított – késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.) Az új szabályozás értelmében minden olyan ügyben, melyben a lakóházépítésre nyitva álló határidő a módosító törvény kihirdetését követően jár le (tehát a törvény kihirdetését 4 évvel megelőzően vásárolt építési telekre is vonatkozik a szabály), akkor is teljesítettnek kell tekinteni a feltételt, ha az építésügyi hatóság már kiadta a használatbavételi engedélyt, de az a lakóház építésére nyitva álló határidő lejártakor még nem jogerős. Ennek azonban az a feltétele, hogy a használatbavételi engedély utóbb - a név- és számelírás miatt javítások kivételével – változatlan formában jogerőre emelkedjék.
A mentesség feltételét továbbra is az állami adóhatóság ellenőrzi az építéshatóság megkeresésével. Annak azonban nincs akadálya, hogy ha a vagyonszerző a lakóházzal való beépítési kötelezettségének eleget tett, akkor ő maga is megküldheti az állami adóhatóságnak a használatbavételi engedélyt, de csak akkor, ha a határozat már jogerőre emelkedett.
[Itv. 16. § (1) bekezdés g) pont; 16. § (2) bekezdés;17. § b) pont; 17. § (2) bekezdés; 26. § (1) bekezdés a) pont; 26. § (2) bekezdés]
10.3. Kedvezményezett eszközátruházás illetékmentessége
A hatályos Itv. komoly feltételrendszert ír elő, melynek teljesítése esetén a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. E feltételrendszerben 2011-től két ponton lesz változás. Egyfelől az a feltétel, miszerint az átruházott eszközöknek a pénzeszközökkel és a pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az 50%-ot, nemcsak a vagyonszerzéskor kell, hogy fennálljon, hanem annak teljesülnie kell a vagyonszerzést legalább hat hónappal megelőzően lezárt adóév végén is. E szigorítás mellett ugyanakkor megszűnik az a – sok esetben életszerűtlen – feltétel is, mely szerint az átvett eszközöket (így például az átvett árukészletet) egy évig nem lehet elidegeníteni.
[Itv. 26. § (1) bekezdés q) pont]
Közigazgatási hatósági eljárási illeték egy beadványban előterjesztett több kérelem esetén: Az Itv. értelmében, ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő, és azok nem érintik más-más hatóság ügykörét, vagy ugyanazon hatóság más-más hatáskörét, az illetéket csak a legmagasabb tételű eljárást kezdeményező kérelem után kell megfizetni. Tekintve, hogy az eljárási illeték nem okirati illeték (nem beadványonként fizetendő), így ésszerűtlen, hogy a több eljárást generáló beadvány (pl.: egy beadványban több építési engedély iránti kérelem) után csak egyszer kelljen illetéket fizetni.
Ezért 2011. január 1-jétől kérelmenként kell az eljárási illetéket megfizetni, ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő, akkor is, ha a kérelmek elbírálása nem tartozik sem különböző hatóságok feladatkörébe, sem az adott hatóság más-más hatáskörébe (pl.: több lakásra vonatkozó használatbavételi engedély esetén).
[Itv. 31. § (3) bekezdés]
10.4. Bírósági eljárási illetékek utólagos elszámolással történő fizetése
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi. Az engedély egy évre szól, meghosszabbítása a lejárat előtt kérhető. Az engedély megadását követően – az előző évben kezdeményezett bírósági eljárásokban fizetett eljárási illeték 50%-ának megfelelő – előleget kell fizetni. Az előleg és engedéllyel érintett 12 hónapban kezdeményezett eljárásokban felmerült illeték különbözetét az engedély lejártát követő 15 napon belül kell az állami adóhatósághoz megfizetni.
Szemben az eddigi gyakorlattal, 2011. január 1-jétől már nem az adóhatóság írja elő külön fizetési meghagyásban a fizetendő illeték összegét, hanem a miniszteri engedély (határozat) állapítja meg a rendelkezésre álló adatok alapján a fizetendő adóelőleg összegét.
További változás, hogy a jelenlegi 1000 helyett 250 kezdeményezett eljárás igazolása is elegendő az utólagos elszámolás engedélyezéséhez.
Az eddig megszokott – a Pénzügyi Közlönyben közzétett – "Tájékoztató" helyett egyszerűbb és szélesebb nyilvánosságot jelent, hogy az adópolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium – az NgM – honlapján tesz közzé egy folyamatosan frissülő listát, mely tartalmazza az "élő" engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az engedély számát és időbeli hatályát.
A jogosultság folyamatos biztosítása érdekében – az ügyintézési határidőre és az esetleges hiánypótlásra is figyelemmel – a meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb az eredeti engedély lejártát megelőző 60. napig kell benyújtani. Ezt követően az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása nem, csak új engedély kiadása kérhető.
[Itv. 74. § (5)–(8) bekezdés]
10.5. Esedékesség és fizetési határidők
Az Itv. hatályos szabályozása szerint a határozattal megállapított illetéket az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen lehet megfizetni, ha azonban ez elmarad, a pótlékfizetési kötelezettség az esedékesség napjától kezdődik. Mindez eltér a határozatban megállapított más adók fizetési rendjétől, emiatt az adózók sokszor nem értik a kettős fizetési határidő létét, a pótlékszámítás időpontja ezért többször jogvitát generál az adózó és az adóhatóság között.
2011-től megszűnik az esedékesség napját követő 15 napos átmeneti időszak, melyen belül az illetéket késedelmipótlék-mentesen lehet megfizetni, ehelyett az esedékesség időpontja lesz 15 nappal későbbi. (Az adózók számára ténylegesen nyitva álló fizetési határidő tehát gyakorlatilag változatlan marad.)
Az önkéntes fizetés elmaradása esetén a késedelmi pótlékot az esedékesség napjától kell számítani. (Tekintettel arra, hogy az esedékesség napja 15 nappal későbbi, a késedelmi pótlék összege ennyivel kevesebb lesz.)
[Itv. 78. § (3)–(5) bekezdés]
10.6. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása
A pénzügyi lízingtevékenységet végző társaságok kedvezményes, 2%-os mértékű illetéket fizetnek, ha vállalják, hogy a megszerzett ingatlant 2 éven belül zárt végű – vagyis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező – lízingbe adják vagy eladják. A 2009. január 23. után illetékkiszabásra bejelentett ügyekben az APEH kizárólag akkor tekintheti a feltételt (eladás, lízingbe adás) teljesítettnek, ha annak megtörténtét legalább az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett "tulajdonjog-fenntartással történő vétele" ténye igazolja.
Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján a földhivatal nem mindig tünteti fel a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződések esetén a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. §-a – 2010. december 1-jétől – kifejezetten rögzíti, hogy a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye jegyezhető fel az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén – minden további jognyilatkozat nélkül (ide nem értve a tulajdonjog bejegyzési engedélyt) – történő átszállását eredményező pénzügyi lízingbe adás esetében is.
Az APEH csak a 2009. január 23. után illetékkiszabásra bejelentett ügyeknél ellenőrzi lízingbe adást a fenti módon, mégpedig a lízingbe adásra nyitva álló határidő lejártát követő 15. napon. Azon vagyonszerző esetén tehát, aki/amely 2009. január 23-án nyújtotta be a szerződését illetékszabásra, a 2 éves határidő lejártát követő 15 nap 2011. február 7. lesz. A változás 2010. december 1-jén lépett hatályba, így a lízingcégeknek minimálisan 69 napjuk van arra, hogy a 2009 januárjában vett ingatlanokra vonatkozó lízingszerződéseket benyújtsák a földhivatalokhoz.
10.7. Fiatalok kedvezményes illetékfizetése
Az Itv. új rendelkezése értelmében az állami adóhatóság - kérelemre – automatikusan legfeljebb 12 havi kamatmentes részletfizetést engedélyez annak a 35. életévét be nem töltött fiatalnak, aki első lakását szerzi meg. Ha a részletfizetést a fiatal nem teljesíti, akkor a tartozás egy összegben esedékessé válik. (Első lakásszerzőnek minősül az, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga. A kedvezmény alkalmazása kapcsán nem számít lakástulajdonnak az, ha a lakáson özvegyi haszonélvezeti jog áll fenn, vagy nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúságot megelőzően elidegenített lakástulajdon.)
[Itv. 26. § (15) bekezdés]
