1. Személyi jövedelemadó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. december 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2010/06. számában (2010. december 10.)

A 2010. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) többször módosult, több olyan törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, amelyek vagy már 2010. évközben vagy 2011. évtől módosítják a személyi jövedelemadót, így

– az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról szóló 2010. évi XC. törvény,

– a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény, valamint

– az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény.

1.1. Fogalmak

1.1.1. Jövedelemszerzés helye

A jövedelemszerzés helyének meghatározásából kikerül az a rész, amely a természetbeni juttatás esetén mondta ki, hogy a jövedelemszerzés helye belföld.

[Szja-tv. 3. § 4. pont]

1.1.2. Alacsony adókulcsú állam

Alacsony adókulcsú államnak az az állam minősül, ahol a törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

[Szja-tv. 3. § 5. pont]

1.1.3. Szokásos piaci érték

Szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

– független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

– a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

– a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség- és jövedelemmódszer), vagy

– független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

– a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereségmegosztásos módszer), vagy

– egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az előző pontok szerinti módszerek egyikével sem határozható meg

azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

[Szja-tv. 3. § 9. pont]

1.1.4. Hivatali, üzleti utazás

Hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével. Ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, továbbá az országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazását (a lakóhelytől való távollétet). De ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

[Szja-tv. 3. § 10. pont]

1.1.5. Munkáltató

Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyba áll, illetőleg a munkaerő-kölcsönző. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra irányadó szabályok a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre együttesen vonatkoznak.

[Szja-tv. 3. § 14. pont]

1.1.6. Egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében.

[Szja-tv. 3. § 17. pont]

1.1.7. Bér

Bér a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás.

[Szja-tv. 3. § 21. d) pont]

1.1.8. Reprezentáció

Reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) minősül. 2011-től az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

[Szja-tv. 3. § 26. pont]

1.1.9. Üzleti ajándék

Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

[Szja-tv. 3. § 27. pont]

1.1.10. Értéknövelő beruházás

Az ingó vagyontárgy és ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározása esetén értéknövelő beruházásnak minősül az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás.

A szokásos piaci értéket növelő ráfordítás az a kiadás, amely

– az ingó vagyontárgy esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja, illetve az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt,

– ingatlan esetén az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

[Szja-tv. 3. § 32. pont]

1.1.11. Szociális segély

Szociális segélynek minősül a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül adott, vissza nem térítendő támogatás.

[Szja-tv. 3. § 35. pont]

1.1.12. A magánszemély összes jövedelme az adóévben

A magánszemély összes jövedelmének minősül 2011. január 1-jétől az adóévben a magánszemély összevont adóalapja és a külön adózó valamennyi jövedelme, amely magában foglalja

– a nemzetközi egyezmény alapján mentesített, ezért az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,

– a külön törvény alapján beszámítandó jövedelmet, továbbá

– a korábbi szabályozással megegyezően az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt és

– a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalapot is.

Az ingatlan értékesítéséből származó, nem az összevont adóalapba tartozó jövedelmen kívül szintén nem kell beszámítani

– az összevont adóalapba nem tartozó vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó jövedelmet,

– a munkaviszony megszűnésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, és

– az osztalékelőleget, azzal, hogy ez utóbbi osztalékká válása évében lesz része a magánszemély összes jövedelmének.

Az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.

[Szja-tv. 3. § 75. pont]

1.1.13. Kiküldetési rendelvény

A kiküldetési rendelvény fogalmából kikerül az élelmezési költségtérítésre való utalás. Kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

[Szja-tv. 3. § 83. pont]

1.2. Jövedelem, bevétel, költség

Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel szja-törvényben meghatározott hányada, kivéve ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – az szja-törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek – ha törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészében kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.

2011. január 1-jétől a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenységhez szükséges munkaeszközök, munkafeltételek magánszemélyt terhelő költségei elszámolhatók akkor is, ha a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel. Továbbra is kivétel, ha az szja-törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg (pl. telefonhasználat, helyi utazási bérlet, hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, iskolarendszerű képzés).

[Szja-tv. 4. § (1) bekezdés]

1.3. Adóalap, adóalap-kiegészítés, összevont adóalap

Az adó alapját a 2011. évben is az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből, adóalap-kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni.

Ha a jövedelem után a magánszemély (pl. külföldi magánszemély, vagy a bevétel nem kifizetőtől származik) kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az eho megfizetésére, az adóalap-kiegészítés kiszámításához jövedelemként a bevételből megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe vennie. Ez nem alkalmazható azoknál, akik a járulékot, ehót költségként elszámolják (pl. az egyéni vállalkozók, őstermelők), vagy akiknek azt megtérítik.

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő esetén az átalányadózás szabályai szerint átalányban megállapított jövedelem is.

Az összevont adóalap ezek együttes összege, kiegészítve az adóalap-növelő összeggel, vagy kiszámítható az együttes összeg 1,27-tel történő megszorzásával is.

Az összevont adóalapot, illetve az adóalap-kiegészítés összegét az adóév végén az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell megállapítani, mivel az adóelőleg-fizetésnél ismert jövedelemre alkalmazott adóalap-kiegészítés – az elszámolható költségek végleges alakulásától függően – nem tekinthető véglegesnek, azt az összevont adóalapba véglegesen beszámító jövedelem alapján kell véglegesen megállapítani.

2012. január 1-jétől az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalap-kiegészítésének mértéke 13,5%-ra, 2013. január 1-jétől nullára csökken, azaz megszűnik.

[Szja-tv. 29. §]

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a kedvezmény összege az összevont adóalapot csökkenti.

A külön adózó jövedelmekre az adóalap-kiegészítés továbbra sem vonatkozik. A külön adózó jövedelmek magánszemélyt terhelő adójának alapja változatlanul a vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem. Külön adózó jövedelmek:

– az ingó, ingatlan átruházásából származó jövedelem,

– az ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték kivételével, az ingó, ingatlan tartási, életjáradéki szerződés keretében történő átengedéséből származó jövedelem,

– a kamatjövedelem, kivéve ha az olyan vagyoni érték, amelyből az adó levonása nem lehetséges,

– a csereügyletből származó jövedelem,

– az osztalék,

– az árfolyamnyereség,

– az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem,

– a tartós befektetésből származó jövedelem,

– a vállalkozásból kivont jövedelem,

– a társasház, társasüdülő jövedelme,

– a privatizációs lízingből származó jövedelem.

Az összevont adóalapnak nem része a külföldről származó jövedelem, ha nemzetközi egyezmény alapján más államban adóztatható.

Az adóterhet nem viselő járandóságok megszűnnek, az e körbe tartozó jövedelmek adómentes bevételnek minősülnek 2011. január 1-jétől, így az összevont adóalap megállapítása során ezeket már nem kell figyelembe venni.

1.4. Egykulcsos személyi jövedelemadó

2011. január 1-jétől az adóalap-megállapítás változatlansága mellett az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke egységesen 16 százalék. (Hatályon kívül kerül 2011. január 1-jétől a 30. §-ban az adótábláról szóló rendelkezés.)

A 16 százalékos adómértéket egyaránt alkalmazni kell az összevont adóalapra és valamennyi külön adózó jövedelemre (az ingó és ingatlan átruházására, béren kívüli juttatásokra, a tőkejövedelmekre mint kamatjövedelemre, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre, illetve egyéb, kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelmekre stb.) is.

Az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt, az összevont adóalapba számító vállalkozói kivétre és a vállalkozói osztalékalapra 16 százalékos adómérték vonatkozik.

[Szja-tv. 8. § (1) bekezdés]

Az új 16 százalékos egykulcsos személyijövedelemadó-mérték alól kivétel:

– a tartós befektetésből származó, a lekötés három év után történő megszakításakor megállapított jövedelem esetén 10 százalék az adókulcs;

[Szja-tv. 67/B. § (5) bekezdés]

– az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után fizetendő személyi jövedelemadó, amely – már 2010 második fél évétől, a társasági adó mértékével azonosan – 500 millió forint éves adóalapig 10 százalék, a meghaladó részre 19 százalék.

[Szja-tv. 49/B. § (9) bekezdés]

1.5. Adójóváírás

2011. január 1-jétől a jelenlegi szabályhoz képest mérséklődik az adójóváírás, az új 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével összefüggésben.

Az adójóváírás a bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint (évente összesen legfeljebb 145 200 forint), feltéve hogy a magánszemély összes jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt. A jogosultsági határ az adóévre 2 millió 750 ezer forint. Ha a jogosultsági határt meghaladja a magánszemély éves összes jövedelme, akkor a meghaladó rész 12 százalékával kell csökkenteni a bér 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot. Az adójóváírás 3 millió 960 ezer forint összes jövedelem felett nem érvényesíthető.

Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

[Szja-tv. 33. §]

1.6. Adókedvezmények

1.6.1. Családi kedvezmény

2011. január 1-jétől a családi kedvezményt jövedelemkorlát nélkül adóalap-kedvezmény formában lehet érvényesíteni (a 2010. évben hatályos szabályok szerint adókedvezményként érvényesíthető).

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély egy és két gyermek esetén havonta és gyermekenként 62 500 forinttal csökkentheti összevont adóalapját (havonta és gyermekenként 10 000 forinttal csökken a fizetendő adó mértéke). A legalább három gyermeket nevelő magánszemély az adóalapot havonta és gyermekenként havi 206 250 forinttal csökkentheti (gyermekenként és havonta 33 000 adócsökkentést jelent).

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

– az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, továbbá szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja;

– a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;

– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

 

Kedvezményezett eltartottnak minősül

– az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak,

– a magzat (ikermagzatok) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

– az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott és az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. Ez utóbbi megfogalmazás alatt személyként azt a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személyt kell érteni, aki közoktatási intézmény tanulója (de már nem jár utána iskoláztatási támogatás), vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

A kedvezmény szempontjából jogosultsági hónap az, amelyre tekintettel a családi pótlékot és a rokkantsági járadékot juttatják, továbbá amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

[Szja-tv. 29/A. §]

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni).

Aki az adóelőlegnél érvényesített családi kedvezmény megosztását nem kívánja módosítani adóbevallásában, és egyébként is megegyezik a levont adóelőlege a fizetendő adójával, annak adóbevallás vagy munkáltatói adómegállapítás helyett elegendő adónyilatkozatot adnia.

Ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény egyszeresen vehető igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megosztható. A családi kedvezmény az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél, milyen megosztásban vették figyelembe.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról és a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

[Szja-tv. 29/B. §]

1.6.2. Egyéb kedvezmények

A 2011. évben kedvezmények csak nagyon szűk körben érvényesíthetők, így:

– a 100 000 forintban maximált őstermelői kedvezmény, amely esetében megszűnik a kedvezmény korlátozására vonatkozó rendelkezés, így jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe,

– változatlan mértékben a személyi kedvezmény (a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától havonta a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg).

A személyi kedvezmény és az őstermelői kedvezmény egyéb részletszabályai nem változnak.

Minden egyéb kedvezmény, átmeneti szabállyal – a lejárat nélküli kedvezményekre irányadó ötéves kivezetést figyelembe véve – legkésőbb 2015. év végéig megszűnik (halasztott tandíjkedvezmény, halasztott felnőttképzésidíj-kedvezmény, lakáshitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény).

[Szja-tv. 39. §, 40. §]

1.7. Adóelőleg-fizetés

1.7.1. Kifizetői adóelőleg megállapítása számlaadásra kötelezett magánszemély esetén

2010. augusztus 16-tól pontosabbá váltak a kifizetői adóelőlegre vonatkozó szabályok, így a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a kifizetésből, ha számlaadásra kötelezett magánszemélynek teljesít kifizetést.

A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számla ellenében történő kifizetésből, csak akkor, ha az adóelőleg levonását a nem egyéni vállalkozó, nem mezőgazdasági őstermelő magánszemély nyilatkozatban kéri tőle. Az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő e tevékenységével összefüggésben kapott bevételeiből minden esetben maga köteles az adóelőleget megállapítani.

[Szja-tv. 46. § (4) bekezdés]

1.7.2. Az adóelőleg alapja

Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irány­adó rendelkezések szerint kell számítani. Az adóelőleg alapja a bevételből a személyijövedelemadó-törvény által elismert költségek, költséghányad vagy átalányköltség levonásával megállapított rész. Nem önálló tevékenység esetén a bevételt csökkenti a magánszemély által megfizetett szakszervezeti tagdíj, valamint az üzemanyag-megtakarításként kifizetett összegből legfeljebb havi 100 ezer forint. Az egyéni vállalkozó vállalkozóiadóelőleg-alapja a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel és felmerült összes költség (vállalkozói kivét), időarányos értékcsökkenés, elhatárolt veszteség különbözete.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adóelőleg alapját 27 százalék adóalap-kiegészítéssel kell számítani.

A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a tételes költségelszámolásra vagy a 10 százalékos költséghányadra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve hogy a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti.

Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt; ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel és adóalapot növelő tétel alapján kell megállapítani.

[Szja-tv. 47. §]

1.7.3. Adóelőleg-nyilatkozat

Az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban 2011. január 1-jétől módosulnak az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is.

A kifizető az adóelőleget a magánszemély írásban adott nyilatkozata alapján állapítja meg. A nyilatkozatot a magánszemély adhatja önként vagy felszólításra, esetenként vagy visszavonásig. A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről és a jogkövetkezményekről.

Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély – az adott esettől függően - nyilatkozik

– a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,

– bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,

– a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,

– a személyi kedvezmény figyelembevételéről.

A magánszemély adójóváírás, személyi és családi kedvezmény figyelembevételéről nyilatkozatot csak adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot közösen teszik meg (például a gyermekeiket egy háztartásban nevelő szülők).

A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell

– a nyilatkozó magánszemélyek és az eltartottak nevét és adóazonosító jelét,

– minden eltartott nevét és adóazonosító jelét, magzat esetén a várandósság tényét,

– a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét és adószámát, valamint a munkáltató részéről a nyilatkozat elfogadásának kijelentését.

A várandósságról tett nyilatkozat orvosi igazolás alapján történhet, de azt a munkáltató nem kérheti, csak az adóhatóság ellenőrzése esetén.

A magánszemély által nem valós tartalommal tett adóelőleg-nyilatkozathoz kapcsolódó szankciók szabálya a 12 százalékos bírság megfizetésének feltételeként nem írja elő az adózó felróható magatartását. A magánszemélynek 12 százalék különbözeti bírságot akkor kell fizetnie, ha nyilatkozatában adójóváírás és adókedvezmény érvényesítését – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kérte, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett.

[Szja-tv. 48. §]

1.7.4. Fizetendő adóelőleg

A fizetendő adóelőleg 2011. január 1-jétől az adóelőleg-alap (családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap) 16 százaléka, függetlenül a juttatott bevétel rendszeres vagy nem rendszeres jellegétől, illetve attól, hogy az adóelőleget a munkáltató, a kifizető vagy a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni. A munkáltatótól származó bevétel (a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának személyes közreműködői díja) esetében ebből a magánszemély nyilatkozata alapján levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény.

A jövőben az adóelőlegnél a munkáltató akkor veheti figyelembe az adójóváírást, ha

– az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, és

– a magánszemély az adóelőleg figyelembevételét nyilatkozatban kéri,

– a magánszemély nyilatkozik továbbá arról is, hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez.

Nyilatkozat hiányában a munkáltató az adójóváírást – a munkavállaló kérése esetén – addig veheti figyelembe, amíg az általa az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt (2 millió 750 ezer forintot).

Az egyéni vállalkozó negyedéves adóelőleg-megállapításának szabályai szerint a vállalkozói személyi jövedelemadó előlegét – a 2010. évi évközi változásnak megfelelően – az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e fölötti részre 19 százalékkal kell megállapítani.

[Szja-tv. 49. §]

1.8. Az adó megállapítása

1.8.1. Adóbevallási kötelezettség

Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély adóbevallási kötelezettségét továbbra is önadózás vagy munkáltatói adómegállapítás keretében teljesítheti.

A magánszemély önadózóként bevallást vagy adónyilatkozatot (első ízben a 2011. évről szóló adókötelezettségének teljesítésére) nyújt be.

[Szja-tv. 11. § (1) bekezdés]

Az önadózó magánszemély az adóévben megszerzett jövedelmeiről, adókötelezettségéről, a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről az állami adóhatóság közreműködésével (egyszerűsített bevallás) vagy az adóhatóság közreműködése nélkül bevallást készít (önadózás).

A magánszemélynek a jövőben sincs adóbevallási kötelezettsége, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell továbbá bevallania a magánszemélynek azt a bevételt,

– amelyet a jövedelem kiszámításánál, az összes jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

– amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, ha az abból származó jövedelem a 200 ezer forintot nem haladja meg,

– amely ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik,

– amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett,

– amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani,

– a pénzbeli nyereményből származó bevételt,

– a Magyar Köztársaságban nem adóztatható bevételt,

– a kamatjövedelemnek minősülő bevételt, ha abból a kifizető az adót levonta.

[Szja-tv. 11. § (3) bekezdés]

1.8.2. Adónyilatkozat

2011. január 1-jétől az önadózás új formájaként bevallás helyett, meghatározott feltételek teljesülése esetén, adónyilatkozatot nyújthat be a magánszemély.

A magánszemély adónyilatkozattal teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben

– az összes jövedelme az adóévben kizárólag ugyanazon adóelőleget megállapító munkáltatótól származik, és a levont adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, feltéve hogy tételes költség­elszámolással költséget nem számol el, nem kér adókiutalást és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte;

– kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, feltéve hogy nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt nem vesz igénybe, és az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta;

– adóelőleget megállapító munkáltatótól (munkáltatóktól) szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó(elő­leg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb mint ezer forint, emellett más kifizetőtől szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, valamint összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesíti, ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte, végezetül pedig az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta.

A munkáltatótól szerzett éves jövedelem esetében mutatkozó ezer forint adókülönbözetet adónyilatkozat tétele esetén nem kell megfizetni, az adóhatóság nem tartja nyilván, de nem is fizeti vissza.

A munkáltatóknak és kifizetőknek a kifizetésről szóló összesített igazoláson – ha a kifizető ismerete szerint a magánszemély adónyilatkozatot tehet - tájékoztatniuk kell a magánszemélyt, hogy melyek az adónyilatkozat megtételének a feltételei.

[Szja-tv. 11/A. §]

Az önadózás egyéb szabályai nem változnak.

1.9. Önálló tevékenységből származó jövedelem

Az önálló tevékenységekből származó jövedelmek adózási szabályai alapvetően nem változnak.

1.9.1. Ingatlan bérbeadása

2010. augusztus 16-ától nem kell egyéni vállalkozóvá válnia az ingatlan-bérbeadással és az ún. egyéb szálláshely-szolgáltatással (pl. falusi turizmussal, fizető-vendéglátással) foglalkozó magánszemélynek, de természetesen nem zárja ki számukra a vállalkozói forma választásának lehetőségét sem.

[Egyéni vállalkozó meghatározása: Szja-tv. 3. § 17. pont.]

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelő módosításával a jövőben a magánszemély mentesül az adószám kiváltásának kötelezettsége alól, ha tevékenysége ingatlan bérbeadására irányul, abban az esetben, ha nem él az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerinti adókötelessé tétel lehetőségével.

2011-től megszűnik – az egységes adókulcsra tekintettel – az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége. A magánszemély, ha tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, az ilyen jövedelmére minden esetben az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

[Szja-tv. 17. § (3) bekezdés]

1.9.2. Értékcsökkenés

Az ingatlan-bérbeadási, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetén a folyó kiadásokon túlmenően elszámolható értékcsökkenési leírás szabályai meghatározásra kerültek, amelyek az önálló tevékenység választásakor már 2010. évben is alkalmazhatók.

– Az ingatlan-bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végző magánszemély e tevékenységből származó bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható, az szja-törvény 11. számú melléklete szerint a bérbeadásra hasznosított épület értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).

– A jövedelem megállapításához a bevétellel szemben elszámolható a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége. (Ha az ingatlan bérbeadása, a szálláshely szolgáltatása csak az év egy részére és nem az egész ingatlanra vonatkozik, a teljes évi értékcsökkenésnek csak a bérbeadás, szálláshely-szolgáltatás időszakával, illetve a teljes ingatlan négyzetméterével arányos része számolható el.)

– 2011. január 1-jétől az értékcsökkenés elszámolásának megkezdésére a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak tekintetében van lehetőség. E szabály alól kivétel az ingatlan-bérbeadó és szálláshely-szolgáltató, aki a három évnél régebben szerzett ingatlan után is elkezdheti az értékcsökkenést.

[Szja-tv. 17. § (3) bekezdés, 18. § (1) bekezdés]

Egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységnek minősül az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épületben, vagy annak lehatárolt részében – ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat – szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.

[A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §; a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. §]

1.9.3. Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

[Szja-tv. 57/A. § (1) bekezdés]

1.10. Rendelkezés az adóról

2011. január 1-jétől az adóról önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt saját befizetések 20 százaléka erejéig lehet (jelenleg a kedvezmény mértéke 30 százalék).

Az önsegélyező pénztárban a 2 évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek is feljogosítanak 10 százalékos mértékéig adókiutalásra, hasonlóan az egészségpénztár vonatkozásában már meglévő szabályokhoz.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztárba, valamint az önsegélyező pénztárba befizetett összeghez kapcsolódó adó feletti rendelkezési jog, és ezek a hosszú távú öngondoskodáshoz kapcsolódó adóki­utalások továbbra is jövedelemkorlát nélkül érvényesíthetők. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 130 ezer forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztár és önsegélyező pénztár esetében legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében szintén 130 ezer forint), a kétfajta pénztárba együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 150 ezer forint) az adókiutalás, amelyre a magánszemély akkor jogosult, ha az adókedvezmények érvényesítése után az adója a kiutalásra fedezetet nyújt.

[Szja-tv. 44/A. §]

Az adó 1-1 százalékáról való rendelkezés lehetősége megmarad az adónyilatkozat esetében is.

1.11. Egyes juttatások

1.11.1. Egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások

2011. január 1-jétől a természetbeni juttatás elnevezés megszűnik, bevezetésre kerül béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapja a jövedelem 1,19-szerese, amely után a kifizetőnek 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. E körbe jellemzően a korábbi természetbeni juttatások tartoznak, néhány kivétellel.

E juttatásokat utalvány formájában is lehet adni. Ha nincs külön törvényi előírás, az utalványra vagy az utalványformában történő juttatás feltételeire vonatkozóan, akkor a következőknek kell teljesülnie:

– a juttatás feleljen meg az adott – adóköteles vagy adómentes – juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt előírásoknak, továbbá

– az utalványon legyen feltüntetve, hogy azt az előbbieknek megfelelően milyen termékre vagy szolgáltatásra, illetőleg a termékek és szolgáltatások milyen körében lehet felhasználni.

Kifizetői adókötelezettség mellett továbbra sem lehet adni

– értékpapírt, értékpapírra vonatkozó jogot, továbbá bármire felhasználható utalványt és készpénz-helyettesítő fizetési eszközt,

– természetes vagy tenyésztett gyöngyöt, drágakövet, féldrágakövet, nemesfémet, nemesfémmel plattírozott fémet és ezekből készült árut, valamint ékszerutánzatot és érmét, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatás esetén jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.

Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben megszerzett vagyoni értéket elidegeníti, szerzési értékként azt a jövedelmet veheti figyelembe, amely jövedelem után a kifizető az adót megfizette.

[Szja-tv. 69. §]

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek a következő juttatások:

– a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

– az ún. cégtelefon-használat adóztatása (a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem);

– a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén az adóköteles jövedelem meghatározása a 2010. évi szabályokkal azonosan történik;

– a csoportos életbiztosítás;

– a kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni értéknek minősül több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét;

– a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része.

[Szja-tv. 70. § (1) bekezdés]

A reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel 2011-ben is személyijövedelemadó-mentes, ha azt a társasági kifizető társaságiadó-alapot növelő tételként köteles figyelembe venni. Más esetben a közterhek a kifizetőt terhelik.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül

– a társadalmi szervezet (pl. egyesület, párt), a köztestület, az egyházi jogi személy és az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében az általa nyújtott reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladóan általa adott üzleti ajándékok együttes értékéből a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében az adóévben elszámolt összes ráfordítás 10 százaléka, illetőleg az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százaléka,

– minden más, nem társaságiadó-alany juttató esetében az általa nyújtott reprezentáció azon része, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladóan általa adott üzleti ajándékok együttes értékéből nem több, mint a foglalkoztatottak éves átlagos állományának és 5000 Ft-nak a szorzata.

Ezt a szabályt kell alkalmazniuk az egyéni vállalkozóknak, a társasházaknak, a magánnyugdíjpénztáraknak, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, a központi és helyi költségvetési szervezeteknek.

Ha a kifizető az előbbiek szerinti értékhatárt (keretet) meghaladóan nyújt reprezentációt, a közterheket a meghaladó rész után akkor fizeti, ha nem állapítható meg az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelem.

Ha ez megállapítható, az értékhatárt meghaladó üzleti ajándék esetében a kifizető akkor fizeti a közterheket, ha a juttatás csekély értékű ajándéknak vagy reklámajándéknak minősülhet, egyébként a kötelezettségek a magánszemélyt terhelik attól függően, hogy a juttatóval fennálló milyen jogviszonyban részesült a juttatásban.

Ha az ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékának megfelelő értéket, akkor az nem üzleti ajándék, annak egész értéke után a magánszemélynek kell a közterheket megfizetnie, attól függően, hogy milyen címen, illetve a juttatóval fennálló milyen jogviszonyban részesült a juttatásban.

Az adómentes keret kiszámítása során nem kell figyelembe venni az szja-törvény szerinti adómentes juttatásokat, továbbá a reprezentációs szabályoknál előírt értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék értékéből jövedelmet nem kell megállapítani.

Az egyéni vállalkozónak és a beszámolókészítésre nem kötelezett kifizetőnek az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék után adófizetési kötelezettségét az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Minden más kifizető esetében az adófizetési kötelezettséget az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően, annak megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

[Szja-tv. 70. § (2) bekezdés]

Legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék: csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt

– a munkáltató a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,

– a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,

– a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, továbbá

– a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak

juttatja. A felsorolt eseteken kívül a kifizető olyan magánszemélyt is részesíthet csekély értékű ajándék juttatásban, akinek az adóévben más jövedelmet nem juttat. A kifizető az általa juttatott csekély értékű ajándékokról nyilvántartást köteles vezetni.

A kifizető által egyidejűleg több magánszemély részére szervezett, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvény, esemény:

– A kifizető fizeti a közterheket az általa viselt költségek után, ha az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes (vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló) rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Ez a rendelkezés a kifizető által a kifizető üzleti partnerei részére szervezett rendezvény, esemény esetében is alkalmazható.

Jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás:

– A kifizetőt terhelik a közterhek, ha a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése alapján ad a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen nem pénzbeli adóköteles jövedelemként terméket, szolgáltatást.

– A kifizető által adott, a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű, reklámcélú vagy egyéb ajándék. Az adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő reklámcélú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1%-át nem haladja meg, a kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni értéknek minősül, ha a juttató nem képes a juttatásban részesülő magánszemélyek adatainak megismerésére.

[Szja-tv. 70. § (3) bekezdés]

– Kedvezményes adózású juttatások esetén az értékhatáron felül adott rész.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a meghatározott béren kívüli juttatás (71. §) feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész a kifizetőt terhelő adó mellett adható.

[Szja-tv. 70. § (4) bekezdés]

A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások utáni adót (kivéve az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék utáni adót) a kifizető a juttatás hónapja kötelezettségeként az Art. szerint vallja be és fizeti meg.

Az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék utáni adót

– az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett juttatónak az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként;

– más juttató esetében az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

– a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre

kell bevallania, illetve megfizetnie.

A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások adóalapként meghatározott összege utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben megszerzett vagyoni értéket nem köteles bevallani (nem kell bevallani azt a bevételt, amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett).

2011. január 1-jétől 50 százalék mulasztási bírság szabható ki a csekély értékű ajándék, a rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben ingyenesen vagy kedvezményesen adott juttatás, törvényi felhatalmazáson alapuló juttatatás és a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám vagy egyéb ajándék esetén, ha a kifizető eljárása rosszhiszemű vagy jogszerűtlen.

1.11.2. Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások után a kifizető 16 százalék adót fizet, amelynek alapja a jövedelem 1,19-szerese. E juttatások után egyéb közteher-viselési kötelezettség nem keletkezik (sem társadalombiztosítási járulék, sem egészségügyi hozzájárulás).

A jelenlegi szabályok szerint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi korlátok a 2011. évben is megmaradnak.

 

2011. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:

– a minimálbért meg nem haladó mértékben adott üdülési csekk, valamint a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében álló üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás;

Üdülési csekket vagy meghatározott üdülőben üdülési szolgáltatást a kifizetőt terhelő 16 százalékos adó megfizetése mellett – több juttatótól együttvéve – évenként a minimálbér mértékéig a következő személyek kaphatnak:

– a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag és előbbiek közeli hozzátartozói,

– a szakképző iskolai tanuló,

– kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,

– ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,

– az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója,

– a szakszervezet tagja, nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója.

[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés a) pont, 71. § (2) bekezdés a) pont, 71. § (2) bekezdés c) pont]

Üdülési csekk a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló utalvány. Az üdülési csekk belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmeg­előzési és szabadidősport-szolgáltatásokra használható fel.

Üdülési csekk helyett üdülési szolgáltatást a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshelyen lehet kedvezményes adózás mellett nyújtani, ha az üdülő a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében, a munkáltató cég kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervnek és a miniszter irányítása alatt álló szervnek a tulajdonában, vagyonkezelésében van.

A Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy munkavállalónak minősül.

[Szja-tv. 71. § (6) bekezdés c)-e) pont]

Adómentes a szociálisan rászoruló magánszemély részére a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázata alapján juttatott üdülési csekk 2011-ben is.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.3. pont]

Az üdülési csekkre vonatkozó jelenlegi szabályok változatlan formában maradnak fenn.

 

– az étkeztetés havonta 18 ezer forintig;

Étkezési juttatás kedvezményes adózás mellett 2011-től meleg ételek és hideg élelem formájában egyaránt adható (utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) havonta 18 ezer forint összegig.

E juttatásra jogosult a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag, a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint – ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja – a nyugdíjban részesülő magánszemély.

[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés b) pont]

 

– a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is) által a munkavállalónak (a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – több juttató esetén együttvéve - legfeljebb 300 ezer forint támogatás;

A Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait kormányrendelet fogja szabályozni.

[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés c) pont]

 

– a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is) által a munkavállalónak (a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat, maximálisan havi 5 ezer forintig;

2011. január 1-jétől megszűnik a munkáltató által nyújtott ingyenes vagy kedvezményes internethasználat adómentessége. A juttatás havi 5 ezer forintot meg nem haladó értékig béren kívüli juttatásnak minősül

– az internetszolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, vagy

– az internetszolgáltatás költségének a magánszemély nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve – legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással – a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is.

A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat változatlanul adómentes.

[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés d) pont]

 

– az iskolakezdési támogatás gyermekenként és tanulónként a minimálbér 30 százalékáig;

Iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat. A juttatás feltétele, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki a tanulónak családipótlék-juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa.

[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés e) pont]

 

– a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

Béren kívüli juttatásként helyi utazási bérletet a munkáltató mellett a társas vállalkozás is adhat a személyesen közreműködő tagjának.

[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés f) pont]

 

– a munkáltató (társas vállalkozó) által átvállalt iskolarendszerű képzési költsége munkavállalónál (személyesen közreműködő tagnál), ha az a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését szolgálja, legfeljebb a minimálbér két és félszereséig;

Iskolarendszerű képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői a képzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége akkor lehet béren kívüli juttatás, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeret megszerzését, bővítését szolgálja.

[Szja-tv. 71. § (1) bekezdés g) pont]

 

– havonta a minimálbér 50-50 százalékát meg nem haladó mértékű, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemélyre átutalt munkáltatói hozzájárulás, továbbá együttesen a minimálbér 30 százalékáig havonta adott önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakba történő munkáltatói hozzájárulás;

Az önkéntes pénztárba, illetve foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulások esetében a béren kívüli juttatásként történő adózás feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy más juttatótól nem kapott az adott hónapban munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást. A juttató a hozzájárulást – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra egy összegben is utalhatja a pénztárba. Ebben az esetben a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónapok szerinti bevétel. A juttatónak a megállapított adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania és megfizetnie.

[Szja-tv. 71. § (3) bekezdés]

A béren kívüli juttatások alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, továbbá munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

[Szja-tv. 71. § (4)–(5) bekezdés]

1.11.3. A felek közötti jogviszonytól függő juttatások

2011. január 1-jétől számos, jelenleg természetbeni juttatásnak minősülő juttatás kerül ki a kifizetőt terhelő adó mellett adható, vagyoni értéknek minősülő juttatások köréből. A főszabály ezen juttatások esetében, hogy a juttatásban részesülő és a juttató között fennálló jogviszony, illetve a jövedelem jogcíme, a juttatás körülményei figyelembevételével, az összevont adóalap részeként adóköteles. A juttatás utáni személyi jövedelem­adót a juttatásban részesülő magánszemély fizeti. A magánszemélyt és a munkáltatót, kifizetőt egyaránt terheli járulékfizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

A munkáltató részéről történő juttatás esetén munkaviszonyból származó jövedelemként, ha a juttató foglalkoztató és a juttatásban részesülő személyesen közreműködő tag, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, míg ha a juttató a magánszemélynek nem foglalkoztatója, jellemzően egyéb jövedelemként adóköteles a magánszemély részére nem pénzbeli formában juttatott vagyoni érték.

Nem tartozik a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások körébe, azaz 2011-től az összevont adóalap részeként adóköteles:

– a munkáltató által meghatározott kör részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

– a munkáltató által valamennyi munkavállalónak egységesen vagy szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen adott juttatás;

– a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás adóköteles bevétele, akkor is, ha a kifizető a magánszemélynek nem foglalkoztatója;

– a kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (arra jogosító utalvány);

– az ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás biztosítása;

– a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés összege;

– művelődési intézményi szolgáltatás.

A kifizetői adókötelezettséggel járó juttatások között nem nevesített juttatások az összevont adóalap részeként, adóalap-kiegészítéssel növelt értékük után adókötelesek, így ezek adóalapjából is levonható a családi kedvezmény, és adójukból érvényesíthető adójóváírás, adókedvezmény.

Az adóelőleg vonatkozásában nem pénzbeli juttatás esetén, ha a kifizető nem tudja levonni a magánszemélyt terhelő adóelőleget, akkor azt a munkáltató megfizeti, és egy későbbi, a magánszemély részére teljesített pénzbeli kifizetésből azt levonja, míg egyéb kifizető a magánszemélynek kiállított igazoláson feltünteti a le nem vont adóelőleget, és felhívja a magánszemély figyelmét, hogy az adóelőleget meg kell fizetnie.

[Szja-tv. 46. §]

1.12. Kamatkedvezményből származó jövedelem

2011. január 1-jétől a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese.

Ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére alacsonyabb kamatot állapít meg, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, akkor a két kamat közötti különbség a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelmének tekintendő. Az adó a kifizetőt terheli.

[Szja-tv. 72. §]

1.13. Adómentes bevételek, jövedelemnek nem számító tételek

Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével összefüggésben 2011. január 1-jével megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság (ezeket eddig az összes jövedelem kiszámítása során figyelembe kellett venni, de a rá eső adót nem kellett megfizetni).

A megszűnő adóterhet nem viselő járandóságok a jövőben adómentes jövedelemnek minősülnek, azokat az Szja-tv. 1. számú melléklete nevesíti. Kivétel a jellemzően munkaviszonyból származó hallgatói munkadíj, amely 2011-től munkaviszonyból származó jövedelemként a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül. E szabály alapján a hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként jogosít az adójóváírás, családi és más kedvezmények érvényesítésére, továbbá mint járulékalap, jogosít a társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az azt összeget, amelyet a nyugdíjpénztár nem nyugdíjszolgáltatásként fizet.

[Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kb) alpontja]

Nem minősül jövedelemnek már 2010. január 1-jére visszamenőleg, így nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni a közoktatási törvény alapján adható 4000 forint összegű szakkönyvvásárlási támogatást.

[Szja-tv. 7. § (1) bekezdés l) pont]

1.14. Adómentes jövedelmek

2011. január 1-jétől adómentes juttatás

– a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető

– baleseti járadék,

– jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 1.2. pont]

– a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 1.7. pont]

– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 1.8. pont]

– a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 1.9. pont]

– a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig. Több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).

Lakáscélú felhasználás:

– a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbevételét is),

– a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,

– a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,

– a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének igazolási feltételei nem változnak.

Ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészében adóköteles (ideértve az adóhatóság által megállapított adóhiány esetét is), az adó (és más jogkövetkezmények) a magánszemélyt terhelik.

A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás adómentessége 5 millió forintos értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 2.7., 9.3. pontok]

 

2010. augusztus 18-ától adómentes az az összeg, amelyet

– a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap;

– a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a ki­emelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként kap a magánszemély;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 3.2.1., 3.2.2. pont]

– a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, vagy egyéb társadalmi szervezettől – annak alapszabályában rögzített céljával összhangban – kap az 1989. október 23. napját megelőzően politikai okból üldözött személy;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 3.2.5. pont]

– a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek

– nem pénzben történő juttatás esetén a juttató által az adóévben nyújtott támogatás értékéből a minimálbér összegét meg nem haladó rész, vagy orvosi javaslat alapján a magánszemély fogyatékosságával, gyógyításával összefüggésben adott termék, szolgáltatás értéke,

– pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3. pont]

 

Az előzőekben foglaltak ellenére sem adómentes az a kifizetés (juttatás),

– amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt,

– amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel, vagy termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként, vagy jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként, valamint jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásának ellenértékeként illeti meg.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 3.4. pont]

A közhasznú szervezetek, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek által adható adómentes juttatásoknál megszűnik az adómentes kifizetések korlátozása.

[Szja-tv. 72/A. §]

– a hivatali idejét letöltött köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke által, a számukra biztosított előirányzat terhére biztosított közcélú felajánlás, adomány;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 3.5. pont]

– a belföldön oktatási, nevelési intézményben, közoktatási, felsőoktatási intézményben vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem, annak figyelembevételével, hogy vendégtanári tevékenységnek minősül a Magyar Köztársaság Kormányával kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi munkaterv alapján külföldi illetőségű magánszemély által nem magyar nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.3. pont]

– a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.5. pont]

– a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egyházak központi szerve által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom egytized részét meg nem haladó mértékű rész;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.6. pont]

– az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom, valamint a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díj;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.10. pont]

– a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munka-erőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.11. pont]

– a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére

– a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,

– a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,

– a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.12. pont]

– a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, az szja-törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az 1. számú melléklet 4.11-4.12. pontokban nem említett pénzbeli juttatás;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.13. pont]

– az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.15. pont]

– az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.16. pont]

– a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.17. pont]

– a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.18. pont]

– a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.19. pont]

– a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.20. pont]

– a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.21. pont]

 

2010. január 1-jétől adómentes

– a közadakozásból, vagy a munkáltató által elemi kár vagy katasztrófa miatt károsult munkavállalója részére, lakás újjáépítése céljából juttatott segély. E szabállyal az árvíz és a vörösiszap által sújtott területek lakosságának a lakás újjáépítése céljából adott segély adómentes;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1. pont]

– a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték – kivéve az örökösök által az örökölt jog érvényesítése révén megszerzett jövedelmet – azzal, hogy az ilyen módon megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része, a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték is;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 7.1. pont]

– házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingónak, ingatlannak, jognak vagy értékpapírnak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;

[Szja-tv. 1. számú melléklet 7.6. pont]

– a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 7.11. pont]

 

2010. január 1-jétől adómentes – összeghatártól függetlenül

– a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea;

(Ezen díjak korábban csak részben, a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom egytized részét meg nem haladó értékben voltak adómentesek.)

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pont]

– a kormányrendeletben meghatározott, adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztóiár-kiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezmény.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.21. pont]

 

2010. augusztus 18-ától adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen

– a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti),

– a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott,

sporteseményre szóló belépőjegy.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pont]

Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül adómentes nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.

[Szja-tv. 1. számú melléklet 9.1. pont]

1.15. Egyéni vállalkozókat érintő változások

1.15.1. Egyéni vállalkozó 10 százalékos adómértéke

Az évközi módosítással – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) változásával összhangban – a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után 10 százalékos adómértékkel, az adóalap ezt meghaladó része után pedig 19 százalékos mértékkel fizet vállalkozói személyi jövedelemadót.

A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói adóalapot a 2010. július 1-je előtti, illetve utáni időszak naptári napjainak arányában két részre kell osztani. A július 1-jét megelőző időszakra jutó adóalap adózására a 2010. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni. Az egyéni vállalkozó a 2010. július 1-jét megelőző időszakra jutó adóalapra (legfeljebb 50 millió forintig) akkor választhatja a 10 százalékos adómérték alkalmazását, ha megfelel a választásra a 2010. június 30-án hatályos törvényi rendelkezések szerint irány­adó feltételeknek. Az egyéni vállalkozó akkor választhatta a kedvezményes kulcsot, ha

– nem érvényesített vállalkozói adókedvezményt,

– foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma legalább egy fő volt,

– adóalapja az adóévben és az előző adóévben elérte a jövedelem(nyereség)minimumot,

– megfelelt a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,

– járulékot legalább a foglalkoztatottai és a minimálbér kétszerese (hátrányos térségben a minimálbér) szorzata alapján fizetett.

A július 1-jével kezdődő időszakra jutó adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után az adó 10 százalék, a felett pedig 19 százalék. A vállalkozói jövedelem 2010. második fél évre eső részének 250 millió forintot meg nem haladó részére a 10 százalékos adókulcs különös feltételek teljesítése nélkül is alkalmazható.

[Szja-tv. 49/B. § (9) bekezdés]

E változások érintik a 2010 második fél évére vonatkozó adóelőleg-szabályokat is. Amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második fél évre eső része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó 10 százalékos mértékkel fizeti a rá vonatkozó személyijövedelemadó-előleget.

[Szja-tv. 84/A. §]

A 2010. évben a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő támogatás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 2010. július 1-jét megelőző időszakra jutó adóalap terhére érvényesített összes kedvezmény értékéből az 50 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka minősül támogatásnak, míg a meghaladó rész 19 százalékát kell támogatásként figyelembe venni. A 2010. július 1-jét követő időszakra jutó adóalap terhére érvényesített összes kedvezmény értékéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százalékát, az azt meghaladó résznek pedig a 19 százalékát kell támogatásként figyelembe venni.

[Szja-tv. 49/B. § (10) bekezdés, 84/A. §]

1.15.2. Elismert költségek

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény változásával összhangban 2010. augusztus 1-jétől nem minősül az egyéni vállalkozó elismert költségének, és az összevont adóalap megállapítása során sem vehető figyelembe az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval kapcsolatosan felmerült, egy napra a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett munkabér.

[Szja-tv. 3. számú melléklet 12. pont, 11. számú melléklet 15. pont]

1.15.3. Adómérték

2011. január 1-jétől a vállalkozói személyi jövedelem­adó az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, e fölött 19 százalék.

A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak felhasználása nem kötött.

[Szja-tv. 49/B. § (9) bekezdés]

1.15.4. Kivétkiegészítés, személyes közreműködőidíj-kiegészítés

A tevékenységre jellemző kereset meghatározásán alapuló, az egyéni vállalkozó kivétkiegészítése (és a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködőidíj-kiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyijövedelemadó-szabályok hatályon kívül kerülnek. A megszűnő szabályozást már a 2010. évre sem kell alkalmazni.

[Szja-tv. 84/F. §]

1.15.5. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével összefüggő szabályok

A tevékenységét szüneteltető, átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt nem veszíti el az átalányadózásra jogosultságát, ha munkaviszonyt létesít. A mentesülés már a 2010. évben szüneteltetőkre is vonatkozik.

[Szja-tv. 50. § (9) bekezdés, 84/K. §]

A költségelszámolás szabályai az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével összefüggésben kiegészültek. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el

– a vállalkozói kivétet;

– a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget;

– a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;

– a tevékenység kezdő évében, illetve szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait.

A tevékenység kezdő évében, illetve a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység folytatása előtt - legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében is megkezdhető az értékcsökkenési leírás elszámolása.

[Szja-tv. 1. számú melléklet]

1.15.6. Egyéni vállalkozó ügyvéd, közjegyző, végrehajtó

Az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történő folytatásának szabályaihoz hasonlóan az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, végrehajtónak, ha e tevékenységét irodában folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan meg kell szüntetnie a tevékenységét, és meg kell állapítania az adókötelezettségét. Ugyanakkor az egyéni vállalkozónak a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia.

A kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben a megszűnés miatt keletkező adófizetési kötelezettség meghatározásánál az érvényesítés évében hatályos adómérték felével, a fejlesztési tartalékkal összefüggésben a megszűnés miatt keletkező adófizetési kötelezettség meghatározásánál a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértékkel kell számolni. Ha az így meghatározott adófizetési kötelezettség meghaladja a 10 ezer forintot, a magánszemély választhatja, hogy azt három egyenlő részletben, az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt a megszüntetés évében, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be a személyijövedelemadó-bevallásában és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

[Szja-tv. 49/A. § (6) bekezdés]

1.16. Vagyonátruházás

1.16.1. Ingatlanátruházás

Az ingatlan szerzési értékének meghatározása a ráépítések, bővítések, leválasztások, megosztások, alapterület-bővítések esetében módosult annak érdekében, hogy a szerzési időponthoz tartozó jövedelemrészek meghatározása pontosabb legyen.

Ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén szerzési értéknek a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, vagy ha nincs használatbavételi engedély, a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyagérték minősül.

[Szja-tv. 62. § (2) bekezdés e) pont]

Az örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az ingatlan szerzési értéke szintén az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték. Ha az adóbevallás benyújtásának határidejéig az illeték kiszabása nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban, vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén a bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illetékkiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani.

[Szja-tv. 62. § (2) bekezdés f) pont]

Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog szerzése illetékmentes (például egyenes ági rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetében), öröklésnél a hagyatéki leltárban, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül szerzési értéknek. Ez utóbbi esetben egyéb költséget a bevétellel szemben nem lehet elszámolni.

[Szja-tv. 62. § (2) bekezdés g) pont]

1.16.2. Ingó vagyontárgy átruházása

2011. január 1-jétől az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem esetében változatlanul 200 ezer forint jövedelem élvez adómentességet. Ugyanakkor az új 16 százalékos adómérték miatt az adót nem kell megfizetni, ha az a 32 ezer forintot nem haladja meg.

[Szja-tv. 58. § (6) bekezdés]

Egyszerűsödik az ingó és ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározása során levonható értéknövelő beruházás fogalma. (Lásd Fogalmak, 8. oldal)

1.17. Tőkejövedelmek

Az új 16 százalékos egységes adókulcs 2011. január 1-jétől a tőkejövedelmekre is vonatkozik.

1.17.1. Árfolyamnyereségből származó jövedelem

2011. január 1-jétől az örökléssel vagy ajándékozással szerzett értékpapír átruházásából származó jövedelem meghatározása változik az illetékszabályok évközi módosulásával összhangban.

Az értékpapír-megszerzésre fordított értéknek az örökléssel vagy ajándékozással szerzett, az illetékügyi hatóságnál bejelentésre köteles értékpapírok esetében főszabályként az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. Ha azonban az illeték kiszabása nem történik meg az adóbevallás benyújtásának határidejéig,

– öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket,

– ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét

kell figyelembe venni. Az így megállapított adókötelezettséget az illetékszabály alapján önellenőrzéssel lehet módosítani.

Ha az értékpapír szerzése illetékmentes (például egyenes ági rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetében),

– öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket,

– ajándékozás esetén azt az igazolt szerzési értéket kell figyelembe venni, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla a szerzési érték.

[Szja-tv. 67. § (9) bekezdés ak) alpont]

1.17.2. Kamatjövedelem

A kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor egy adott biztosítói kifizetés nem adómentes. Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói kifizetés befizetett biztosítási díjakat meghaladó része. Befizetett díj a magánszemély vagy javára más magánszemély által befizetett díj, ha azt a magánszemély költségként nem számolta el, továbbá az adóköteles (adózott) biztosítási díj.

A kamatjövedelem kiszámítása során a biztosítói kifizetéssel (pénzkivonással) - csökkentő tételként – szembeállítható befizetett díjrész meghatározása arányosítással történik, amely módszer egyszeri pénzkivonás esetén helyes eredményre vezet.

A díjtartalék ismétlődő kivonása (a második és minden további pénzkivonás) esetére a jövő évtől az arányosítást az összes befizetett díjnak a korábban a kamatjövedelem megállapításakor csökkentő tételként már figyelembe vett díjrésszel (díjrészekkel) csökkentett részére kell elvégezni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a hagyományos biztosítások és a befektetési egységekhez kötött ún. unit-linked típusú biztosítások esetében is (ahol pénzkivonás a biztosítástechnikai tartalék terhére történhet).

[Szja-tv. 65. § (1) bekezdés d) pont]

A biztosításból származó kamatjövedelem:

– 50 százaléka után kell megfizetni az adót, ha

– a kamatjövedelem – a szerződés megszűnésével – a szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően keletkezik,

– a kamatjövedelem – a szerződés megszűnése nélkül (részvisszavásárlás) – a szerződés megkötésének negyedik fordulónapját követően keletkezik, feltéve hogy a pénzkivonás a kivonást megelőző 4 évnél régebben befizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire, akkor nem csökkenthető a bevétel);

– 100 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni, ha

– a kamatjövedelem – a szerződés megszűnésével – a szerződés megkötésének tizedik fordulónapját követően keletkezik,

– a kamatjövedelem – a szerződés megszűnése nélkül (részvisszavásárlás) – a szerződés megkötésének hatodik fordulónapját követően keletkezik, feltéve hogy a pénzkivonás a kivonást megelőző 6 évnél régebben befizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire, akkor vagy a bevétel egésze, vagy – időtől függően – annak 50 százaléka kamatjövedelemnek minősül).

A biztosítási szerződés megszűnése nélküli esetekben az 50 százalékos jövedelemcsökkentés abban az esetben alkalmazható, ha a pénzkivonás a kivonást megelőző 4 évnél régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam, míg a 100 százalékos csökkentés abban az esetben alkalmazható, ha a pénzkivonás a kivonást megelőző 6 évnél régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt.

[Szja-tv. 65. § (3) bekezdés]

A kifizetői adókötelezettség mellett adható juttatásokra vonatkozó új szabályokkal összhangban nem pénzbeli formában juttatott kamatjövedelem (pl. tárgynyeremény, értékpapír) esetében az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) az 1,19-szerese.

[Szja-tv. 65. § (1) bekezdés c) pont]

A kamatjövedelem 2006. szeptember 1-jét követő adókötelessé válásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések módosulnak. Az egységes adókulcs bevezetésével a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések 2011-től keletkező kamatára, a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára meghatározott átmeneti adómentesség megszűnik.

A 2006. szeptember 1-jét megelőzően szerzett értékpapír átruházásakor kamatjövedelem címén keletkező bevétel továbbra is nulla százalékkal adóköteles.

[Szja-tv. 84/G. § (2)–(3) bekezdések]

1.17.3. Osztalékból származó jövedelem

A személyi jövedelemadó egységes mértékéhez igazodva 2011-től az osztalékból származó jövedelem után is 16 százalékkal kell adózni. Az adómérték változásával összefüggésben az szja-törvény átmeneti rendelkezést nem tartalmaz. 2011. január 1-jétől megszűnik az osztalékból származó jövedelem kedvezményes, 10 százalékos adókulcsa.

1.17.4. Ellenőrzött tőkepiaci ügylet

A befektetési szolgáltatóval és a befektetési szolgáltató közreműködésével megkötött ügyletek 2011-től ellen­őrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek.

A jövő évtől nem minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek az olyan ügylet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély és/vagy a vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik.

[Szja-tv. 67/A. § (3) bekezdés]

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet és annak adóját – az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is figyelembe véve – a jövedelmet szerző magánszemély köteles megállapítani, figyelemmel az átmeneti rendelkezésre. Az átmeneti rendelkezés szerint a magánszemély a 2006. augusztus 31-én tulajdonában lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására választhatja a 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát.

[Szja-tv. 84/G. § (5) bekezdés]

1.17.5. Tartós befektetésből származó jövedelem

2011. január 1-jétől egyértelművé válik, hogy a tartós befektetésből származó jövedelmet (hozamot) nem a törvényben meghatározott konkrét napokon, hanem azokra a napokra vonatkozóan kell megállapítani.

[Szja-tv. 67/B. § (1), (4)–(5) bekezdések]

1.18. Nyereményből származó jövedelem

Ha a nyeremény nem pénzbeni, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja 2011. január 1-jétől a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szere. Ez a szabály irányadó bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is.

Az engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény teljes egészében jövedelemnek minősül. Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyt illető nyereményből egy összegben kell levonnia és befizetnie a kifizetőnek.

[Szja-tv. 76. § (3), (5) bekezdések]

1.19. Egyéb változások

1.13.1. Átszámítási szabályok

Egyszerűsödik a külföldi pénznemben keletkezett bevételek forintra való átszámítási szabálya. Ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza-árfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.

A külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átváltásával kapcsolatos szabályokat 2010. január 1-jétől lehet alkalmazni.

[Szja-tv. 6. § (1) és (4) bekezdés]

1.13.2. Elhunyt magánszemélyt illető jövedelmek adóügyi kezelése

A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a munkabér), az adókötelezettséget - ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is – úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.

[Szja-tv. 9. § (6) bekezdés]

1.13.3. Végkielégítés

A végkielégítés megosztására vonatkozó szabályok megszűnnek.

[Szja-tv. 26. § (2)–(4) bekezdés]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. december 10.) vegye figyelembe!