7. Függelék

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. október 13.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2010/05. számában (2010. október 13.)

7.1. Fogalomtár

Adatbányászat (Data Mining):

Olyan eljárások és módszerek összessége, amelyek segítségével feltárhatók a vállalatoknál felhalmozódott adatok közt rejlő, korábban ismeretlen összefüggések, rejtett trendek, szabályszerűségek. Célja, hogy az így nyert információt üzleti elő­nyök, sikerek megalapozására, a döntéshozatal támogatására fordíthassák.

Adatbázis (Database):

Az adatbázis azonos minőségű, többnyire strukturált adatok tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz. Az adatbázis fogalma nem keverendő össze az adatbázis-kezelővel, amely az adatbázis működtetésére, rendszerszintű és felhasználói folyamatainak szervezésére szolgál. Az adatbázisok célja adatok megbízható, hosszú távon tartós (idegen szóval: perzisztens) tárolása, és viszonylag gyors visszakereshetőségének lehetővé tétele.

Adatbázis-kezelő (DBMS, Database Management System):

Az adatbázis-kezelő olyan számítógépes program, amelyet arra terveztek, hogy adatbázisokat – nagy mennyiségű strukturált adatok halmazait – kezeljenek: azon műveleteket végezzenek, kereséseket hajtsanak végre, egyszerre akár több felhasználót is kiszolgálva.

Adatbázismotor:

Az adatbázismotor szolgáltatja a programokban az adatok tárolásához szükséges hátteret, kezeli az információk elmentését, a kimutatások lekérdezését. Általában vagy külön kell ezeket telepíteni, vagy az ügyviteli szoftver telepítője már eleve elvégzi az ehhez szükséges fájlok másolását.

Adattárház (Data Warehouse):

Adatok szervezett gyűjteménye, amely a vállalati adatok üzleti információvá alakításával információkinyerési és döntéstámogatási célokat szolgál.

API (Application Programming Interface, alkalmazásprogramozási felület vagy interfész):

Az API egy program vagy rendszerprogram azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja, amelyet más programok felhasználhatnak. Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene. Az API általában nem kötődik programozási nyelvhez: bármilyen programnyelvből lehetséges azok meghívása, amennyiben a megfelelő paramétereket a hívás biztosítja, és képes kezelni az esetleges eredményt.

ASP (Application Service Provision/Providing, alkalmazásszolgáltatás):

Az alkalmazásszolgáltatás egy új technológiai és üzleti modell, amelynek segítségével egyszerűen és költséghatékonyan vehetők igénybe akár bonyolult üzleti alkalmazások is. Az ASP során az ügyfél az általa használt alkalmazást (pl. egy vállalatirányítási rendszert) szolgáltatásként vesz igénybe, amelyért havi bérleti díjat fizet. Az ügyfél informatikai környezete a szolgáltató szerverein kerül kialakításra, a felhasználók munkaállomásain csak egy böngészőre van szükség, amelyben a használt program felülete megjelenik. A munkaállomásokon nincs szükség tehát szoftverek telepítésére és karbantartására. Ebből következően a rendszer sebessége nem a munkaállomás méretezésétől, hanem a szerverek kapacitásától függ. Szükség van természetesen egy kommunikációs vonal kialakítására a munkaállomások és a szerverek összeköttetésére. Ezen az állandó (bérelt vonal, internet, ADSL, ISDN stb.) kapcsolaton keresztül csupán a képernyőinformációk átvitelére van szükség (terminálszerveres megoldás), így a sávszélességigény jóval alacsonyabb, mint a hagyományos kapcsolódás esetén, ahol adatok tömegét kell átvinni a hálózaton.

B2B (Business-to-Business, vállalatközi e-kereskedelem):

A B2B az internet megjelenésével kialakult fogalom, amely a vállalatok közötti internetalapú elektronikus kereskedelmi modellre utal. Másként ez azt jelenti, hogy két vagy több vállalat a kereskedelmi tranzakcióit többé-kevésbé automatizált módon, internetes piactérben bonyolítja le.

B2C (Business-to-Consumer, fogyasztói e-kereskedelem):

A B2C az internet megjelenésével kialakult fogalom, amely a fogyasztók és az eladók közötti internetalapú elektronikus kereskedelmi modellre utal. Másként ez azt jelenti, hogy a végfelhasználóknak kínált termékek és szolgáltatások értékesítése többé-kevésbé automatizált internetes kereskedelmi folyamatokon keresztül valósul meg. (Ismertebb meghatározások: webáruház, web­shop, e-bolt, online áruház stb.)

BI (Business Intelligence, üzleti intelligencia):

Ez egy üzletvezetési szakkifejezés, amin azoknak az alkalmazásoknak és technológiáknak az összességét értik, amelyek lehetővé teszik egy vállalat működésére vonatkozó adatok és információk hozzáférését, illetve elemzését. Az ÜI rendszerek hozzásegítik a vállalatokat ahhoz, hogy az üzleti folyamataikra ható tényezőkről a lehető legátfogóbb ismeretekkel rendelkezzenek, és ezáltal jobb üzleti döntéseket hozhassanak.

BSA (Business Software Alliance, Üzleti Szoftverszövetség):

A szervezet honlapja szerint a BSA "...a biztonságos és jogtiszta digitális világ érdekében tevékenykedő, legjelentősebb világszervezet. (...) A BSA feladata, hogy a fogyasztóknak a szoftvergazdálkodásról, a szerzői jogi védelemről, a kiberbiztonságról, a kereskedelemről, az e-kereskedelemről és az internettel kapcsolatos egyéb témakörökről adjon tájékoztatást..." A közhiedelemmel ellentétben a BSA nem "szoftverrendőrség", azaz nincs semmilyen hatósági jogosítványa, ugyanakkor a rendőrséggel való együttműködése miatt számos kritika éri, sőt egyesek összefonódásról beszélnek. Ennek oka, hogy tagjai gyakran vesznek részt házkutatásokon és bírósági eljárásokban kirendelt szakértőként; illetve a számukra gyanús cégek ellen névtelen bejelentést tesznek.

CRM (Customer Relationship Management, ügyfélkapcsolat-kezelés):

A CRM szoftvereket az ügyfelet középpontba helyező vállalati filozófia informatikai támogatására fejlesztették ki. Ezek a megoldások egy központi ügyféladatbázisra épülnek, amelyben az ügyfelekkel kapcsolatos valamennyi törzs- és tranzakciós adat, információ megtalálható, illetve könnyen és gyorsan hozzáférhető. Ennek köszönhetően lényegesen könnyebb elemezni az ügyfelek szokásait és igényeit, ami végeredményében jobb és rugalmasabb kiszolgálást tesz lehetővé.

CSV:

Olyan szöveges fájlformátumot jelent, ahol az adatok tárolása egy egységes szabályban meg van meghatározva. Például meg van szabva, hogy milyen karakter (pontosvessző, vessző stb.) választja el egymástól az adatokat.

DEMO:

Sok esetben lehetőség van a kiválasztott szoftvert vásárlás előtt a jövőbeni felhasználásnak megfelelően kipróbálni, ezért a gyártók általában termékeikből készítenek úgynevezett DEMO verziót. Ezeknek a változatoknak számtalan korlátozása lehet kezdve a bevihető tételek számától a nyomtatásban nagybetűvel keresztbe nyomott DEMO feliraton át, a verzió időkorlátos működéséig.

Digitális aláírás:

Számítógépes rendszerben használt aláírás, a kézi aláírás kiváltására. Egy speciálisan titkosított kód, amely alapján egyértelműen azonosítani lehet az elektronikus üzenet küldőjét.

DLL:

A Dynamic Link Library szavak rövidítése. Alkalmazások által használt, futás közben meghívható rutinhalmaz vagy programrész. Ezt felhasználva lehetőség van különböző szoftverekben azonos funkció elhelyezésére úgy, hogy azt csak egy helyen kell a fejlesztőknek karbantartani.

Dobozos szoftver:

Különálló szoftvert jelent, amit saját magunk telepíthetünk és egy adott ügyviteli célra (pl. számlázás) alkalmas.

DOS (Disc Operating System – vagyis lemezorientált operációs rendszer):

Az ügyviteli szoftvereknél az MS-DOS-t értik, vagyis a Microsoft által készített szöveges megjelenítésű rendszert. Az operációs rendszer címszó alatt további részleteket olvashat. Ma is használnak még DOS alatt futó ügyviteli szoftvereket. Elő­nyük, hogy minimális kapacitású számítógépen is működnek, támogatják a költségkímélő mátrixnyomtatókat, gyorsan kezelhetők. Hátrányuk, hogy technikailag elavultak, sérülékenyek, csúnyák.

e-Business (e-üzletvitel):

Internetalapú üzleti megoldások gyűjtőneve, az elektronikus üzleti levelezéstől az online értékesítésig. Segítségével a gazdasági élet különböző szereplői az interneten keresztül intézhetik üzleti ügyeiket.

ECM (Enterprise Content Management, vállalati/szervezeti tartalomkezelés vagy tartalommenedzsment):

Ez a megnevezés olyan technológiákat, eszközöket és módszereket foglal magában, amelyekkel a vállalatok/szervezetek létrehozzák, kezelik, tárolják, keresik, továbbítják és lejáratukat követően megsemmisítik dokumentumaikat, felügyelve azok teljes élet­ciklusát.

e-Commerce (e-kereskedelem):

Röviden a termékek és szolgáltatások internetes értékesítését jelentő szakmai kifejezés. Jellemző adminisztratív szakaszai: ajánlattétel, megrendelés, elektronikus fizetés, amelyek gyorsan és biztonságosan végezhetők.

EDI (Electronic Data Interchange, elektronikus adatcsere):

Az üzleti életben, elsősorban multik által használt, szabványos szerkezetű vállalatközi adatkommunikációt jelent.

EIS (Executive Information System):

A feladatok elvégzéséhez szükséges elemzéseket támogató rendszer.

ERP (Enterprise Resource Planning, integrált vállalatirányítási rendszer):

Az integrált vállalatirányítási rendszer előre jelzi és összhangban tartja a keresletet és a szállítást. Eszközök egész vállalatra kiterjedő készlete, amellyel előrejelzés, tervezés és ütemezés valósítható meg. Segítségével a vevőket és a szállítókat egy teljes ellátási láncba kapcsolhatjuk, bevált eljárásokat alkalmazhatunk a döntéshozatalban, valamint összehangolhatjuk az értékesítést, a marketinget, a termelőegységeket, a logisztikát, a beszerzést, a pénzügyet, a termékfejlesztést és a humán erőforrást.

Extranet:

Kiterjeszti a webtechnológia alkalmazását egy vállalat- vagy intézménycsoport elemei (pl. telephely, szervezetei, partnerek) közötti kommunikációra.

Firewall (tűzfal):

A számítástechnikában egy olyan szoftveres vagy hardveres architektúrát jelent, ami megvéd egy számítógépet vagy egy hálózatot a nem kívánt külső behatolásoktól, illetve támadásoktól.

Forráskód (Source Code):

Ez alatt az informatikában egy programozási nyelv utasításainak sorozatát értik. A szoftverek elkészítésének fontos eleme, amikor az ember által olvasható utasításokból futó program lesz. Ennek a folyamatnak az egyik lépését a fordítóprogram (compiler) végzi, aminek a bemenete (forrása) a fent említett utasítássorozat, kimenete pedig általában egy köztes kód. A forráskódot legtöbbször féltve őrzik a fejlesztők, de van, amikor ezt hozzáférhetővé teszik, ezt nevezik nyílt forráskódnak.

Gantt-diagram (különböző irodalmak vonalas idődiagramnak is nevezik):

Lényegében a tevékenységek időszükségletének ábrázolása összefoglaló, áttekinthető formában. Összeállításának módja röviden:

– meghatározzuk az adott tevékenységet és annak teljes átfutási idejét (határidő),

– meghatározzuk a részfeladatokat/munkalépé­seket és azok időszükségletét,

– meghatározzuk a részfeladatok/munkalépések közötti logikai kapcsolatot (az egymás után vagy mellett végezhető feladatokat),

– mindezek alapján az időszükségleteket vonallal jelöljük.

Integrált ügyviteli szoftver:

Azok a szoftvereket nevezzük integráltnak, amik egyszerre több fő ügyviteli funkciót foglalnak magukban. Ezeket a funkciókat egy felületen érhetjük el, és közös törzsállományokat használnak, így nincs szükség adatok átadására, mint a különálló szoftverek esetén.

Intranet:

Olyan belső hálózatot jelent, mely az internet szabványait használja, de a külső hálózattól vagy elszeparált, vagy tűzfallal védett.

Jogosultsági rendszer:

Olyan beállítási felületet jelent, ahol felhasználói fiókokat hozhatunk létre, amiben beállítjuk, hogy a programot kik használhatják, és milyen funkciókra legyen engedélyük.

MRP I (Material Requirements Planning, anyagszükséglet-tervezés):

Ez az integrált vállalatirányítási rendszerek kialakulásának első lépcsőfoka. Lényegét tekintve az MRP I az alábbi kérdésekre keresi, illetve adja meg a választ: Mit kell gyártani? Mi szükséges hozzá? Mi az, ami már van? Mi az, amit be kell szerezni? Ebből adódóan az MRP I rendszerek még a vállalati ügyviteli folyamatoknak csak egy részére terjedtek ki, ezért igazán még nem tekinthetők integrált alkalmazásoknak. Az MRP I továbbfejlesztett változatát, amiben már megjelenik az "idődimenzió" is, zártláncú MRP-nek nevezik. Ez a verzió lehetővé teszi a rendelések határidejének, illetve esedékességének tervezését, ütemezését, nyomon követését és összhangban tartását a gyártási, illetve beszerzési munkafolyamatokkal, a végrehajtásból kapott folyamatos visszajelzések alapján. Ezt összefoglalóan prioritástervezésnek nevezik. Emellett a zártláncú MRP-ben megtalálhatók már a kapacitástervezés funkciói is.

MRP II (Manifacturing Resource Planning, gyártási erőforrás-tervezés):

Ez az integrált vállalatirányítási rendszerek evolúciójának következő példánya, amely természetesen az MRP I-ből, illetve a zártláncú MRP-ből fejlődött ki.

Olyan eljárás, amely egy termelővállalat összes erőforrásának hatékony tervezését segíti elő. Működési és pénzügyi tervet készít, valamint szimulációs módszert alkalmaz a "mi lenne, ha?" típusú kérdések megválaszolására. Egymással összekapcsolódó műveletek bő választékának elvégzésére képes: üzleti, értékesítési, működési, termelési tervet, ütemezést készít, anyag- és kapacitásigényt tervez, valamint kivitelezéstámogató rendszereket üzemeltet a kapacitásra és a nyersanyagokra. E rendszerek adatai beépülnek különböző pénzügyi jelentésekbe (pl. üzleti terv, szállítási költségvetés, készlet-előrejelzés stb.).

Nyílt forráskód (Open Source):

A nyílt forráskód kifejezést általában olyan számítógépes programok esetén használjuk, melyeknek a forráskódja vagy közkincs, vagy gyakoribb esetben a szerzői jogok tulajdonosa egy nyílt forráskódú licenc alatt terjeszti. Az ilyen licenc előírhatja azt, hogy a forráskódot a programmal együtt kell terjeszteni, és hogy az szabadon módosítható. A nyílt forráskódú licencek nem feltétlenül követelik meg azt, hogy a program vagy a forráskódja ingyen és szabadon publikálásra is kerüljön (például az interneten), noha a legtöbb nyílt forráskódú projekt ilyen.

OLAP (Online Analytical Processing, valós idejű adatelemzés):

Az OLAP a vállalati adatbázisok konszolidált és ellenőrzött adatai (leggyakrabban, de nem mindig adatraktárak) felett történő valós idejű elemzések eszköze. Az első OLAP rendszerek a jelentéskészítő rendszerekből fejlődtek ki, amelyek nem voltak kellőképpen gyorsak és rugalmasak a döntéshozók számára.

Operációs rendszer:

A számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját jelenti, amely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (pl. szövegszerkesztők, ügyviteli szoftverek, játékok stb.). A kezelt hardvererőforrásoknak része többek között a memória, a processzor, a merevlemez és a periferiális eszközök használata. Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, lehetővé teszi a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.

P2P (Purchase-to-Pay, beszerzéstől a fizetésig):

A P2P üzleti megoldások általában a beszerzés, a számlaigazolás és a kifizetés területeit automatizálják úgy, hogy gyakorlatilag minden elektronikus úton bonyolódik, manuális adatfeldolgozás nélkül.

POS (Point of Sales, értékesítési pont):

A számítástechnikában számítógép-alapú pénztárgépet jelent, amely olyan ügyviteli funkciókat is kezel (pl. vevőspecifikus adatok, készletnyilvántartás stb.), amiket a hagyományos pénztárgépek nem tudnak.

Rendszerintegráció (System Integration):

Rendszerkomponensek olyan összekapcsolása, mely az egyes rendszerelemek (hardver, szoftver) eredeti funkcionális és technikai jellemzőiket egyesíti minden részletre kiterjedően, egy új, együttműködő rendszerré. A rendszerintegráció értelmezése széles határok között mozog, hiszen a hálózatok, a hardver, a különböző operációs rendszerek, valamint az alkalmazások – nemkülönben az adatok, adatstruktúrák - integrálásáról is beszélhetünk, nemcsak horizontális, hanem vertikális irányban is. Egy másik síkon megkülönböztethetünk:

– hálózatok, aktív és passzív elemek,

– hardvereszközök,

– dobozos szoftvertermékek

– testreszabott alkalmazások,

– szolgáltatásokintegrálását.

RFID (Radio Frequency IDentification, rádiójeles azonosítás):

Automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia, melynek lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba. Az objektum lehet tárgy, például egy árucikk vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is. Az RFID címkéknek több fajtája van, közös jellemzőjük, hogy rendelkeznek antennával.

SCM (Supply Chain Management, ellátásilánc-menedzsment):

Ez a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-kitermeléstől a késztermékek­nek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magában foglalja a termékhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is, mint például szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás.

SEM (Strategic Enterprise Management):

Stratégiai vállalatirányítási döntéstámogató rendszer, mely kiegészül a szervezetiteljesítmény-mérés korszerű eszközeivel.

SLA (Service Level Agreement):

Az informatikai szolgáltatási szintekre vonatkozó megállapodások.

Support (támogatás, segítség):

Ebben az iparágban supporton többnyire olyan havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel fizetett átalánydíjas szolgáltatáscsomagot értenek, amelyet az ügyviteli szoftverek bevezetése után, a szoftver használatához és üzemeltetéséhez nyújt a szoftver szállítója. A szolgáltatáscsomag jellemző tartalma, ami rendszertől és szállítótól függően változhat:

– Telefonos (hot-line), illetve elektronikus (online) segítségnyújtás, hibaelhárítás.

– Verziófrissítés, karbantartás (update, upgrade).

– Jogszabálykövetés.

– Helyszíni hibaelhárítás (általában extra).

– Időszakos rendszerfelügyelet, pl. adatbázis-ellenőrzés és mentések, konzisztenciavizsgálat stb. (általában extra).

TCP/IP (Transmission Control Protocol/internetprotokoll):

Internetes adatátviteli szabvány.

VPN (Virtual Private Network, virtuális magánhálózat):

Olyan számítógépes hálózat, amelynek egyes földrajzilag különálló szegmensei között a biztonságos kommunikáció egy nyilvános átviteli közegen (pl. interneten) keresztül valósul meg.

XML (Extensible Markup Language, kiterjeszthető leíró nyelv):

Az XML általános célú leíró nyelv, amely különböző adattípusok leírására képes. Elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása az interneten keresztül. Segítségével az adatok olyan szövegformátumban adhatók meg, amely értelmezhetővé válik más alkalmazások számára is. Az XML-t ma már a legtöbb integrált vállalatirányítási rendszer (ERP) ismeri és használja.

7.2. Új ISO 9001 minőségirányítási szabvány

A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet kiadta az új ISO 9001:2008 szabványt, a világ 175 országában eddig is használt minőségirányítási szabvány új verzióját. Az ISO 9001:2008, Minőségirányítási rendszer – Követelmények, az eredetileg 1987-ben kiadott szabvány eddig negyedik kiadása. A szabvány az egész világon elterjedt iránymutatást ad a vevői elégedettség növelése, illetve a beszállítói kapcsolatok erősítése érdekében. Az ISO 9001:2008 szabvány a felváltott 2000-es kiadáshoz képest nem tartalmaz új követelményt a fenti témakörben, azonban világosan tisztázza az ISO 9001:2000 szabvány jelenlegi követelményeit az elmúlt 8 év tapasztalata alapján. Néhány változást tapasztalhatunk azonban az ISO 14001:2004 környezetvédelmi szabvánnyal kapcsolatos összefonódásban.

Minden ISO szabvány - amelyből jelenleg 17 400 érvényes kiadott változat van a világon – bizonyos időközönként felülvizsgálatra kerül. Ennek az oka az, hogy több tényező is elavulttá tehet egy szabványt, mint például technológiai fejlődések, új módszerek és anyagok, új biztonsági követelmények, illetve alkalmazási területek. Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni ahhoz, hogy biztosítsuk az ISO szabványok folyamatos naprakész tartalmát.

Az ISO/TC 176 szabvány, amely az ISO 9000-es családért felel, 80 ország és 19 nemzetközi vagy regionális szervezet, illetve technikai bizottság szakértelmét egyesíti magában. Az ISO 9001 szabvány ISO/TC 176 SC 2-es albizottsága által végzett felülvizsgálat eredményezte a 2008-ban történt módosításokat, illetve az újbóli kiadást.

A felülvizsgálat, illetve a bemeneti adat során több tényezőt is figyelembe vettek, mint például:

– igazoló erejű tanulmányt az ISO 72:2001 kritériumairól;

– irányelveket a minőségirányítási szabványok igazolására és fejlesztésére;

– visszajelzéseket az ISO/TC 176 értelmezési folyamatról;

– az ISO 9001:2000 kétéves időtartamú, folyamatos felülvizsgálatát az ISO/TC 176/SC2-n belül;

– egy világméretű felhasználói tanulmányt, amelyet az ISO/TC 176/SC 2 vitelezett ki; illetve további, nemzetközi felmérésekből származó adatokat.

Az ISO/TC 176/SC 2 ezen kidolgozott egy leírást, amely egyértelmű magyarázatot ad az ISO 9001:2008 és az ISO 9001:2000 szabvány közötti különbségekről, illetve hogy ezek a különbségek mit jelentenek a felhasználók részére. A leírás megtalálható a www.iso.org honlapon.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. október 13.) vegye figyelembe!