Kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is.
5.1. Illetékelőleg
Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Az illetékelőleg-fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.
Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül.
Nem kell a fizetési meghagyásban illetékelőleg-fizetési kötelezettséget elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát az illeték megállapítását megelőzően továbbítja az állami adóhatóságnak.
Az illetékelőleget a vagyonszerző előzetesen még az azt kiszabó határozat meghozatala előtt, a bejelentett érték és az adott vagyonszerzésre irányadó mérték figyelembevételével, az illetékes állami adóhatóságnál – amennyiben erre az állami adóhatóság lehetőséget biztosít – készpénzben, vagy az állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára befizetheti. A készpénz-befizetési mód esetén a befizetéssel egyidejűleg be kell mutatni a jogügyletről kiállított – az ingatlanügyi hatóság érkeztető bélyegzőjével ellátott – okiratot. Az illetékbevételi számla javára történő befizetés esetén az említett okiratot és a befizetési bizonylatot az igazolás kérésekor kell bemutatni az állami adóhatóságnál. Az állami adóhatóság az illetékelőleg befizetéséről szóló igazolást a készpénz átvételét követően, illetve a befizetett összegnek a számlára való beérkezését követően haladéktalanul kiadja.
Az állami adóhatóság a megfizetett illetékelőleget 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak.
5.2. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetőség van – az okmányirodán bankkártyával kell az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni.
Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni.
A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani, és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét) és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda készpénz-átutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a vagyonszerző nevének, lakóhelyének (székhelyének) és a befizetett összeg feltüntetésével, és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja.
Az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki.
5.3. Fizetési meghagyás
A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.
Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés módosítására vagy visszavonására nyitva álló időtartamon belül van helye.
A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illeték a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.
A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg – ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg – a határozat közlésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.
5.4. Fizetési felhívás
A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbözetének megfizetésére az állami adóhatóság a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték a közléstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.
5.5. Az illeték törlése és visszatérítése
Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket az Itv. egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére – a következő esetekben van helye:
a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti;
b) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár;
c) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják;
d) ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, de e jogosultság a 4.4. pontban ismertetett szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnik;
e) ha a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az illetéket a 4.4. pontban írtak szerint számított érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt szűnik meg;
f) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;
g) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;
h) ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik.
A d)-e) pontban meghatározott esetekben a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni.
A meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza. Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is – de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül – lehet kérni.
Az illetékek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(A meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének további törvényi eseteit a mentességek során tárgyaltuk.)
5.6. Mulasztási bírság, adóbírság
Az illeték fizetésére kötelezett terhére, a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén, a fizetendő illetéken felül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetni.
Ennek értelmében a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti, és késedelmét nem menti ki.
Az Itv.-ben szabályozott mentességek, kedvezmények jogosulatlan igénybevétele esetén az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű (50%) adóbírságot kell fizetni.
5.7. Elévülés
Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók. Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
5.8. Késedelmi pótlék
A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
Ha az 1.3.4. pontban foglalt felsorolás g) pontjában, a 2.4. pont szerinti felsorolás b) pontjában, valamint a 3.10. pontban írt felsorolás a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző – illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles jogutódja – a lakóház felépítésére biztosított határidőn belül kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
Láttuk, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha e meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.
Azt is láttuk, hogy ha a fenti kedvezmény alapján megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Ha azonban ennek az utóbbi kedvezménynek az igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.
5.9. Fizetési kedvezmények
Az illetéktartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve behajthatatlanság címén való törlésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók.
5.9.1. Fizetési halasztás, részletfizetés
Fizetési halasztás és részletfizetés (együtt: fizetési könnyítés) az illeték megfizetésére kötelezett személy kérelmére engedélyezhető. A fizetési könnyítésre akkor van mód, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés a fenti felsorolás a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani:
a) a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
c) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.
A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az a) és c) pontban említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az illetékhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti. A határozat rendelkező részében felhívják a kötelezett figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
5.9.2. Illetékmérséklés
A hatóság a magánszemély kérelme alapján a tartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adópolitikáért felelős miniszter elrendeli az illeték megállapításának mellőzését, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.
A hatóság a fentieken túl az illetéket nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
A hatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés az illetéktartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez köthető.
5.9.3. Behajthatatlan tartozás nyilvántartása
A végrehajtási eljárást lefolytató hatóság végrehajtható vagyon hiányában az illetéktartozást behajthatatlannak minősíti, és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.
A behajthatatlanság címén nyilvántartott tartozást a hatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az végrehajthatóvá válik.
