6.1. Előzetes tájékoztatási kötelezettség
A Bszt. szerint a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet.
A befektetési vállalkozás közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyféllel
a) a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit,
b) az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket,
c) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét,
d) a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és
e) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették.
6.1.1. Portfóliókezelés
A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfél számára tájékoztatást ad
a) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,
b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,
c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,
d) az ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és
e) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról.
6.1.2. A működés szabályai
A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyféllel
a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét,
b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,
c) az összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és
d) az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló végrehajtási politika elemeit.
6.1.3. A pénzügyi eszköz kezelése
A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan
a) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről,
b) ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről, és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
c) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
d) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről,
e) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve – ha ilyen létezik - a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról,
f) egy olyan értékpapír-alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik, vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti, és a befektetési vállalkozás saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.
6.1.4. Kockázatok
A befektetési vállalkozás a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során kitér
a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást,
b) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére,
c) a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra,
d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam alakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint,
e) arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek – ideértve a feltételes kötelezettségvállalást is - eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,
f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére,
g) azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,
h) annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét,
i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és
j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen, és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető legyen.
6.1.5. Költségek, díjak
A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, vagy a lakossági ügyfélnek a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatása során
a) tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan – ideértve a keretszerződés alapján adott megbízáshoz kapcsolódóan – viselendő minden költségről, ideértve bármilyen díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),
b) tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni,
c) felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem a befektetési vállalkozáson keresztül történik,
d) tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.
6.1.6. Árutőzsdei szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége
Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet a már ismertetett részletességgel. Nem kell a tájékoztatást megadni abban az esetben, ha
a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,
b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre, és a tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,
c) az ügyfél a tájékoztatásról kifejezetten lemond, és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.
Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél lemondását akkor fogadhatja el, ha
a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és
b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.
Az árutőzsdei szolgáltató a tájékoztatási kötelezettségét írásban – ha az ügyféllel kötött megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik – magyar nyelven, világos és közérthető formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.
6.2. Alkalmassági teszt
Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően
a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és
b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait,
annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.
A tájékozódás (alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás
a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,
b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és
c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is.
Az alkalmassági teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.
6.2.1. Befektetési célok
A befektetési célok értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább
a) azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és
c) a befektetéssel megvalósítani kívánt célt.
6.2.2. Pénzügyi teherviselő képesség
A pénzügyi teherviselő képesség értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább
a) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegét és forrását,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, és
c) a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegét és forrását.
6.2.3. Ismeret- és tapasztalatértékelés
Az ismeret és tapasztalat értékelése során a befektetési vállalkozás
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
6.2.4. Bekérhető okiratok
Az alkalmassági teszt során a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féltől vagy az ügyféltől
a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,
b) a nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy
c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását
kérheti.
6.2.5. Árutőzsdei szolgáltató
Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről.
6.3. Megfelelési teszt
Az a befektetési vállalkozás, amely nem befektetési tanácsadásnak vagy portfóliókezelésnek minősülő befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér
a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c) különösen ezek kockázataival
kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.
Az ismeret és tapasztalat értékelése során a befektetési vállalkozás
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
A megfelelési teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.
Ha a befektetési vállalkozás úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét. Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a kért információt, vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.
6.4. Az ügyfél minősítése
A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.
Nem kell elvégezni a minősítést, ha
– a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre, és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy
– a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.
A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet
– a minősítéséről,
– a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és
– arról a tényről, hogy kérheti a minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.
Az ügyfél a minősítés eredményeképpen szakmai vagy lakossági ügyfél, illetve elfogadható partner lehet.
6.5. A szerződés formai és tartalmi követelményei
A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint írásba foglalja. Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti.
A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére, vagy megnehezíti annak azonosítását.
A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében létrehozandó szerződésben rendelkezni kell
– a portfóliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételekről,
– a portfóliókezelési tevékenység keretében létrejött szerződés megszűnésének módjáról és feltételeiről,
– a befektetési politikáról,
– a portfóliókezeléssel összefüggő összes költségről,
– a költségek megfizetésének, valamint az elszámolásnak a módjáról,
– a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,
– az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,
– arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,
– az ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és
– a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról.
6.6. A szerződéskötés megtagadása
A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha
– azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
– az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,
– a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
– alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy
– az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.
6.6.1. Árutőzsdei szolgáltató
Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha
a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) az jogszabályba vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,
c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
d) a vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.
6.7. A szerződések és megbízások nyilvántartása
A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet
a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,
b) az ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és
c) az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.
A nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.
A befektetési vállalkozás a nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.
