A Tpt. szerint tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.
2.1. Bennfentes kereskedelem
A bennfentes kereskedelem fogalmi körébe tartozik:
a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás;
b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek;
c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön;
d) bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül.
2.1.1. Bennfentes személy
Bennfentes személy
a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja;
b) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
c) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
d) a forgalomba hozatal, illetve a nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;
e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jogi személy;
f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és érdemi ügyintézője;
g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;
h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;
i) az a)-h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója;
j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy minősített befolyással bír.
2.1.2. Bennfentes információ
Bennfentes információ:
a) a pénzügyi eszközzel – ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet – kapcsolatos olyan lényeges információ, amely
aa) még nem került nyilvánosságra;
ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik;
ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;
b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik;
c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely
ca) még nem került nyilvánosságra;
cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik;
cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó;
cd) információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.
2.1.2.1. Lényeges információ
Lényeges információ minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról.
2.1.2.3. Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ
Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ minden olyan információ, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor.
2.1.3. Ügyletkötési tilalom
Nem köthet ügyletet
a) a kibocsátónál vezető állású személy
aa) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves jelentés közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);
ab) ha a kibocsátó féléves jelentést készít, a féléves jelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül;
ac) ha a kibocsátó negyedéves jelentést vagy időközi vezetőségi beszámolót készít, annak közzétételét megelőző tizenöt napon belül;
ad) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozó szerződéskötés közzétételét megelőző három napon belül
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra;
b) a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára, kivéve a feladatkörébe tartozó tevékenységet;
c) a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó és az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik,
ca) ha az éves beszámoló készítésében közreműködik, a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);
cb) ha a féléves jelentés készítésében közreműködik, a féléves jelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül;
cc) ha a negyedéves jelentés vagy az időközi vezetőségi beszámoló készítésében közreműködik, annak közzétételét megelőző tizenöt napon belül;
a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra.
2.1.4. Bejelentési kötelezettség
A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni
a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, illetve
aa) a vele közös háztartásban élő személy,
ab) a közeli hozzátartozója, és
ac) a bennfentes személy minősített befolyásával működő társaság, és
b) a 2.1.2. pontban írt felsorolás b)-c) pontjában az említett bennfentes személy,
ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.
2.1.5. Közzététel
A kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja a Felügyeletnek tett bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követően köteles haladéktalanul közzétenni. Nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:
a) a bennfentes személy, és
b) a vele közös háztartásban élő személy,
c) a közeli hozzátartozója,
d) a minősített befolyásával működő társaság
által kötött ügyleteket.
A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul az internetes honlapján közzétenni a rá vonatkozó bennfentes információkat. A kibocsátó nem kötheti össze a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát tevékenysége reklámozásával.
Ha a kibocsátó másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egyidejűleg köteles ugyanazt az információt teljes mértékben az internetes honlapján nyilvánosságra hozni.
A kibocsátó nevében vagy a javára eljáró személy, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésre, ezzel egy időben erről köteles értesíteni a kibocsátót, aki az érintett információt honlapján az értesítést követően haladéktalanul, teljes mértékben nyilvánosságra hozza.
Nem kell alkalmazni a fentieket, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy ez a kötelezettség jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul-e.
2.1.6. Nyilvántartás
A bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés elősegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást vezet, amelyet a Felügyelet kérésére a nyilvántartást vezető személy köteles átadni.
Amennyiben a nyilvántartás vezetésére kötelezett személy más javára vagy nevében eljárva több kibocsátóra vonatkozóan fér hozzá bennfentes információhoz, a nyilvántartást kibocsátónként elkülönítve köteles vezetni.
A nyilvántartás vezetője a bennfentes információhoz való hozzáférést követően haladéktalanul nyilvántartásba veszi az általa munkaviszony keretében vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott, bennfentes információhoz hozzáférő személyt.
Amennyiben a nyilvántartásba vett személy bennfentes információhoz való hozzáférése bármilyen módon megszűnt, a hozzáférés megszűnését követően a személyt haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.
A bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) természetes személy esetén
aa) a természetes személy azonosító adatait,
ab) lakcímét,
ac) állampolgárságát,
ad) külföldi természetes személy esetében az aa), ab) és ac) pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
bc) azonosító okiratának számát; és ezeken felül legalább
c) a nyilvántartásba vétel okát;
d) a nyilvántartás összeállításának, illetve frissítésének időpontját.
A nyilvántartásban foglalt adatok frissítése esetén a legutolsó frissítést közvetlenül megelőző állapotot a frissítés évének utolsó napját követő öt évig meg kell őrizni.
2.2. Piacbefolyásolás
Piacbefolyásolásnak minősül az olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról.
Piacbefolyásolás továbbá olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely
– az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti;
– színlelt, illetve amelyben bármilyen más formájú megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak.
Piacbefolyásolásnak minősül megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie.
2.3. Kivételek a tilalom alól
Nem minősül bennfentes kereskedelemnek
a) az az ügylet, amelyet a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek;
b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta.
Nem minősül piacbefolyásolásnak, ha
a) az ügyletet kötő, illetve a megbízást adó bizonyítja, hogy az ügylet megkötéséhez, illetve a megbízás adásához méltányolható érdeke fűződött, és
b) a megbízás megfelel az adott szabályozott piac elfogadott piaci gyakorlatának.
Nem minősül bennfentes kereskedelemnek és piacbefolyásolásnak a részvény-visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés, és pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet, ha azt a Bizottság 2273/2003/EK rendeletében szabályozott módon hajtják végre.
A kibocsátó – jogos érdekei sérelmének megelőzése érdekében – saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalát, ha
a) a késleltetés nem okozza a nyilvánosság félrevezetését,
b) a kibocsátó haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a késleltetés tényét, és
c) a kibocsátó biztosítja a szóban forgó információ bizalmas kezelését.
2.4. Elfogadott piaci gyakorlat
Elfogadott piaci gyakorlat azon eljárások és cselekmények összessége, amelyek a piaci résztvevők által ismertek és alkalmazottak, az adott piacon az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján elvárhatóak. A Felügyelet az egyes magatartások vizsgálatakor a körülmények összességét mérlegelve jár el, s az általa figyelembe veendő körülményeket külön jogszabály állapítja meg.
Az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó információnak minősül az olyan információ, amely
a) a mindennapos gyakorlat szerint a piaci szereplők részére rendelkezésre áll, vagy
b) a jogszabályok, piaci szabályzatok, piaci szokványok, szerződési kötelezettség szerint a szabályozott piacon közzéteendő.
2.5. Pénzügyi eszköz
Pénzügyi eszköznek minősül:
a) a pénzügyi eszköz, az egyéb tőzsdei termék és bármilyen más eszköz, amelyet szabályozott piacra bevezettek, vagy amelynek bevezetésére vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be,
b) az az eszköz, amelyet szabályozott piacra nem vezettek be, de értéke az a) pontban felsorolt valamelyik eszköz értékétől vagy árfolyamától függ,
c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig.
2.6. A tilalomba ütköző ügyletek bejelentése
Bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet végző személy köteles azt a Felügyeletnek a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés nem írásban történt, azt öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni.
A bejelentés tartalmazza:
a) az ügylet leírását, ideértve a megbízás típusát és a kereskedés piacának megnevezését;
b) a bennfentes kereskedelemre, illetve piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését;
c) megbízó és az ügylet lebonyolításában közreműködő személy azonosítására alkalmas adatokat, azaz természetes személy közreműködő esetében annak
– természetes személyazonosító adatait,
– lakcímét,
– állampolgárságát;
d) hogy a bejelentő személy milyen minőségben jár el;
e) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyeletek vizsgálata szempontjából fontos minden egyéb adatot.
Amennyiben a fenti adatok a bejelentés időpontjában nem állnak rendelkezésre, a bejelentésnek tartalmaznia kell legalább azt, hogy milyen okból merült fel a bejelentőben az a gyanú, hogy az ügylet bennfentes kereskedelemnek vagy piacbefolyásolásnak minősülhet. Minden további információt – mihelyt rendelkezésre áll – haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.
2.6.1. Kijelölés a bejelentésre
A bejelentésre kötelezett személy kijelöl – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt, aki az előírt bejelentést a Felügyeletnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a bejelentésre kötelezett személy a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni a Felügyelet részére.
2.6.2. Titoktartás
A bejelentésre kötelezett személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről – kivéve a büntetőeljárás lefolytatására jogosult hatóságot és a bíróságot – harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
2.6.3. Megalapozatlan bejelentés
A bejelentésre kötelezett személyt, illetve a kijelölt személyt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
