11.1. Országos Betétbiztosítási Alap
A Hpt. szerint a hitelintézet köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz csatlakozni. A belföldi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A belföldi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.
Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
Ha a fióktelep nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.
Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor a teljes biztosítás érdekében köteles csatlakozni az Alaphoz.
Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról.
Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
11.1.1. Az Alap feladata
Az Alap feladata
– a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve
– az állammal kötött különmegállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség, vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,
– a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták.
Az Alap a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során.
11.1.2. Biztosított betétek
Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. Az Alap által nyújtott biztosítás a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet
– 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint
– 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül
az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.
Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.
Nem terjed ki az Alap által nyújtott biztosítás
a) a költségvetési szerv,
b) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
c) az önkormányzat,
d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
e) a befektetési alap,
f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h) a pénzügyi intézmény,
i) az MNB,
j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy, és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,
m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet által elhelyezett,
n) a kockázatitőke-társaság és a kockázatitőke-alap
betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá
a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint
b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik,
c) olyan betétre, amelyet nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.
11.1.3. A kártalanítás mértéke
Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a forintban fizetendő összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
A betétes a kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.
Közös betét esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
Hitelintézetek egyesülése esetén az összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei – a lakás-takarékpénztári betétek kivételével – legfeljebb öt évig. A betétállomány átruházása esetén az összeghatár szempontjából a beolvadásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Közösségi betétek esetén az összeghatárt – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.
A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig, vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni, és az (összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.
11.1.3.1. Kamat
Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás kezdő időpontjáig legfeljebb a kártalanítási összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.
Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamat alatt az a kamat értendő, amellyel a betétet elfogadó hitelintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell figyelembe venni.
11.1.3.2. Beszámítás
Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. A hitelintézet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a kártalanítási összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.
11.1.3.3. Állami garanciával vagy kezességgel fedezett betétek
Az állami garanciával vagy kezességgel fedezett betétek esetén a központi költségvetés a kártalanítás kezdő időpontjától számított húsz munkanapon belül bocsátja a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöket az Alap rendelkezésére. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia vagy kezesség beváltásából származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.
Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.
11.1.4. Kifizetés az Alapból
A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.
A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.
A kártalanítással érintett hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.
11.1.4.1. A kártalanítás kezdő időpontja
Az Alap a betétek befagyása, vagy a Felügyelet határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi (a kártalanítás kezdő időpontja) és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.
11.1.4.2. Közzététel
Az Alap köteles legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzétenni a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az Alap által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni.
11.1.5. A kifizetett betétkövetelések átszállása
Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés – a kifizetett összeg erejéig – a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni. Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet Alapban való tagsága megszűnt.
Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is. A kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség.
11.2. A betétesek tájékoztatása
A hitelintézet köteles az Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá – a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni. A hitelintézetnek tájékoztatni kell a betétest arról is, hogy az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.
A tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven kell megadni.
Az a hitelintézet, amelynek az Alapban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni, és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját. A hitelintézet a tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában - ilyenkor is magyar nyelven köteles megadni.
Tilos a betétbiztosításra, az Alapra, illetőleg az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkozó információt a betétállomány növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.
11.2.1. Időszakos tájékoztatás
Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.
A számláról megküldött kimutatást – az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást. Ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
Az ügyfél – saját költségére – a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.
11.2.2. Tájékoztatás egyes betétszerződések tekintetében
A kereskedelmi kommunikációban – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben – fel kell tüntetni a betét egységesített betétikamatláb-mutatóját. E mutató számítására és feltüntetése módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály határozza meg.
