A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél tulajdonát képező vagyont kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. Kivételt képez e tilalom alól az a rendelkezés, amely szerint befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat – az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.
A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél a tulajdonában levő befektetési eszközről, tőzsdei termékről, illetve pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfeleit megillető pénzeszközöket saját pénzeszközeitől elkülönítve köteles kezelni. A befektetési vállalkozás az ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál, illetve szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál ilyen célra nyitott pénzforgalmi számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök elkülönített kezelését.
A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket, tőzsdei termékeket saját befektetési eszközeitől, tőzsdei termékeitől elkülönítve köteles kezelni.
Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
Az ügyfelet megillető követelés a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe.
1.1. Ügyfélszámla
Ügyfélszámla az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató által vezetett számla.
A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató ügyfélszámlát vezet. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti őrzést, letétkezelést végez.
A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.
Az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályait a 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.
1.1.1. Számlanyitás, felmondás
Az ügyfélszámla-szerződés megkötésekor, a számlatulajdonos azonosításakor a számlavezető a pénzmosás megelőzéséről és magakadályozásáról szóló jogszabályokban foglaltak figyelembevételével jár el. A számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezetnek a szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy írásban köteles bejelenteni a számlavezetőnek a számla felett rendelkezni jogosult személyeket.
A számlatulajdonos szervezet vezetője bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását hitelt érdemlő módon (pl. közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásmintával) igazolja. A bejelentettek rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg a szervezet új vagy más vezetője másként nem rendelkezik. Több egymásnak ellentmondó, a rendelkezésre jogosulttól érkező bejelentés közül a számlavezető a legutolsó bejelentést fogadja el érvényesnek.
Ha a számlatulajdonos és a számlavezető elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, az aláírást – külön megállapodás alapján – fokozott biztonságú elektronikus aláírással lehet helyettesíteni. Két személy együttes aláírási kötelezettsége esetén az elektronikus aláírásnak biztosítania kell a két személy együttes rendelkezési kötelezettségét.
A számlavezető köteles üzletszabályzatában, illetve hirdetményében meghatározni munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között az ügyfélszámlához kapcsolódó terhelési megbízásokat befogadja. Ezen belül meg kell határozni azt az időpontot, ameddig az elfogadott, illetve beérkezett megbízásokat még a tárgynapon teljesíti. A záró időpontig befogadott megbízásokat a számlavezető a számlatulajdonos megbízásában feltüntetett időpontban, ennek hiányában legkésőbb a következő munkanapon hajtja végre.
Az ügyfélszámla-szerződés számlavezető általi felmondása esetén a számlavezető köteles a felmondással egyidejűleg igazolhatóan értesíteni a számlatulajdonost a megszűnés jogkövetkezményeiről.
Az ügyfélszámla kimerülése a számlaszerződést nem szünteti meg. Az ügyfélszámla megszűnése esetén, ha a számlatulajdonos hitelintézetnél vezetett, nevére szóló bankszámlát nem jelöl meg, a számlán lévő pénzt a számlavezető az ügyfél részére legkésőbb a megszűnést követő munkanapon készpénzben vagy postai úton kifizeti.
1.1.2. Utalások
Az ügyfélszámláról a befektetési szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás igénybevételéből vagy értékpapír hozamából, elidegenítéséből származó összeg bankszámlára vagy ügyfélszámlára átutalható. Az ügyfélszámlával kapcsolatban a fizetési módok közül – főszabályként – csak egyszerű átutalás vagy készpénzfizetés alkalmazható.
Az átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül is benyújtható. A számlavezetővel történő megállapodás alapján az átutalás értéknap feltüntetésével is benyújtható. Ebben az esetben az ügyfélszámlán történő terhelés e napon történik.
Ha az ügyfélszámlán lévő pénzügyi fedezet nem teszi lehetővé valamennyi esedékes megbízás teljesítését, a számlavezető az érkezés sorrendjét veszi figyelembe a megbízások teljesítésénél, ha a számlatulajdonos eltérően nem rendelkezik.
1.1.3. Készpénzfizetés
Az ügyfélszámlához kapcsolódó készpénzfizetés a számlavezető pénztáránál
– történő készpénzbefizetéssel, vagy
– készpénzfelvételi utalvány útján történő készpénzkifizetéssel
teljesíthető.
Az ügyfélszámláról történő készpénzfelvételt a számlavezető összeghatár megjelölésével előzetes bejelentéshez kötheti. Erről az ügyfélszámla-szerződésben rendelkezni kell.
1.1.4. Számlakivonat
A számlavezető a számlatulajdonost az ügyfélszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban – vagy különmegállapodás alapján más módon (pl. elektronikus úton) – számlakivonattal értesíti. A számlakivonatnak tartalmaznia kell a számlán végrehajtott művelet azonosításához szükséges valamennyi adatot. Számlakivonatot kell készíteni minden olyan munkanapon, amikor az ügyfélszámlán terhelés vagy jóváírás történt, és azt – eltérő megállapodás hiányában – a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítani kell.
1.2. Értékpapírszámla
Az értékpapírszámla a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás és a hitelintézet vezet. Az értékpapírszámla értékpapírszámla-szerződéssel jön létre. Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti.
Az értékpapírszámla tartalmazza
a) a számla számát és elnevezését,
b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,
c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
d) az értékpapír zárolására való utalást.
Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.
Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki, és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.
A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át, és nem lehet engedményezés tárgya.
Az értékpapírszámla megnyitásának és vezetésének szabályait is a 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.
A központi értékpapírszámlát is érintő értékpapírszámla-jóváírás, -terhelés a központi értékpapírszámlán végrehajtott jóváírásról, terhelésről, illetve adatváltozásról szóló értesítést követően végezhető el a központi értékpapírszámla terhelésének, jóváírásának napjával. Az értékpapírszámla-vezető a központi értéktár értesítését követően az értékpapírszámla terhelését, jóváírását, illetve a dematerializált értékpapírt érintő adatváltozást (pl. névérték, típus) haladéktalanul végrehajtja. Azonos értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámlák közötti jóváírás, terhelés esetén az értékpapírszámla-vezető ugyanazon nappal köteles az értékpapírszámlákon a jóváírást, terhelést végrehajtani.
1.2.1. Rendelkezési jog
Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott, és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.
Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak e személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.
A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.
1.2.2. Zárolt értékpapír-alszámla
A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik. Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapírszámla-vezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.
Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról.
1.2.3. Az értékpapírszámla megszűnése
Az értékpapírszámla-szerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülése kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl. A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egy-idejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
A felmondás csak írásban érvényes. Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámla-szerződést sem szünteti meg.
Az értékpapírszámla megszűnése esetén a számlavezető a számla állományát a számlatulajdonos által megjelölt napon, ennek hiányában legkésőbb a megszűnés napján utalja át a számlatulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára. Ha az értékpapírszámla megszüntetésére a számlavezető tevékenységi körének változása miatt kerül sor, az értékpapírszámla állományának átruházása a Felügyelet által meghatározott napon történik.
1.3. Befektetővédelmi Alap
Az úgynevezett biztosított tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával Befektetővédelmi Alap működik. Biztosított tevékenységre vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagja rendelkezhet. A biztosított tevékenység befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett
– megbízás felvétele és továbbítása,
– megbízás végrehajtása az ügyfél javára,
– saját számlás kereskedés,
– portfóliókezelés,
– a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,
– a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése.
Az Alaphoz csatlakozhat a fenti felsorolás első három bekezdésében említett tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató is. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató az üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfélkövetelésre nem terjed ki az Alap védelme.
1.3.1. Nemzetközi viszonylatok
A belföldi székhellyel rendelkező, biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektetővédelem terjed ki, kivéve ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.
Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz, úgynevezett kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli, biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.
1.3.1.1. Kiegészítő kártalanítás
Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket, vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás, és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.
1.3.2. Biztosított követelések
Az Alap feladata a befektetők részére kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.
Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került, és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.
A biztosított követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
Az Alap tagjai – magyar nyelven – közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.
Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.
1.3.2.1. Nem biztosított követelések
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) az állam,
b) a költségvetési szerv,
c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
d) a helyi önkormányzat,
e) az intézményi befektető,
f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (Hpt.) meghatározott pénzügyi intézmény,
j) az MNB,
k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója
követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.
A k)-l) pontban meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
1.3.3. Kifizetés az Alapból
Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanításiigény-érvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.
1.3.3.1. Kártalanítási kérelem
Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.
1.3.3.2. Kártalanítási értékhatár
Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint, és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.
Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.
A kártalanítási összeghatárnak (devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének) megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.
Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.
Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában – a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez. Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfélkövetelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
1.3.3.3. A kártalanítás menete
Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.
A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.
Az Alap akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a fentiek szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.
1.3.4. A kifizetett követelések átszállása
Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt. Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.
Az Alap igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.
