8. Fogyasztásikölcsön-szerződés

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2010/01. számában (2010. január 15.)

A fogyasztásikölcsön-szerződés szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztásikölcsön-szerződés a törvény meghatározása szerint a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés. A fogyasztási kölcsön törvényi definíciója a következő: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet vállalkozás fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott termék vagy ingatlan megvételéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez.

A fogyasztásikölcsön-szerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

8.1. A szerződés formája és tartalma

A fogyasztásikölcsön-szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és egy példányának a fogyasztó részére történő átadása szükséges.

Semmis az a fogyasztásikölcsön-szerződés, amely nem tartalmazza

– a szerződés tárgyát képező termék vagy ingatlan meghatározását,

– a szerződés alapján fizetendő ár meghatározását,

– a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit,

– a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

– az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót (THM),

– az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató módosításának feltételeit, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

– a részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

– ha a termék vagy az ingatlan ára a szerződés időtartama alatt változhat, a változás feltételeit, illetve azt az összeget, melynek elérése esetén a fogyasztó hátrányos következmények nélkül elállhat a szerződéstől.

Az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató összegét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a teljes hiteldíjmutató számítására és közzétételére vonatkozó rendelkezések alapján kell kiszámítani.

A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a vállalkozásnak a fogyasztásikölcsön-szerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon. A vállalkozás a fogyasztásikölcsön-szerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el. A fogyasztó bármikor követelheti a vállalkozástól az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet a fentiek ellenére bocsátott ki. A vállalkozás felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót az említett szabállyal ellentétes váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.

8.2. Tájékoztatás

A vállalkozás köteles a fogyasztót a fogyasztásikölcsön-szerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.

Ha a fogyasztási kölcsönt nyújtó vállalkozás, illetve a vállalkozás által nyújtott fogyasztási kölcsönt közvetítő harmadik személy kereskedelmi kommunikációjában szerepel a fogyasztási kölcsön kamata, bármilyen költsége vagy törlesztőrészlete, vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármely utalás, közvetlenül ezt követően az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót is fel kell tüntetni legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben, illetőleg jól érthetően el kell hangoznia.

8.3. Teljesítés a lejárat előtt

Fogyasztásikölcsön-szerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával. Ebben az esetben a vállalkozás köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.

Fogyasztásikölcsön-szerződés esetében a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet. (A hivatkozott paragrafus szerint az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja. A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat, és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.)

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. január 15.) vegye figyelembe!