A fogyasztóval üzleten kívül kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatálya azokra a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy (vállalkozás) és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen
– a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve hogy a vállalkozás a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy
– a vállalkozás vagy harmadik személy által ilyen célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával.
A rendelet hatálya kiterjed az olyan termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésre is, amely különbözik attól a terméktől, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó a vállalkozás látogatását kezdeményezte, feltéve hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy e termék, illetve szolgáltatás értékesítése a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozik.
A rendelet vonatkozik arra az esetre is, amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak.
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
– az építési szerződésre,
– az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre,
– a biztosítási szerződésre,
– az értékpapírra vonatkozó szerződésekre.
Nem terjed ki a rendelet hatálya a vállalkozás vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységére sem.
A vállalkozás és a fogyasztó között kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján kötött szerződésre a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (Lásd az 5. pontot!)
7.1. Ajánlati kötöttség
Amikor a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot a vállalkozásnak, a fogyasztót nem köti az ajánlata, ha a vállalkozás az ajánlatot nyomban el nem fogadta. A fogyasztó e jogáról érvényesen nem mondhat le.
7.2. Tájékoztatás
A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállási jogáról, és annak a személynek a nevéről, címéről és – ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.
A tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatokat. Ha a vállalkozás nem tesz eleget az említett tájékoztatási kötelezettségének, a szerződés semmis.
7.3. Elállás
A fogyasztó indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ezt a jogát
– termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig,
– szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig
gyakorolhatja.
Írásbeli elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
Az említett elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni. Az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik.
A fogyasztó elállása esetén a vállalkozás nem köteles az átvett vételár, illetve a szolgáltatás díja után kamatot fizetni.
Nem gyakorolhatja a fentiek szerinti elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.
Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Nem gyakorolhatja az elállási jogát a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.
A fogyasztó az elállásra vonatkozó, fentiekben ismertetett jogáról érvényesen nem mondhat le.
