A távollevők között kötött szerződéseket a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza. E talányos név alatt azokat a szerződéseket értjük, amelyeket fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.
E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.
A rendelet hatálya nem terjed ki:
– a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által szabályozott pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre;
– automatából történő értékesítésre;
– nyilvános telefonállomás igénybevétele útján az elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződésre;
– az építési szerződésre;
– ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;
– az árverésen kötött szerződésre.
Nem kell alkalmazni az 5.1., 5.2. pontokban, valamint az 5.3. pont első bekezdésében, a teljesítési időre vonatkozóan ismertetett rendelkezéseket
– az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló termékek rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésekre, továbbá
– az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján a vállalkozás e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja.
A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vállalkozás a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat viszont olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az előbbiekben említett körbe.
A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le. A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
5.1. Tájékoztatás a szerződés megkötése előtt
A vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
– a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről) azonosításra alkalmas módon;
– a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről;
– a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről;
– a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
– az elállás jogáról;
– a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
– a vállalkozás ajánlati kötöttségének idejéről;
– a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.
A vállalkozás egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni a fenti tájékoztatási kötelezettségnek.
Ha a vállalkozás telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, a telefonbeszélgetés megkezdésekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.
5.1.1. Írásbeli megerősítés
A vállalkozás köteles írásban (papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón) a fogyasztó rendelkezésére bocsátani a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről), a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről, valamint az elállás jogáról szóló tájékoztatást.
Ha e kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, ezt az írásbeli megerősítést a szerződés teljesítése során kellő időben, de – kivéve ha a teljesítés harmadik személy részére történik – legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
Az írásbeli megerősítésnek tartalmaznia kell:
– az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve azt az esetet is, amikor a fogyasztót az elállás joga nem illeti meg;
– a vállalkozás azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti;
– az esetleges jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokat (alkatrészellátás, javítószolgálat);
– a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
A fentiek nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a vállalkozás címéről.
Tartós adathordozó az olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
5.2. Elállás
A fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. A fogyasztó
– termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig,
– szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a 3. § szerinti írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a szerződéskötés napjától számított három hónap elteltéig
gyakorolhatja ezt a korlátlan elállási jogát.
Ha az írásbeli megerősítés kézhezvételére a termék kézhezvételének napjától, illetve a szerződéskötés napjától számított három hónapon belül kerül sor, ettől az időponttól számított nyolc munkanap elteltéig a fogyasztó akkor is elállhat, ha a termék kézhezvételétől, illetve a szerződéskötés napjától számított három hónapból kevesebb mint nyolc munkanap van hátra.
Az írásbeli elállást határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó a határidő lejárta előtt elküldi a nyilatkozatát.
A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli ugyanakkor az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.
Ha a termék árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészében a vállalkozás által nyújtott kölcsön fedezi, a fogyasztó elállása a fogyasztásikölcsön-szerződést is felbontja. A fogyasztó nem köteles megtéríteni a vállalkozásnak a fogyasztásikölcsön-szerződés felbontásából eredő kárát, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. Ugyanez érvényesül abban az esetben is, ha a termék árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészében harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön fedezi, feltéve hogy a fogyasztásikölcsön-szerződés a pénzügyi intézmény és a vállalkozás előzetes megállapodásán alapul. A vállalkozás köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.
A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a korlátlan elállási jogot
– szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
– olyan termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
– olyan termék értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza, vagy gyorsan romlandó;
– hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
– hírlap, folyóirat és időszaki lap értékesítésére vonatkozó szerződés esetében;
– szerencsejáték-szerződés esetében.
5.3. A szerződés teljesítése
Ha a felek a teljesítés időpontjában nem állapodtak meg, a vállalkozás a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható időpontban, ennek hiányában a fogyasztó felszólításában meghatározott időpontban vagy időn belül, felszólítás hiányában legkésőbb a megrendelésnek a vállalkozáshoz való megérkezésétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.
Ha a vállalkozás a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a vállalkozást nem mentesíti a szerződésszegés egyéb következményei alól.
Ha a vállalkozás a szerződésben meghatározott módon helyettesítő termékkel, illetve szolgáltatással teljesít, a fogyasztót megillető, 8 napon belüli korlátlan elállási jog gyakorlása folytán a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a vállalkozást terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő termékkel, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a vállalkozás egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.
A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg. A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.
5.4. Bizonyítási teher
A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó hozzájárulását beszerezte ahhoz, hogy a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.
