8.1. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének változása
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 Mrd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
A módosítás rendelkezik a mértékszabálynak résztulajdon, vagyoni értékű jog és vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan szerzés esetére vonatkozó alkalmazásáról. [Itv. 19. §-ának (1) bekezdés]
A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2%, a forgalmi érték e feletti része után az eddigi 6% helyett pedig 4% illetéket kell fizetni.
[Itv. 21. § (1) bekezdés]
Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó, és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. [Itv. 23/A. § (1) bekezdés]
Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az előbbiekben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel-megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő, és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja. [Itv. 23/A. § (4) bekezdés]
8.2. Az illeték tárgykörének bővítése
Az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó illetékkötelezettség kijátszásának megakadályozása érdekében, illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése, azzal, hogy bejelentési és illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Az illetéket nem csak a legutolsó vagyoni betétre (vagyis amelyikkel az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75%-ot), hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre esően meg kell fizetni.
Az illeték alapja ilyen esetben a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétekre eső hányada. Illetékalap-csökkentő tényezőként kell azonban figyelembe venni az 5 évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése előtt visszterhes módon megszerzett, valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betétekre, illetve – 75% feletti újabb részesedés megszerzése esetén – azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékt, melyek után már fizettek illetéket. [Itv. 18. § (2) bekezdés h) pont, 18. § (4) bekezdés, 19. § (5) bekezdés]
Az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése kapcsán bejelentési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át, és azt a vagyonszerzőt terheli, akinek vagyonszerzésével e feltétel teljesült. [Itv. 91. § (4)-(5) bekezdések]
8.3. A mentességek, kedvezmények rendszere
Mentesül az ajándékozási illeték alól azon ingó vagyontárgyak gazdasági társaságok közötti ingyenes eszközátadás keretében történő megszerzése, melyek visszterhes szerzés esetén nem esnének a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá.
Nem kell ajándékozási illetéket fizetni továbbá akkor sem, ha a hitelintézet a magánszemély adós megélhetése ellehetetlenülésének megelőzése érdekében elengedi követelését. [Itv. 17. § (1) bekezdés n)-o) pontok]
A gazdálkodó szervezet átalakulására vonatkozó általános mentesség helyett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés válik illetékmentessé. [Itv. 26. § (1) bekezdés g) pont]
Új mentesség a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték körében. [Itv. 26. § (1) bekezdés h) pont]
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése. [Itv. 26. § (1) bekezdés l) pont]
A mentességre jogosult gépjármű-forgalmazó adóévenként nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján gépjármű-forgalmazónak minősül azzal, hogy
a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,
b) a gépjármű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. [Itv. 26. § (10) bekezdése]
Az üzletrész öröklésének illetékmentessége megszűnik. [Itv. 16. §-a (1) bekezdés b) pont]
8.4. Átmeneti intézkedések a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében
2 évvel meghosszabbításra kerül a lakóházépítésre nyitva álló határidő azokban az illetékügyekben, melyeket 2004. október 1. és 2009. május 31. között jelentettek be az állami adóhatósághoz, és a vagyonszerzők a határidő meghosszabbítását a törvényben megjelölt határidőn belül kérik.
2 évvel meghosszabbításra kerül az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő azokban az illetékügyekben, melyeket 2006. október 1. és 2009. május 31. között jelentettek be illetékkiszabásra, és a vagyonszerzők a határidő meghosszabbítását a törvényben megjelölt határidőn belül kérik.
A finanszírozási célú ügyletek támogatása érdekében a törvény a kihirdetését követő naptól 2012. december 31-ig terjedő időtartamra szóló átmeneti illetékmentességet biztosít a visszlízingügyletben részt vevő azon lízingbe vevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, hogy ezáltal pénzeszközökhöz jussanak (Mód-tv. 213. §)
8.5. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló új törvényhez kapcsolódó változtatások
A módosítás – arra tekintettel, hogy a jövőben az egyéni vállalkozó, illetve az egyéni cég élesen elhatárolható kategóriákat alkotnak - részben terminológiai módosításokat tartalmaz, illetve kiterjeszti a kisvállalkozói vagyon öröklési- és ajándékozásiilleték-kedvezményére vonatkozó illetékkedvezmény igénybevételének lehetőségét az egyéni cég, illetve a kisvállalkozásnak minősülő más gazdasági társaság vagyoni betétjének öröklésére, illetve ajándékozására is. (Itv. 17/B. §, 17/C. §)
A kisvállalkozás, vállalkozói vagyon fogalommeghatározások módosulnak az egyéni vállalkozói tevékenységről szóló új szabályozással összhangban. [Itv. 102. § (1) bekezdés sz)-t) pontjai]
A módosítás rögzíti továbbá, hogy az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti - vagyis az új lakás szerzésére vonatkozó – illetékmentesség szabályainak alkalmazása során vállalkozónak kell tekinteni a vállalkozási tevékenységet végző egyéb szervezetet vagy jogi személyt (például önkormányzat) is. [Itv. 102. § (5) bekezdés]
8.6. Jogalkalmazást segítő módosítások
Egyértelművé válik, hogy az Itv. szabályait minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése esetén alkalmazni kell, a szerzés helyétől függetlenül, továbbá az is, hogy az Itv. hatálya kiterjed a társaság bejegyzésének helyétől függetlenül a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétéjének megszerzésére is. [Itv. 2. § (2)-(3) bekezdés]
Az Art.-ban meghatározott felügyeleti intézkedés iránti eljárás illetéke – melyet jogerős döntés ellen lehet benyújtani – megegyezik a fellebbezési eljárási illetékkel. [Itv. 29. § (3) bekezdés]
A közigazgatási hatóságoknak is lehetővé válik, hogy a bírósági eljárást lezáró döntésre tekintettel külön határozatban rendelkezzenek a közigazgatási eljárásban megfizetett jogorvoslati eljárási illeték visszatérítéséről. Ezáltal gyorsabbá válhat a jogorvoslati eljárási illeték visszatérítése. [Itv. 32. § (2)-(3) bekezdés]
Lehetővé válik, hogy az Itv.-ben foglaltaktól eltérően törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet a szakhatósági eljárás illetékének fizetési módját, az alapeljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési móddal azonosan állapítsa meg, ezzel is teljesebbé téve az egyablakos ügyintézést, könnyebbé téve az ügyintézést, ezáltal csökkentve az ügyintézési időt. [Itv. 73. § (11) bekezdés]
2010. január 1-jétől életbe lép az az új szabályozás, mely az ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzését illetékkötelessé teszi. Ennek kapcsán meghatározásra kerül, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét is ingónak minősül. [Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont]
Az ingatlan vagyonnal rendelkező társaság megszerzésére vonatkozó szabályozás kijátszhatóságának kizárása érdekében meghatározásra kerül az ingatlan vagyonnal rendelkező társaság fogalma, amely rögzíti, hogy az Itv. alkalmazásában ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve – vagyis egy vagy több társaság közbejöttével – bíró társaságot is. [Itv. 102. § (1) bekezdés o) pont]
8.7. Egyéb változások
Az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén az összeszámítandó vagyoni betétek tulajdonosai külön-külön kötelesek az illetéket megfizetni, a tulajdonukban lévő vagyoni betétek után számított illetékalap vonatkozásában. [27. § (2) bekezdés]
Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetékét
– az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján, vagy
– amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel
kell megfizetni a kincstár illetékbevételi számlája javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalási megbízással az okmányiroda naponta fizeti meg az említett számla javára. [Itv. 73. § (2) bekezdés]
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetőség van – az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A 89. §-ban foglaltak kivételével az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot – a 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával – annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni. [Itv. 76. §-ának (1) bekezdés]
