6.1. 2010. január 1-jei főbb változások
6.1.1. Dohánygyártmányok adója, adóminimuma 2010-ben
2010-ben az év elején, január 1-jével valósul meg adóemelés. A változások a cigaretta tételes adómértékét, továbbá a cigaretta és a fogyasztási dohányok adóminimumait érintik.
A cigaretták kételemű (százalékos és tételes) adójából 2010-ben is csak az ezerdarabonkénti tételes adómérték nő, 8405 Ft-ról 9350 Ft-ra emelkedik, a kiskereskedelmi ár után fizetendő százalékos adómérték változatlanul 28,3%. Az új adómértékkel a legkelendőbb, azaz az MPPC árkategóriában az adótartalom mintegy 9%-kal emelkedik.
Az egységnyi mennyiségre fizetendő legkisebb adóösszeg, vagyis az adóminimum a cigaretták esetében 16 000 Ft/ezer darabról 17 330 Ft/ezer darabra, a finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma esetében pedig kilogrammonként 6720 Ft-ról 7280 Ft-ra nő. (Egy doboz cigarettára számolva 304,00 Ft helyett 329,30 Ft, egy 40 grammos csomag fogyasztási dohányra pedig 268,80 Ft helyett 291,20 Ft lesz). [Jöt. 97. § (2) bekezdés]
6.1.2. Ásványolajok adómértéke
A benzin új adója 2010. január 1-jétől 120 Ft/liter, 11 Ft-tal emelkedik. A gázolaj adója 97,50 Ft/liter, ami literenként 6,85 Ft emelést jelent. (Megjegyezzük, hogy a benzin és a gázolaj adómértéke már nem függ a biotartalomtól, mivel a biotartalom szerinti adóztatás 2009. július 1-jétől megszűnt.) A sűrített földgáz üzemanyag adója a jelenlegi 24,50 Ft/m3-ről 0 Ft-ra csökken. (A cseppfolyósított gáz üzemanyag [LPG] adómértéke nem változik, továbbra is 47,90 Ft/kg.) A fűtőolajok közül az 1% kéntartalmú nehéz fűtőolajé kilogrammonként 3,90 Ft-ról 4,425 Ft-ra, az extra könnyű fűtőolajé kilogrammonként 102 Ft-ról 116 Ft-ra változik (a magas kéntartalmú nehéz fűtőolaj adója marad 40 Ft/kg). A tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj adója azonos az üzemanyag-gázolajéval (97,35 Ft/liter). Változik továbbá a nem közúti motorikus cseppfolyósított gáz (pl. a targoncagáz) adómértéke, amely 10,50 Ft/kg-ról 12,095 Ft/kg-ra emelkedik (csak a háztartási cseppfolyósított gáz adómértéke marad 0 Ft/kg). [Jöt. 52. § (1) bekezdés a)-f) pont]
6.1.3. Italok adómértéke
Az alkoholtartalmú italoknál – kivéve a szőlőbor – az adóemelés 2010. január 1-jével egységesen 10%-os. Így a tömény szesz, szeszesital adója – 1 liter 100 százalékos alkoholra (tiszta szeszre) számítva – 2761 Ft, a bérfőzési szeszadó kedvezményes (gyümölcstermesztő háztartásonként évente legfeljebb 50 liter mennyiségig érvényesíthető) mértéke 1380,50 Ft lesz. A sör új adója egy hektoliterre Balling-fokonként 633 Ft, a pezsgőé 142,50 Ft/liter, a köztes alkoholtermékeké 221 Ft/liter. Az egyéb bor adója (pl. gyümölcsbor) 94 Ft/literre nő. [Jöt. 64. § (2)-(3) bekezdés, 76. § (3) bekezdés, 80. § (2) bekezdés, 89. § (2) bekezdés, 93. § (2) bekezdés]
6.1.4. Adómérték-változások kezelése kereskedelmi készletekre
A korábbi beszerzésű, 2009. december 31-ei kereskedelmi (adózott, korábban szabadforgalomba bocsátott) készletekre nem kell a régi és az új adó különbözetét áfaként bevallani, és a készletérték-különbözetet befizetni, a 2009. évi LXXVII. törvény nem ír elő ilyen kötelezettséget.
6.1.5. Adómentes célú felhasználás adóraktárban
Jövedéki terméknek adóraktárban nem jövedéki termék előállításához való felhasználása csak akkor jár az adó alóli mentesüléssel, ha a felhasználás a törvényben meghatározott valamely adómentes célra történik. Ehhez szükséges feltételek, hogy az adóraktár-engedélyes a vámhatósághoz előzetesen bejelentse az ilyen felhasználását, megadja a várhatóan felhasználásra kerülő jövedéki termék mennyiségét, továbbá a felhasználási arányszámot, vagy a jövedéki termék tárgyidőszakban (ami legfeljebb egyéves időszak lehet) várhatóan felhasználásra kerülő mennyiségének levezetését, valamint az, hogy a felhasznált jövedéki termék mennyiségével az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint elszámoljon. A felhasználási arányszámot, illetve a várhatóan felhasználásra kerülő mennyiség levezetését az első bejelentést követően minden tárgyidőszakra meg kell adni. Ha egy jelenlegi adóraktár-engedélyes 2010. január 1-jét megelőzően is használt jövedéki terméket nem jövedéki termék előállításhoz, és ezt 2010. január 1-jét követően is folytatni kívánja, az első bejelentést 2010. január 15-ig kötelesek megtenni a vámhatósághoz.
[Jöt. 13. § (3) bekezdés a) pont ab) alpont, (12) bekezdés, 2009. évi CXIII. törvény 71. §]
6.1.6. Ásványolaj adómentes felhasználása
Az ásványolajterméket villamos energia előállításához vagy kapcsolt hő- és villamos energia előállításához attól függetlenül lehet adómentesen felhasználni, hogy azt erőműben vagy távhőtermelő létesítményben végzik-e.
[Jöt. 53. § (1) bekezdés b) pont]
6.1.7. Felhasználói engedéllyel rendelkező bejegyzett kereskedő
Ha olyan személy kér bejegyzett kereskedői engedélyt, aki a kérelem benyújtásakor érvényes felhasználói engedéllyel rendelkezik, külön jövedéki biztosítékot a bejegyzett kereskedői tevékenységéhez nem kell megkövetelni, elégséges a felhasználói engedélyes tevékenységéhez nyújtott biztosíték, s a vámhatóság egyszerűsített eljárásban, a felhasználói engedélye alapján adja ki számára a bejegyzett kereskedői engedélyt. [Jöt. 24. § (6) bekezdés b) pont]
6.1.8. Adóraktári követelmény kiterjesztése
Az ásványolajok közül azokat, az adómértékek meghatározásánál [Jöt. 52. § (1) bekezdés] vámtarifaszámmal meg nem jelölt ásványolajtermékeket is – nem értve ide a biogázt – adóraktárban kell előállítani, amelyek csak a felhasználási céltól (üzemanyag, tüzelő-, fűtőanyag) függően adókötelesek. E termékek az új definíció szerint az ún. olajtermékek. [Jöt. 7. § 37/E. pont, 34. § (3) bekezdés]
6.1.9. Ásványolaj-előállítás hulladékból
A hulladékokból, a hulladékok hasznosítására alkalmazott technológiák, hulladékkezelési eljárások során előállított egyéb ellenőrzött ásványolajtermékeket és az új definíció (Jöt. 7. 37/E. pont) szerinti olajtermékeket az ún. egyébásványolaj-gyártó adóraktárban kell előállítani. Ha a hulladékhasznosítást a vonatkozó szakmai jogszabályoknak megfelelően, az abban meghatározott engedéllyel végzik, az adóraktári engedély könnyebben megszerezhető. Ha az előállított termék kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy nem üzemanyagkénti felhasználásra gyártott olajtermék, a jövedéki biztosíték minimuma csak 10 millió Ft (az egyébként előírt 50 millió Ft-tal szemben), és az adóraktáranként szükséges hitelesített tárolótartály-kapacitás csak 30 m3 (az egyébként előírt 500 m3-rel szemben). Ha tüzelési célú gázolajat vagy fűtőolajat állítanak elő, a könnyítés kisebb mértékű, ha pedig benzin, gázolaj vámtarifaszámú terméket, nincs könnyítés.
A hulladékkezelés keretében előállított egyéb ellenőrzött ásványolajokra és olajtermékre nem kell a szabványosság hiánya miatti többletadót (literenként 40 Ft-ot) megfizetni (kivéve ha azok üzemanyag céllal kerültek előállításra). [Jöt. 52. § (4) bekezdés, 58. § (1) bekezdés i) pont, (16) bekezdés]
6.1.9.1. Átmeneti rendelkezések
Bár 2010. január 1-jén hatályba lép az adóraktáriengedély-kötelezettség, az adóraktári engedély megszerzésére 2010. március 31-éig haladékot kapnak azok az előállítók, akik a 2010. január 1-jén érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkeznek. Ehhez legkésőbb
– 2010. január 15-éig be kell jelenteniük a vámhatósághoz a tevékenységüket, a hulladékkezelési engedélyük számát, az előállított ásványolajtermékek megnevezését, vámtarifaszámát, rendeltetését, a 2010. március 31-ig várható előállításra vonatkozó adatokat,
– 2010. január 1-jével leltárt kell felvenniük, és annak adatait is meg kell adni a bejelentésben,
– 2010. február 15-éig be kell nyújtaniuk az adóraktáriengedély-kérelmüket, csatolva ahhoz az előállított ásványolaj vámtarifaszám-besorolására vonatkozó, a VPOP Vegyvizsgáló Intézetének szakértői véleményét.
A vámhatóság 2010. március 31-ig bírálja el a kérelmeket.
Az átmeneti időszakban az előállított ásványolajok után az adózás kivetéssel történik. Az adó kivetését havonta, a tárgyhót követő hó 5-éig kell a vámhatóságtól kérni. Az adóraktáriengedély-kérelem előzőek szerinti benyújtása esetén az átmeneti időszakban is érvényesíthető a villamos energia és kapcsolt hő- és villamos energia előállításához történő felhasználás adómentessége, akár maga az ásványolajat előállító használja fel azt erre a célra, akár egy adómentes felhasználó. Az utóbbi esetben meg kell adni az adómentes felhasználó adatait is, amikor az adó kivetését kérik.
Az a személy, aki 2010. január 1-je előtt – érvényes hulladékkezelési engedély birtokában – egyéb ellenőrzött ásványolajterméket vagy az olajterméket állított elő, az e termékekre 2010. január 1-je előtt keletkezett adófizetési kötelezettsége alól mentesül arra a mennyiségre vonatkozóan, amely igazoltan villamos energia vagy villamos energia és kapcsolt hő előállítására került felhasználásra. [2009. évi CXIII. törvény 68. § (1)-(7) bekezdés]
6.1.10. Üzemanyag-keveredés
Nem kell a különféle üzemanyagok fuvarozás során, illetve lefejtéskor bekövetkező keveredését – annak bekövetkezte után haladéktalanul - bejelenteni a vámhatóság felé ahhoz, hogy a keveredés ne minősüljön termék-előállításnak (ami egyébként csak adóraktárban lenne végezhető). (Jöt. 7. § 1. g pont)
6.1.11. Egyéb bor, szeszes italok kiszerelése
A kiszerelési korláthoz kötött forgalmazási előírások feloldásra kerülnek. Egyéb bort (pl. gyümölcsbort) és tömény szeszes italt 2 litert meghaladó kiszerelésben, szőlőbor 25 litert meghaladó (hordós) kiszerelésben is lehet 2010. január 1-jétől forgalmazni. Ennek azonban az a feltétele (kivéve a termelői borkimérésben forgalmazott szőlőbort), hogy a vámhatósághoz azt előzetesen – a forgalmazást, illetve tagállamból történő behozatal esetében a behozatalt, importálás esetében pedig az importálást megelőző harmadik munkanapig – elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül bejelentsék, és azt a vámhatóság nyilvántartásba vegye (legkésőbb a bejelentést követő munkanapon). A gyümölcsbor esetében továbbá 2 literes kiszerelés felett hivatalos zárat kell alkalmazni. [Jöt. 73. § (9)-(10) bekezdés, 85. § (1)-(2) bekezdés]
A bejelentési kötelezettség elmulasztásával, vámhatósági nyilvántartásba vétel nélkül forgalmazott 2 liternél nagyobb kiszerelésű egyéb bor és tömény szesz adózás alól elvontnak minősül. A boradóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték maximuma pedig nem 10, hanem 20 millió Ft, az egyébbor-tároló adóraktár engedélyesének minimálisan nyújtandó jövedéki biztosítéka 2 millió Ft, legmagasabb összege 20 millió Ft (vagyis az egyébként nyújtandó duplája) az egyéb bor 2 liternél nagyobb kiszerelésben való előállítása, illetve készletezése esetén. [Jöt. 84. § (7) bekezdés, 114. § (2) bekezdés d) pont]
6.1.12. Adójegyrendelés
A dohánygyártmányokra az adójegyeket 2010. január 1-jétől kizárólag elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül lehet megrendelni. Megszűnik továbbá az az előírás, hogy az adójegy-felhasználónak az adómérték-változást megelőző 2 hónapban leadott adójegy-megrendeléseihez csatolnia kell az adójegybeszerzése egyhavi átlagának levezetését. [Jöt. 98. § (15) bekezdés, 99. § (4) bekezdés]
6.1.13. Nem jövedéki engedélyes tevékenység feltételei
2010. január 1-jétől – tekintettel a kereskedelmi törvény és végrehajtási rendeleteinek változására – nem lesz általános feltétel a működési engedély és az üzletköri előírás, helyette az üzlethelyiségben forgalmazás marad a főszabály. Üzemanyagot emellett lehet automatából is értékesíteni. A következő esetekben jövedéki termékek – bizonyos kivételekkel és feltételek mellett – nem üzlethelyiségben is forgalmazhatók: mozgóbolton keresztül; vasúti étkezőkocsiban és büfében, a nemzetközi autóbuszjáraton, a személyhajó éttermében és büféjében, a belföldi polgári repülőgépjáraton; valamint alkalmi rendezvényen, közterületi értékesítés keretében, vásáron vagy piacon. Ezen formák egyikében sem árusíthatók azonban dohánygyártmányok, és a mozgóbolt kivételével csak jövedéki italok értékesíthetők.
Az alkalmi rendezvényen (mint eddig is), továbbá (új előírásként) a közterületi értékesítés, valamint a vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység esetében az árusítást három munkanappal korábban be kell jelenteni az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz. Az előbbiek szerinti, valamint a mozgóbolton keresztüli értékesítésről tett bejelentésben meg kell adni – amennyiben nem olyan személy végzi a tevékenységet, akinek van üzlethelyisége – a jövedéki termékkészlet raktározására használt épület (épületrész) címét, helyrajzi számát is.
A nem jövedéki engedélyes kereskedőtől a jövedéki termékek beszerzésekor a továbbiakban – értelemszerűen – csak a dohánygyártmányok esetében kérhető a működési engedély (vagy a működési engedélyről szóló igazolás), az egyéb jövedéki termékek esetében a kereskedelmi tevékenység folyatásáról a jegyzőhöz tett bejelentéséről kapott igazolás bemutatása szükséges az eladó kérésére. [Jöt. 109. §, 110. § (1) és (11) bekezdés]
6.1.14. Jövedéki engedélyes kereskedő számlakiállítása
A jövedéki engedélyes kereskedő által kiállítandó számla adattartalma az előbbiekben ismertetett változásokkal összefüggésben szűkül: nem kell azon feltüntetni a vevő működési engedélye számát. [Jöt. 106. § (4) bekezdés a) pont]
6.1.15. Üzletbezárás
A jövedéki jogsértések egyes eseteiben alkalmazandó üzletbezárástól a vámhatóság eltekinthet akkor is, ha az érintett gazdálkodó a jövedéki törvénysértés elkövetésében vétlen volt, mivel a jogsértéssel érintett termék beszerzése során bizonyíthatóan a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az új rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. [Jöt. 117. § (3)-(4) bekezdés]
6.2. A 2010. április 1-jei és azt követő változások
6.2.1. Jövedéki termékek adófelfüggesztéssel végzett feladása
2010. április 1-jétől jövedéki terméket adófelfüggesztéssel – főszabályként – csak elektronikus termékkísérő okmánnyal, ún. e-TKO-val lehet szállítani és fogadni, mind tagállami, mind belföldi relációban.
A főszabálytól eltérően nem kell e-TKO-t alkalmazni az alábbi esetekben:
– adóraktárból a NATO részére más tagállamba az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás szerint végzett szállításra,
– adóraktárból más tagállamba harmadik országon keresztül feladott szállítmányra, ha azt a vámjogszabályok szerinti külső árutovábbítási eljárásban végzik,
– az ásványolajtermékeknek ásványolaj-adóraktárból indított csővezetékes szállítására,
– repülőtéri adóraktárból a repülőgépekbe történő kitárolásra,
– adómentes felhasználótól a rendkívüli helyzetben vagy a hadgyakorlatok idején felállított üzemanyagtöltő pontokra történő kiszállításra.
A szükséges okmányok az előbbi esetekben az említett eljárásokban alkalmazott NATO-, illetve vámokmányok, a belföldi relációs szállításoknál pedig a 8/2004. (III. 10.) PM rendeletben szabályozásra kerülő, papíralapú okmányok. [Jöt. 11. § (3) bekezdés, 18. § (6) és (7) bekezdés, 40. § (1) bekezdés a) pont]
6.2.2. Az e-TKO
Az e-TKO egy elektronikus okmány, amelyet az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszeren, az ún. EMCS rendszeren keresztül lehet kiállítani. Ehhez a jövedéki termék feladójának – legkorábban a kitárolást hét nappal megelőzően - elektronikus úton be kell nyújtania az e-TKO tervezetét a vámhatósághoz. A vámhatóság az adatok (pl. a feladó, illetve a címzett jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultsága) ellenőrzését – hiba esetén a javítást – követően egy kódszám, az ún. AHK-szám (egyedi adminisztratív hivatkozási kód) hozzárendelésével jóváhagyja az e-TKO-t, és arról elektronikus úton értesítést küld a tervezet kiállítójának (a feladónak). Az e-TKO és e-TKO tervezetének egységes adattartalmát a 684/2009/EK bizottsági rendelet határozza meg, továbbá a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet, amely a Jöt. szerinti vámtarifaszám és a jövedéki fajtakód feltüntetését is előírja.
Az e-TKO tervezetének elektronikus benyújtása történhet – a feladó választásától függően – az ügyfélkapun vagy a vámhatósággal kifejezetten erre a célra a feladó által egyénileg létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül. [Jöt. 7. § 7/A. pont, 11. § (7) bekezdés b) pont, 20. § (1)-(2) bekezdés, 26/B. § (2) bekezdés]
6.2.3. Szállítmány indítása e-TKO-val
A jövedéki terméket e-TKO-val mind belföldi, mind tagállami relációban csak azt követően lehet az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolni, illetve az importálás helyéről feladni, ha a vámhatóság kiadta az AHK-számot, vagyis jóváhagyta az e-TKO tervezetét. A kitároláskor, feladáskor a szállítást végző személy részére át kell adni az e-TKO kinyomtatott példányát, vagy az AHK-számot tartalmazó számlát, szállítólevelet, egyéb fuvarokmányt. [Jöt. 11. § (7) bekezdés a) pont, 20. § (4) bekezdés, 26/B. § (2) bekezdés]
6.2.4. Importálás adófelfüggesztéssel és a bejegyzett feladó
Az importált jövedéki terméket az adó kivetése nélkül vámkezelni – ha az nem adóraktárban vagy nem egy adómentes felhasználó üzemében történik – akkor lehet, ha az importálás helyéről az adófelfüggesztéssel végzett szállításhoz szükséges e-TKO-t, illetve az e-TKO tervezetét az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó vagy az ún. bejegyzett feladó állítja ki. Az e-TKO tervezetét a vámáru-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg kell az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak vagy a bejegyzett feladónak benyújtania a vámhatósághoz, amely a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával egyidejűleg hagyja jóvá az e-TKO tervezetét, és küldi meg az AHK-számot az e-TKO tervezet kiállítójának.
A bejegyzett feladó olyan személy, aki (amely) a vámhatóság engedélye birtokában jogosult a vámjogilag belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket az importálás helyéről adófelfüggesztéssel belföldre (adóraktár-engedélyesnek vagy adómentes felhasználónak) vagy más tagállamba feladni. A bejegyzett feladói engedély kiadásához, illetve annak érvényességéhez jövedéki biztosíték rendelkezésre állása szükséges olyan összegben, amely a feladásra kerülő jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettségre fedezetet nyújt (figyelembe véve a korábbi szállításokkal lekötött, de időközben felszabaduló és ismételten felhasználható összegeket). Ha a vámkezelést követően bejegyzett feladó indítja a jövedéki terméket a rendeltetési helyére, az importáló helyett a bejegyzett feladó lesz az adó alanya, és az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége egyidejűleg felfüggesztésre kerül. E kötelezettsége alól a bejegyzett feladó a jövedéki termék címzett általi átvételével (betárolásával) és visszaigazolásával mentesül, illetve áll be – az egyébként érvényesülő szabályok szerint – az adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beálltának megállapítására alkalmas nyilvántartást [lásd 8/2004. (III. 10.) PM rendelet] köteles vezetni, amelyet havonta le kell zárni. [Jöt. 7. § 17. pont, 8. § (1) bekezdés, 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont és (9) bekezdés, 11. § (10) bekezdés, 13. § (7) bekezdés, 14. § (3) bekezdés, 18. § (2) bekezdés, 26/A. §, 26/B. §]
6.2.5. Elektronikus átvételi és elektronikus kiviteli elismervény
Az e-TKO-val szállított jövedéki termékek átvételének, illetve harmadik országba történő kiléptetésének igazolása 2010. április 1-jétől az elektronikus átvételi, illetve az elektronikus kiviteli elismervénnyel történhet. [Ezen okmányok egységes adattartalma szintén a 684/2009/EK bizottsági rendeletben szabályozott, és a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet esetükben is elő fogja írni, de csak 2011. január 1-jétől a Jöt. szerinti vámtarifaszám és a jövedéki fajtakód feltüntetését is.]
Az elektronikus átvételi elismervényt a címzetteknek az ügyfélkapun vagy a vámhatósággal erre a célra egyénileg létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül kell – a betárolást, illetve fogadást követő 5 munkanapon belül – kiállítaniuk és benyújtaniuk a vámhatósághoz. A vámhatóság - az adatok ellenőrzését követően – a számítógépes rendszerben közvetlenül a belföldi feladónak, illetve – tagállami szállítmány esetében – a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságának továbbítja azt (amely majd továbbküldi a feladónak). [Jöt. 11. § (5) bekezdés a) pont, (6) bekezdés, (7) bekezdés c) pont, (8) bekezdés, 18. § (8)-(9) bekezdés, 21/A. §, 22. § (4)-(5) bekezdés, 24/A. § b) pont]
6.2.6. Átmeneti szabályok elektronikus okmányolásra
A 2010. április 1-je előtt adófelfüggesztéssel indított, illetve fogadott, és március 31-ig még vissza nem igazolt szállítmányok esetében az adóalanyoknak és a vámhatóságnak a korábbi szabályok szerint kell eljárniuk, és a korábbi szabályok vonatkoznak az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülésre, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beálltára, illetve adókötelezettség keletkezésére (a papíralapú termékkísérő okmány, TKO alkalmazása, visszaigazolás TKO-n, vámhatósági ellenjegyzés stb.).
Tekintettel arra, hogy 2010. április 1-jétől egyes tagállamok csak a szállítmányok fogadását teljesítik elektronikusan, és feladni továbbra is papíralapú okmányokkal fognak, a magyar adóraktár-engedélyesek és bejegyzett kereskedők az ilyen tagállamokból továbbra is papíralapú okmánnyal érkező szállítmányok visszaigazolását 2010. december 31-éig még a korábbi szabályok szerint teljesítik.
Az adóraktár-engedélyesek 2010. április 1. és 2010. december 31. között továbbra is a papíralapú okmányolással (TKO-val), a korábbi szabályok szerint kell hogy indítsák az olyan tagállamokba irányuló adófelfüggesztéses szállítmányokat, amelyek az e-TKO használatához szükséges számítógépes rendszerük kialakításával és működtetésével a 2008/118/EK irányelvben meghatározott, 2010. április 1-jei határidőre még olyan mértékig sem fognak elkészülni, hogy legalább a szállítmányok elektronikus visszaigazolását teljesítsék. E tagállamok körét a pénzügyminiszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az Európai Bizottságtól történt tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2010. február 28-áig tájékoztatóban teszi közzé. Ilyen esetben is még a korábbi (2010. március 31-én hatályos) rendelkezések vonatkoznak az adóraktár-engedélyesek adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülésére, valamint az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beálltára is. (Lásd a 2009. évi CXIII. törvény 69. §-át!)
6.2.7. Üzemszüneti eljárás
Papíralapú eljárásra kell áttérni, ha az uniós számítógépes rendszerben vagy a jövedéki alany számítógépes rendszerében olyan üzemzavar következik be, amely miatt nem lehet e-TKO tervezetet, illetve elektronikus átvételi elismervényt benyújtani, illetve jóváhagyni, valamint elektronikus kiviteli elismervényt kiállítani. Az üzemszünet ideje alatt papíralapú okmánnyal, ún. üzemszüneti TKO-val indulhatnak a szállítmányok, és ún. üzemszüneti átvételi elismervényt állítanak ki a címzettek, illetve üzemszüneti kiviteli elismervényt a kiléptetés helye szerinti hatóságok. Ha azonban helyreáll a számítógépes rendszer, haladéktalanul ki kell állítani az elektronikus okmányokat, mivel csak azok tekinthetők a kitárolás, illetve a betárolás bizonylatának.
A jövedéki termék üzemszüneti TKO-val történő adófelfüggesztés melletti kitárolása, feladása esetén az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladó, az adómentes felhasználó köteles előzetesen bejelenteni a vámhatósághoz a kitárolás, feladás tényleges időpontját, ami nem lehet más, mint az üzemszüneti TKO-n a szállítás megkezdésére megadott időpont. [Jöt. 11. § (9) bekezdés, 18. § (11)-(12) bekezdés, 20/A. § (1) bekezdés, 20/A. § (2)-(5) bekezdés, 20/B. §, 22/A. § (1) bekezdés, (3)-(4) bekezdés, 24/A. § b) pont, 26/C. § (1) bekezdés]
6.2.8. Felfüggesztett adófizetés alóli mentesülés
A felfüggesztett adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesüléshez a feladónak – főszabályként – a jövedéki termék címzett általi betárolásáról elektronikus átvételi elismervénnyel, a harmadik országba való kiléptetéséről pedig elektronikus kiviteli elismervénnyel kell rendelkeznie. A mentesülés az ezen okmányokon feltüntetett, visszaigazolt átvett mennyiségre következik be. Nem kell elektronikus átvételi elismervényt kiállítani a kikötői adóraktárból a gázolajnak hajók üzemanyagtartályába történt kitárolása esetén [az átvételt papíralapon kell igazolni, a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet szerint]. [Jöt. 13. § (1), (4), (7)-(9) bekezdés, 21. § (1) bekezdés a)-c) pont, 26/B. § (3) bekezdés a) pont]
A főszabálytól eltérően az elektronikus átvételi vagy az elektronikus kiviteli elismervény hiányában is mentesülhet a feladó a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól, ha a jövedéki termék más tagállambeli címzett általi átvételéről, vagy harmadik országba más tagállamból történt kiléptetéséről igazolást tud beszerezni a rendeltetési hely szerinti, illetve a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságától, vagy az előbbiekről megfelelő bizonyítékot tud benyújtani be a magyar vámhatósághoz, és azt a vámhatóság elfogadja. Megfelelő bizonyítékként elfogadható
– a tagállami címzett által kiállított, a jövedéki termék átvételét tanúsító olyan okmány, amely az elektronikus átvételi elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmaz,
– más tagállam kiléptető vámhivatala által kiállított vagy ellenjegyzett olyan okmány, amely az elektronikus kiviteli elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmaz, vagy
– a címzett nevére szóló, a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számla másolata, ha ahhoz csatolják a banki igazolást a számla kiegyenlítéséről.
Ha a belföldön harmadik országba való kiléptetésre feladott szállítmány kiléptetéséről nincs elektronikus kiviteli elismervény, a kiléptetés megtörténtéről a kiléptető vámhivatal által adott igazolás is megfelelő a mentesüléshez. (Belföldi rendeltetés esetén azonban nincs lehetőség más okmány elfogadásra.) [Jöt. 13. § (11) bekezdés, 21. § (9)-(10) bekezdés, 26/B. § (3) bekezdés b) pont]
A tagállami szállítás esetén a feladott mennyiség és az elektronikus átvételi elismervényen átvett, visszaigazolt mennyiség különbözetére akkor lehet mentesülni az adó alól, ha a hiány keletkezése szerinti tagállam illetékes hatósága a feladó – megfelelő bizonyítékokkal benyújtott – kérelmére a hiányt vagy annak egy részét teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként, vagyis igazolt hiányként (pl. szállítási veszteségként) elismeri. [Jöt. 7. § 46. pont, 21. § (1) bekezdés d) pont és (4) bekezdés c) pont, 26/B. § (3) bekezdés b) pont]
6.2.9. Adófizetési kötelezettség beállta
A felfüggesztett adóra – főszabályként – akkor áll be az adófizetési kötelezettség, ha a címzett nem állít ki elektronikus átvételi elismervényt a jövedéki termék átvételéről, illetve a vámhatóság elektronikus kiviteli elismervénnyel nem igazolja, hogy a harmadik országba való kiléptetés valóban megtörtént.
A vámhatóság a jövedéki terméket más tagállamba adófelfüggesztéssel szállító feladót köteles a számítógépes rendszerben értesíteni arról, ha a számítógépes rendszer adatai szerint a szállítmány nem érkezett meg a rendeltetési helyre. Ennek ellenkezőjét az adóraktár-engedélyes az értesítéstől számítva 1 hónapon belül bizonyíthatja. [Jöt. 14. § (2)-(3) bekezdés, 21. § (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pont, 26/B. § (4) bekezdés]
6.2.10. Vámhatóság által beszedett adó visszatérítése
A más tagállamban adófelfüggesztéssel feladott, belföldön átszállított jövedéki termék szállítása során belföldön észlelt szabálytalanság okán Magyarországon kivetett, a jövedéki biztosíték nyújtójától beszedett adót a vámhatóságnak utóbb vissza kell térítenie, ha a jövedéki termék feladásától számított 3 éven belül megállapítják, hogy a szabálytalanság elkövetése ténylegesen nem Magyarországon, hanem egy másik tagállamban történt. A vámhatóság ilyen esetben a megfizetett adót kérelemre téríti vissza, és csak a tagállamban történt adókivetésről a tagállam illetékes hatóságának a vámhatósághoz megküldött hivatalos értesítése birtokában. [Jöt. 23. § (5) bekezdés]
6.2.11. Jövedéki biztosíték felszabadításának új rendje
Az átvétel igazolása új rendjének megfelelően módosulnak a jövedéki biztosíték felszabadítására vonatkozó szabályok. A tagállamba történő szállítások esetében lekötött szállítási jövedéki biztosíték, illetve a bejegyzett feladó lekötött jövedéki biztosítéka attól az időponttól szabadul fel, illetve attól a naptól kezdődően lehet azt ismételten felhasználni, amikor az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az elektronikus kiviteli elismervényt a rendeltetési hely, illetve a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága az uniós számítógépes rendszerben a vámhatóságnak megküldi (vagyis a számítógépes rendszerben a szállítás befejeződésének igazolása megjelenik). Abban az esetben, ha nem került kiállításra – az üzemszünettől eltérő okból – az elektronikus átvételi elismervény, illetve az elektronikus kiviteli elismervény, a szállítási jövedéki biztosítékot, illetve a bejegyzett feladó jövedéki biztosítékát azon a napon lehet felszabadítani, amikor az átvételről, illetve a kiléptetésről az illetékes tagállam hatósága által kiadott igazolást az adóraktár-engedélyes vagy a bejegyzett feladó a vámhatóságnak bemutatja, vagy amikor a vámhatóság az adóraktár-engedélyes vagy a bejegyzett feladó által hozzá benyújtott bizonyítékokat elfogadja.
Az importálás helyéről belföldi címzettnek történt feladás esetén a bejegyzett feladó lekötött jövedéki biztosítéka attól a naptól szabadul fel és válik ismételten felhasználhatóvá, amikor a jövedéki termék adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó által történt átvételéről kiállított elektronikus átvételi elismervényt a vámhatóság a számítógépes rendszerben a részére továbbította. [Jöt. 10. § (9) bekezdés, 19. § (7) bekezdés, 26/A. § (3) bekezdés]
6.2.12. Bejegyzett kereskedők
Az új fogalomhasználat szerint a tagállamból adófelfüggesztéssel történő beszerzésre jogosult korábbi "nem bejegyzett kereskedő" státuszú személy elnevezése "eseti bejegyzett kereskedő"-re változik, és a "bejegyzett kereskedő" fogalomba az "eseti bejegyzett kereskedő"-t is bele kell érteni. Az eseti bejegyzett kereskedő továbbra is egy-egy szállítmány erejéig jogosult más tagállamból adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket fogadni.
A bejegyzett kereskedőknek elektronikus átvételi elismervényt kell kiállítaniuk a más tagállamból beszerzett jövedéki termék átvételéről (fogadásáról). Ha a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket, az átvételről az elektronikus átvételi elismervényt (üzemszünet esetén az üzemszüneti átvételi elismervényt) ebben az esetben is a bejegyzett kereskedőnek kell kiállítania.
A bejegyzett kereskedők 2010. április 1-jétől a továbbiakban már nem alkalmazhatnak adóképviselőt. (Jöt. 24-26. §)
6.2.13. Adózott jövedéki termék behozatala más tagállamból
A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék behozatala esetén az adófizetési kötelezettség a kereskedelmi célú birtokoláshoz kapcsolódik. Kereskedelmi célú birtokolásnak kell tekinteni minden olyan esetet, amikor nem a magánszemélyek által adómentesen behozható jövedéki termék birtokolásáról van szó. A magánszemély adómentes behozatalának továbbra is az a feltétele, hogy a jövedéki termék a magánszemély saját felhasználására szolgáljon, és azt a magánszemély maga hozza be. [Jöt. 27. § (1)-(2) bekezdés, 29. § (1) bekezdés]
Nem minősül belföldön kereskedelmi célú birtokolásnak, ha más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba szállítanak jövedéki terméket, amennyiben nem magánszemély esetében azt egyszerűsített kísérő okmánnyal, azaz EKO-val szállítják, magánszemély esetében pedig saját felhasználásra szánt termékről van szó. Ugyancsak nem minősül belföldön kereskedelmi célból birtokoltnak, azaz adókötelesnek a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén található jövedéki termékek, amennyiben azokat nem hozzák forgalomba, amíg a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik. [Jöt. 27. § (2) bekezdés]
Nem kell az adót belföldön megfizetni (vagy a már megfizetett adó utólag visszaigényelhető) a belföldre feladott, az EKO-n feltüntetett mennyiségből arra a mennyiségre, amely nem érkezik meg a belföldi címzetthez pl. a jövedéki termék tulajdonságaiból adódóan (szállítási veszteség miatt), vagy előre nem látható körülmények, vis maior következtében megsemmisül. Ennek feltétele, hogy az adóalany az előbbi körülményeket a felmerülésük helye szerinti tagállam illetékes hatósága felé bizonyítsa, és azt a tagállami hatóság elfogadja. Nem kell az adót akkor sem megfizetni (vagy a megfizetett adó visszaigényelhető akkor is), ha a szállítás közben bekövetkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termék mennyiségére az elkövetés helye szerinti tagállamban igazoltan megfizették az adót. Természetesen ekkor is szükséges a hatóság írásos igazolása az előbbiekről. [Jöt. 27. § (6) bekezdés]
6.2.14. Adózott jövedéki termék kivitele más tagállamba
A belföldön szabad forgalomba bocsátott (adózott), más tagállamba kereskedelmi céllal kiszállított jövedéki termék utáni adó visszaigénylésének feltétele, hogy a feladást megelőzően értesíteni kell a jövedéki termék feladásáról a vámhatóságot. [Jöt. 28. § (1) bekezdés a) pont]
Az adó visszaigényelhető az EKO-n a címzett által vissza nem igazolt kiszállított mennyiségből arra a mennyiségre is, amely szállítási veszteség miatt nem érkezett meg a címzetthez, vagy előre nem látható körülmények, vis maior következtében megsemmisült. Az adót a vámhatóság abban az esetben téríti vissza, ha az előbbi körülményeket a felmerülésük helye szerinti tagállam illetékes hatósága felé az adóalany bizonyította, és azt a tagállami hatóság elfogadja. Visszaigényelhető az adó akkor is, ha a szállítás közben bekövetkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termék mennyiségére az elkövetés helye szerinti tagállamban igazoltan megfizették az adót. Mindkét esetben szükséges a hatóság írásos igazolása. [Jöt. 28. § (6) bekezdés]
2011. január 1-jétől az adózott jövedéki termék más tagállamba kereskedelmi céllal történő kiszállításakor alkalmazandó EKO-t is elektronikusan, az e-TKO tervezetének benyújtására kialakított kétféle lehetőség szerint (ügyfélkapu vagy a vámhatósággal kiépített egyéni kapcsolati rendszer), a kiállítással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz. Ehhez az új előíráshoz kapcsolódik, hogy az adó-visszaigénylésnek – értelemszerűen – nem lesz ettől az időponttól feltétele a vámhatóság előzetes értesítése. [Jöt. 28. § (1) bekezdés a) pont, (7) bekezdés]
6.2.15. Csomagküldő kereskedő
Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldön továbbra is csak akkor értékesíthet, ha adózói kötelezettségeit egy belföldi székhelyű adóügyi képviselőn keresztül teljesíti. Az adóügyi képviselőnek azonban 2010. április 1-jétől nem kell külön engedéllyel rendelkeznie, hanem csak nyilvántartásba kell vetetnie magát a vámhatósággal. A nyilvántartásba vételt minden tagállamban egy kijelölt hatóságnak kell végeznie. Ezt a kijelölést a vámhatóság esetében kormányrendelet [314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] fogja meghatározni. [Jöt. 30. §, 129. § (1) bekezdés c) pont]
Hasonlóan vámhatósági nyilvántartásba vételhez kötött 2010. április 1-jétől a más tagállamba értékesítő belföldi csomagküldő kereskedő tevékenységének folytatása is. A belföldi csomagküldő kereskedőnek az adó más tagállamban történő megfizetésére a garanciát az adott tagállam kijelölt hatóságához kell nyújtania, s a belföldi adó-visszaigényléshez csak ennek a hatóságnak az igazolását fogadja el a vámhatóság az adó megfizetéséről. [Jöt. 32. § (1) bekezdés a)-b) pont, (2) bekezdés]
6.2.16. Termékkísérő okmányok vámhatósághoz küldésének új rendje
Az adófelfüggesztéses kitárolások közül 2010. április 1-jétől csak azok esetében kell az alkalmazandó termékkísérő okmányok adatait az adóraktár-engedélyeseknek a vámhatósághoz külön megküldeniük, amelyeket nem e-TKO alkalmazásával végeznek. Ezek: az ásványolajok adóraktárból csővezetékes szállításra történő, valamint a repülőtéri adóraktárból való kitárolása. Az utóbbi esetben az okmánykiállítással egyidejű küldés az előírás, a csővezetékes szállításnál pedig a külön jogszabályban [8/2004. (III. 10.) PM rendelet] meghatározásra kerülő módon (gyakorisággal) kell az adatokat küldeni.
A szabad forgalomba bocsátásról kiállítandó termékkísérő okmányok (EKO) adatait (a sörfőzde esetében az EKO másolatát) továbbra is küldeni kell – minden esetben a kiállításukkal egyidejűleg – a vámhatósághoz. [Jöt. 40. § (9) bekezdés]
2011. január 1-jétől az EKO-k és a nem e-TKO alkalmazásával végzett adófelfüggesztéses kitárolások (csővezeték, repülőtéri adóraktár) bizonylatainak adatait is ugyanazon az elektronikus úton kell majd – a kiállításukkal egyidejűleg – a vámhatósághoz megküldeni, mint az e-TKO tervezetét. Ez vagy az ügyfélkapus benyújtás, vagy az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódásra a vámhatósággal kiépített egyéni számítógépes kapcsolati rendszer használatával történő benyújtás lehet. A sörfőzdékre azonban ez a küldési mód nem vonatkozik, ők továbbra is az EKO-k másolatát küldik a vámhatósághoz. [Jöt. 40. § (13) bekezdés]
2011. január 1-jétől a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek is meg kell küldenie az adózott jövedéki termék más tagállamba kereskedelmi céllal történő kiszállítására kiállított EKO-t a vámhatóságnak, az okmány kiállításával egyidejűleg. A küldés ebben az esetben is elektronikusan, az e-TKO tervezetének benyújtására kialakított kétféle mód egyikével történhet. [Jöt. 28. § (7) bekezdés]
