4. Egyszerűsített vállalkozói adó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/08. számában (2009. december 15.)

Az Eva-tv. 2009. évi módosításának legfőbb indoka az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel (a továbbiakban: Evtv.) való összhang megteremtése. Az Evtv. révén egy új vállalkozási forma, az egyéni cég került bevezetésre. Az Evtv. szabályozza az egyéni cég megalakításának és működésének feltételeit. Ezzel összefüggésben meg kellett teremteni az evaalanyiság jogi kereteit is. Az egyéni céggel összefüggő rendelkezéseken túl a változások a gyakorlatban felmerült problémák orvoslását szolgálják.

4.1. Az egyéni cég evaalanyisága

Az egyéni cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, jogi személyiséggel nem rendelkezik, jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapítható. Főszabály szerint az egyéni cégnek egy tagja (alapítója) lehet, és egy természetes személy csak egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. A cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó a törvény hatálybalépését (2010. január 1.) követő hat hónapon belül köteles a létesítő okiratát az új szabályoknak megfelelően módosítani, vagy a nyilvántartásból történő törlését kérni a cégbíróságtól. A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget saját döntés alapján törli a nyilvántartásból, de a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megmarad. Egyéni céget csak egyéni vállalkozó alapíthat, illetve az egyéni cég tagjának vagyoni betétjét csak egyéni vállalkozó szerezheti meg.

Egyéni céghez az adózó három módon juthat:

1. Egyéni cég alapításával.

2. Egyéni cég vagyoni betétjének megszerzésével.

3. Egyéni cég öröklésével.

4.1.1. Cégalapítás

4.1.1.1. Cégalapítás vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó által

A vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég a társasági adó hatálya alá kerül. Főszabály szerint az adózó két adóév letelte után lehet evaalany, így ha az adóalanyiság általános feltételeinek megfelel az adózó, december 20-ig jelentheti be az adóhatóságnak az evaalanyiság választását.

Egyéni cég az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben

– nem alakult át, valamint (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;

– az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;

– nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

– a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt (illetve adóalanyként annak megfelelő bevételt) számolt el.

Az eva-adóalanyiság további feltétele, hogy az egyéni cég éves szintre átszámított összes bevétele az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) a 25 millió forintot nem haladta meg, valamint az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. A bevétel a számviteli törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az ahhoz kapcsolódóan az Áfa-tv. előírásainak megfelelően áthárított általános forgalmi adóval, míg evás egyéni cégnél az Eva-tv. vagy a számviteli törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétel.

Nem folytathat az evás egyéni cég a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, és a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet, továbbá evás egyéni cég nem rendelkezhet részesedéssel más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban. Az adóalanyiság feltétele, hogy az adózó rendelkezzen belföldi pénzforgalmi bankszámlával. [Eva-tv. 2. §, 21. § (1) bekezdés 3. pont]

4.1.1.2. Cégalapítás evás egyéni vállalkozóként

Az evás egyéni vállalkozó egyénicég-alapításánál hasonló a helyzet az egyéni vállalkozóéhoz. Ekkor az egyéni céget alapító evás egyéni vállalkozó evaalanyisága megszűnik. Az új egyéni cég a társasági adó alanyává válik. Az egyéni cég bejegyzését megelőző nappal megszűnik az egyéni vállalkozó jogállása.

Az evás egyéni vállalkozó evaalanyisága megszüntetését követően főszabály szerint négy évig ismételten nem választhatja az eva szerinti adózást, ha azonban az evás egyéni vállalkozó evaalanyisága egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor az általános szabályok helyett két év után válhat az eva alanyává.

Az egyéni vállalkozó záró evabevallásában az adókötelezettségét a megszűnésre vonatkozó előírások szerint állapítja meg.

Bevételnek minősül:

– a megszűnésig kibocsátott bizonylat szerinti – még meg nem szerzett – összeg, valamint

– a készletekkel kapcsolatban az Szja-tv. szerint megszűnéskor megállapított összeg (azaz az eva hatálya alá történő bejelentkezéskor meglévő és kifizetett készlet értéke).

Az egyéni cég tagja által egyéni vállalkozásában nyilvántartott immateriális javak, tárgyi eszközök nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cégbe történő bevitele esetén az egyéni cég tagjának az Szja-tv. ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége. A bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

Az egyéni vállalkozóként igénybe vett és az egyéni cégbe "átvitt" kedvezmények után az egyéni vállalkozónak nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, így nem kell a személyi jövedelemadót megfizetni az egyéni vállalkozó által érvényesített és az eva hatálya alá történő bejelentkezéskor kötelezettségként továbbvitt

– fejlesztési tartalék,

– 10 százalékos adókulcs érvényesítése miatti adókülönbözet,

– kisvállalkozói kedvezmény,

– kisvállalkozói adókedvezmény és

– foglalkoztatási kedvezmény

alapján.

Azonban az egyéni cég társaságiadó-alapjának megállapításakor figyelemmel kell lenni az alapító egyéni vállalkozó által (még az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóként) alkalmazott említett kedvezmények feltételeire, és figyelembe kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is.

A kedvezményekhez hasonlóan az egyéni vállalkozónál keletkezett, még figyelembe nem vett veszteségelhatárolás is figyelembe vehető az egyéni cég társaságiadó-alapjánál. (Az evaalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az evás adóévekben 20-20 százalékot kell elszámoltnak tekinteni.) Az egyéni cég – ha az alapító egyéni vállalkozó nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül az egyéni cég tulajdonába – az egyéni vállalkozónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a veszteségelhatárolást. Társaságiadó-előleget az első társaságiadó-évre vonatkozó bevallás alapján kell először fizetni. [Eva-tv. 3. § (3)–(4) bekezdés, 7. §-a (6) bekezdés, 8. § (4), (7) bekezdés]

4.1.2. Egyéni cég vagyoni betétjének átruházása

Egy már működő egyéni cég tagjának vagyoni betétjét megvásárlásával is egyéni céghez juthat az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.

– Az egyéni vállalkozó evaalanyisága az egyéni vállalkozó jogállása megszűnésének a napjával szűnik meg, és az egyéni cég a társasági adó alanyává válik.

– Az egyéni vállalkozó jogállása az átruházás napján szűnik meg.

4.1.2.1. Bevallás

Az egyéni vállalkozó záró evabevallásában az adókötelezettségét a megszűnésre vonatkozó előírások szerint állapítja meg.

Bevételként veszi számításba

– a megszűnésig kibocsátott bizonylat szerinti – még meg nem szerzett – összeget, valamint

– a készletekkel kapcsolatban az Szja-tv. szerint megszűnéskor megállapított összeget (azaz az eva hatálya alá történő bejelentkezéskor meglévő és kifizetett készlet értékét).

4.1.2.2. Kedvezmények továbbvitele az egyéni cégben

Az egyéni cég alapítására vonatkozó szabályoktól eltérően a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, továbbá a kisvállalkozói kedvezmény, valamint a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek kell tekinteni. Vagyis ha a kedvezmények alkalmazására vonatkozó feltételek valamelyikének nem tett eleget az egyéni vállalkozó, akkor megszűnésével az eva mellett a személyi jövedelemadót is meg kell fizetnie, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő adóévben, az egyéni cég társaságiadó-alapjának megállapításakor nem vehetők figyelembe (a nem alapító tag) egyéni vállalkozó által alkalmazott említett kedvezmények, valamint az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adó­évek. [Eva-tv. 7. § (6) bekezdés, 8. § (4), (7) bekezdés.]

4.1.3. Evás cég "öröklése"

Evás egyéni cég tagjának halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, ha az örökös vagy a törvényes képviselő egyéni vállalkozó.

Az ilyen jellegű tagváltozás nem érinti az evás egyéni cég adóalanyiságát, ha az új tag úgy dönt, hogy az egyéni cég továbbra is evás marad, és választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak.

Az adóalanyiságnak ebben az esetben nem feltétele, hogy az új tag is megfeleljen a folyamatos tevékenység folytatására és a vállalkozói bevétel mértékére előírt feltételeknek. Ha az új tag nem akar evás lenni, akkor az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, és az egyéni cég a megszűnés szabályait alkalmazva a társasági adó alanyává válik. [Eva 3. § (5) bekezdés]

4.1.4. Egyéni cég adóalanyisága

Az egyéni cég, a tag döntése szerint, korlátolt vagy korlátlan mögöttes tagi felelősséggel működhet, Az Eva-tv. eltérő szabályokat (nyilvántartás az evaalap megállapítása, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségek tekintetében) állapít meg a korlátolt és a korlátlan mögöttes felelősségű egyéni cégekre.

4.1.4.1. Korlátlan mögöttes felelősségű egyéni cég

A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (bt., kkt.) vonatkozó szabályozás az irányadó, így a cég választása szerint a bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesítheti nyilvántartási kötelezettségét. Erről a bejelentkezési nyomtatványon kell nyilatkozni. A döntést az evaalanyiság alatt nem lehet megváltoztatni, visszavonni.

A bevallás benyújtásának határideje bevételi nyilvántartást vezető korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében az adóévet követő év február 25., ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap.

Korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég osztalék utáni adót kiváltó adó fizetésére köteles, ha evaalanyisága bejelentésekor bevételi nyilvántartást választ. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja a kettős könyvvitel szerint a mérlegben kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét.

Az adó mértéke 25 százalék.

Az osztalék utáni adót kiváltó adóra vonatkozó bevallást az evaalanyiság előtti utolsó üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában kell elkülönítetten bevallani, és az adót három egymást követő évben, három egyenlő részletben kell megfizetni. Az adófizetés első éve az eva választásának éve (vagyis az egyéni cég utolsó társasági adós adóéve). Ha az evaalanyiság bármely okból három évnél korábban szűnik meg, az evaalanyiság megszűnésével egyidejűleg az osztalék utáni adót kiváltó adó fennmaradt részének megfizetése is esedékessé válik.

Ha az egyéni céget felszámolják, vagy végelszámolásra kerül sor, a felszámolás, végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg az adóalanyiság. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég erre a napra záróleltárt és zárómérleget készít, továbbá nyitómérleg készítésével visszakerül a számviteli törvény hatálya alá.

Ha a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég tagja a felelősség módját korlátoltra módosítja, az adóalanyiság a változást megelőző nappal megszűnik, még akkor is, ha a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég is a számviteli törvény hatálya alá tartozott.

[Eva-tv. 3. § (1) bekezdés i) pont, 4. § (3) bekezdés, 11. § (3)–(4) bekezdés, 12. §, 18. § (1), (3), (9)–(10) bekezdés, 19. § (1)–(3), (8)–(9) bekezdés, 20. § (4) bekezdés, 22. § (1), (4) bekezdés]

4.1.4.2. Korlátolt mögöttes felelősségű egyéni cég

A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokra (kft.) vonatkozó szabályozás az irányadó, így az ilyen egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozik, és kötelezően a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíti nyilvántartási kötelezettségét.

A korlátolt mögöttes felelősséggel bíró egyéni cég dönthet arról, hogy felelősségét korlátlanná változtatja, evaalanyiságát nem veszíti el, ha a nyilvántartás-vezetésének módját nem módosítja.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóbevallását május 31-ig (ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 150. napig) köteles benyújtani. Az egyéni cég bevallásában az adatokat ezer forintra kerekítve tünteti fel.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéni cég az Szja-tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.

Ha az egyéni céget felszámolják, vagy végelszámolják, a felszámolás, végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg az adóalanyiság. A számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéni cég az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles a beszámolót a mérlegfordulónapot követő 150. napon belül elkészíteni, valamint – ha egyébként a számviteli törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számviteli törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.

Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt

– növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó kotlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitómérlegében, egyébként az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke, továbbá a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része;

– csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet evaalanyként megszerzett bevételként számolt el;

– csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számolt el, hogy azzal összefüggésben nem csökkentette korábban az evaalapját.

4.1.4.3. Közös szabályok

Az adóév első három negyedévére az egyéni cég negyed­évenként adóelőleget állapít meg, majd az adóelőlegeket, illetve a december 20-ig teljesítendő adóelőleg-kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be. Az adóelőleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, összege a negyedévre megállapított adóalap után meghatározott eva.

Az egyéni cég tagját az evaalanyiság alatt nem terheli az egyéni cég által juttatott bevétel alapján az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. A tag, volt tag (örökös) részére a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet az Szja-tv. alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.

Ha az egyéni cég nem felel meg valamely törvényi feltételnek, vagy december 20-ig kijelentkezik az eva hatálya alól, akkor evaalanyisága megszűnését követő naptól (kijelentkezés esetén a következő adóévtől) visszakerül a társasági adó hatálya alá.

[Eva-tv. 4. § (2) bekezdés, 11. § (4) bekezdés, 12. §, 18. § (4)–(5), (7), (10) bekezdés, 19. § (1)–(3), (8) bekezdés, 20. § (4) bekezdés, 22. § (4) bekezdés]

4.2. Adóalanyiságot érintő változások

4.2.1. Az egyéni vállalkozó fogalma

Az Evtv. újrafogalmazza az egyéni vállalkozó fogalmát, ez azonban a gyakorlatban nem jelent változást. [Eva-tv. 21. § (1) bekezdés]

4.2.2. Tevékenységet szüneteltető egyéni vállalkozó

2010-től az egyéni vállalkozó – így az evás egyéni vállalkozó is – egy hónaptól öt évig terjedő időtartamra szüneteltetheti tevékenységét, anélkül hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó adóalanyiságát elveszítené, ekkor nem kell azt a szabályt alkalmazni, amely kimondja a folyamatos működést és a vállalkozóibevétel-elszámolási kötelezettséget. [Eva-tv. 2. § (8) bekezdés]

4.2.3. Az adóalanyiság megszűnése

Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén módosul az adóalanyiság megszűnésének időpontja, amely ilyen esetben az értékhatár meghaladásának napját követő nap lesz, így az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számít. [Eva-tv. 3. § (1) bek. c) pont]

4.2.4. Bevételi értékhatár átmeneti változása

Az adóalanyiság értékhatára – a 2009. évközi áfakulcsemeléssel összefüggésben – 25 millió helyett 26 millió forint a 2009. adóév vonatkozásában. Ennek a jövőben is jelentősége van, ugyanis a 2010-2011. adóévre történő bejelentkezéskor a megemelt értékhatárt kell figyelembe venni, illetve nem veszti el az adóalanyiságát az az adózó, akinek bevétele 2009-ben a 25 milliót meghaladta, de nem volt több 26 millió forintnál. [2009. évi XXXV. törvény 63. §.]

4.2.5. A bevallás határideje

A bevételi nyilvántartást vezető adóalanynál a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő február 15-ről február 25-re módosul. Az adóalanyiság év közben történő megszűnésekor, a megszűnést követő 30. napon belül kell bevallást adni. [Eva-tv. 11. § (3) bekezdés a) pont]

4.3. Adómérték

Az eva adókulcsa 25%-ról 30%-ra emelkedik.

A bevételi határ túllépése esetén bevezetésre kerül egy 50 százalékos evakulcs. A bevételnek a törvényi értékhatárt meghaladó része után ötven százalék mértékű adót kell fizetni, amelynél nem az adóalap, hanem a bevétel összege az irányadó. Ebben az esetben bevételnek minősül

– az Eva-tv.-ben meghatározott bevétel,

– a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még meg nem szerzett összeg, illetve

– az az összeg, amely a harmincnapos szabály alkalmazása alapján nem minősült bevételnek.

Ha a bevétel ezen korrekciós tételek miatt haladja meg a 26 millió forintot, akkor az értékhatárt meghaladó részre is az általános kulcs alkalmazható.

Az 50 százalékos kulcs alkalmazásának számításakor kiszámlázott meg nem szerzett bevétel – a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében – az adóalany által kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig be nem folyt, illetve a harmincnapos szabály alkalmazása alapján sem megszerzett összeg minősül.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, evaalanyként bevételi nyilvántartást vezető jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál is adóalapot növel a megszűnéséig (kiszámlázott és) be nem folyt, 30 napon belüli követelés. Ezt követően az adóalanyiság megszűnéséig (kiszámlázott és) meg nem szerzett bevétel összege adóalap-növelő tétel lesz a bevételi nyilvántartást vezető egyéni vállalkozónál, egyéni cégnél is. [Eva-tv. 8. § (7) bekezdés, 9. §]

4.4. Evaalany áfafizetésével kapcsolatos változások

4.4.1. Szolgáltatás teljesítési helye

A szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó, 2010. január 1-jétől hatályos áfaszabályok megkülönböztetik az adóztatás helyét aszerint, hogy a szolgáltatást adóalany vagy végső fogyasztó veszi-e igénybe. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából az adóztatás helye főszabály szerint a szolgáltatást igénybe vevő letelepedési helye. Ha az evaalany egy másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, akkor a szolgáltatásnyújtás után az eva­alanynak kell az áfát megfizetnie. 2010. január 1-jétől pl. az ügynöki szolgáltatás, a termékfuvarozás, a termékre irányuló szakértői értékelés, valamint a terméken végzett munka (bérmunka) (kivéve ha ingatlanhoz kapcsolódik) szolgáltatások esetében is az igénybe vevő adóalany székhelye, telephelye szerinti állam határozza meg az adóztatást. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét továbbra is az ingatlan fekvése határozza meg.

4.4.2. Közösségi adószám és bevallás

Az evaalanynak 2010. január 1-jétől közösségi adószámot kell igényelni Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli szolgáltatás igénybevétele esetén is, tehát valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletnél. A közösségi adószámot az adóhatóságtól kell kérelmezni a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást megelőzően.

A közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig kell bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg kell az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adót megfizetni. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.

A közösségi adószámmal rendelkező evaalanynak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteiről (mind a termékértékesítésről, mind a szolgáltatásnyújtásról) összesítő nyilatkozatot kell benyújtania, havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig. Összesítő nyilatkozatot sem kell tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. [Eva-tv. 16. § (2)–(4) bekezdés, Art. 22. § (9) bekezdés, Art. 1. számú mellékletének I/B/3/e) pontja, 8. sz. melléklet 2. pont]

4.5. A személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozó szabályok

Az eva hatálya alá történő bejelentkezés miatt nem kell az egyéni vállalkozónak megfizetnie a vállalkozói személyi jövedelemadót a kisvállalkozói kedvezmény, a kisvállalkozók adókedvezménye, a foglalkoztatási kedvezmény, a nyilvántartott fejlesztési tartalék alapján sem. Ez az adó azonban a feltételek evaalanyiság alatti nemteljesítése esetén utólag fennáll.

Nem kell a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint megállapítani a társaságiadó-alapot az eva hatálya alá bejelentkező társaságiadó-alanynak, a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye, és a fejlesztési tartalék miatt, illetve nem kell az adót visszafizetni a kis- és középvállalkozások adókedvezménye címen, de a feltételek evaalanyiság alatti nemteljesítése esetén a kötelezettség utólag fennáll.

Ehhez kapcsolódóan, ha az egyéni vállalkozó vagy a társaságiadó-alany átjelentkezik az eva hatálya alá, és az evába történő bejelentkezés adóévében vagy azt megelőzően a 10 százalékos adókulcsot alkalmazta, akkor emiatt nem kell a lekötött (egyéni vállalkozónál a nyilvántartott) tartalék összege után a vállalkozói személyi jövedelem­adót, illetve a társasági adót megfizetni, de az evaalanyiság alatt is be kell tartania a kedvezményes adókulcs alkalmazásával kapcsolatosan előírt feltételeket (például hogy a 10 százalékos adókulcs alkalmazását követő négy adóévben beruházást valósít meg). Amennyiben az evaalanyiság alatt nem tesz eleget az előírt feltételeknek, az eva mellett a (késedelmi pótlékkal növelt) személyi jövedelemadót, illetve társasági adót utólag meg kell fizetnie. A 10 százalékos adókulcs alkalmazásához kapcsolódó kedvezményes szabály már a 2009. adóévi adóalap megállapításakor alkalmazandó mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó tekintetében. [Eva-tv. 17. § (5) és 19. § (1) bekezdés]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. december 15.) vegye figyelembe!